Kisalföld, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-22 / 144. szám
4 Postabontás www.kisalfold.hu Rokonok Kilenc nap telt el az EP-választások óta, de érdemes még szót ejteni róla. Mivel a kampányt is az itthoni kérdésekre hegyezték ki a résztvevők, törvényszerűen az eredmény is komoly belpolitikai változásokat okozott. A kormány a helyén marad, ez nem kérdés, de a méretes zakót kapott MSZP-ben megindultak a fazonigazítási törekvések. Természetesen távoznak a balsikerű kampány felelősei, átrendeződnek az erővonalak, nagyobb hangsúlyt kapnak olyan szereplők, akik mást, másként akartak a 2002-es választások óta. A legnagyobb tanulsága az EP-választásoknak, hogy nincsenek Magyarországon milliós táborok, amelyek parancsszóra felsorakoznak a zászló mögé, vannak viszont a hatalom visszásságait megbüntető „protest” szavazók , és a két dolgot tudni kéne megkülönböztetni egymástól. A szocialistáknál ez Ron Werber kampányfőnöknek és Kovács László elnöknek látványosan nem sikerült. Mint kiderült, nem elég minden elképzelhető helyen azt hirdetni, hogy „azok hazudnak” - illene megmagyarázni: miért is? Ez viszont a nehezebben járható út, ahogyan nem jött be a „bezzeg ők akkor” jellegű visszamutogatás sem. Mert ahogyan volt Orbán „apuka” és Torgyán-féle „légügyi dinasztia”, most vannak a Medgyessy és a Baráth „fiúk”, hogy a választásokat 1998-ban eldöntő Tocsik-ügyről már ne is szóljunk. Szégyellős ember alighanem egyikkel sem tudna pirulás nélkül a közvélemény elé állni. Szerencsére sokan élnek az országban, akiket nem hat meg a kommunistázás innen, a Horthy-korszakozás onnan, de arra nagyon odafigyelnek, mire használják a politikusok a tőlük rájuk ruházott hatalmat. Ha például autópálya-építés helyett azon vitatkoznak, ki mennyit (nem) épített, ha az ország fejlesztése helyett azzal fecsérlik a drága parlamenti időt, hogyan hazugozzák le egymást hangosabban, ha a gazdaságban és médiában a rátermett vezetők helyett saját rokonaikat és barátaikat juttatják pozícióba, akkor ezek a szavazók büntetnek. (A politikusok aztán nem értik az egészet, és siránkoznak: mi lesz így a ciklusokon átívelő programjukkal?) Pedig a magyar politikai elit tudhatná, hogy lehetséges hosszú távra tervezni. A náluk jóval lassabban gyarapodó magyarok milliói régóta gyakorolják. Szakmai hozzáértés, és némi emberi tisztesség szükségeltetik hozzá. Ha van lehetőség markolni a közösből, ha nincs. burkus.zoltan@kisalfold.hu A régiből újat Gyerekkoromban az öregektől hallottam, mennyivel több tartással, lelkiséggel, bölcsességgel rendelkezett az előttük élő nemzedék. A fiatalokról pedig azt állították, hogy az idősek nyomába sem érhettek. Furcsának és igaztalannak tartottam ezt a véleményt. S úgy éreztem, nagyon bántó ez ránk, fiatalokra nézve. Most, amikor elértem s talán túl is haladtam a földön eltölthető életem felét, magam is hasonlóan vélekedek, mint régen az öregek. S bizonyára furcsán néznek rám az utánam jövők. Több gondolkodó embert megkérdezve egyöntetű véleményként hasonló gondolatot fogalmaztak meg. Mi lehet mindennek az oka? A XX. század második felében felbomlottak az értéket még őrző s egyik nemzedékről a következő generációnak átadó közösségek, így az ősök hagyományvilága, tudása lassan elveszett. Sarkosan úgy fogalmazhatok, hogy évezredek