Kisalföld, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
12 Gyógyír www.kisalfold.hu KISALFÖLD Szorongás: A tünetek sok esetben testi betegségre utalnak Mikor szükséges kezelni? Rögtön a címben feltett kérdésre adott válasszal kezdve: abban az esetben kell kezelni a szorongást, ha a szorongó embernek ez problémát, gondot jelent, megnehezíti az életét, elrontja mindennapjainak hangulatát. Ennek alapján pedig maga érzi úgy, hogy segítséget kíván igénybe venni panaszainak megszüntetése érdekében. Bár a problémák, testi betegségek kezeltetése is — általánosságban elmondhatóan — az esetek legnagyobb részében a panaszok kínzó jellegéhez kötött. A szorongás formakörénél maradva tekintsük át magának a szorongásnak a tüneteit. Először is fontos tisztázni, hogy a szorongás nagyon ősi és a túlélésben komoly szerepet játszó működés. A magasságtól, a sötétségtől és a kígyóktól való félelem a kutatási eredmények szerint gyakorlatilag valamennyi embernél közös, és különböző mértékben meg is van. Meg kell azonban jegyezni, hogy a civilizáció fejlődésével fenti szerepe erősen háttérbe szorult. Két nagy csoport létezik Leegyszerűsítve, a szorongásos problémák két nagy csoportra oszthatók. Az első csoportba tartoznak azok, akikre a szorongás, aggodalmaskodás általánosságban jellemző. Ezt a zavart generalizált szorongásnak hívjuk. A probléma előfordulása gyakori, de a világ különböző tájain, különböző időpontokban, eltérő frekvenciával fordul elő - 8 és akár 65% között változva. A generalizált szorongásban szenvedőt túlzott szorongás vagy aggodalmaskodás, félelemteli várakozás jellemzi számos életeseménnyel és életkörülménnyel kapcsolatban. Fontos momentum, hogy legalább fél éven át megvannak a jellegzetes tünetei. Idetartozik az állandó idegesség, „felhúzott-A pánikbetegség első jelei gyakran szívbetegségre utalnak, s hosszas kivizsgálás után jut a beteg a megfelelő kezeléshez. Jog” érzése, a fáradékonyság, koncentrálási nehézségek, ingerlékenység, izomfeszültség és igen gyakori az alvászavar is. Ez utóbbi elalvási vagy az éjszaka átalvásának nehézsége, illetőleg a nem pihentető alvás. Mindezek következtében pedig a szociális, családi vagy a munkahelyi funkciók, teljesítmények tartósan és jelentősen romolhatnak. Pánikbetegség és fóbiák A szorongásos zavarok másik nagy csoportját az úgynevezett körülírt, vagyis csupán bizonyos területen érvényesülő és jelentkező szorongások jellemzik. Ezek közül nagyon sokan hallottak már az idesorolható a pánikbetegségről. Pánikbetegség esetében rohamszerűen jelentkeznek a szorongás tünetei: heves szívdobogás, izzadás, remegés, légszomjérzés, torokgombócérzés, mellkasi fájdalom, hasi bizonytalanság érzése, vagy hányinger, szédülés és legsúlyosabb esetekben halálfélelem is. Az esetek egy részében a rosszullétektől való félelem oda vezethet, hogy az illető nem mer közlekedni, úgynevezett agorafóbiája alakul ki. Ez a legsúlyosabb esetekben a lakáshoz is kötheti a szorongó embert. Úgyszintén körülírt szorongásos formakörbe tartozik a szociális fóbia. A kifejezés olyan tüneteket takar, amikor a szorongás tünetei szereplési vagy előadói teljesítményt igénylő helyzetekben jelentkeznek. Enyhe formában egyszerű vizsgadrukkról van szó. Minél súlyosabb azonban a tünettan, vagyis minél intenzívebbek a szorongás jelei, annál inkább rontják az illető érvényesülését, külső megítélését, teljesítményét. Emiatt nemritkán kiváló képességű emberek - szociális helyzetekben megjelenő gátoltságuk, gátlásosságuk miatt - valóságos képességeiknél lényegesen gyengébb képet alakíthatnak ki magukról. Ezen túlmenően vannak egyszerű, körülírt szorongásos fóbiák - például magas helytől, sötétségtől, kígyótól, póktól. Ilyen esetekben viszonylag egyszerű megoldásként kínálkozhat elkerülni az adott helyzetet. