Kisalföld, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-22 / 68. szám
Péntek, 2002. március 22. Zene: Az élet virágoskertje Tanár úr - aranykatedrán A falról Pablo Casals mosolyog. Éppúgy, ahogyan harminc éve, amikor először találkoztam ezzel a képpel. A kiváló művész szájában a pipája, miközben a kezével a cselló nyakát tartja. A legkedvesebb útitársét, akivel a földet is ki lehet forgatni a sarkaiból, mert igazán csak a muzsikuslelkek bizonyosak abban, hogy a zene öröm, erőforrás, egyben szomorúságűző. Mindezt Wasztl János tanár úr vallja, aki az oktatási miniszter által adományozott Aranykatedra-kitüntetést a magyar kultúra napján vette át. A győri Liszt Ferenc zeneiskola gordonka-szolfézs szakos tanára több mint negyven éve kezdte a pályát. Tanítványai közül mára többen neves zenekarokban, színházakban játszanak, vagy hasonló elhivatottsággal tanítanak. Wasztl tanár úr mégis arra a legbüszkébb, hogy a legtöbb növendékéből zeneszerető és vájt fülű felnőttet nevelt, akik csak egyszerűen szeretik és értékelik a szépet. Értő amatőröket nevelni! A volt tanítványaim közül sokan még ma is felkeresnek — erősíti meg a csellótanár. — Kottát, tanácsot kérnek, de rendszerint beszámolnak arról is, mi történt velük. Olyan is akad, akinek ugyan nincs hangszere, de nagyobb a CD-gyűjteménye, mint az enyém. Sokan megszerették a zenét és kaptak egy életre szóló élményt: színházba, koncertekre járnak, lemez- és kazettagyűjtők lettek. Számomra - megkockáztatom - majdhogynem ez a legfontosabb, hiszen Magyarország kis ország, sok jó muzsikusunk van. Ám ahhoz, hogy a koncerttermekben igazi hangversenyközönség is legyen, kellenek a zeneértő amatőrök, orvosok, mérnökök, tanárok. Másrészt, hogy az ország műveltségi szintje, lelki kultúrája növekedjen, fontos a zenei képzettség. Igazán az a teljes ember, aki a művészetekre is nyitott. Kodály ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem mindegy, hogy a gyerekeket sivatagon vagy virágoskerten át vezetjük, hisz ez utóbbiban gyönyörködni lehet. Ezzel kapcsolatban Kodály is, Kokas Klára is kísérleteket végzett, összehasonlították a heti hat, illetve két órában éneket tanuló gyermekek teljesítményét. Eszerint pedig a zenével többet foglalkozók egyéb területen is frissebbek, ambiciózusabbak. Könyv- és zenetár A kitüntetett zenepedagógus több évtizede példamutató pedagógiai elhivatottsággal, megalapozott hittel neveli tanítványait. Tanszakvezetőként elősegítette maga és kollégái továbbképzését, ezen a téren országosan is ismert és elismert szakember. Széles körű műveltsége alapján gyakran a kollégák is kikérik véleményét. Hobbija egyben büszkesége is: páratlanul gazdag könyv- és zenetárát folyamatosan bővíti, gazdagítja, diákként rajzolt, festett. Több nyelvet is tanult, a nyelvészet legújabb kutatásai ma is érdeklik. A tanítás mellett több zenekarban, így a színházban is játszottam, ám egy sajnálatos közlekedési baleset miatt már kevésbé bírom a terhelést - vallja Wasztl János. — Amíg tudom és szükség lesz rám, szívesen foglalkozom a növendékekkel, ám ha a fiatalabbak jönnek, átadom a helyem. A családunkban mindenki zenész: a feleségem zenetörténész-szolfézs szakos tanár, a fiam pedig a fehérvári székesegyház karnagya. Nagy példaképek Az „aranykatedrás” mester a nagy példaképek között elsőként említi Kodály és Bartók nevét, a tanítást mint a józan igazságérzettel való szolgálatot. De azokról a nevelőiről sem feledkezik meg, akik hittel és szeretettel tanították. A minicsellóval skálázó kisiskolás időközben a tanár úr intelmeire figyel. Lehet, majdan versenyeken indul, talán a művészeti pályát választja, de az is elképzelhető, hogy „csak” kiváló zeneértő lesz belőle. Búcsúzóban összekacsintok vele is, Casalsszal is, aki, ha csak képen, mégis sok éven át őrangyalként kísérte a tanár úr minden mondatát, mozdulatát. Harcsás Judit FOTÓ SZŰK ÖDÖN 0205-SZO-1495.JPG A minicsellóval skálázó kisiskolás Wasztl tanár úr intelmeire figyel. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 9 A Népművészet Ifjú Mestere címért A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ösztönözni kívánja a fiatalok népművészeti előadói, tudományos és alkotótevékenységét, a magyar nemzeti és a magyarországi nemzetiségi hagyományok ápolását, továbbéltetését. Ezen szándéka kifejezéseként az érintett szakmai szervezetekkel és állami intézményekkel egyetértésben minden évben pályázatot ír ki a Népművészet Ifjú Mestere cím megszerzésére. Az elismeréseket az NKÖM minisztere augusztus 20-án nyújtja át az arra érdemes pályázóknak. Egy évben legfeljebb tizenöt új cím adható ki. A megpályázható kategóriák 2002. évben a következő kategóriákban lehet pályázni: I. előadó-művészet: hangszeres népzene, népdal, néptánc, népmese. II. tárgyi alkotóművészet: fazekas, faragó (kéreg, szaru, csont, fa, bútor), gyermekjáték-készítő, kovács, népi bútorműves, népiékszer-készítő (fém, gyöngy, lószőr), szűcs, bőrműves, rézöntő, szalma-, gyékény-, csuhé- és vesszőfonó, tojásfestő, textilhímző, szövő (gyapjú, vászon), nemez-, viselet-, paszománykészítő, csipkeverő, kékfestő, népművészeti forma- és motívumkincset hordozó nagyméretű tárgyak, köztéri tárgyegyüttesek (játszótéri, ill. beltéri plasztikák, építészeti megoldások) tervezője és kivitelezője, a népi hangszerkészítés formai és funkcionális követelményeinek megfelelő hangszerek, hangkeltő eszközök készítője. A pályázatokat (az önéletrajzot és dolgozatot, tárgyalkotóknál a pályázatra benevezett tárgyakat is!) 2002. április 30-ig beérkezően kell eljuttatni a Hagyományok Háza Népművészeti Műhelyének címére: 1011 Budapest, Corvin tér 8. A tárgyalkotók pályázatainak nyilvános értékelése május végén várható. Természetesen minden pályázót értesítenek a konkrét időpontról. Érdeklődni lehet A pályázatokkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre készséggel válaszolnak a Hagyományok Háza Népművészeti Műhelyének munkatársai a 212-2883-as telefonszámon (néptánc, népzene), 201-4492-es telefonszámon (kézművesség) munkanapokon délelőtt kilenc és délután négy óra között. Mit remélhetünk az Olimpiától? A kijelentéssel egyetértők százalékos aránya Újabb lendületet kap az ország gazdasága □ Az itteni rendezés nagy sportteljesítményekre sarkall Nő az ország hírneve, ismertsége a'Cd pM 30N OOCNAN 'Str a 13 13 0 cd 00 cd 2 73 vcd uM o (rm A magyar polgárok 94%-a egyetért abban, hogy az Olimpia rendezése révén „nő az ország hírneve, ismertsége”. Háromnegyedük érzi úgy, hogy a „az itteni rendezés nagy sportteljesítményekre sarkallja a magyar sportolókat”. Kétharmaduk a sporton messze túlmutató lehetőséget lát. Úgy gondolja, hogy „az olimpia révén újabb lendületet kap az ország gazdasága”. A megkérdezettek többsége (82%) azt szeretné, hogy az olimpia rendezésének gondolatát „az egész ország érezze sajátjának”. Az olimpiát tíz emberből hét (69%) olyan mozgósító erőnek tartja, „amely mögé az ország felsorakozik”. A rendezési szándékkal együtt jár a bizakodás. A magyarok 76%-a valószínűnek tartja, hogy Magyarország Olimpiát fog e e rendezni. Több mint 90% tartja fontosnak, hogy nemzeti egyetértés uralkodjon az Olimpia ügyében. 1 3 . Olyan ügy ez, amely egyesít, nem pedig elválaszt bennünket. go Miért érdemes Olimpiát rendezni? Aki olimpiát rendez, az a világ érdeklődésének középpontjába kerül Azt kívánom, hogy az egész ország érezze a sajátjának Olyan mozgósító erő, ami mögé az ország felsorakozik Akik azt mondanák, hogy kevesek vagyunk hozzá, azok nem ismerik Magyarországot Forrás: Magyar Gallup Intézet, 2002. február Közzététel Együtt csak nyerhetünk Az ember hisz ezt-azt. Gondolja így-úgy. Aztán, ha tudomást szerez erről-arról, rájön, hogy másképpen van, bizony nemritkán elcsodálkozik. A magyar sport összesített olimpiai teljesítménye önmagában is bravúrnak tekinthető. A nyári olimpiákon eddig 148 magyar arany született. Az ezüstérmekből 133-at hoztunk haza. A világ legjelentősebb sporteseményén a bronzérem is szépen csillog. Ebből 157-et szereztünk meg. Vajon merünk-e annyira nagyok lenni, hogy megpályázzuk a 2012-es olimpia rendezési jogát? Van-e merszünk belevágni? Két hónap alatt 652 ezren csatlakoztak azokhoz, akik e kérdésre igennel válaszoltak. És a többiek? Jó hírünk van. Úgy tűnik, végre kezdjük magunk mögött hagyni régi, jól megszokott pesszimizmusunkat. A magyar polgárok 87%-a fontosnak tartja, hogy jelentős sportteljesítményeink bekerüljenek a nemzetközi köztudatba. Ennek az óhajnak bizonyára szerepe van abban, hogy Magyarország polgárainak 66%-a az olimpia megrendezésének ügye mellé állt. Ez a kétharmados többség további 9%-kal összesen 75%-ra növekszik, ha tájékoztatjuk a megkérdezetteket arról, hogy a tíz legjobb teljesítményt nyújtó ország közül Magyarország az olimpiák történetében az egyetlen ország, amely még nem rendezett olimpiai játékokat, így az olimpia rendezésével szemben állók aránya 22%-ra csökken. Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország Olimpiát rendezzen? RH Érvelés után egyetért ,T . Nem tudja, __ , , Nem ért egyet „ " . SH Feltétlenül egyetért nem válaszol A kijelentéssel egyetértők százalékos aránya jó hírünket viszi a világba