Kisalföld, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-24 / 146. szám

4 Postabontás www.kisalfold.hu Luxusbetegek „Jó pénzért, luxuskörülmények között, akár szállodai szintű el­látást igényelve is gyógyulhatnak az egri kórházban a betegek. A ho­telszobákért 15 ezer, a kétszobás apartmanért - amelyhez egy háló és egy nappali is dukál - 25 ezer forintot kell fizetni éjszakánként.” A hírt olvasva — mit mondjak - nem ugrottam fel örömömben, sokkal inkább azon tűnődtem percekig, mennyire kettészakadt ez az ország. Mert hogy is van az, hogy míg száz- meg százezer hon­fitársunknak gondot okoz akár a néhány száz forintos gyógyszer ki­váltása a patikában, addig egyetlen gyógyulgatós éjszakáért 15 meg 25 ezer forintot vannak, akik simán kifizetnek. Talán csodapirulát adnak ott, esetleg fektében legyezik a lábadozót? Megjegyzem, az egri kórház szolgáltatásai között egészen hétköz­napinak tűnhetne akár a nővérfelügyelet, a napi háromszori étkezés, no és a szükséges gyógyszerek mellett a tévé, a fax és az internetkap­csolat. Tájékozatlanságomat csak tetézte az a tény, hogy voltaképpen azért alakították ki a VIP-részlegeket, mert sok környékbeli inkább a fővárosba utazott kezeltetni magát. A helyi kórházban nem tudtak megfelelő színvonalú elhelyezést biztosítani. Minő nagy kár. Eszembe jutott az a hajléktalan, aki csigolya- és fejsérülése miatt né­hány napig amolyan keretes fejtartót viselt a nyaka körül. Többen rö­högtek rajta, hogy ni, ez meg pont olyan, mint amilyen a Horn Gyu­láé volt. A bácsikát a segítőházból vitte el a mentő, a szerkentyűvel a fején hamarost vissza is hozták. Nem volt lábadozóideje, meg rehabi­litációja. Ugyan! Megkérdezték, van-e hozzátartozója, ápolója, s mivel az öreg senkit nem tudott megnevezni, amilyen gyorsan lehetett, visz­­szahozták a menhelyre. Hogy azután ki és mennyit ápolta, nem tu­dom, de sajnos már az örök vadászmezőkön pihen. Ő legfeljebb egy lehetett azok közül, akik még csak nem is hallottak a luxusbetegek luxusszobáiról (noha még az Olaszor­szágból megrendelt bútorok hiányoznak a szobákból). Ám aki azt hiszi, a betegek ezt hiányolva nem vették ki ezeket a bizo­nyos lakosztályokat, téved. Beteges, agyonstresszelt nép vagyunk, jut belőle mindannyi­unknak az esélyegyenlőség jegyében. Az egri luxus viszont más lapra tartozik. Igaz, képzeljék, már most telt házat jegyeznek. És gyaníthatóan ez később sem lesz másként. Egy szelet sonka „Az országúton végig a szekérrel / A négy ökör lassacskán ballagott.” De rég is volt! Petőfi versét, A négyökrös szekér cí­műt gyaníthatóan sokan ismerik, legalábbis az iménti refrént igen. Ám azt, hogy miként is kezdődik e vers, már kevesebben tudják. Nem hagyok kételyek közt senkit, már írom is a nyitó sorokat: „Nem Pesten történt, amit hallotok. / Ott ily regényes dolgok nem történnek.” Az alábbi eset viszont a fővárosban történt, szem- és fültanúja nem volt más, mint a nemzet spor­tolója, az úszásban oly sokszor remeklő olimpiai bajnokunk, a hetvenhét éves Székely Éva, aki azt tanácsolja korosztályának: kövessenek el mindent, ami módjukban áll, hogy ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe. Elsősorban fizikailag tegyenek ellene: ha fáradtak, akkor is menjenek el sétálni, s ha igazán nem is látnak jól, olvassanak, tor­­násztassák elméjüket, ne zárják ki magukat az élet nevű társasjá­tékból. Akit a reggelenként ma is úszó Éva néni a minap látott, nos, az a kortársa ugyancsak belevetette magát az életbe. Ártatla­nul, szerényen, hallgatagon várt a sorára a hentespult előtt, majd amikor rá került a sor, kért egy szelet sonkát. A pult túloldalán álló fiatalember hatalmas papírt tett a mérlegre, s miközben rádobta a szinte átlátszó sonkaszeletet, azt kérdezte az idős nőtől: partit ren­dez? A sonkát kérő legszívesebben elsüllyedt volna szégyenében; tehet ő arról, hogy átdolgozott élete zárófertályán csak ennyit en­gedhet meg magának? A kiszolgáltatottságot kerülendő, biztosan megfogadja a nemzet sportolójának