Kisalföld, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-29 / 228. szám

NŐI TAKTIKÁK ÉS PRAKTIKÁK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN bizalmasan SZERKESZTI: SZABÓ CSILLA ■ 2005. SZEPTEMBER 29. SZERELMÉHEZ REPÜL AZ ÁZSIAI SZIGETORSZÁGBA GERGELY Gólyakutató lesz Japánban Madarak és rokonok A győri férfi szerint a magyaroknak és a japánoknak közös az eredetük. A rokonság indokaként említette az azonos mondatszerkesztést és több hasonló hangzású szót is felsorolt, mint például a hattyút, ami japánul fonetikusan „hakcsó”, a daru, pedig A japánok és a magyarok rokon népek Kalmár Gergely szerint és erre több bizonyítékot is talált, mióta megismerte feleségét, Ryokót. A győri férfi gólyakutató lesz Oszakában. Legalább olyan hosszú repülőutat tesz meg, mint kedvenc költöző madaraink vándorlásukkor, azért, hogy szerelmével együtt élhessen, így egy újabb rokoni szállal és szakmai tapasztalatcserével is szorosabbra fűzheti az ázsiai szigetországban és a hazánkban élők kapcsolatát. A Kazinczy-gimnázium el­végzése után Kalmár Ger­gely külföldön folytatta tanulmányait. Járt Amerikában, majd Angliában szerzett ag­rármérnöki diplomát. Hallgatóként ismerte meg Sussexben a szintén ott tanuló japán lányt, aki­be beleszeretett. Tavasszal há­zasodtak össze az észak-angliai Stock­­tonban, ahol annak idején Stephen­son útnak indította az első gőzmoz­donyt. Erre a városra és egyetemére, a Durhamre egyébként szeretné felhív­ni honfitársaink figyelmét. Ugyanis szerinte az Európai Unióban tanulni szándékozók nem ismerik, pedig Ox­ford és Cambridge után a leghíresebb angliai iskola és északon olcsóbb az élet, mint London környékén. Mikor oda járt, mégis ő volt az egyetlen ma­gyar diák. Nem csak szamurájok Gergely szívesen megosztja kül­földön szerzett tapasztalatait má­sokkal. Érdeklik a hazaitól eltérő és az újdonságnak számító módszerek. Ezért is találtak olyan ha­mar egymásra Ryokóval, ő hasonlóképp nyitott a világra. Mindketten úgy vélik, a japán és a magyar kultúra kö­zött nincs akkora elté­rés, mint képzeljük. Családjaik könnyen el­fogadták kapcsolatukat, így nyáron a pannonhalmi apátságban megtartották az egyházi esküvőt is.­­ Az európaiak nem eléggé isme­rik Japánt, azok sem, akik jártak ott. Turistaként nem szerezhetnek ele­gendő információt. Amit a tévéből és olvasmányainkból tudunk erről az ázsiai szigetországról, lakóiról, az nagyon eltér a hétköznapi valóság­tól. Nem minden japán szamuráj, hord kimonót, iszik szakét. Ezek az első fogalmak, amelyek nekünk a japánokról eszünkbe jutnak, pedig a legjellemzőbb tulajdonságuk az, hogy éppoly családszeretők, mint mi. Igyekeznek ragaszkodni a ter­mészetes környezethez, annak elle­nére is, hogy náluk is városokba koncentrálódik a lakosság - állítja Gergely. Gergely és Ryoko diákként ismerkedett meg Angliában. Mindketten úgy vélik: a japán és a magyar kultúra között nincs akkora eltérés, mint képzeljük, „curu”. Az is érdekes, hogy a japánok sok magyar dolgot különösen kedvel­nek, például konyhánk jellegzetes ételeit, néptáncunkat. Pontosan tud­ják, hol van országunk és még Kos­­suthról is tanulnak az iskolában tör­ténelemórán. Gergely számára persze a ja­pán-magyar rokonság új értelmet is kapott. A napokban utazik a Kobéval