Kisalföld, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-25 / 21. szám

6 Kisrégiók www.kisalfold.hu Győr: A városban és a peremkerületekben összesen 16.323 lámpatest, 17.043 fényforrás van Közpislákolás vagy nagyvárosi fények? Szép a megyeszékhely jellegzetes épületeinek díszvilágítása, igazán hangulatosak voltak az év végi ünnepi fények - ám egyébként a közterületek általában inkább „pislákolós” esti képet mutatnak, szegényesebbet, mint a fejlettségben hasonló más nagyvárosok. A közvilágítás drága, de meddig lehet spórolni vele? A győri közvilágításra egy jelző biztosan ráillik: spórolós. A bizo­nyos szempontok alapján legfej­lettebb magyar nagyvárosnak ta­láltatott Győr esténként jóval szegényesebb, sötétebb képet mutat, mint a fejlettségi összeha­sonlításban szerényebb helyen végzett társai. Ez a megállapítás Pongrácz Gábortól származik. A jelenleg nem a megyénkben tevé­kenykedő, de győri kötődésű mérnök tagja az itteni Baross klubnak is, most a megyeszék­hely közvilágítását „járta körbe”. Korábban, mint arról lapunkban is írtunk, a közlekedési helyzetet vette górcső alá. (Szándéka most is a segítés a jobbításhoz.) Alacsony egykorúak Általános megállapítása pél­dául, hogy a többi magyar város­hoz képest ritkábban elhelyezett, alacsonyabb lámpaoszlopok egy­mástól elkülönült fényfoltokat vetnek az útra, ezért homogén módon megvilágított közterüle­tek helyett fényfoltos utcákon, tereken járunk. A fényforrások ereje is elmarad az országban a szokásostól. Pongrácz Gábor hi­vatkozik arra, hogy a Kisalföld­ben is tárgyalt közvilágítási kor­szerűsítés leginkább a külső, csa­ládi házas városrészek világításá­nak korszerűsítését jelenti. Ami­re persze ugyancsak nagy szük­ség van, de az elmaradás főleg a legforgalmasabb utcák, terek esetében a legszembetűnőbb. Vannak nagyvárosok (Szom­bathely, Debrecen, mások), ahol a forgalmas csomópontokon csaknem öt emelet magas, több­ágú lámpaoszlopok találhatók. Győrben ilyen csak egy helyen, a nemzeti színház körül van. Egé­szen más benyomást kelt az így megvilágított tér, mint ahol ala­csony, egykarú lámpaoszlopok állnak. Megérdemelne ilyet a vá­rosháza, megyeháza közötti terü­let is... Magasból jobb lenne Néhány más, nagyobb kiterje­désű közterületen is bosszantó­nak tartja a mérnök a jelenlegi közvilágítást. Fel is sorol néhány helyszínt, ahol jó szolgálatot ten­nének az említett négykarú, ma­gas lámpaoszlopok. A Vasvári Pál utcának a Tihanyi Árpád és Szent Imre út közti sza­kaszán például világosabb lehetne a kórház és a bevásárlóközpont kö­zötti terület egésze. E többsávos, nagy térrel körülvett út ritka és alacsony oszlopokkal történő meg­világítása méltatlan és szokatlan. A Nagy Imre út—Lajta u.—Vas­vári u. nagy forgalmú keresztező­désében szinte több a sötét terület, mint a világos. Már egy magas, négyágú, a kereszteződés délnyu­gati részén felállított lámpa is meg­oldaná a gondot, ráadásul megvi­lágítaná a környező, gyalogosok ál­tal használt nagyobb területet is. Az újak már másként Hasonlóképpen említi Pong­rácz Gábor az épülő FISZ-cso­­mópontot (Fehérvári út-Ipar u.