Kisalföld, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-11 / 263. szám
Csütörtök, 2004. november 11. Revizorok vizsgálják az MTE könyvelését Folytatás az 1. oldalról. Korábban elég volt 35 millió forint évente, most azonban több mint 100 millióra van szükség a normális működéshez. Jelentős az egyesület adósságállománya is. Tudomásom szerint közel 10 milliós hátralékot halmozott fel. Csodák nincsenek, a dolgokat rendbe kell tenni munkával és akarattal. A gazdálkodás rendbetétele érdekében az egyesület pénzügyi felügyeletét Méhes Lászlóné vette át. A finanszírozás ügyében jelenleg is folynak a tárgyalások helyi vállalkozókkal és több pozitív visszajelzést is kaptam - mondta Szeredi Ádám. - Az egyesület gazdasági ügyeinek rendezése mellett a szakosztályok egyenjogúságát kell megteremteni, hogy a normális működésük biztosított legyen. A labdarúgó-szakosztályban az elsődleges cél a csapat első hat közé kerülése. No és az, hogy meg tudjon felelni a „mi városunk, a mi csapatunk” szlogennek, s így a szurkolók a magukénak érezhessék az együttest. Az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni továbbá az utánpótlás-nevelésre - ezzel együtt a fiatalok egészségmegőrzésére is. Amikor felvetődött annak a lehetősége, hogy elvállalom az egyesület elnöki tisztét, sokan óvtak ettől, mondván, hatalmas a kockázata. Tisztában vagyok azzal, hogy a sport és futball ingoványos terület, ám úgy vélem, hogy ebben az esetben nem mérlegelésre, hanem segítségre van szükség. — Az elnöki kinevezéssel az ügyek tényleges átvétele még nem történt meg, mivel mindenképpen indokoltnak tartom az átvilágítást. Felkértem egy revizorcéget, hogy vizsgálja át a könyvelést, mert az egyesület korábbi gazdálkodásáért nem tudok felelősséget vállalni. A revízió eredményét a jövő hét közepére ígérték, a részletekről csak ezután tudok beszélni - hangsúlyozta dr. Szeredi Ádám. M. A. DR. SZEREDI ÁDÁM: „Az MTE korábbi gazdálkodásáért nem tudok felelősséget vállalni.” Lakópark épülhet Lipóton Jövő tavasszal a lipóti futballpálya közelében egy 200-250 lakásból álló lakópark építését tervezi egy befektetőcsoport. Információink szerint a lipóti termálfürdő közelében több száz lakásos lakópark létesítése van napirenden. Érdeklődésünkre a beruházást megvalósítani kívánó befektetőcsoport vezetője konkrét információkkal még nem kívánt szolgálni. Annyit azonban elmondott, hogy jelenleg a tervezés és a szakhatósági engedélyek beszerzése folyik. Amennyiben sikerrel járnak, jövő tavasszal elkezdődhet a beruházás. Sulyok Attila Zsolt, Lipót polgármestere úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a tervezett beruházás miatt a község rendezési tervét a közelmúltban módosítani kellett. Az önkormányzat örülne, ha megvalósulna a projekt, mivel a termálfürdő és a panzió is reflektorfénybe helyezte Lipótot, ezért a község vezetése támogatja a turisztikai befektetéseket. A lakópark a sportpálya területét nem érinti, a tervek szerint attól északra, Dunaremete irányában alakítanák ki. A terület magánkézben van, nem az önkormányzat tulajdona — tudtuk meg a polgármestertől. F. J. Különszám az évfordulón A Moson Megyei Műhely (MMM) folyóirat különszámmal jelent meg a „Magyaróvár 650 éve lett kiváltságos város” mottó jegyében. A tanulmányok felölelik a Lajta-parti település(ek) történelmét a kezdetektől napjainkig. A város természetföldrajzi jellemzőit dr. Göcsei Imre kandidátus mutatja be. Ászt Ágnes régész a középkor