Kisalföld, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-03 / 29. szám

12 Szivárvány KISALFÖLD Lombos Ferenc horgászrovata: Mexikói horgászkalandok Vitorlásszárnyú kard Kulacs Tamás (24 éves) medvei lakosnak kedvenc időtöltése az utazás és a horgászat. Szenvedélyeit általában össze szokta kapcsolni. Az ezredfordulót a Csendes-óceán partján található Acapulcóban töltötte. Színes élményeit olvasóink is megismerhetik. „Hosszú, átszállásokkal is tarkított, több mint 16 órás repülőút után érkeztünk meg a mexikói üdülőparadicsomba. Acapulco igazi világváros, szezonban több mint 1 millió ember pihen és szórakozik errefelé. Jártam már néhány helyen a világban, de a szegénységet és a gazdagságot egymáshoz ilyen közel még sehol nem láttam. Az óce­án partján magasodó szállodák árnyékában sárból készült házak omladoznak. Az ben­ne a megdöbbentő, hogy a kettő közötti távolság talán 300 méter lehet! Megcsodálhattam Sylvester Stallone vil­láját is, amely több épületből álló hatalmas komplexum. Héttagú társaságunk egy minden igényt kielégítő szálloda 21. eme­­le­tén lakott. Nagyszerű kilátás nyílt a kb. 20 kilométer hosszúságú öbölre. Megismerkedhettünk a mexikói kony­ha különlegességeivel. Kedvelem az erős paprikával készített ételeket, de az itteni ínyencségek elfogyasztása különleges ké­pességeket igényel. A világon mindent csilivel fűszereznek. A mexikói ketchup is olyan erős, hogy szinte elakadt tőle a lé­legzetem. A hazai mínuszok után nem volt köny­­nyű megszokni a 35 fokos hőséget, amely éjszakára csak alig mérséklődött. A parto­kon szerencsére állandóan fújt a szél, így el­viselhető volt a meleg. Régóta szerettem volna vitorlásszárnyú kardhalakra horgász­ni, itt lehetőségem adódott rá. Az óceánon való barangolásokhoz erős hajó szükséges. Kínálatban nem volt hiány, lehetett válo­gatni közöttük. Hajónkon 7-8 ember leve­gősen elfért. Kíséretünk tagjainak kényel­mét fekvőhelyek és napozók biztosították. A reggeltől késő délutánig tartó túráért, fe­jenként és naponként 100 dollárt kellett leszurkolni. Felszerelést és csalit nem vittünk ma­gunkkal, a hajón minden ilyen irányú igé­nyünket kielégítették. Nem tudom, meny­nyire távolodtunk el a parttól, becslésem szerint kb. 20 kilométerre. Számomra ed­dig ismeretlen módszerrel horgásztunk. A rom­forgószékes horgászhely volt kiatal főzsinór egy felettünk meredező rúdon el­­va. Vezetőink arról tájékoztattak benni helyezett csipeszen átvezetve jutott a ten­­két, hogy többnyire különféle színű ma­gerbe. Kapás észlelésekor a zsinór kiakad, nők, vitorlásszárnyú kardhalak, bárrá: kísérőink szerint a csali nyeletéséhez kellett dák és dorádók kapásaira számíthatunk ez a néhány másodperc. A hajó farában há- Erős felszerelésekkel próbálkoztunk. Helyi léptékek szerint is élmezőnybe tar­tozik a kifogott példány. A legszebb hal pontosan délben jelentkezett. Az óceánon barangoláshoz komoly, erős hajó szükséges. Kínálatban nem volt hiú Felvétel a Vitézi Rendbe A Vitézi Rend napjainkban a Fővárosi Bíróság által bejegyzett társadalmi szervezet. Tavaly emlékezett meg alapításának nyolcvanadik évfordulójáról. Az alkalomból posztumusz vitézzé nyilvánítás, állományba vétel, átminősítés saját érdem alapján, vitézavatás és kitüntetés szerepelt az ünnep rendtartásában. Tavaly szeptember 9-én Buda­pesten, a Városliget fasori reformá­tus templomban volt posztumusz vitézzé nyilvánítás (45 fő), a megyé­ből hat. Állományba vétel (8 fő) a megyéitől három. Átminősí­tő saját ér­dem alap­ján (17 fő) a megyéből három. Avatott vité­zek (218 fő) a me­gyéből 30. Kitüntetések