Kisalföld, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-11 / 263. szám

Csütörtök, 2004. november 11. Revizorok vizsgálják az MTE könyvelését Folytatás az 1. oldalról.­­ Korábban elég volt 35 millió forint évente, most azonban több mint 100 millióra van szükség a normális működéshez. Jelentős az egyesület adósságállománya is. Tudomásom szerint közel 10 milliós hátralékot halmozott fel. Csodák nincsenek, a dolgokat rendbe kell tenni munkával és akarattal. A gazdálkodás rendbe­tétele érdekében az egyesület pénzügyi felügyeletét Méhes Lászlóné vette át. A finanszírozás ügyében jelenleg is folynak a tár­gyalások helyi vállalkozókkal és több pozitív visszajelzést is kap­tam - mondta Szeredi Ádám. - Az egyesület gazdasági ügyei­nek rendezése mellett a szakosz­tályok egyenjogúságát kell meg­teremteni, hogy a normális mű­ködésük biztosított legyen. A lab­darúgó-szakosztályban az elsőd­leges cél a csapat első hat közé ke­rülése. No és az, hogy meg tud­jon felelni a „mi városunk, a mi csapatunk” szlogennek, s így a szurkolók a magukénak érezhes­sék az együttest. Az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni továbbá az utánpót­lás-nevelésre - ezzel együtt a fia­talok egészségmegőrzésére­­ is.­­ Amikor felvetődött annak a lehetősége, hogy elvállalom az egyesület elnöki tisztét, sokan óv­tak ettől, mondván, hatalmas a kockázata. Tisztában vagyok az­zal, hogy a sport és futball ingová­nyos terület, ám úgy vélem, hogy ebben az esetben nem mérlegelés­re, hanem segítségre van szükség. — Az elnöki kinevezéssel az ügyek tényleges átvétele még nem történt meg, mivel mindenképpen indokoltnak tartom az átvilágítást. Felkértem egy revizorcéget, hogy vizsgálja át a könyvelést, mert az egyesület korábbi gazdálkodásáért nem tudok felelősséget vállalni. A revízió eredményét a jövő hét kö­zepére ígérték, a részletekről csak ezután tudok beszélni - hangsú­lyozta dr. Szeredi Ádám. M. A. DR. SZEREDI ÁDÁM: „Az MTE korábbi gazdálkodásáért nem tudok felelősséget vállalni.” Lakópark épülhet Lipóton Jövő tavasszal a lipóti futballpálya közelében egy 200-250 lakásból álló lakópark építését tervezi egy befektetőcsoport. Információink szerint a lipóti termálfürdő közelében több száz lakásos lakópark létesítése van napirenden. Érdeklődésünkre a beruházást megvalósítani kívánó befektető­­csoport vezetője konkrét informá­ciókkal még nem kívánt szolgálni. Annyit azonban elmondott, hogy jelenleg a tervezés és a szakhatósági engedélyek beszerzése folyik. Amennyiben sikerrel járnak, jövő tavasszal elkezdődhet a beruházás. Sulyok Attila Zsolt, Lipót pol­gármestere úgy tájékoztatta lapun­kat, hogy a tervezett beruházás mi­att a község rendezési tervét a kö­zelmúltban módosítani kellett. Az önkormányzat örülne, ha megva­lósulna a projekt, mivel a termál­fürdő és a panzió is reflektorfénybe helyezte Lipótot, ezért a község ve­zetése támogatja a turisztikai be­fektetéseket. A lakópark a sportpá­lya területét nem érinti, a tervek szerint attól északra, Dunaremete irányában alakítanák ki. A terület magánkézben van, nem az önkor­mányzat tulajdona — tudtuk meg a polgármestertől. F. J. Különszám az évfordulón A Moson Megyei Műhely (MMM) folyóirat különszámmal jelent meg a „Magyaróvár 650 éve lett kiváltságos város” mottó jegyében. A tanulmányok felölelik a Lajta-parti település(ek) történelmét a kezdetektől napjainkig. A város természetföldrajzi jel­lemzőit dr. Göcsei Imre kandidátus mutatja be. Ászt Ágnes régész a kö­zépkor évszázadait, Enzsöl