évszázadait, Enzsöl Imre muzeológus Óvár 1354-es kiváltságlevelét elemzi. A város múltjának e meghatározó évében történtekről Major Tamás tanár rajzol analógiás párhuzamokat. A város kiváltságainak gyarapodását Hegedűs Zoltán főlevéltáros lajstromozza. Mihály Ferenc nyugalmazott levéltárvezető a mezőváros 1581 és 1871 közötti tisztségviselőinek névsorát állította össze. Szentkuti Károly múzeumigazgató Löktetek Erzsébet királynéról jegyez írást, Horváth Gergely Krisztián tudományos főmunkatárs pedig egy 1818-as megyeleírásból szemezget Magyaróvárt, Mosont és Lucsonyt bemutatva. Tuba László nyugalmazott könyvtárigazgató az egyesített város második világháború utáni átalakulásáról, míg Botos Gábor főtanácsos a rendszerváltás másfél évtizedéről s a jövőépítés lehetőségeiről értekezik. Közérdekű információ Vers- és prózamondó verseny Mosonmagyaróvár. A Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület idén is meghirdeti hagyományos vers- és prózamondó versenyét. A versmondás kategóriában nevezők két magyar költő művével jelentkezhetnek. A prózamondás-kategóriában a nevezők magyar szerző prózájával vagy annak részletével indulhatnak. Az 5-6. és 7-8. osztályosok jelentkezését várják november 20-ig az egyesület címére: 9201 Mosonmagyaróvár, Pf. 152. További felvilágosítás a 217-388-as számon kérhető. Új eredmény: Nem 1271-ben rombolták le a mosoni várat Templom lehetett a kápolna alatt Egy új régészeti kutatás szerint II. Ottokár cseh király mégsem rombolhatta földig a mosoni ispáni várat 1271-ben. A mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban a közelmúltban nyílt várostörténeti kiállítás emellett további új kutatási eredményeket is bemutat. A közelmúltban „Porta Regni - A királyság kapuja” címmel a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban nyílt kiállítás egyebek mellett olyan új kutatási eredményről számol be, ami több eddigi feltételezést megcáfol. Ászt Ágnes, a Hansági Múzeum régésze a Kisalföldnek elmondta: a mosoni ispáni vár, Moson templomai, valamint a magyaróvári vár elővédművonalával kapcsolatban vetődtek fel új elemek. Ezek részben bizonyítottak, részben pedig egy újabb feltárás szolgálhatna teljes bizonysággal. Több évtizedes régészeti kutatás — A mosoni ispáni vár a tizenegyedik században épült ki. Lekerekített téglalap alapú területe 4,5 hektárt fog körbe. Kétkazettás szerkezetű sánca mintegy 15 méter széles, 2 méter magas és 900 méter hosszú volt. A több évtizedes régészeti kutatás során sikerült átvágni a sáncot és az árkot is. Az átvágás révén vita bontakozott ki a „vörös sánc” problémája körül. A vörös szín minden bizonnyal valamiféle égetés során keletkezett. Pusztai Rezső régész szerint akkor égett ki a védvonal, amikor II. Ottokár cseh király 1271 tavaszán ostromolta a mosoni várat, amit aztán néhány hét alatt bevett. Egy fennmaradt, írásos emlék szerint Ottokár hazaírt levelében arról szólt, hogy az erődöt földig romboltatta és a lakókat kitelepíttette. A várban, illetve a környékén az eddigi régészeti kutatások nem mutatták ki az ottokári levélben megfogalmazott mértékű pusztítást. Egy másik forrás szerint pedig II. Ottokár 1273-ban újból vívta a várat. Abban a korban azonban két év alatt lehetetlen volt újjáépíteni egy ilyen méretű erődítményt. A közelmúltban megrepedt a padlózat Az új kutatások Moson Árpád-kori templomairól is új elemeket vetnek fel. Moson területén mindeddig egyetlen templom kis részletét ismerjük, Pusztai Rezső