Kisalföld, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-06 / 259. szám

Szombat, 2004. november 6. Felújítás után: Miniszteri avató szakmai fórummal és előadással a Karolina Kórházban Sztrájkok és reformok előtt az egészségügy A tegnapi mosonmagyaróvári miniszteri látogatás kapcsán SMS-ek érkeztek szer­kesztőségünkbe. 1. Üzenet a miniszternek: az óvári kórház lá­togatása miatt plusz ötszáz forintba került a be­tegellátás, mert a fizetőparkolóba kellett állni november 5-én. 2. Szegény embert a miniszter is húzza! No­vember 5-re visszarendeltek a szemészetre a mo­sonmagyaróvári kórházba. Döbbenten tapasztal­tuk, hogy a betegek részére a parkoló rendezvény miatt zárva. Kénytelenek voltunk a fizetésbe menni. 400 forintba került, mert sokat kellett várni. Fizetjük a tb-t, az útiköltséget (30 km-ről jöttünk), a parkolójegyet és a gyógyszert. Dr. Vörös László kórházigazgató elmondta: az említett parkolót valóban lezárták a látogatás alatt, ám a Kórház utca sarkán lévő új parkolóban meg lehetett állni, ez csak a jövő­ héttől válik fizetőssé.­mogatja a regionális egészségügyi tanácsokat, s ezzel összefüggésben a decentralizált döntések lehetőségét. Szerinte a népegészségügyi programot és a sürgősségi ellátási programot folytatni kell, s a politikai véle­ménykülönbségek miatt nem lehet ezeket másképp értelmezni. Elmondta: idén a sürgősségi ellátásra még négymilliárdot, jövőre nyolcmilliárdot fordítanak. „Semmiről nem dönt a népszavazás” Rácz Jenő kitért a decemberi egészségügyi priva­tizációt is érintő népszavazásra. Véleménye szerint az egészségügy területén a „klasszikus értelemben” sen­ki sem akar tulajdont szerezni. Egyetlen valódi pri­vatizációs igény van, mégpedig az egyház részéről: a jogszabály szerint ők visszakaphatják egykori tulaj­donukat, ám csak ha kórházként üzemeltetik azt to­vább. A népszavazás kapcsán érintett kórházörvény már nem létezik, így a kérdésnek nincs jelentősége. Ráadásul semmiről sem dönt: a miniszter szerint há­rommilliárdos pénzkidobás. Az egészségügyi sztráj­kokról a miniszter elmondta: az egészségügyben en­nek speciális feltételei vannak. Például mit jelent a sztrájk alatti minimális szolgáltatás az intenzív osz­tályon? — tette fel a kérdést Rácz Jenő. „Ez igenis be­folyásolja a betegek ellátását. Négy megyében össze­sen 437 dolgozó sztrájkolt eddig. Ez nem jött be ne­kik, most novemberben másfajta demonstrációra készülnek. Még le sem tettem a miniszteri eskümet, már egyeztettem a kamarával és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével, akik együttműködést ígértek. Néhány nap­­múlva pedig már demonstráltak” — panaszolta a miniszter. Másfél milliárd és még 820 millió A fórumot követő sajtótájékoztatón a tárca veze­tője lapunknak kijelentette: a mosonmagyaróvári kórház első ütemének többletköltségeire címzett tá­mogatást kell kérni, melyről a parlament dönt. Nekik csak véleményezési lehetőségük van. A második ütem megcsonkított egymilliárdos kivitelezésére is állami segítség szükséges, a címzett támogatás elsősorban a lerobbant állapotban lévő intézményeknek és a már megkezdett munkálatok folytatására jut. Dr. Vörös László kórházigazgató kijelentette: a rekonstrukció célja az volt, hogy a korábbi hat telephelyüket össze­vonják, így gazdaságosabban működhessenek, s meg­feleljenek az épületállományi és tárgyi szakmai mini­mumfeltételeknek Több mint hatezer négyzetméter új és közel háromezer négyzetméter felújított épület­rész készült el 1,5 milliárd forintból, s 820 milliót költöttek