Kisalföld, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-28 / 227. szám

Szerda, 2005. szeptember 28. A közművelődés nem tartozik a versenyszférába Sopronban multifunkcionális Sopronban nincs és mégis van művelődési ház, sőt, házak, csak most ilyen-olyan központnak hívják őket. A Magyar Művelődés Háza felirat alatt ma már multifunkcionális központ működik. Korábban kultúrháznak is hívták őket, aztán valahogyan előtérbe került a közművelődési funkció és a művelődési név. Leginkább talán mégis közösségi tereknek kellene lenniük. Amint megyei körképünkből látható - folytatjuk majd a rábaközi létesítmények bemutatásával -, nem dúskálnak a pénzben, és néhol még bevételt is termelniük kell. Hatalmas épületek óriási fenn­tartási költséggel, amelyeket hol kiadnak a váro­sok üzemeltetőknek, hol maguk küzdenek azzal, legyen valami tartalmas a falaik között Úgy le­hetnek a munkájukkal, mint a labdarúgók, ah­hoz, amit ők csinálnak, mindenki­ért Legalábbis véleményük van róla. A Kisalföld ismét megpró­bált a kulisszák mögé pillantani azon intézmé­nyekben, ahol nap mint nap nem fordulunk meg, pedig talán érdemes, érdekes lenne. F.Gy. Klasszikus értelemben vett művelődési ház nincs Sopron­ban, mondják a szakemberek, a ma működő kulturális és szóra­koztató­ központok többet és mást nyújtanak, mint elődeik. Ennek ellenére sokan nosztalgiá­val gondolnak az egykori vállala­ti művelődési házakra is, például a Sotexéra, ahol ma a Gyermek- és Ifjúsági Központ működik. Ha a művelődés háza a téma, akkor először azért mindenki­nek a Liszt Ferencről elnevezett épület ugrik be, amely ma kon­ferencia- és kulturális központ. A ház multifunkcionális - mondják irányítói, azaz a Pro Kultúra Sopron Kht. vezetői. Helyet adnak számos rendez­vénynek, egyesületnek, kiállí­tásnak, bemutatónak, vásárnak, itt működik a Petőfi kamara­­színháza, vannak itt bálok, nagyszabású koncertek és persze konferenciák s ezek kísérőprog­ramjai. A város legnagyobb mű­velődési intézményének mégis akadnak versenytársai: a konfe­renciaturizmus jegyében a leg­több szálloda felkészült vendé­gei ilyen jellegű igényeinek ki­elégítésére is, s a néhány száz fős szakmai találkozók közül többet a hotelek nyernek el ezen a piacon. A társintézmény, a Gyermek- és Ifjúsági Központ ugyancsak konkurencia. A Pro Kultúra Kht.-nél hangsúlyoz­ták: az intézmény többfunkciós feladatrendszere miatt nehéz számszerű válaszokat adniuk kérdéseinkre, mivel a kulturális, a színházi és a közművelődési közhasznú funkciók mellett je­lentős a profitorientált üzleti és konferenciatevékenységük is. A másik közművelődési fel­adatokat ellátó intézmény, a Gyermek- és Ifjúsági Központ épülete eredetileg 1952-ben épült. Az önkormányzat 1997-ben vásárolta meg, a kö­vetkező évben pedig 80 millió forintot költött rá. Alapfelada­ta elsősorban a gyermek- és if­júsági korosztály szabadidős tevékenységének szervezése. Ennek megfelelően a GYIK szervezetten működő kiskö­zösségeket, oktatást segítő te­vékenységet és alkalmi szabad­idős programokat szervez. A ház a tánciskolák, különböző bálok, iskolai rendezvények fő színtere, de koncerteknek, konferenciáknak, szakmai na­poknak, kiállításoknak, elő­adásoknak is helyet ad. A köz­pont több civil szervezetnek, alapítványnak, egyesületnek ad otthont. M. N. PRO KULTÚRA JEGYÍR" Ha művelődési ház, akkor először mindenkinek a Liszt Ferencről elnevezett épület ugrik be. Ifjúsági házból Harmóniába Ifjúsági Ház néven 1973-ban nyitotta meg kapuit az intézmény. Aligha akad olyan győri, aki legalább egyszer ne fordult volna meg a több névváltozáson átesett művelődési központban. Több mint három évtizedes fennállása alatt számos koncertnek, feszti­válnak, kiállításnak, színházi előadásnak, amatőr csoportoknak, szakköröknek adott otthont. A városi önkormányzat 2000-ben pályázatot írt ki a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ mű­ködtetésére, amelyet a Harmónia Művészeti Köz­pont Kht. nyert el.