bölcsessége tűnt el évtizedek alatt. S ez katasztrofális következményekkel járt a társadalom minden területén. Aztán a gulyáskommunizmusban lassan a magasabb szellemi értékeket felváltotta az anyagi jólét utáni kapaszkodás. Két hónapja vagyunk tagjai az Európai Uniónak. Nyugati testvéreinktől elsősorban az anyagi felzárkózás hatalmas programját akarjuk átvenni. Nem biztos, hogy elsődleges célként ezt az irányt megjelölve kellene a fiatal nemzedéket az uborkafára felmászatni. Inkább a hagyományok tiszteletét, őrzését, a történelmi értékek megbecsülését kellene eltanulnunk tőlük. Arra kellene törekednünk, hogy visszataláljunk gyökereinkhez. Mindez akkora tudást, megtartóerőt jelentene, hogy szinte azonnal megmutatkozna ennek gyümölcse a nevelésben, az egymás közötti érintkezésben, a magyarságtudatban, a vallási életben. S ha ezt a hatalmas kincset láthatná a felnövekvő nemzedék, akkor biztosan nagy tisztelettel nézne a felnőttekre. S lassan helyreállna a kapcsolat az idősek és a középkorosztály, valamint a fiatalok között. A múlt értékeire rátalálás erős közös nevezőt jelentene. Ezt a hatalmas munkát el kell kezdeni. Nem nagyban, hanem kis szigetekben kell gondolkozni, úgy is mondhatnám, hogy a megújulás kis szigeteit szükséges létrehozni, s lassan bővíteni a kört. Fontos, hogy felnevelődjön magas műveltséggel s a saját közössége iránti elköteleződés tudatával egy új nemzedék, mert a megújulásnak mégiscsak ők a zálogai. - Hallottam a futballcsapat sikeréről, szép eredménynek tartom a bajnoki címet a centenáriumi évben. A másodosztály feltételeihez szponzorokat kell találni, biztosan vannak a városban tehetős vállalkozók. - Örülök a feljutásnak, s szerintem még több edzéssel a magasabb osztályban is megállnák helyüket a labdarúgók. Szponzorokra, vállalkozókra s az önkormányzat segítségére van szükség, s rendezvények bevétele is segíthetne. Ez a csapat megállná a helyét a másodosztályban is, csak több pénz kellene. Meg kell nyerni a helyi vállalkozókat, hisz egy jól játszó gárdát mindenki szívesebben támogat. - A nagyobb cégeket végig kellene járnia az MTE 1904 vezetőségének, s szponzori szerződéseket köthetnének. Szerintem mindenki jól járna. Bárcsak Halászin is hasonló, kellemes gondokkal küzdene az egyesület. - Talán lesz elég szponzora a csapatnak, hisz épp elég tehetős vállalkozó van a városban. A bajnoki cím nagyon szép eredmény, jó lenne, ha bizonyíthatnának magasabb osztályban is a focisták. Megkérdeztük mosonmagyaróvári olvasóinkat Ki segíthet a bajnok MTE 1904-nek? Bodnár Tibor festő Schadenberger Péter szakközépiskolás Kis-Tóth János targoncás Németh Zoltán tanuló Mautzka Imre rokkantnyugdíjas KISALFÖLD 2004. június 22., kedd Címünk: 9002 Győr, Pf. 28, e-mail: szerkesztoseg@kisalfold.hu Csodával határos Néhány gyülekezeti társunkkal pünkösdi kirándulást tettünk a Cuha-patak völgyében, de a jól kezdődött sziesztát hamar elmosta az eső, a nyári zápor már kora délután hazakergetett bennünket. A nagyobb kocsik sorra suhantak el mellettünk, míg az erdő övezte országúton mi még leparkoltunk a Trabantunkkal egy időre. Egyszer csak belénk csattant hátulról egy ismeretlen, fehér Peugeot, s mint egy biliárdgolyót, úgy lökött bennünket az árokba. A bal hátsó kerék szétdurrant, járművünk hátulja csomagtartóstól ripityára tört. Az