összenőtt Oszakába feleségéhez, aki kisbabát vár. Azért nem Magyarorszá­gon telepedtek le, mert itt Ryoko ne­hezen tudott volna elhelyezkedni. Ja­pánban viszont Gergely kutatómun­kát kapott egy környezetvédelmi inté­zetben. A japánok szeretnék, ha újra élnének náluk gólyák, amelyek nép­­hagyományukban éppoly jelentős szerepet töltenek be, mint nálunk. Azonban a korábban a rizsföldek hal­tenyészeteiben táplálékra találó ma­darak a vegyszerezés miatt ott a hetve­nes években kipusztultak. A magyar agrármérnöknek azt kell vizsgálnia, hogyan teremthető - esetleg biogaz­dálkodással - olyan környezet, ami­ben a gólyák újrahonosíthatók. Világjárók öröksége Egyre mobilabb a világ. Ma már tá­voli országokban is dolgoznak, tanul­nak magyarok. Gergely esetében a há­zasságon belül három nyelv él, a ma­gyar és a japán mellett a kommuniká­ciót egyelőre egyedül biztosító angol. Azonban úgy véli, az nem okozhat majd gondot, hogy gyermekeik szá­mára mindegyiket megtanítsák és az azokhoz kapcsolódó kulturális örök­ségeket, szokásokat is átörökítsék. - A magyarok nem félnek a sajátjuk­tól eltérő világot megismerni. Olyan tapasztalatokat szerezhetnek, ame­lyeket hazahozva előbbre vihetik or­szágunkat - mondta el Gergely. RIMÁNYI ZITA A japánok legjellemzőbb tulajdonsága az hogy éppoly családszeretők, mint mi. KISALFÖLDI UJ HÁZASOK JELENTKEZÉSÉT V­ÁRJUK. Szeretnénk bemutatni esküvői fotójukat és megismerkedésük történetét. # Bővebb információ: 96/504-445. * E-mail: ajanlo@kisalfold.hu SZŰZI HETEDIK LEVELE „A vágy - az élet hajtóereje” Szerelemről, barátságról, érzelmekről szólnak azok a teleírt papír­lapok, melyeket szerkesztőségünk kapott. A feladóról gyorsan kide­rült, mozgáskorlátozott, és a sorokat lábával vetette papírra. Ez ta­lán még nem lenne elegendő indok arra, hogy Szuzika leveleinek helyet adjunk. A mondatok tartalma azonban igen! A leveleket rendszeresen megjelentetjük a LAN-ban, és várjuk a témákról olva­sóink véleményét is. Ha valaki úgy gondolja, akár közvetlenül Szuzi­­kának is üzenhet! Úgy gondolom, mindenki tudja, mi az a vágy. Még a legkisebb gyermek is ismeri ezt az érzést, ér­zelmet. A vágy az, amikor nagyon, de nagyon el akar érni vagy meg akar kapni valamit vagy valakit az ember. Legyen szó bármiről vagy bárkiről. A vágy­­ az élet hajtóereje. Ha az embernek nincsenek vágyai, nincs miért élnie sem. A vágy olyan az emberi léleknek, mint a testnek a levegő és a víz. Ha egy ember nem vágyik semmire, akkor lélekben már meghalt. Üressé válik, és már csak a teste bolyong itt a Földön, céltalanul. A vágytalanság tulaj­donképpen a lélek halála. Ponto­sabban a lélek kilépése ebből az életből, mert ugyebár - szerintem - a lélek halhatatlan. Ha az ember üressé válik, az nem jó. Bár az is igaz, hogy valamelyik hitnek, val­lásnak éppen ez a végcélja. Mindenki vágyik valamire. Az ember először is vágyik a levegő­re, amikor megszületik, aztán az anyatejre, az anyai szeretetre, tö­rődésre, gyöngédségre, hogy élet­ben maradhasson. Majd vágyik a tanulásra, a tudásra, vágyik arra, hogy megtalálja s megvalósítsa önmagát. Aztán vágyik arra, hogy megfelelő munkát találjon, hogy megfelelő egzisztenciát teremtsen saját maga és leendő családja számára. Mindenki mindig vágyik arra, hogy szeressék, hogy