­­ A győri önkormányzattal kötött szerződésünk világosan megfogalmazza az alapfeladatainkat, a ko­rábbi hagyományok folytatását, lehetőséget adva az újdonságok megvalósítására. A kiemelt feladataink között szerepel az ifjúsági koncertek szervezése, ki­állítások rendezése, iskolabálok bonyolítása, klubok működtetése. Ez a mi elképzeléseinkkel is találko­zott. Szeretnénk a hagyományokat megőrizni, de a kiemelt feladatunknak tekintem a magyarságtudat erősítését, a magyar kultúra és történetiség be­mutatását, korszellemnek és a változó igényeknek is megfelelni. Kiemelt feladatunknak tekintem a magyarságtudat erősítését, a magyar kultúra és történetiség bemuta­tását. Ez egyáltalán nem a globalizáció és EU ellen szóló elképzelés, hanem az ezeken belüli nemzeti ér­tékek megőrzése a célunk. Ebben komoly szakmai sikereket értünk el működésünk négy éve alatt. Az elmúlt évben 196 ezer 980 látogatója volt az intéz­ A fiatalok szerint Győr kulturális kínálatának ifjúság álta­li minősítéséből a Medius közvéle­mény-kutató munkatársai (intézményeket és rendezvényeket egyaránt figyelembe vé­ve) listát állítottak fel. A győri kulturális kínálat erős pontjai a fiatalok körében 1. Győri Nyár 74,67% 2. Győri Nemzeti Színház 73,67% 3. Győr Városi Egyetemi Csarnok 71,33% 4. Plaza mozi 69,50% 5. Tavaszi Fesztivál 63,50% 6. Műjégpálya 65,33% 7. Magvassy-sportcsarnok 65,33% 8. Kisfaludy megyei könyvtár 55,00% 9. Téli Fesztivál 50,00% Összességében lényegi kritika nem fo­galmazódott meg egyetlen intézménnyel vagy rendezvénnyel szemben sem a fiata­lok körében. Az egyáltalán nem elégedett és a nem elégedett kategóriák összevonása után mindössze a Petőfi Sándor ifjúsági házzal és a városrészi művelődési házakkal szemben merült fel nagyobb kritika. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik megkérde­zettnek voltak fenntartásai ezekkel kap­csolatban, ménynek. Ez a szám a színházi előadások, koncertek és kiállítások látogatóiból tevődik össze. A pinnyédi és a bácsai fiókintézményekkel együtt 2100 négyzetmé­teren működünk. Ebből 486 négyzetmétert bérbe adtunk. A Petőfi Sándor Művelődési Ház általános elnevezést is azért választottuk, meg szeretnénk minél több korosztályt megszólítani, ebben az ifjúságnak külön figyelmet szentelünk - mondta a Kisalföldnek Takács Zsolt, a Harmónia Művészeti Központ Kht. főigazgatója. Jelenleg éves szinten 36 millió forintos támogatást ad a győri önkormányzat a Harmónia kht.-nek a Pe­tőfi Sándor Művelődési Ház működtetésére. (Ez négymillióval kevesebb, mint tavaly. A szerk.) Jelentős felújításon esett át az épület az elmúlt években. Új klímaberendezéssel, a mozgáskorlátozot­tak kényelmét szolgáló bejárattal, saját parkolóval, modern burkolattal, új világítással gazdagodott a mű­velődési ház. A beruházások összköltsége megközelí­tette az 50 millió forintot, melynek forrása java rész­ben az önkormányzattól származott, a további össze­geket minisztériumi céltámogatások tették ki, a kar­bantartási költségeket a Harmónia kht. finanszírozta. A Harmónia Művészeti Központ szerződése a PSMH működtetésére 2007. május 20-ig szól. P. 1 400 ezer látogató Mosonmagyaróváron Eredetileg a városi és járási közösségi színteret volt hivatott biztosítani az 1984-ben átadott mo­sonmagyaróvári művelődési központ, mai nevén Flesch Károly Kulturális Központ. Az intézmény ma városi funkciókat tölt be közösségi, művelő­dési és kulturális területen. A közel 3 ezer négy­zetméteres alapterületű művelődési központot a ’80-as évek elején mintegy 120 millió forintból építették fel. Az elmúlt húsz évben felújították a tetőt, a színháztermet és a nyílászárókat. Az in­tézmény idén 112 millió forintos önkormányzati támogatásból és az előírt 28 milliós bevételi kö­telezettségből gazdálkodik. Az elmúlt évben 400 ezer látogató fordult meg a kulturális központ rendezvényein, ez a szám mintegy 50 ezerrel több, mint a korábbi esztendőben. KISALFÖLD Bartók Béla Megyei Művelődési Központ: A látogatottságról pontos felmérés nem készült 50 millióból új korszak kezdődött januártól A megyei közgyűlés 2004. szeptember 24-én alapította meg a Bartók Béla Megyei Központ Közhasznú Társaságot, amely idén január 1-jén kezdte meg működését. A közművelődési feladatok ellátásához szükséges összeget, éves szinten 49 millió 600 ezer forintot a megyei önkormányzat biztosítja.