úttestet papírjaguárunk kék diribdarabjai borították. A csoda azzal kezdődött, hogy a hátsó ülésen kuporgó utasaink sem sérültek meg, és nekem is csak a nyakam rándult a kegyetlen nyekkenéstől. Jóformán még föl sem ocsúdtam, s láttam, hogy kis barátunk, a kilencéves Barnabás már a mobilját billentyűzi. Apját hívja, aki egy másik autóba társult be, amelyik az imént előzött meg bennünket: „Semmi baj, apa, csak egy kicsit belénk jöttek.” És akkor, néhány percen belül főleg visszafelé áramlott a forgalom. Három kocsi is megállt a túloldali útpadkán, amelyet szinte elleptek a barátaim, s tüstént gondoskodni kezdtek rólunk. Megakadályozták, hogy a károkozó odébbálljon. Friss vízzel itattak. Hatósági intézkedésért telefonáltak. Segítettek a rendőröknek a forgalom terelésében és a féknyomok bekrétázásában. Alámásztak a sérült járműnek, felrakták a pótkereket, s elfeszítették róla a rágörbült lemezt, aztán leszerelték a tropára ment kipufogót, hogy a Trabant vontatható legyen. Vontatókötélre fogtak, és már húztak is ki az árokból, hogy a rendőröknek ne kelljen költséges trélert hívniuk. Nem sokat teketóriáztak, két kocsit is lestoppoltak, hogy az utasaim is visszajussanak Győrbe, s már indultunk is. Akinek ez kevés, annak még elmondom, hogy a vontatókötél a város határában szakadt el, ahol egy számomra ismeretlen ember - mint kiderült, a Trabantot vontató barátom gyerekkori pajtása - lépett ki a házából, hogy segítsen nekünk. Ráadásul az illető szakmája éppen karosszérialakatos volt, úgyhogy tovább sem kellett igyekeznünk, mert állt az udvarában egy, a miénkhez hasonló járgány, amiből a biztosító által térítendő kárösszeg ellenében tökéletesen kipótolhatja Trabantunk összetört és elgörbült elemeit. És hiába vagyunk mozgásunkban korlátozott, idős emberek a feleségemmel együtt mind a ketten, két héten belül újra vígan fogunk közlekedni, mert megmentett és megsegített bennünket az a Fantasztikus Személy, akit a köznyelv csak „szerencsés véletlenként” tart számon. Fekete János, Győr ben, faluban és városban a „családorvosok által” azt, hogy a túlsúlyos lakosokat vércukorvizsgálaton ellenőrizzék. A felfedezett cukorbetegnek is érdeke az, hogy megismerje a betegségét, védekezzen a szövődmények ellen. Családorvosok! Próbálják meg az elképzelésemet megvalósítani! A 38 évi cukorbetegségem ideje alatt két családorvosom meghalt, egy családorvosom nyugdíjba ment, és én... közeledek a századik életévemhez ezzel a veszélyes betegséggel. A megyei diabéteszegyesület egyik tagja Több egyesület kellene A megyei diabéteszegyesület legutóbbi közgyűlésén az elnöki beszámoló részletesen ismertette a tagság előtt az elmúlt év elvégzett munkáját. A részletes tájékoztató hallgatása közben elgondolkodtam: a megyében több városban működik diabéteszegyesület, például: Mosonmagyaróváron, Pannonhalmán, és milyen jó és helyes lenne, ha tovább szerveződne a cukorbetegek életvitelét segítő, életüket meghosszabbító mozgalom. A cukorbetegek egyesületeiben a megszervezett előadásokon nagyon részletes tájékoztatást kapnak a tagok arról, hogy milyen életmóddal, életvitellel lehet a cukorbetegeknek az életüket részben kedvezőbbé tenni, részben pedig meghosszabbítani. Az egyesületi összejöveteleken érthető tájékoztatásokat hallgathatnak meg szakemberektől arra