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szorongás tünetei sok esetben nagyon hasonlíthatnak bizonyos testi betegségek tüneteire - emiatt az ilyen irányú kivizsgálás nem mellőzhető. A terápiás eszköztárban a gyógyszeres beavatkozásé a főszerep. A relaxációs terápiák, pszichoterápiás módszerek úgyszintén szerepet kaphatnak a kezelésben - melyek részleteiről egy következő cikkben lehet majd olvasni. Dr. Radics Judit pszichiáter, magatartásterapeuta adjunktus 2002. április 16., kedd Aranyérgyógyítás: újabb műtéti technika Az aranyér a végbélnyálkahártya és anoderma alatt elhelyezkedő vénás érgomolyag, mely kiürülési zavar, vagy rögzítőelemek meglazulása következtében megnagyobbodik és előreesik. A belső aranyerek a nyálkahártya alatt, a külsők az anoderma alatt helyezkednek el. A normál méretű aranyérpárna anatómiai egység, mely nagyon fontos funkciót tölt be a végbél zárófunkciójában, különös tekintettel a folyadék visszatartására. Aranyérbetegségről a kórosan megnagyobbodott, panaszt okozó aranyerek esetében beszélünk, mely jelenleg népbetegségnek számít, 50 év felett 25-40% feletti gyakoriságú és mindkét nemet egyformán érinti. Magyarországon évente kb. 8000 végbél- (proctológiai) műtét történik. A betegség kialakulásában az egyértelmű okot nem sikerült igazolni, de bizonyos állapotok, betegségek igazoltan szerepet játszanak kialakulásában. Elsődleges ok a két lábra állás következtében kialakult fokozott vénás vérnyomás, vénás elfolyási nehezítettség és hasonló elven ront a helyzeten az elhízás, székrekedés, terhesség, ülő foglalkozás és bizonyos örökletes, alkati tényezők, egyes betegségek (máj). A kötőszövetes elemek megnyúlása miatt az aranyér a későbbiekben előreesik. A betegség tünetei és kivizsgálása A betegség tünetei: vérzés, végbéltáji fájdalom, viszketés, nyakürítés. A tüneteket nagyon komolyan kell venni és a betegség kezelése előtt ki kell zárni más daganatos vagy gyulladásos végbélbetegséget. Erre alkalmas a végbéltükrözés (rectoscopia, anoscopia) és szükség esetén a vastagbél tükrözés (colonoscopia). A belső aranyérbetegséget 4 fokozatú skálán osztályozzuk, mely meghatározza a terápiás lehetőségeket is. I. stádium: megnagyobbodás, vérzés, de előreesés nélkül. II. stádium: megnagyobbodás, vérzés, nyákürítés, székeléskor előreesés, de spontán visszahúzódás. III. stádium: megnagyobbodás, vérzés, nyákürítés, spontán előreesés. IV. stádium: állandóan előreesett, nem visszahelyezhető aranyér (prolapsus). A külső aranyeresség esetén a legtöbb gondot az ún. trombotizáció (berögösödés) okozza, mely a nagy fájdalom miatt gyorsan orvoshoz juttatja a beteget. A kezelés lehetőségeiről jövő héten olvashatnak. Dr. Hegedűs László sebész adjunktus Pályázzon 2002. április 15. és május 11. között — 1 ■ rSi nm K ii (Wb 1&n ui&ipfk Af") - egyszeri vásárlás alkalmával megjátszott - legalább 5 számtáblát tartalmazó 1 hetes skandináv lottó nyeretlen átvételi igazolásával! NYEREMÉNYEK MEGYÉNKÉNT: 1 -1 db 300.000 Ft-os Vásárlási utalvány 10-10 db Nokia 3310/ SL mobiltelefon Maraton Domino csomaggal A részvétel feltételeiről bővebb információ Pest-, Fejér-, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyék értékesítő helyein, valamint a szórólapokon! SZERENCSEITEK RT. Észak-Dunántúli Területi Igazgatóság .]A legfrissebb újdonságok és toplisták hétről hétre a Kisalföld Online oldalain! O Kattints rá és hallgasd azokon a zenéket, amikre leginkább rá vagy kattanva: w wwikisatfoidihufe a [úlrTnqTTqiTrá ■ W«1 ? 4-4— —í—fiwpjí Skandináv}4-f-4-Í j±H “ |[§pro©ff±ü I‘ H r i S-----s—“V—5?-----s-----r----r----ff ?5 X