­ ­ Egyik legfontosabb felada­tunknak tekintjük a települési önkormányzatok kulturális munkájának segítését, szakmai segítséget adunk a közművelő­dési rendeletek elkészítésében, segítünk pályázatok írásában, gyűjtjük a közművelődési tevé­kenységet folytató intézmé­nyek, szervezetek statisztikai adatlapját. Kulturális progra­mokat mutatunk be tájelőadá­sokon kistelepüléseken felnőt­tek és gyerekek részére egyaránt, melyben népzenei, komolyze­nei, irodalmi csoportjaink mű­ködnek közre. A programokra pályázatokon nyerjük a pénzt. Nagy öröm számunkra, hogy ezekkel a programokkal színesí­teni tudjuk a kistelepülések kul­turális életét és hozzájárulunk a közösségek erősödéséhez. Kiemelt feladatunk az orszá­gos, regionális, megyei közmű­velődési rendezvények szervezé­se, gondozása, az amatőr művé­szeti csoportok segítése. Színhá­zi előadások szervezésével, kiál­lítások bemutatásával szeret­nénk hozzájárulni megyénk művészeti életének színesítésé­hez. Gazdag az őszi programkí­nálatunk, amelyben szerepel a Zsákbamacska című operett (október 11.), Koncz Zsuzsa koncertje (november 3.), Hat­vani Kiss Gyöngyi nótaénekes és vendégei (november 4.), a L’art Pour L’art Társulat előadása (november 22.), Karinthy Fri­gyes: Tanár úr kérem című mű­ve (december 6.), valamint Ha­lász Judit (december 12.) és Zsé­­denyi Adrienn koncertje (de­­ cember 13.) - mondta el la­ punknak Tóthné Hajmási Iza­bella ügyvezető igazgató. Az intézmény látogatottságá­ról pontos felmérés nem készült, de ez becslések szerint több tíz­ezer főre tehető. A Bartók Béla MMK jelenleg az egyik legkor­szerűbb kulturális intézmény a megyeszékhelyen és a megyében egyaránt. A felújítási munkálatok során nagyobb lett a művelődési központ alapterülete mivel eme­letráépítés is történt, így most az alapterülete 3482 négyzetméter. A színházteremben 454 néző foglalhat helyet, 349 fő a föld­szinten, 105 pedig a karzaton. A földszinten kávézó nyílt, mely je­lenleg az egyetlen füstmentes szó­rakozóhely a városban. Az első emeleten a kiállító- és két előadó­terem, a második emeleten há­rom előadó- és két tükrös próba­terem található, melyeket korsze­rű öltözők szolgálnak ki. A felújí­tott épület paraméterei és a vá­rosban lévő központi elhelyezke­dése alkalmassá teszi konferenci­ák, céges rendezvények megtartá­sára.­­ 1 A megyei önkormányzat a kötelező közművelődési feladatokat finanszírozza. www.kisalfold.hu Kultúra 11 Adatok A Liszt Ferenc Konferen­cia- és Kulturális Közpon­tot 2001/2002-ben több mint 1,55 milliárd forint (plusz áfa) költséggel, ön­­kormányzati, Phare CBC-, Széchenyi-tervi, állami tá­mogatásból és hitelből újí­tották fel. Költségvetésében önkormányzati és állami feladattámogatások, pályá­zati források is szerepelnek. Kulturális és közművelődé­si feladatokra körülbelül 30 millió forint áll rendelke­zésre, kamaraszínházi tevé­kenységére újabb 30 millió évente. Bevételi kötelezett­sége a tulajdonos önkor­mányzat felé van az elfoga­dott éves üzleti terv szerint. Évente húsz-huszonötezer látogató vesz részt a kultu­rális, a színházi és a közmű­velődési programokon. Az intézmény alapterülete mintegy hétezer négyzetmé­ter. A GYIK-ot az önkor­mányzat tartja fenn, 2005. évi támogatásuk 73 millió forint. Kimutatásaik szerint évi 70 ezer látogatója van a 2505 négyzetméteres épü­letnek, melyhez játszótér is tartozik.

Next