technológiára, gép- és műszerbeszerzésre. A miniszter és kísérői az ünnepséget követően Dunakilitire hajtottak, ahol megkoszorúzták a szegények orvosa, Boldog dr. Batthyány-Stratt­­mann László szobrát. Cséfalvay Attila AZ ELSŐ SZALAG: A rekonstrukció az állami támogatás függvényében folytatódhat. Folytatás az 1. oldalról. Folytatni a programokat Egészségpolitikai fórummal - melyből végül elő­adás lett - kezdődött a miniszteri vizit. Dr. Rácz Jenő először a kormányprogram egészségügyet érintő ré­széről beszélt. Mint mondta, az „első körbe” azok a feladatok tartoznak, melyek már elkezdődtek, s a kö­vetkező húsz hónapban eredmények is felmutatható­­ak. A másodikba azok, melyeket most kell elkezdeni s hatásuk csak 4-5 év múlva lesz érezhető. Úgy véli, ra­dikális reformok lesznek, hisz az egészségügy történe­te mindig a reformok története is volt. A miniszter tá­ VERSELŐK VERSENYE­ Negyedik alkalommal rendezik meg a hétvégén a szakképző iskolák vers- és prózamondó versenyét Mosonmagyaróváron. Ez egyúttal idén a megyei irodalmi hét nyitórendezvénye is. A tegnapi ünnepélyes megnyitót követően zajlott az elődöntő a polgármesteri hivatal dísztermében. A Hunyadi-iskola 1998-ban hiánypótlásként hívta életre a kétévenként megrendezendő országos versenyt, mivel a szakiskolás diákok egyre inkább kiszorultak az ilyen jellegű vetélkedésekből és nem tudták felvenni a versenyt a szakközépiskolák és gimnáziumok tanulóival. A vers- és prózamondó verseny ma további elődöntőkkel, majd a döntővel folytatódik a Fehér Ló Közösségi Házban, az ünnepélyes díjkiosztás pedig vasárnap reggel 9 órakor lesz. FOTÓ: M. A. Tekekupa A régióközi szakszervezeti ta­nács (IGR) nemzetközi tekever­senyt rendezett nemrégiben Schat­­tendorfban. A találkozón Burgen­land, Cseh- és Magyarország kép­viseltette magát. Megyénkből a Lajta-Hanság Rt. szakszervezeti bizottságának női és férficsapata vett részt a rendezvényen. A höl­gyek (Czigány Péterné, Barna Ká­­rolyné, Pataki Lilla) a második he­lyen végeztek. Pataki Ottóné egyé­niben szintén második lett a nők között. A férfiak (Pálfi László, Pe­­kemiczki István, Virág Géza) a ha­todik helyet szerezték meg. Egyé­niben Pálfi Adám a tizedik lett. Közérdekű hírek Mutasd be magad! Mosonszolnok A helyi művelődé­si házban november 19-én „Mu­tasd be magad!” címmel fesztivált rendeznek, amelyre 12-18 év kö­zötti fiatalok jelentkezését várják. Jelentkezési lapokhoz a művelődési házakban, illetve a www.moson­­szolnok.hu és a www.mosonszol­­nok.tk honlapon lehet hozzájutni. A határidő november 12. Szívesség Klub Mosonmagyaróvár. Hétfőn dél­előtt 9-től 11 óráig a Szívesség Klub az Ipartelepen, a Gyermekek Átme­neti Otthonában (Lengvári u. 2.) tartja következő összejövetelét. A kézműves-foglalkozáson mécsestar­tót készítenek üvegfestés-techniká­­val. A szervezők kérik az érdeklődő­ket, hogy hozzanak magukkal üres bébiételes vagy tormásüveget, írja meg! Közérdekű híre vagy jó ötlete, szabadidős programajánlata van? Rangos versenyt, vetélkedőt nyert gyermeke? Írja meg! Címünk: Kisalföld szerkesztősége, 9002 Győr, Pf. 28. E-mail: szerkesztoseg@kisalfold.hu. www.kisalfold.hu Kisrégiók 7 MG & GN­M/vGY/vDGVZvL2 Komata Magyar Katalin: Kétszer lőttek rá az orosz tankból Rekviem egy vértanúért Magyar Katalin tizenhat évesen halt mártírhalált. A mosonmagyaróvári lányt önkéntes nővéri szolgálat közben 1956. november 7-én Budapesten, a zeneakadémiánál érte a gyilkos szovjet sorozat. Az ötvenhatos események felidézésekor méltatla­nul ritkán hallani Magyar Katalin