-Szigethy A. út), ez a kritikája azonban gyorsan időszerűtlenné vált: a napokban írtunk róla, a csomópont oldalsó kandeláberek helyett középső, 30 méteres fény­tornyot kap. A Fehérvári útnak a Bisinger felüljáró környéki szaka­sza is megérdemelné a nagyváro­sias világítást — egyébként ide is körforgalmú csomópont kerül. Említendő, hogy főleg Budapes­ten sok olyan felüljáró található, amelynek világítását nem magán a hídszerkezeten, hanem mellet­te, a talajon elhelyezett magas oszlopokkal oldják meg, jóté­kony hatással a környezetre is. Nem oda valók A vasútállomás és a Baross híd is jóval, sötétebb, mint elvárható lenne. A pályaudvar főbejárata előtt a vonattal érkezőket a város „vasúti kapujában” két viszonylag új, ám érthetetlenül alacsony kandeláber fogadja. Hiába a szép kivitel, ha a funkció elégtelen... Pongrácz Gábor megjegyzi, még az újonnan épült bevásárlóköz­pontok parkolói se kivételek az alól, hogy Győrben a szokásosnál alacsonyabbak a lámpaoszlopok. Az alulvilágított utcák felsoro­lásával meg sem próbálkozik a mérnök. Csupán példaként emlí­ti, hogy a Kodály Zoltán u., az If­júság körút, a Bácsai út kis lámpa­testeit általában gyalogutak vagy kis mellékutak világítására szok­ták használni. Figyelemre méltó Lehet azonban jó példákkal, figyelemre méltó megoldásokkal is találkozni, ezeket sem illik el­hallgatni. A Teleki utca oszlopai viszonylag magasak, így az utca egésze megfelelő világítást kap. A Szent Imre út szabadhegyi, a Fe­hérvári út Pálffy hídtól délre eső szakaszán is jó érzés este végig­menni. Az Ipar utcai felüljárón a lámpaoszlopok egymással szem­közt helyezkednek el, ahogy a többi város négysávos útjain, így itt is egyenletes a világítás... Végül némi általános észrevé­tel. Egy város kulturáltságához az is hozzátartozik, hogy sötétedés­kor időben kapcsolják be, reggel pedig csak a tényleges kivilágoso­­dáskor ki a közvilágítást, éjsza­kánként pedig ne forduljon elő, hogy egyes városrészek - ki tudja, milyen okból - sötétségbe borul­janak. A közvilágítás pénz kérdé­se ugyan, viszont ha ennyire ta­karékoskodunk vele, nem fog mérséklődni lemaradásunk a többi városhoz képest... J. F. FÉLHOMÁLY: A Vasvári Pál utca a kórház előtti szakaszon méltatlanul sötét. LAMPACSKÁK: Nem csúnyák, csak éppen „kevesek" a pályaudvar előtti kandeláberek. FOTÓ: KRIZSÁN CSABA Kölcsey-hét Nemzeti imádságunk, a Him­nusz költőjére emlékeznek a hétfő­től péntekig tartó programsorozat­ban a győri Kölcsey Ferenc iskolá­ban és óvodában. A 77. tanévét ün­neplő iskola udvarán lévő Kölcsey­­szobor, valamint a kismegyeri em­lékoszlop megkoszorúzását követő­en megemlékeztek Szabados János­ról, az intézmény első igazgatójáról. A tanulók munkáiból nyílt kiállítás az intézmény ebédlőjében, majd helytörténeti vetélkedőt szerveztek a hetedikeseknek. Tegnap délután az Ezüsttoll helyesírási verseny kere­tében győri és a városkörnyéki isko­lák tanulói mérték össze tudásukat, a város 3—4. osztályosait pedig „Al­kotni jó!” címmel városi rajzverseny várta. Hangverseny és alsós nép­daléneklési, vers- és prózamondó verseny szerepel a továbbiakban, csütörtökön délután 2 órától pedig Valaczka András tankönyvszerző beszél a mai gyermekirodalomról és az olvasóvá nevelés aktuális kér­déseiről. A víz lesz a témája a ter­mészettudományi vetélkedőnek. Tűzijátékkal ünneplik a kiserdő megmentését Hivatalosan is erdővé minősítette át a múlt héten elfogadott győri rendezési terv a marcalvárosi kiserdőt. Korábban arról volt szó, hogy beépítik a ligetes területet. Szokatlan időpontban, január 28-án, szombaton este hét órakor tartanak nagysza­bású tűzijátékot a marcalvárosi autóbusz-ál­lomás melletti területen. Horváth László, Marcalváros II. önkormányzati képviselője lapunknak