tanácsát, s ha fáradtan is, el­sétál egy távolabbi boltba, ahol nem alázzák meg őt. De tegyen bármekkora sétát is, aligha jut el a fővárosból a győr-szabadhegyi élelmiszerboltba. Nem is indulna ilyen hosszú út­ra, hisz négyökrös szekerek nem járkálnak már, hogy felvennék a fáradt vándort, az autók meg csak suhannak, így hát nem ismerheti meg győri Palikát! Pedig örömét lelné a vele való találkozásban. A közkedvelt eladó és egy tíz év körüli kislány közötti párbeszédnek voltam ugyanis a fültanúja a minap: előttem állt a sorban a lányka, foglalva a helyet a nagymamájának, aki a hűtőpulthoz ment egy tej­fölért. Még nem ért vissza, amikor az unoka következett: „Szeretnék mondani valamit a Palika bácsinak!” - súgta bizalmasan. A pult túl­oldaláról jött a kérdés: „Mit mondanál, aranyom?” ,A nagymamám kedveli magát.” „És mit mond otthon, miért?” „Mert a Palika bácsi mindig olyan rendes.” A nagymama a pulthoz ért, és kért két csir­keszárnyat. Palika méretes papírra téve lemérte, majd ahogy nyúj­totta a vevő felé, mosoly kíséretében jó étvágyat kívánt hozzá. — Ez nagyon nehéz kérdés, mert négyszeres bérért ter­mészetes, hogy Ausztriában vállalnak munkát. Azt hi­szem, a magyar egészségügy a közeljövőben nem ér el olyan szintre, hogy ezekkel a fizetésekkel versenyezhessen, pedig csak ez az egy módja van, hogy a képzett szakem­berek itthon maradjanak.­­­ Az egészségünkre szükség van, a legfontosabb az élet­ben, tehát valamit tenni is kellene érte az országnak is. Talán jobban meg kell fizetni az egészségügyi dolgozókat, akkor esetleg itthon marad­nának és nem lenne annyira vonzó az osztrák fizetés.­­ Valamikor szó volt róla, hogy a több évig egy helyen dolgozó egészségügyieket va­lamiféle hűségjutalomban ré­szesítenék. Sajnos ezt sem ve­zették be az országban, ráadá­sul alacsony a fizetésük is, így ne csodálkozzunk, ha kimen­nek Nyugatra dolgozni. Na­gyobb megbecsülés kellene ezeknek az embereknek és ezt anyagiakban is ki kell fejezni.­­ Bármennyire is nehéz helyzetben van az ország anyagilag, ez egy olyan szeg­mense a gazdaságnak, amire mindenképpen többet szükséges áldozni. Nagyobb fizetéssel talán nem dönte­nének a nyugati munkavál­lalás mellett, hiszen nekik is kényelmesebb lenne itthon dolgozni.­­ A Nyugathoz képest elmara­dásunk van az egészségügyben is, ezt nem lehet egyik napról a másikra pótolni, így ne csodál­kozzunk, ha az egészségügyiek is kimennek dolgozni. Az or­ szágban sok minden másra is kell a pénz, de ezeket az embe­reket, ha nem is nyugati szín­vonalon, de jobban meg kelle­ne fizetni. Megkérdeztük rábaközi olvasóinkat Itthon tarthatók az egészségügyiek? Horváth Tibor molnár Henye Imre nyugdíjas Horváth István területi képviselő Molnár László nyugdíjas Tóth József anyagbeszerző KISALFÖLD A vonzó Győrért Érdeklődéssel olvastam az általam is tisztelt „neves értelmiségiek” tá­jékoztatóját a Fészek Club győri városkoncepciójáról (Pangás fellendülés előtt — Kisalföld, 2004. június 18., 1. és 10. oldal). Az elvégzett munka, a javaslatok és a szándék tiszteletre méltó. A „tudományos városkuta­tóknak” feladatuk, hogy megállapítsák, milyen ma a város állapota, ver­senyképessége, de hogy milyennek kellene lennie az „élhetőbb” város­nak, az elsősorban erkölcsi kérdés, amiben az értelmiség véleményfor­máló felelőssége is rendkívül fontos. Erkölcsi kérdés olyan értelemben, hogy a város jövőjét nem lehet a lakosság cselekvő bevonása nélkül, egy kerekasztalba tömörített, „pártok által elfogadott minimumprogram­mal” letudni. Talán a győri önkormányzat is ezt az erkölcsi felelősséget érezte, amikor ez év tavaszán „Találjuk ki Győrt!” belső munkacímmel útjára indította a Jövőműhely sorozatot. Az egyes városrészekben már lezajlottak a jövőműhelyek, de ősszel különböző fókuszcsoportokban még tovább folyik a munka például középiskolások, egyetemisták, ér­telmiségiek, kamarák körében. (Elfogultságomat jelzem, mert ebben a munkában az általam vezetett iroda is dolgozik.) A kezdeményezés