A Vitézi Rend főkapitá­nya Horthy Miklós Arany Emlékérmet adományozott (36 fő) a megyéből két személynek. Horthy Miklós Ezüst Emlékérmet adományozott (101 fő) a megyéből hét főnek. A Vitézi Rend Arany Érdemke­­resztjét adományozta (9 fő) a megyé­ből egy személynek A Vitézi Rend Ezüst Érdemkeresztjét 17-en vették át, a megyéből ketten. A Vitézi Rend Jubileumi Arany Érdemkeresztjét 58 jeles embernek adományozták, a megyéből egy vitéz részesült belőle. A ki­tüntetések a törzska­pitányok felter­jesztése alapján a főkapitány nemzetes úr jó­váhagyásával és javításával ke­rültek adomá­nyozásra. „E szép hazá­ban tanuljunk meg emelt fővel küzdeni az igazsá­gért, a hitért, az egymás közötti szeretetért, mert csak így lehet boldog a magyar a har­madik évezredben. Ehhez kíván jó egészséget vi­téz Bazsó Károly székkapitány.” VITÉZI REND Vitéz Nagybányai Horthy Miklós sorai a vitézek céljairól, teendőiről. 2001. február 3., szombat ) Régi vágású mester: Chopin zenéjére sim gm mm mm M­ mm mm mm mm A |a mm mm mm mm Mm föl mwmM mm Mm fH Ai mm AA * 1 Lipcsey Árpád szabómester műhelyében nem az olló nyisszantása vagy a vasaló gőzénél sustorgása tölti be a légteret, a tekintélyes úri szabó Chopin zenéjére simítja el a nadrágok ráncait. A falakon olajfestmények és régi órák, meghitt hangulatú százados tárgyak árasztanak magukból utánozhatatlan hangulatot. Ami itt látható, az mind időszerűtlen: a tömegfogyasztás, a futószalagmunka, a konfekcióipar és az információrobbanás elleni kiáltvány, még inkább demonstráció azoknak a történeti időkn a nevében, amikor még a míves érték határozta meg mindennapjainkat. Lipcsey úr nem tagadja, túl nagy lelkesedést nem táplál korunk iránt, azonban mint a régiektől tanult mesternek, helyt kell állnia minden időkben. Huszonöt évvel ezelőtt vette kezébe a sza­bóollót, miután az iskolákban megtanulta, amit erről a szakmáról tudni kellett. Igazi mesterfogásokat azonban egy pesti úri szabó­tól lesett el, aki miután beteg lett, átadta neki az üzletet. Korán rájött arra, hogy nem elég az anyagot szorgalommal megformálni, vágni, fércelni, vasalni. Még fontosabb átgondolni a készítendő ruha formáját, küllemét és leendő gazdájának igényeihez igazítva megadni a módját. Úgy látszik, ez az odafigyelő, gondol­kodó szabászat másoknak is kedvét szolgálta. Hamar híre ment a Kossuth Lajos utcai sza­bónak, akihez immár járni kezdtek a fővárosi hírességek is. Jöttek a Vidám Színpadról, a filmgyárból. Lipcsey úr pedig öregbítette a bel­városi szabóműhely hírnevét, de arra is ma­radt ideje, hogy országos versenyeken szere­peljen kiváló eredményekkel, és alakítsa ízlés­világát. Megrendelői között immár számon tart­hatta Bodrogi Gyulát, Csákányi Lászlót, Hu Pétert, Mensáros Lászlót, Sass Józsefet, Horn Tivadart. Egy alkalommal Hofi Géza is­­ rendelte nála öltönyét, akkor még Komlós nás is élt, együtt léptek be a kis műhely Komlós pedig megkérdezte Hofitól: „Mi , Gézám, öltönyt csináltatunk? Öltönyt csir­tatunk?” Hofi pedig tőle várhatóan frapp­ választ adott: „Azt hát, Janikám, megcsinál­tam, amíg van rá idő, nemsokára úgyis k­vási tilalom lesz...!” Egy másik alkalomr Medveczky Ilona kereste fel Lipcsey úr szál szatát. Sportruhában, edzés után érkezet szép díva. Amikor a próbára került sor, szer huncutul kikerekítve így fordult a fiatal m terhez: „Levessem a sportdresszem, ked Lipcsey úr?” Természetesen csak kacérkod­nak szánta a kihívó mondatot. A megrenc fekete frakk pedig annak rendje és módja s­zint elkészült, abban lépett fel a művésznő „Én csak táncolok” című tv-műsorban, az

Next