tisztel­jék, hogy megbecsüljék - és mindezt viszonozhassa is. Valami­re mindig vágyik az ember, és ez a szerelem­­ többek között a faj­­fenntartás ösztöne révén is. Majd az ember vágyik arra, hogy valami olyat csináljon, valami olyat alkos­son, ami halála után is még jó ide­ig megmarad, amiben a halála után is továbbélhet. Legyen szó akár csak egy szép mondatról vagy akár a világ legnagyobb alko­tásáról. Mindenki arra vágyik, hogy megélje a saját sorsát, hogy valóra váltsa küldetését, hogy tel­jesítse feladatát itt a Földön. Végül az ember megöregszik. Ilyenkor elgondolkodik azon, hogy vajon úgy élte-e le az életét, ahogy kell, helyesen, jól cse­lekedett-e, megtalálta-e, meg­valósította-e önmagát, valóra váltotta-e küldetését, teljesítet­te-e feladatát ezen a bolygón. Tehát amikor az ember meg­öregszik, számot vet, és ilyenkor már nem vágyik semmi másra, csak arra, hogy emberhez mél­tóan fejezze be az életét, s em­berhez méltóan távozhasson eb­ből a világból. A vágy tehát végigkíséri az egész emberi életet. Azonban ezek csak a legalapvetőbb vá­gyak. Azok, amelyek az emberhez méltó élethez feltétlenül szük­ségesek. Egyéb, más vágyainkról bővebben csak következő cik­kemben írok. NAGY ÉVA VI KÉZIMUNKÁSAN Divatos kitűzők Fiatalok körében nagy divat kitűzőket tenni a farmerdzse­kire. Sörös- vagy üdítősüvegek kupakját használjuk fel ehhez. A kupakokat fehér akrilfesték­­kel lealapozzuk, majd száradás után a nekünk tetsző mintára, színre festjük. A csillagokat a még nedves festékre szórjuk. Teljes száradás után a hátolda­lukra ragasztópisztollyal hul­lámpapírból 1 centiméter át­mérőjű kört ragasztunk. Erre egy biztos tű kerül, majd ismét 1 centiméter átmérőjű hul­lámpapír körrel zárjuk le. En­gedjük szabadjára fantázián­kat és készítsünk sok-sok fillé­res kitűzőt. GYÖRINÉ NÉMETH MÁRTA Heti rólunk írták Ádám találta ki a házasságot, de Éva szerezte a találmányára a szabadalmat. (Chaplin) Szeretne Ön is eg­­ édes-habos meglepetést? Ha szü­linapja csütörtökre esik írjon nekünk és ünnepeljünk­­ együtt! Játékunk augusztusi nyertese B Mezei Ibolya győri olvasónk, akit B? tízéves Barbara lánya nevezett­­ be. Ibolya 1970. augusztus 25-én­­ született, most ünnepelte 35. B születésnapját, és ugyanezen a B napon van párja szülinapja is. A­­ család nagyon édesszájú, így kü­lönösen nagy örömmel vették át az emeletes tortát. Szeretne Ön is egy édes-habos meglepetést? Ha születésnapja idén csütörtökre, azaz mellékletünk meg­jelenésének napjára esik, írjon nekünk és ünnepeljünk együtt! Ezentúl is minden hónapban kisorsolunk egy szerencsés olvasót, aki tőlünk is kap egy óriási születésnapi tortát, amit a Zita süteményboltban (Győr, Jókai út 6/A, telefon: 96/323-180) készítenek el. Szeptemberiek, figyelem! Várjuk a szeptember 1-jén, 8-án, 15-én, 22-én és 29-én született hölgyolvasóink jelentkezését (név, cím: TELEFONSZÁM, akár munkahelyi is, születési dátum és néhány szó az ünnepeltről). Kérjük, hogy leveleiket a Zita cukrászdába (cím: Győr, Jókai út 6/A) küldjék, a borítékról ne felejtsék le. SzületésnapoSAN! Határidő: szeptember 30. . * NAPI MELLÉKLETEK Péntek KISVADFÖLD Szombat SZIESZTA Hétfő A PÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGY­ÍR Szerda LÉGYOTT www.kisalfold.hu

Next