Kisalföld, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-25 / 21. szám
6 Kisrégiók www.kisalfold.hu Győr: A városban és a peremkerületekben összesen 16.323 lámpatest, 17.043 fényforrás van Közpislákolás vagy nagyvárosi fények? Szép a megyeszékhely jellegzetes épületeinek díszvilágítása, igazán hangulatosak voltak az év végi ünnepi fények - ám egyébként a közterületek általában inkább „pislákolós” esti képet mutatnak, szegényesebbet, mint a fejlettségben hasonló más nagyvárosok. A közvilágítás drága, de meddig lehet spórolni vele? A győri közvilágításra egy jelző biztosan ráillik: spórolós. A bizonyos szempontok alapján legfejlettebb magyar nagyvárosnak találtatott Győr esténként jóval szegényesebb, sötétebb képet mutat, mint a fejlettségi összehasonlításban szerényebb helyen végzett társai. Ez a megállapítás Pongrácz Gábortól származik. A jelenleg nem a megyénkben tevékenykedő, de győri kötődésű mérnök tagja az itteni Baross klubnak is, most a megyeszékhely közvilágítását „járta körbe”. Korábban, mint arról lapunkban is írtunk, a közlekedési helyzetet vette górcső alá. (Szándéka most is a segítés a jobbításhoz.) Alacsony egykorúak Általános megállapítása például, hogy a többi magyar városhoz képest ritkábban elhelyezett, alacsonyabb lámpaoszlopok egymástól elkülönült fényfoltokat vetnek az útra, ezért homogén módon megvilágított közterületek helyett fényfoltos utcákon, tereken járunk. A fényforrások ereje is elmarad az országban a szokásostól. Pongrácz Gábor hivatkozik arra, hogy a Kisalföldben is tárgyalt közvilágítási korszerűsítés leginkább a külső, családi házas városrészek világításának korszerűsítését jelenti. Amire persze ugyancsak nagy szükség van, de az elmaradás főleg a legforgalmasabb utcák, terek esetében a legszembetűnőbb. Vannak nagyvárosok (Szombathely, Debrecen, mások), ahol a forgalmas csomópontokon csaknem öt emelet magas, többágú lámpaoszlopok találhatók. Győrben ilyen csak egy helyen, a nemzeti színház körül van. Egészen más benyomást kelt az így megvilágított tér, mint ahol alacsony, egykarú lámpaoszlopok állnak. Megérdemelne ilyet a városháza, megyeháza közötti terület is... Magasból jobb lenne Néhány más, nagyobb kiterjedésű közterületen is bosszantónak tartja a mérnök a jelenlegi közvilágítást. Fel is sorol néhány helyszínt, ahol jó szolgálatot tennének az említett négykarú, magas lámpaoszlopok. A Vasvári Pál utcának a Tihanyi Árpád és Szent Imre út közti szakaszán például világosabb lehetne a kórház és a bevásárlóközpont közötti terület egésze. E többsávos, nagy térrel körülvett út ritka és alacsony oszlopokkal történő megvilágítása méltatlan és szokatlan. A Nagy Imre út—Lajta u.—Vasvári u. nagy forgalmú kereszteződésében szinte több a sötét terület, mint a világos. Már egy magas, négyágú, a kereszteződés délnyugati részén felállított lámpa is megoldaná a gondot, ráadásul megvilágítaná a környező, gyalogosok által használt nagyobb területet is. Az újak már másként Hasonlóképpen említi Pongrácz Gábor az épülő FISZ-csomópontot (Fehérvári út-Ipar u.