Kisalföld, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-22 / 68. szám

Péntek, 2002. március 22. Zene: Az élet virágoskertje Tanár úr - aranykatedrán A falról Pablo Casals mosolyog. Éppúgy, ahogyan harminc éve, amikor először találkoztam ezzel a képpel. A kiváló művész szájában a pipája, miközben a kezével a cselló nyakát tartja. A legkedvesebb útitársét, akivel a földet is ki lehet forgatni a sarkaiból, mert igazán csak a muzsikuslelkek bizonyosak abban, hogy a zene öröm, erőforrás, egyben szomorúságűző. Mindezt Wasztl János tanár úr vallja, aki az oktatási miniszter által adományozott Aranykatedra-kitüntetést a magyar kultúra napján vette át. A győri Liszt Ferenc zeneisko­la gordonka-szolfézs szakos ta­nára több mint negyven éve kezdte a pályát. Tanítványai kö­zül mára többen neves zeneka­rokban, színházakban játszanak, vagy hasonló elhivatottsággal ta­nítanak. Wasztl tanár úr mégis arra a legbüszkébb, hogy a leg­több növendékéből zeneszerető és vájt fülű felnőttet nevelt, akik csak egyszerűen szeretik és érté­kelik a szépet. Értő amatőröket nevelni!­ ­ A volt tanítványaim közül sokan még ma is felkeresnek — erősíti meg a csellótanár. — Kot­tát, tanácsot kérnek, de rendsze­rint beszámolnak arról is, mi történt velük. Olyan is akad, akinek ugyan nincs hangszere, de nagyobb a CD-gyűjteménye, mint az enyém. Sokan megsze­rették a zenét és kaptak egy élet­re szóló élményt: színházba, koncertekre járnak, lemez- és kazettagyűjtők lettek. Számom­ra - megkockáztatom - majd­hogynem ez a legfontosabb, hi­szen Magyarország kis ország, sok jó muzsikusunk van. Ám ah­hoz, hogy a koncerttermekben igazi hangversenyközönség is le­gyen, kellenek a zeneértő amatő­rök, orvosok, mérnökök, taná­rok. Másrészt, hogy az ország műveltségi szintje, lelki kultúrá­ja növekedjen, fontos a zenei képzettség. Igazán az a teljes em­ber, aki a művészetekre is nyi­tott. Kodály ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem mindegy, hogy a gyerekeket sivatagon vagy virágoskerten át vezetjük, hisz ez utóbbiban gyönyörködni lehet. Ezzel kapcsolatban Kodály is, Kokas Klára is kísérleteket végzett, összehasonlították a heti hat, illetve két órában éneket ta­nuló gyermekek teljesítményét. Eszerint pedig a zenével többet foglalkozók egyéb területen is frissebbek, ambiciózusabbak. Könyv- és zenetár A kitüntetett zenepedagógus több évtizede példamutató peda­gógiai elhivatottsággal, megalapo­zott hittel neveli tanítványait. Tan­szakvezetőként elősegítette maga és kollégái továbbképzését, ezen a téren országosan is ismert és elis­mert szakember. Széles körű mű­veltsége alapján gyakran a kollégák is kikérik véleményét. Hobbija egyben büszkesége is: páratlanul gazdag könyv- és zenetárát folya­matosan bővíti, gazdagítja, diák­ként rajzolt, festett. Több nyelvet is tanult, a nyelvészet legújabb ku­tatásai ma is érdeklik.­­ A tanítás mellett több zene­karban, így a színházban is ját­szottam, ám egy sajnálatos közle­kedési baleset miatt már kevésbé bírom a terhelést - vallja Wasztl János. — Amíg tudom és szükség lesz rám, szívesen foglalkozom a növendékekkel, ám ha a fiatalab­bak jönnek, átadom a helyem. A családunkban mindenki zenész: a feleségem zenetörténész-szolfézs szakos tanár, a fiam pedig a fehér­vári székesegyház karnagya. Nagy példaképek Az „aranykatedrás” mester a nagy példaképek között elsőként említi Kodály és Bartók nevét, a tanítást mint a józan igazságér­zettel való szolgálatot. De azokról a nevelőiről sem feledkezik meg, akik hittel és szeretettel tanítot­ták. A minicsellóval skálázó kisis­kolás időközben a tanár úr intel­meire figyel. Lehet, majdan ver­senyeken indul, talán a művészeti pályát választja, de az is elképzel­hető, hogy „csak” kiváló zeneértő lesz belőle. Búcsúzóban összeka­csintok vele is, Casalsszal is, aki, ha csak képen, mégis sok éven át őrangyalként kísérte a tanár úr minden mondatát, mozdulatát. Harcsás Judit FOTÓ SZŰK ÖDÖN 0205-SZO-1495.JPG A minicsellóval skálázó kisiskolás Wasztl tanár úr intelmeire figyel. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 9 A Népművészet Ifjú Mestere címért A Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma ösztönözni kívánja a fiatalok népművészeti előadói, tudományos és alkotó­­tevékenységét, a magyar nemzeti és a magyarországi nemzetiségi hagyományok ápolását, tovább­él­tetését. Ezen szándéka kifejezé­seként az érintett szakmai szer­vezetekkel és állami intézmé­nyekkel egyetértésben minden évben pályázatot ír ki a Népmű­vészet Ifjú Mestere cím megszer­zésére. Az elismeréseket az NKÖM minisztere augusztus 20-án nyújtja át az arra érdemes pályázóknak. Egy évben legfel­jebb tizenöt új cím adható ki. A megpályázható kategóriák 2002. évben a következő ka­tegóriákban lehet pályázni: I. előadó-művészet: hangsze­res népzene, népdal, néptánc, népmese. II. tárgyi alkotóművészet: fa­zekas, faragó (kéreg, szaru, csont, fa, bútor), gyermekjá­ték-készítő, kovács, népi bútor­műves, népiékszer-készítő (fém, gyöngy, lószőr), szűcs, bőrmű­ves, rézöntő, szalma-, gyékény-, csuhé- és vesszőfonó, tojásfestő, textilhímző, szövő (gyapjú, vá­szon), nemez-, viselet-, paszo­mánykészítő, csipkeverő, kékfes­tő, népművészeti forma- és mo­tívumkincset hordozó nagymé­retű tárgyak, köztéri tárgyegyüt­tesek (játszótéri, ill. beltéri plasz­tikák, építészeti megoldások) tervezője és kivitelezője, a népi hangszerkészítés formai és funk­cionális követelményeinek meg­felelő hangszerek, hangkeltő esz­közök készítője. A pályázatokat (az önéletraj­zot és dolgozatot, tárgyalkotók­nál a pályázatra benevezett tár­gyakat is!) 2002. április 30-ig be­érkezően kell eljuttatni a Hagyo­mányok Háza Népművészeti Műhelyének címére: 1011 Bu­dapest, Corvin tér 8. A tárgyal­kotók pályázatainak nyilvános értékelése május végén várható. Természetesen minden pá­lyázót értesítenek a konkrét időpontról. Érdeklődni lehet A pályázatokkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre készséggel válaszolnak a Hagyományok Háza Népművészeti Műhelyé­nek munkatársai a 212-2883-as telefonszámon (néptánc, népze­ne), 201-4492-es telefonszámon (kézművesség) munkanapokon délelőtt kilenc és délután négy óra között. Mit remélhetünk az Olimpiától? A kijelentéssel egyetértők százalékos aránya Újabb lendületet kap az ország gazdasága □ Az itteni rendezés nagy sportteljesítményekre sarkall Nő az ország hírneve, ismertsége a'Cd pM 30­­N OOCN­AN 'Str a 13 13 0 cd 00 cd 2 73 vcd uM o (rm A magyar polgárok 94%-a egyetért abban, hogy az Olimpia rendezése révén „nő az ország hírneve, ismertsége”. Háromnegyedük érzi úgy, hogy a „az itteni rendezés nagy sportteljesítményekre sarkallja a magyar sportolókat”. Két­harmaduk a sporton messze túlmutató lehetőséget lát. Úgy gondolja, hogy „az olimpia révén újabb lendületet kap az ország gazdasága”. A megkérdezettek többsége (82%) azt szeretné, hogy az olimpia rendezésének gondolatát „az egész ország érezze sajátjának”. Az olimpiát tíz emberből hét (69%) olyan moz­gósító erőnek tartja, „amely mögé az ország felsorakozik”. A rendezési szándékkal együtt jár a bizakodás. A magyarok­­ 76%-a valószínűnek tartja, hogy Magyarország Olimpiát fog e e rendezni. Több mint 90% tartja fontosnak, hogy nemzeti­­ egyetértés uralkodjon az Olimpia ügyében. 1 3 . Olyan ügy ez, amely egyesít, nem pedig elválaszt bennünket. go Miért érdemes Olimpiát rendezni? Aki olimpiát rendez, az a világ érdeklődésének középpontjába kerül Azt kívánom, hogy az egész ország érezze a sajátjának Olyan mozgósító erő, ami mögé az ország felsorakozik Akik azt mondanák, hogy kevesek vagyunk hozzá, azok nem ismerik Magyarországot Forrás: Magyar Gallup Intézet, 2002. február Közzététel Együtt csak nyerhetünk Az ember hisz ezt-azt. Gondolja így-úgy. Aztán, ha tudomást szerez erről-arról, rájön, hogy másképpen van, bizony nemritkán elcsodálkozik. A magyar sport összesített olimpiai teljesítménye önmagá­ban is bravúrnak tekinthető. A nyári olimpiákon eddig 148 magyar arany született. Az ezüstérmekből 133-at hoztunk haza. A világ legjelentősebb sporteseményén a bronzérem is szépen csillog. Ebből 157-et szereztünk meg. Vajon merünk-e annyira nagyok lenni, hogy megpályázzuk a 2012-es olimpia rendezési jogát? Van-e merszünk bele­vágni? Két hónap alatt 652 ezren csatlakoztak azokhoz, akik e kérdésre igennel válaszoltak. És a többiek? Jó hírünk van. Úgy tűnik, végre kezdjük magunk mögött hagyni régi, jól megszokott pesszimizmusunkat. A magyar polgárok 87%-a fontosnak tartja, hogy jelentős sportteljesít­ményeink bekerüljenek a nemzetközi köztudatba. Ennek az óhajnak bizonyára szerepe van abban, hogy Magyarország polgárainak 66%-a az olimpia megrendezésének ügye mel­lé állt. Ez a kétharmados többség további 9%-kal összesen 75%-ra növekszik, ha tájékoztatjuk a megkérdezetteket ar­ról, hogy a tíz legjobb teljesítményt nyújtó ország közül Ma­gyarország az olimpiák történetében az egyetlen ország, amely még nem rendezett olimpiai játékokat, így az olimpia rendezésével szemben állók aránya 22%-ra csökken. Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország Olimpiát rendezzen? RH Érvelés után egyetért ,T . Nem tudja, __ , , Nem ért egyet „ " . SH Feltétlenül egyetért nem válaszol A kijelentéssel egyetértők százalékos aránya jó hírünket viszi a világba

Next