szerint ez lehetett az esperesi templom. Egy másik Isten háza helyére csak közvetett módon következtethetünk. A helyi hagyomány szerint, és az elméleti régészeti felvetésekkel ennek helyét a mai Nepomuki Szent János-kápolna alá lokalizáljuk. Miért volt nagyobb az épület alapozása? A kápolna semmiféle funkcióval nem bír, valamint elhelyezkedése is rendkívül furcsa, hiszen megtöri az utak ívét. A közelmúltban megrepedt ott a padlózat. A javítás előtt régészeti megfigyelést végeztünk, s ennek során meglepő felfedezésre jutottunk. Alapozása lényegesen nagyobb, mint amekkorát a felépítmény megkíván, így vélhetően bizonytalan alapokra, romokra épült a kápolna. Ezt a feltételezést egyelőre sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk. A teljes bizonyossághoz ásatásokra lenne szükség a területen, amihez minden feltétel adott, egyedül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye hiányzik hozzá - mondta Ászt Ágnes. A „Porta Regni - Királyság kapuja” című kiállítás még egy eddig nem ismert új felfedezést mutat be. Dr. Winkler Gusztáv, a Budapesti Műszaki Egyetem fotogrammetria és térinformatika tanszékének munkatársa új kutatási módszereket alkalmazva a magyaróvári vár elővédművonalának eddig ismeretlen elemeit tárta fel. A méretarányos maketten is bemutatott, a tizenhetedik században épült lucsonyi erődítményt egy pajzsgát is erősítette. A legújabb régészeti kutatási eredményeket is bemutató kiállítás március 1 jéig látogatható a Hansági Múzeumban. Méhes Á. ROMOKRA ÉPÜLT? A mai Nepomuki Szent János-kápolna alatt lehetett a templom. Diáksiker Versmondók A napokban Mosonmagyaróváron megrendezett szakképző iskolák negyedik országos vers- és prózamondó versenyén a szakiskolások mezőnyében prózamondásban Kőműves Krisztián, a pécsi Pollack Mihály-iskola tanulója kapta az arany oklevelet. A zsűri ezüst oklevéllel Rábai Erikát, a békéscsabai Kós Károly-szakképző diákját jutalmazta. Versmondás kategóriában Burda Ildikó, a helyi Hunyadi-iskola tanulója bizonyult a legjobbnak, mögötte Sós Judit a győri Kossuthból, valamint Nusszer Erika a Hunyadi-iskolából végzett. A szakközépiskolások közt prózamondásban Sipos Mónika, a székesfehérvári Árpád-középiskola tanulójának előadását találta legjobbnak a zsűri, ezüst oklevéllel Kondor Nórát, a gyomaendrődi Bethlen diákját jutalmazták, míg a bronz oklevelet Mándi Csaba, a kisvárdai Szent László-szakközépiskola tanulója vihette haza. Versmondás kategóriában a zalaegerszegi Deák-Széchenyi-középiskolából Pete Zsuzsanna végzett az első helyen, ezüst oklevéllel Turi-Kiss Nikolettát jutalmazták a budapesti Szily Kálmán-szakközépiskolából, míg a bronz oklevelet Grózer Alexandra kapta a mosonmagyaróvári Bolyaiból. FOTÓ: MÉHES LÁTOGATÓK A TŰZOLTÓKNÁL Rendhagyó összejövetelét a mosonmagyaróvári tűzoltóságon tartotta a minap a Honvéd Hagyományőrző Egyesület helyi csoportja. A szervezet tagjainak Grósz József parancsnok mutatta be a laktanyát és az eszközöket, illetve tartott előadást a tűzoltók munkájáról. Beszámoló A Majoroki Polgári Kör és a szlovén kisebbségi önkormányzat holnap délután 5 órakor képviselői beszámolóra várja a lakosságot az Újhelyi-iskola aulájába. ÁRUVÁSÁRLÁSI AKCIÓK Pl.: 550.000 Ft/36 hó/18.750 Ft 880.000 Ft/36 hó/30.000 Ft Kezes és jövedelemigazolás nélkül! 500.000-10.000.000 Ft-ig INGATLANFEDEZETRE! Euro Credit Consulting Kft., Győr, Baross G. út 41. Tel.: 96/519-325, 96/519-326, mobil: 30/469-6581 www.kisalfold.hu Kisrégiók 7