nevét. Az ártatlan gyereklányét, akiről Csete Lajos nyugalmazott törté­nelemtanár évtizedek óta gyűjti a dokumentumokat, emlékezéseket, élteti emlékét. Keveset emlegetik a mártírrá lett önkéntes „csöpp nővér” nevét, aki a bu­dapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola re­ményteljes diákja volt, s aki 1956 novemberében tár­saival véradásra indult és az első hívó szóra fehér kö­penyt öltött, hogy erős lélekkel segítsen a sebesülte­ken. Hogy angyali szóval, áldott kézzel ápolja a sze­­rencsétlenül járt forradalmárokat - katonákat és civi­leket —, akiket eltalált az ÁVO-s vagy orosz golyó. Herzum Péter- Katalin hajdani osztálytársaként - megrendítő szavakkal emlékezett a tiszta lelkű lányra, akinek „dolga akadt gézzel, vattával, vérrel, mely sok­szor beborította a kocsi platóját”, amelyen szállították a harcok sebesültjeit. Felidézte a drámai napot, ami­kor már ünnepeltek a győztesek, s amikor „egy szov­jet páncélos szétlőtte Kati vöröskeresztes autóját”. Egy másik emlékezésből kiderül, hogy „a Tétényi úti kórházba beszállított sebesült orosz katonákat sen­ki sem akarta ápolni, amikor az óvári lány kijelentet­te: »Ezen a helyen nincsenek ellenségek, csak bete­gek!«” így Kati nevét kiabálták a sebesült oroszok is, mert mástól nem akartak elfogadni sem gyógyszert, sem élelmet... Az utolsó úton hárman voltak a men­tőautóban: egy gyári munkáslány, Magyar Katalin és a sofőr. „Egy kilencéves kisfiúért szólt a harang, aki a Liszt Ferenc téren sebesült meg. A Tétényi útra tele­fonáltak, mert a közelben egyik kórház sem fogadott sérülteket. A kisfiú már bent feküdt a mentőautóban, a sofőr egy kis utcába igyekezett abban a hiszemben, hogy ott majd meghúzódhat, amíg a harcok elcsitul­nak, de szembe találta magát egy orosz tankkal.” A következő pillanatban a tank megsorozta a mentőt, a gyerek azonnal meghalt, Magyar Katalint is eltalálta egy golyó. .A sofőr és a munkáslány kúszva próbálták megközelíteni az egyik épületet. »Kati, gyere!« — mondta a sofőr. Kati azt felelte: »Szevasztok, én meg­halok!« A sofőr visszament, hogy kihúzza a mentő­autóból a sérült lányt, de amikor az utcán voltak, Kati kapott egy újabb sorozatot. Ott halt meg a ház előtt, az utca kövén. A sofőr, Katona Sándor súlyos lábsé­őrléséből felépülve elhagyta Magyarországot, de mi­előtt eltávozott, bekopogott Mosonmagyaróváron, Kati szüleihez”, akik így értesültek a részletekről. Magyar Katalint először a budapesti kórház park­jában temették el 1956. november 10-én, díszsírhe­lyen. A kamasz mártír földi maradványai később ke­rültek csak Mosonmagyaróvárra. Egykori iskolájának falán, Budapesten a Török Pál utcában is emléktáblát avattak tiszteletére. Ágh István - Kati a Parlament előtti vérengzés sebesültjeként ápolta - mondott be­szédet. A költő versben is megörökítette a lányt: „Van-e keresztje, vagy már kimosódott, / isten tudja hová lett, mint az én véres ingem, / Magyar Katalint kiégették az őszből, / szabadjon élni megint, / ballon­kabátom én is elégettem.” Emléke legyen áldott! . . Gülch Csaba EMLÉKTÁBLA: A Bolyai-is­kolában is márvány­ba vésetett Magyar Katalin neve. A kitüntetett mártír Magyar Katalin 1991. október 23-án a Magyar Szabadságharcos Világszövetség angliai szerveze­tétől posztumusz szabadságharcos­ érdemérmet kapott. A következő évben a Magyar Vöröskereszt tüntette ki ötvenhatos helytállásáért a „csöpp nő­vért”. Mosonmagyaróváron 1996. október 23-án a Bolyai-iskola épületében avattak emléktáblát az intézmény mártírrá lett tanulójának tiszteletére.

Next