-Szigethy A. út), ez a kritikája azonban gyorsan időszerűtlenné vált: a napokban írtunk róla, a csomópont oldalsó kandeláberek helyett középső, 30 méteres fénytornyot kap. A Fehérvári útnak a Bisinger felüljáró környéki szakasza is megérdemelné a nagyvárosias világítást — egyébként ide is körforgalmú csomópont kerül. Említendő, hogy főleg Budapesten sok olyan felüljáró található, amelynek világítását nem magán a hídszerkezeten, hanem mellette, a talajon elhelyezett magas oszlopokkal oldják meg, jótékony hatással a környezetre is. Nem oda valók A vasútállomás és a Baross híd is jóval, sötétebb, mint elvárható lenne. A pályaudvar főbejárata előtt a vonattal érkezőket a város „vasúti kapujában” két viszonylag új, ám érthetetlenül alacsony kandeláber fogadja. Hiába a szép kivitel, ha a funkció elégtelen... Pongrácz Gábor megjegyzi, még az újonnan épült bevásárlóközpontok parkolói se kivételek az alól, hogy Győrben a szokásosnál alacsonyabbak a lámpaoszlopok. Az alulvilágított utcák felsorolásával meg sem próbálkozik a mérnök. Csupán példaként említi, hogy a Kodály Zoltán u., az Ifjúság körút, a Bácsai út kis lámpatesteit általában gyalogutak vagy kis mellékutak világítására szokták használni. Figyelemre méltó Lehet azonban jó példákkal, figyelemre méltó megoldásokkal is találkozni, ezeket sem illik elhallgatni. A Teleki utca oszlopai viszonylag magasak, így az utca egésze megfelelő világítást kap. A Szent Imre út szabadhegyi, a Fehérvári út Pálffy hídtól délre eső szakaszán is jó érzés este végigmenni. Az Ipar utcai felüljárón a lámpaoszlopok egymással szemközt helyezkednek el, ahogy a többi város négysávos útjain, így itt is egyenletes a világítás... Végül némi általános észrevétel. Egy város kulturáltságához az is hozzátartozik, hogy sötétedéskor időben kapcsolják be, reggel pedig csak a tényleges kivilágosodáskor ki a közvilágítást, éjszakánként pedig ne forduljon elő, hogy egyes városrészek - ki tudja, milyen okból - sötétségbe boruljanak. A közvilágítás pénz kérdése ugyan, viszont ha ennyire takarékoskodunk vele, nem fog mérséklődni lemaradásunk a többi városhoz képest... J. F. FÉLHOMÁLY: A Vasvári Pál utca a kórház előtti szakaszon méltatlanul sötét. LAMPACSKÁK: Nem csúnyák, csak éppen „kevesek" a pályaudvar előtti kandeláberek. FOTÓ: KRIZSÁN CSABA Kölcsey-hét Nemzeti imádságunk, a Himnusz költőjére emlékeznek a hétfőtől péntekig tartó programsorozatban a győri Kölcsey Ferenc iskolában és óvodában. A 77. tanévét ünneplő iskola udvarán lévő Kölcseyszobor, valamint a kismegyeri emlékoszlop megkoszorúzását követően megemlékeztek Szabados Jánosról, az intézmény első igazgatójáról. A tanulók munkáiból nyílt kiállítás az intézmény ebédlőjében, majd helytörténeti vetélkedőt szerveztek a hetedikeseknek. Tegnap délután az Ezüsttoll helyesírási verseny keretében győri és a városkörnyéki iskolák tanulói mérték össze tudásukat, a város 3—4. osztályosait pedig „Alkotni jó!” címmel városi rajzverseny várta. Hangverseny és alsós népdaléneklési, vers- és prózamondó verseny szerepel a továbbiakban, csütörtökön délután 2 órától pedig Valaczka András tankönyvszerző beszél a mai gyermekirodalomról és az olvasóvá nevelés aktuális kérdéseiről. A víz lesz a témája a természettudományi vetélkedőnek. Tűzijátékkal ünneplik a kiserdő megmentését Hivatalosan is erdővé minősítette át a múlt héten elfogadott győri rendezési terv a marcalvárosi kiserdőt. Korábban arról volt szó, hogy beépítik a ligetes területet. Szokatlan időpontban, január 28-án, szombaton este hét órakor tartanak nagyszabású tűzijátékot a marcalvárosi autóbusz-állomás melletti területen. Horváth László, Marcalváros II. önkormányzati képviselője lapunknak