Kisalföld, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-09 / 286. szám

ÜZLETI, KOOPERÁCIÓS LEHETŐSÉGEK Belföld: olyan vállalkozások, gyártó, forgalmazó, szolgáltató cégek jelentkezését várjuk, amelyeknek konkrét áru-, ter­mék-, terményértékesítési gondjaik vagy vételi szándé­kaik, illetve fémforgácsoló-, la­katos-, bútor-, nyomdaipari, műanyag-, fafeldolgozó és egyéb szabadkapacitás-lekö­­tési, befektető-, kooperációs, közös vállalati partneri igényeik vannak. MUNKALEHETŐSÉGEK, KÜLFÖLD Angol nyelvterület: nagyszá­mú tapasztalt vagy pályakezdő ácsra, asztalosra, szerelőre, fémmunkásra, varrónőre van szükség, valamint segédmun­kásra, építészre, építészmér­nökre, gépészmérnökre, műve­zetőkre, műszaki rajzolóra, de­­signerre és acélipari munkásra építőipari cégeknél Máltán és más országokban történő fog­lalkoztatásra, 2-5 éves szerző­déssel. 30 fő gyári munkás (nők és férfiak) egy máltai pa­radicsomgyárba. 3-4 hónapos szerződés, kezdés: 2003. júni­us 1. Minimális angolnyelv-tu­­dás szükséges. Kuvaitba, Du­baiba, Egyesült Arab Emirátu­sokba, Egyiptomba keresnek hotelalkalmazottakat, titkárnőt, ügynököt, értékesítőt, vízi élet­mentőt és úszómestert, szaká­csot, szobalányt, felszolgálót, étel-ital menedzsert, főpincért, recepcióst, bárhölgyet, telefon­­kezelőt, takarító-, konyhai sze­mélyzetet, biztonsági őröket, angolnyelv-tudás szükséges. Ír­országba: éttermi menedzser, geodéziai mérnök, építészmér­nök, műszaki rajzoló. Német nyelvterület: csak be­jelentkezés, munkaadó-kere­sés, kiajánlás, szezonmunkák. AJÁNLAT MUNKAADÓK, VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Kínálunk a céljaiknak min­denben megfelelő vezető, spe­ciális, kvalifikált, szak- és egyéb szakképesítés nélküli, betanított munkaerőt, leendő munkatársakat. Szlovákiai munkaerő-aján­lattal is állunk folyamatosan rendelkezésre. Munkanélküliek, pályakez­dők, munkát keresők figyelmé­be. Mindenféle szak- és egyéb képesítéshez nem kötött mun­kalehetőség, végzettségnek és gyakorlatnak megfelelő munka keresése, ajánlása 18-50 éves korig. Bővebb felvilágosítás: 96/411-879, 523-910, 523-911; e-mail: fmmc@ mail.datanet.hu, www.fmmc.gyor.hu. w SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN a pénz beszél an»«» wm*'- - “s ■ mmm­ -smr-SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS ■ 2002. DECEMBER 9. NAPI MELLÉKLETEK Kedd ÉP TESTBEN Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek KISVADFÖLD Szombat SZIESZTA ■RIHHHnilHBHHHHHl w­ww.kisalfold.hu Az édesipari üzemeknek is szép ajándékot hoz a de­cember, hiszen a forgalom jelentős növekedésével szá­molhatnak. A magyar csa­ládok például karácsonykor hét-nyolc millió kilónyi sza­loncukrot aggatnak a fenyő­fákra. A Magyar élelmiszerkönyv meghatározása szerint „a sza­loncukor a karácsonyi ünnep­körhöz kötött, meghatározott szemnagyságú élelmiszer-ké­szítmény, amelyet két végén rojtozott selyempapírba és szí­nes fóliába, szemenként, pil­langósan csomagolnak”. Aligha akad ilyen egyszerűen és szé­pen leírt termék, s ebből is kitű­nik, a szaloncukrot becsben tartjuk, igazi unikumnak te­kintjük. Büszkék lehetünk rá, hiszen magyar eredetű és mind a mai napig jellegzetesen ma­gyar édesség. Hazánkban 1824-ben állítottak először ka­rácsonyfát, s később - hogy a díszítésnek „értelme” is legyen - „szalonczukkedlit” aggattak rá - ahogyan azt Jókai említette. Ilyen előzmények után in­dult útjára egy olyan termék, amely tisztességben megélt több mint másfél évszázadot, s bár nosztalgikus visszaemlé­kezések szerint a két vlághá­­ború között lett keresett ked­venc, gazdasági tekintetben az ipari gyártástól számítjuk fénykorát. Hazánkban az ötvenes évek­től kezdve évtizedekig a fon­dant volt divatos, majd egyre több új ízzel kísérleteztek a gyártók, így az édességpiacot ma nemcsak az árubőség és a széles választék jellemzi, ha­nem a fogyasztókért