or­szágosan is egyedülálló. Ha kinyitjuk a Jövőműhely módszertani kiad­ványának középső oldalait - amely minden győri postaládába eljutott látható, hogy az ott megfogalmazott főbb célok mennyire harmonizál­nak a Fészek Club városkoncepciójában felvetettekkel. Ez is egy bizo­nyíték arra, hogy a különböző kezdeményezések jól integrálhatók Győr jövőjének megtervezésében, ezért is gratulálok a városkoncepció készí­tőinek a kezdeményezésükhöz. Én hiszek abban, hogy az önkormányzat progresszív kezdeményezése és a Fészek Club városkoncepciója széles körű építő vitává fejlődhet, amit én a végén legszívesebben úgy foglalnék össze: az információtól a tudáson át a cselekvésig ,A vonzó Győrért”. Száraz Lajos szociológus, Győ­r 1/ ■■ I ■■ ■■ I ■ / Különös akció Külföldi vendégeinkkel mentünk el az egyik nagyáruházba, ahol óriási betűkkel hirdették: eperakció, egy doboz 250 forint. Vettünk is epret, ám csak otthon vettük észre, hogy az akciós félig elrohadt eper 360 forint volt (a blokkot megőriztem). Felhívtam az üzletet, ahol tudtak róla, de 2-3 óra alatt „nem volt idejük a gépet átállítani a másik árra”. Hány embert károsítottak meg így e délutánon? Ez már előfordult velem akciós tejföllel és akciós Túró Rudival is. Nagyon szégyelltük vendégeink előtt magunkat. Kér­jük a fogyasztóvédelmi felügyelőséget, szíveskedjenek a nagyáru­házak akciós termékeinek árát vizsgálni. Szalai Imréné, Győ­r 2004. június 24., csütörtök • A szúnyogirtás csak csend­­háborításnak volt jó, a szúnyo­gok ugyanannyian vannak, mint azelőtt! Vida Szilárd, Babót • Kedves Tibiké! Nem szeret­ném összehasonlítani a fizikai és a szellemi munkát - nem lehet, nem is kell. De gondoljon bele, hogy ön 2-kor becsukja a gyárka­put maga mögött, én viszem ha­za a dolgozatokat javítani. Idén 136 gyereket tanítottam... A ma­gyar 2 tantárgy, 1 pénzért. Nem vitatom, hogy a melós pénze ke­vés, de ne a tanárokra kenjünk mindent! Az EU-képviselő 1,5 millája nem fáj? Üdvözlet: Andrea ! ITT AZOKAT A VÉLEMÉNYEKET KÖZÖLJÜK, S , amelyeket olvasóink sms ben küldtek I urS A KISALFÖLDNEK. Nv |2 yj I írta meg Ön is, mit gondol egy-egy témáról, cikkről, 9 * s adunk álláspontjának. A köz­érdek­ I s\wS\\ Q fe­lődésére számot tartó, jogot nem sértő üzeneteket ■ hl! -i: várjuk, azokat szükség esetén stilizálva és ■ O i rövidítve adjuk közre. • Kriszti és Sopi! Ha én elszá­molom magam, fizethetek. Ha a pedagógus buktat, nyugodtan alszik. Mialatt a leendő tanárok tanultak, én sem lazsáltam, már a kenyeremet kerestem. Lehetne órákig vitázni! Kati, Győ­r • Kutyamérgezés: mélysége­sen felháborítónak tartom azt a jogszabályt, amely a meg­mérgezett állatok értékétől függően szabja ki a büntetést azokra az embernek még jóin­dulatból sem nevezhető egyé­nekre, akik ilyen dologra ké­pesek. Miért? Az én keverék kutyám nem úgy szenved, mint más pénzért vett fajku­tyája? Sajnos itt is a pénzről van szó, és nem egy ártatlan életről! Ez a fene nagy állatvé­delmi törvény? Dolittle • Tisztelt X. B. Győrből! Szeretnénk, ha pontosítaná a helyszínt, melyik utca, hány szám, így pontosan tudunk válaszolni. Útkezelő Szervezet • Zolinak. Örülj annak, hogy Győr-Moson-Sopron megyében lakhatsz. A Hajdú­ságból költöztem el, ahol egyik-másik városban még a csatornázás sincs megoldva. Egy „alföldi” lány • Jó az autópálya-építés, a főútfelújítás, de a vidéki ma­gyarnak széttörik az autója, mire ráér. Vagy neki ne is kelljen? Ré m , ISI Emerging Markets Ilii, www.securities.com __ - M*........... A c! -v.: mJV'. '.a; Ív. ■ aok 1 0 / Interneten elérhető, naprakész üzleti ** információk a fejlődő piacokról: amit tud • Közép-Európa • Közép-Ázsia _ A _ • Dél-kelet Európa • Latin-Amenka­­ra O/ • Dél-kelet Ázsia • Közel-Kelet amit még nem tud ^£^SíéSmíéhSSBíAÍíSiH^ZEéD^9hhHííESS5^P Internet Securities Magyarország Kft. Q P Q/ 1052 Budapest /A Varmegye utca 3-5 Email saies-hu a sccuntics.com amiről nem is tudja, hogy nem tudja Telefon 06 I 327-4010 I Fax: 06 I 266-8630 www.securities.com

Next