elmondta: az „örömtűzre” - amely egy cég felajánlásának köszönhetően nem kerül pénzbe - az ad okot, hogy a közgyűlés által múlt csütörtökön elfogadott rendezési terv kifejezetten előnyös a városrész számára. A politikus magyarázatképpen kifejtette: a korábbi szabályozás a magról nőtt kiserdőt - amely az Apor-, a Krúdy-, az Arany-iskola, a Sün Balázs Óvoda és a bölcsőde alkotta intézménysor, valamint a Régi Pápai út között található - a beépíthető területek közé sorolta. A liget tizenkét éve rendkívül elhanyagolt állapotban volt, mély gödrök, árkok szabdalták, építési törmelékek tarkították. A képviselő munkájának eredményeként ezeket a „tájsebeket” begyógyították, szánkózódombot és futópályát alakítottak ki. Horváth László nagy sikereként értékeli, hogy tíz év küzdelmével sikerült megakadályoznia a zöldterület beépítését. Ehhez néhány éve 4200 tiltakozó aláírást gyűjtött, és tüntetést is kilátásba helyezett. Az ügyben nyújtott támogatásért köszönetet mondott a marcalvárosiaknak. A képviselő ugyancsak pozitívumként értékelte, hogy az új rendezési terv már nem tartalmazza a pápai és a veszprémi vasútvonal Marcalváros I. és II. közé helyezését. Megjegyezte, hogy korábban a város és a MÁV vezetése is úgy nyilatkozott, támogatja az elképzelést, emiatt ő tiltakozott és kártérítési perekkel fenyegetőzött. Horváth László két tervéről is beszélt. Az egyik az, hogy a volt disznószállások területét az állatkert vegye birtokba, ahol magyar őshonos állatokat tartanának és lovaglási lehetőséget biztosítanának. A másik a Holt-Marcal-tó kotrása. Horváth László nagy sikereként értékeli, hogy tíz év küzdelmével sikerült megakadályoznia a zöldterület beépítését. 2006. január 25., szerda Óránként másfél millió watt Győr területén, beleértve a peremkerületeket is, összesen 16.323 lámpatest (17.043 fényforrás) található. Ezek áramfogyasztása igencsak tekintélyes, összesen 1557 kilowatt (vagyis több mint másfél millió watt óránként). A csak a közvilágítást szolgáló földkábelek hossza több mint 207 kilométer, ezek mellett még van 14 kilométernyi légvezeték is. A város önkormányzata közvilágítási áramdíjra tavaly 240 millió forintot fizetett ki. A közvilágítás fejlesztésére 30 millió forintot fordított (ebben az összegben nincsenek benn a különböző beruházásokhoz kapcsolódó, a beruházást terhelő költségek). „Elveszett" koszorúk A győri Torma Lajos néhány hete vesztette el a feleségét. A megözvegyült férfi annak rendje s módja szerint megrendelte a temetést a győri Jószív kft.-nél, ám az összesen 20 ezer 100 forintba kerülő három koszorút sem a temetés idején, sem pedig a ravatalozóban nem találták a családtagok. Hogyan fordulhatott ez elő? A hibáért miért nem kértek a családtól elnézést? Gonda János, a győri Jószív Temetkezési Kft. kirendeltségvezetője szerint valószínű, az történhetett, hogy a Szentlélek altemplomának egy, a temetési időpontokon kívül zárt bejáratához szállították ki a három megrendelt koszorút. Az ominózus ajtót a szertartás előtt nem nyitották ki, viszont az elhunyt hamvait az altemplomban helyezték el. Utóbbit nem a temetkezési cég munkatársai végezték. A koszorúk időben ugyan megérkeztek a megrendelés helyére, a virágokat mégis másnap, a hiányosságot követően kellett pótolni. A történteket a hozzátartozóval a temetést követő napokban tisztázták és elnézést kértek a kellemetlenségért. har