elmondta: az „örömtűzre” - amely egy cég felajánlásának köszönhetően nem kerül pénzbe - az ad okot, hogy a köz­gyűlés által múlt csütörtökön elfogadott rendezési terv kifejezetten előnyös a város­rész számára. A politikus magyarázatképpen kifejtette: a korábbi szabályozás a magról nőtt kiserdőt - amely az Apor-, a Krúdy-, az Arany-iskola, a Sün Balázs Óvoda és a bölcsőde alkotta in­tézménysor, valamint a Régi Pápai út között található - a beépíthető területek közé sorol­ta. A liget tizenkét éve rendkívül elhanyagolt állapotban volt, mély gödrök, árkok szab­dalták, építési törmelékek tarkították. A képviselő munkájának eredményeként eze­ket a „tájsebeket” begyógyították, szánkózó­dombot és futópályát alakítottak ki. Hor­váth László nagy sikereként értékeli, hogy tíz év küzdelmével sikerült megakadályoznia a zöldterület beépítését. Ehhez néhány éve 4200 tiltakozó aláírást gyűjtött, és tüntetést is kilátásba helyezett. Az ügyben nyújtott tá­mogatásért köszönetet mondott a marcalvá­­rosiaknak. A képviselő ugyancsak pozitívumként értékelte, hogy az új rendezési terv már nem tartalmazza a pápai és a veszprémi vas­útvonal Marcalváros I. és II. közé helyezé­sét. Megjegyezte, hogy korábban a város és a MÁV vezetése is úgy nyilatkozott, támo­gatja az elképzelést, emiatt ő tiltakozott és kártérítési perekkel fenyegetőzött. Horváth László két tervéről is beszélt. Az egyik az, hogy a volt disznószállások terüle­tét az állatkert vegye birtokba, ahol magyar őshonos állatokat tartanának és lovaglási le­hetőséget biztosítanának. A másik a Holt-Marcal-tó kotrása. Horváth László nagy sikereként értékeli, hogy tíz év küzdelmével sikerült meg­akadályoznia a zöldterület beépítését. 2006. január 25., szerda Óránként másfél millió watt Győr területén, beleértve a peremkerületeket is, összesen 16.323 lámpatest (17.043 fényforrás) található. Ezek áramfogyasztása igencsak te­kintélyes, összesen 1557 kilo­watt (vagyis több mint másfél millió watt óránként). A csak a közvilágítást szolgáló föld­kábelek hossza több mint 207 kilométer, ezek mellett még van 14 kilométernyi légveze­ték is. A város önkormányzata közvilágítási áramdíjra tavaly 240 millió forintot fizetett ki. A közvilágítás fejlesztésére 30 millió forintot fordított (eb­ben az összegben nincsenek benn a különböző beruházá­sokhoz kapcsolódó, a beruhá­zást terhelő költségek). „Elveszett" koszorúk A győri Torma Lajos néhány hete vesz­tette el a feleségét. A megözvegyült férfi annak rendje s módja szerint megrendelte a temetést a győri Jószív kft.-nél, ám az összesen 20 ezer 100 forintba kerülő há­rom koszorút sem a temetés idején, sem pedig a ravatalozóban nem találták a csa­ládtagok. Hogyan fordulhatott ez elő? A hibáért miért nem kértek a családtól elné­zést? Gonda János, a győri Jószív Temet­kezési Kft. kirendeltségvezetője szerint va­­­lószínű, az történhetett, hogy a Szentlélek altemplomának egy, a temetési időpon­tokon kívül zárt bejáratához szállították ki a három megrendelt koszorút. Az ominó­zus ajtót a szertartás előtt nem nyitották ki, viszont az elhunyt hamvait az altemp­lomban helyezték el. Utóbbit nem a te­metkezési cég munkatársai végezték. A koszorúk időben ugyan megérkeztek a megrendelés helyére, a virágokat mégis másnap, a hiányosságot követően kellett pótolni. A történteket a hozzátartozóval a temetést követő napokban tisztázták és elnézést kértek a kellemetlenségért. har

Next