vívott ke­mény verseny is. A Magyar Édességgyártók Szövetségének becslései sze­rint 80-90 milliárd forint érté­kű szaloncukor kerül ki a gyár­tóktól, s ebből mi, belföldi fo­gyasztók úgy 7-8 millió kilónyi cukorkát aggatunk a fára. A terepet jelenleg a Sweet Point uralja, közel 50 százalékos részesedésével. A cég 1994-ben kezdett szaloncukrot gyártani, akkor lépett a piacra különle­gesnek számító, „angyalkás” csomagolású termékeivel. E csemegével azóta is a dobogó első helyén áll, tavaly mintegy 3200 tonnát értékesített a hazai boltokban. A Sweet Point és két másik nagy gyártó, a Stoll­­­ werck, valamint a Candy Ma­ gyarország Kft. együtt a mára kiegyensúlyozottá vált szalon­cukorpiac valamivel több mint 90 százalékát tartja kezében. A nagy gyártók egyébként in­kább minőségi, mint mennyi­ségi versenyt folytatnak. A fo­gyasztó ugyanis úgy véli, hogy ÉDESIPARI BUMM AZ ÉV VÉGÉN Viszik, mint a cukrot A minimálbér összege Magyarországon*, Ft/hó (1990-2003) miután szaloncukrot egyszer vásárol egy évben, a termék le­gyen kiváló minőségű, s még az sem baj, ha drága. Az egyedi gyártás, a kézi munka, a jól csengő név és a különleges ízek egyre kereset­tebbek. A szakemberek szerint az is jellemző, hogy a tradíció alakítja a trendeket. A jó öreg zselés csemege még mindig kedvenc, így lassan ötven éve abszolút vezető pozíciót birto­kol. Ezt követik a vegyes ízesí­tésű szaloncukorcsomagok, s­ a magyarok megkedvelték a kó­kuszos, vajkaramellás, ru­mos-meggyes és más nosztal­gikus ízeket is. Az igazi ínyen­cek a valódi csokoládé-, mo­gyoró- vagy trüffelkrémmel töltött csemegéket és a kézi marcipános, aszalt gyümölcs­csel dúsított termékeket vásá­rolják. A gyártók örömére mondhatni, viszik, mint a cuk­­ ot . Az Országos Érdekegyeztető Tanács javaslata _1­ó tényadat MÉRLEGEN A VALÓSÁG: Tavaly a magyar háztartások 73 százaléka vásárolt legalább egyszer rőt, szaloncukrot. Fotó: Schmidt Andrea O. K. K. KI VESZ SZALONCUKROT? Tavaly a magyar háztartások 73 százaléka vásárolt legalább egyszer szaloncukrot. A GfK Piackutató Intézet felméréséből az is kiderül, hogy a kisebb településeken jóval több szaloncukrot vettek az emberek, mint nagyvárosi honfitársaik. A szaloncukor csábításának leginkább a 30-45 éves korosztály tagjai engednek, míg az idősebbek, ha nem is kevésbé édesszájúak, mégis kevesebb csemegét vásárolnak. A kutatások szerint havi nettó 80 ezer forintot meghaladó jövedelemnél húzódik az a határ, amely felett már az átlagot felülmúló mértékben vásárolunk e speciális édességből. Bár számok nélkül is tudható, hogy ahol gyerek van, ott több édesség fogy, de a kutatás precízen kimutatta: a 14 évesnél kisebb gyerekeket nevelő családok aránya országosan 31 százalék, s rájuk jut a vásárolt szaloncukor-mennyiség csaknem 40 százaléka. Feljavított élelmiszerek divatja az EU-ban Az Európai Unióban egyre kelendőbbek a feljavított élelmiszerek. A kalciummal dúsított pék­sütemények, a vitaminok, magnézium és rostanyag hoz­záadásával úgymond egészsé­gesebbé tett gyümölcslevek, a különleges baktériumkultúrá­val kezelt tejtermékek, hal­olajat tartalmazó margarinok és felvágottak térhódítása lát­tán a szakértők óvatosságra intenek. A feljavított élelmiszerek an­nak a fogyasztói rétegnek a kö­rében egyre kelendőbbek, amely a fogyasztási szokások egyoldalúsága miatt hiánybe­tegségeknek van kitéve, de amely ugyanakkor törődni igyekszik az egészségével. Az említett élelmiszerek nagy vonzereje, hogy bár jelentős mennyiségű gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagot tartalmaznak, nem térnek el a hagyományos, megszokott élelmiszerek ízvi­lágától. Az ember elégedett le­het, hogy ásványi sókban, vita­minokban, étkezési rostban, hasznos enzimekben gazdag táplálékkal gondoskodik az egészségéről, s közben lénye­gében nem kell eltérnie a meg­szokott sajtos szendvicsétől.

Next