Imre muzeológus Óvár 1354-es kivált­ságlevelét elemzi. A város múltjá­nak e meghatározó évében történ­tekről Major Tamás tanár rajzol analógiás párhuzamokat. A város kiváltságainak gyarapodását Hege­dűs Zoltán főlevéltáros lajstromoz­za. Mihály Ferenc nyugalmazott le­véltárvezető a mezőváros 1581 és 1871 közötti tisztségviselőinek névsorát állította össze. Szentkuti Károly múzeumigazgató Löktetek Erzsébet királynéról jegyez írást, Horváth Gergely Krisztián tudo­mányos főmunkatárs pedig egy 1818-as megyeleírásból szemezget Magyaróvárt, Mosont és Lucsonyt bemutatva. Tuba László nyugal­mazott könyvtárigazgató az egyesí­tett város második világháború utáni átalakulásáról, míg Botos Gá­bor főtanácsos a rendszerváltás másfél évtizedéről s a jövőépítés le­hetőségeiről értekezik. Közérdekű információ Vers- és prózamondó verseny Mosonmagyaróvár. A Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület idén is meghirdeti hagyományos vers- és prózamondó versenyét. A versmondás kategóriában nevezők két magyar költő művével jelentkezhetnek. A próza­mondás-kategóriában a nevezők magyar szerző prózájával vagy annak rész­letével indulhatnak. Az 5-6. és 7-8. osztályosok jelentkezését várják no­vember 20-ig az egyesület címére: 9201 Mosonmagyaróvár, Pf. 152. To­vábbi felvilágosítás a 217-388-as számon kérhető. Új eredmény: Nem 1271-ben rombolták le a mosoni várat Templom lehetett a kápolna alatt Egy új régészeti kutatás szerint II. Ottokár cseh király mégsem rombolhatta földig a mosoni ispáni várat 1271-ben. A mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban a közelmúltban nyílt várostörténeti kiállítás emellett további új kutatási eredményeket is bemutat. A közelmúltban „Porta Regni - A királyság kapuja” címmel a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban nyílt kiállítás egyebek mellett olyan új kutatási eredményről számol be, ami több eddigi feltételezést megcáfol. Ászt Ágnes, a Hansági Múzeum régésze a Kisalföldnek el­mondta: a mosoni ispáni vár, Moson templo­mai, valamint a magyaróvári vár elővédművo­­nalával kapcsolatban vetődtek fel új elemek. Ezek részben bizonyítottak, részben pedig egy újabb feltárás szolgálhatna teljes bizonysággal. Több évtizedes régészeti kutatás — A mosoni ispáni vár a tizenegyedik szá­zadban épült ki. Lekerekített téglalap alapú te­rülete 4,5 hektárt fog körbe. Kétkazettás szer­kezetű sánca mintegy 15 méter széles, 2 méter magas és 900 méter hosszú volt. A több év­tizedes régészeti kutatás során sikerült átvágni a sáncot és az árkot is. Az átvágás révén vita bontakozott ki a „vörös sánc” problémája kö­rül. A vörös szín minden bizonnyal valamiféle égetés során keletkezett. Pusztai Rezső régész szerint akkor égett ki a védvonal, amikor II. Ottokár cseh király 1271 tavaszán ostromolta a mosoni várat, amit aztán néhány hét alatt bevett. Egy fennmaradt, írásos emlék szerint Ottokár hazaírt levelében arról szólt, hogy az erődöt földig romboltatta és a lakókat kitele­píttette. A várban, illetve a környékén az ed­digi régészeti kutatások nem mutatták ki az ottokári levélben megfogalmazott mértékű pusztítást. Egy másik forrás szerint pedig II. Ottokár 1273-ban újból vívta a várat. Abban a korban azonban két év alatt lehetetlen volt újjáépíteni egy ilyen méretű erődítményt. A közelmúltban megrepedt a padlózat­ ­ Az új kutatások Moson Árpád-kori temp­lomairól is új elemeket vetnek fel. Moson te­rületén mindeddig egyetlen templom kis rész­letét ismerjük, Pusztai Rezső szerint