vonatkozóan, hogy élelmezésüket hogyan alakítsák, szervezzék át, és arról, hogy „koplalás nélkül” hogyan lehet táplálkozni úgy, hogy a vércukorszint a normális szint körül maradjon, ne emelkedjen. A cukorbetegség nem fáj, de évek alatt olyan szervezeti elváltozásokat okoz, amelyek halált okozhatnak, a testi „elváltozások” következtében pedig nyomorékká válhat a beteg. Magam 38 éve vagyok cukorbeteg. Ez alatt az idő alatt ismerőseim közül ketten megvakultak, hatan szívinfarktusban meghaltak, háromnak a lábujjait kellett levágni, három agyembóliát kapott. Tehát a „szövődmények” veszélyesek a cukorbetegségben. Arra gondoltam a tájékoztató, önbírálatokat is tartalmazó, javaslatokat is felvető beszámoló ideje alatt, hogy a megyében meg kellene szervezni minden község Példás emberség A megható eset június 15-én történt Győrött a Szent István út talán legforgalmasabb csomópontjában. Csatornatisztítással bíbelődő szakemberek a Rába Hotel mellett egy sávra szűkítették az utat, kellemetlen, párás meleg volt, és ráadásul zajlott a délutáni csúcsforgalom is. A belső sávból nem tudott időben átsorolni háromszintes élőállat-rakományával egy vélhetően fiatal üszőborjakat szállító kamion, amelynek meggyötört és főleg szomjas utasai hangos bőgéssel nyilvánították ki komfortérzetük hiányát. A helyzet úgy hozta, hogy a szomszéd sávban egy helyi járatú autóbusz araszolt, amelynek fiatal vezetője egyszer csak kinyúlt az ablakon és a mellette azonos magasságban lévő fiatal állatok egyikét saját ásványvizes flakonjából vízzel kínálta meg. Példás emberségéről - a zárt kocsisor miatt - sajnos csak kevesen vehettünk tudomást. Név és cím a szerkesztőségben • Kedves S.-né! Nem tudom, ki „ébredt fel”. 60 százalék, azaz 6 millió választópolgár otthon maradt. Az a baj, hogy alszik szép nemzetünk, mert undorodik a politikától. Pisti • Tisztelt T. Cs. Sándor! A Győri Vásár idén először 2 napig ingyenes volt! Másrészt milyen jogon beszél minden nyugdíjas nevében? No és mit kapni ma 500 forintért? • Mitől javult meg a Balaton vize? Talán megoldották az északi part szennyvízelvezetését? • A június 17-i Kisalföldben megjelent riporthoz: 1987. január 6-án három hölgy szerzett hentes-mészáros szakmában mestervizsga-oklevelet Győrben, a Ringa dolgozói „voltak”. • A Liezen-Mayer utcán kívül még számos utca állapota tragikus Győrben, elég csak Szabadhegyre elmenni. A figyelem kiterjed a lakóutcákra is, csak a pénztárca nem. Ferenc • Áldatlan állapot van a gyirmóti úton. Gödör gödör hátán, képtelenség kikerülni őket. A horgászszövetkezet semmit se tesz az ügyben, pedig a pénz is be van fizetve. X. B., Győr • Van még az országban olyan csoport, amelyik nem részesült kárpótlásban? (Politikai üldözöttek, hadifoglyok stb.) Még kinek kellene osztani, és főleg: mit? R. • Azt nem tudom, miért mindig a pedagógusok bérét kell emelni. A gyári melósok nem számítanak? A tanároknak heti 20 óra, a melósnak 40. Tibiké ! ITT AZOKAT A VÉLEMÉNYEKET KÖZÖLJÜK, I ■' j AMELYEKET OLVASÓINK SMS-BEN KÜLDTEK ■ A kisalföldnek. AxVv ''jy 'N' JS yj, írja meg Ön is, mit gondol egy-egy témáról, cikkről, I ' xxN · › , s mi büyet álláspontjának. A közérdek I \SxM›T Q| JJjfelődésére számot tartó, jogot nem sértő üzeneteket ■ \XQ SS. Ul : várjuk, azokat szükség esetén stilizálva és O j rövidítve adjuk közre.