ez lehetett az esperesi templom. Egy másik Isten háza he­lyére csak közvetett módon következtethetünk. A helyi hagyomány szerint, és az elméleti régé­szeti felvetésekkel ennek helyét a mai Nepomu­ki Szent János-kápolna alá lokalizáljuk. Miért volt nagyobb az épület alapozása? A kápolna semmiféle funkcióval nem bír, valamint elhelyezkedése is rendkívül furcsa, hi­szen megtöri az utak ívét. A közelmúltban megrepedt ott a padlózat. A javítás előtt régé­szeti megfigyelést végeztünk, s ennek során meglepő felfedezésre jutottunk. Alapozása lé­nyegesen nagyobb, mint amekkorát a felépít­mény megkíván, így vélhetően bizonytalan alapokra, romokra épült a kápolna. Ezt a fel­tételezést egyelőre sem megerősíteni, sem cáfol­ni nem tudjuk. A teljes bizonyossághoz ásatá­sokra lenne szükség a területen, amihez min­den feltétel adott, egyedül a Kulturális Örök­ségvédelmi Hivatal engedélye hiányzik hozzá - mondta Ászt Ágnes. A „Porta Regni - Királyság kapuja” című kiállítás még egy eddig nem ismert új felfede­zést mutat be. Dr. Winkler Gusztáv, a Buda­pesti Műszaki Egyetem fotogrammetria és tér­­informatika tanszékének munkatársa új kuta­tási módszereket alkalmazva a magyaróvári vár elővédművonalának eddig ismeretlen elemeit tárta fel. A méretarányos maketten is bemu­tatott, a tizenhetedik században épült lucsonyi erődítményt egy pajzsgát is erősítette. A leg­újabb régészeti kutatási eredményeket is be­mutató kiállítás március 1 jéig látogatható a Hansági Múzeumban. Méhes Á. ROMOKRA ÉPÜLT? A mai Nepomuki Szent János-kápolna alatt lehetett a templom. Diáksiker Versmondók A napokban Mosonmagyar­óváron megrendezett szakképző iskolák negyedik országos vers- és prózamondó versenyén a szakis­kolások mezőnyében prózamon­dásban Kőműves Krisztián, a pé­csi Pollack Mihály-iskola tanuló­ja kapta az arany oklevelet. A zsű­ri ezüst oklevéllel Rábai Erikát, a békéscsabai Kós Károly-szakkép­­ző diákját jutalmazta. Versmon­dás kategóriában Burda Ildikó, a helyi Hunyadi-iskola tanulója bi­zonyult a legjobbnak, mögötte Sós Judit a győri Kossuthból, va­lamint Nusszer Erika a Hunya­di-iskolából végzett. A szakközépiskolások közt pró­zamondásban Sipos Mónika, a székesfehérvári Árpád-középisko­la tanulójának előadását találta legjobbnak a zsűri, ezüst oklevéllel Kondor Nórát, a gyomaendrődi Bethlen diákját jutalmazták, míg a bronz oklevelet Mándi Csaba, a kisvárdai Szent László-szakközép­­iskola tanulója vihette haza. Vers­mondás kategóriában a zalaeger­szegi Deák-Széchenyi-középisko­­lából Pete Zsuzsanna végzett az el­ső helyen, ezüst oklevéllel Tu­­ri-Kiss Nikolettát jutalmazták a budapesti Szily Kálmán-szakkö­­zépiskolából, míg a bronz okleve­let Grózer Alexandra kapta a mo­sonmagyaróvári Bolyaiból. FOTÓ: MÉHES LÁTOGATÓK A TŰZOLTÓKNÁL Rendhagyó összejövetelét a mosonmagyaróvári tűzoltóságon tartotta a minap a Honvéd Hagyományőrző Egyesület helyi csoportja. A szervezet tagjainak Grósz József parancsnok mutatta be a laktanyát és az eszközöket, illetve tartott előadást a tűzoltók munkájáról. Beszámoló A Majoroki Polgári Kör és a szlovén kisebbségi önkormányzat holnap délután 5 órakor képvise­lői beszámolóra várja a lakosságot az Újhelyi-iskola aulájába. ÁRUVÁSÁRLÁSI AKCIÓK­ Pl.: 550.000 Ft/36 hó/18.750 Ft 880.000 Ft/36 hó/30.000 Ft Kezes és jövedelemigazolás nélkül! 500.000-10.000.000 Ft-ig INGATLANFEDEZETRE! Euro Credit Consulting Kft., Győr, Baross G. út 41. Tel.: 96/519-325, 96/519-326, mobil: 30/469-6581 www.kisalfold.hu Kisrégiók 7

Next