Kisalföld, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-25 / 71. szám
SZEGEDI CSILLAG: LILI NÉNI A BRUTÁLIS BŰNÖZŐKET VIGYÁZTA, VEZETTE A RABOK EGYETLEN BOLTJÁT Írnoka volt Donászi, a hírhedt gyilkos özvegy Kovács Ferencné albérletben és Téten. A hetvenöt éves asszony egyike azoknak az ellehetetlenített helyzetbe került nyugdíjasoknak, akik decemberig a téti Harangvirág nyugdíjaspanzióban laktak. Lili néni élete egyébként meg kész regény: a szegedi Csillag börtön befogadó és kiadó őre mellett a négyszeres gyilkos Donászi Aladár írnokoskodott. A téti Harangvirág panzió ügyéről, az onnan albérletbe, rokonokhoz és befogadó családokhoz került idősek kálváriájáról lapunk is részletesen beszámolt. Három évig itt élt özvegy Kovács Ferencné is, aki Szegedről költözött a dunántúli kisvárosba, remélve, hogy 46 ledolgozott kemény év után békés időskor vár rá. Nem így történt, a többi lakóval együtt neki is költöznie kellett. Lili nénivel decemberben is és az eddigi bírósági tárgyalásokon is csak futólag találkoztunk, amikor egy félmondattal elszólta magát: írnoka volt a Csillagban Donászi, a későbbi négyszeres gyilkos. Kalandos életút Tizennyolc éves koráig Bécsben nevelkedett a frankfurti festékgyár-tulajdonos magyar apa és a háztartásbeli édesanya egyetlen leánygyermeke, aki húszéves is elmúlt, amikor tökéletesen megtanult magyarul. Apját és annak testvérét üzleti ügyek szólították Pestre, így ő is hazakerült. Szegedre ment férjhez. Iker fiai mindössze 9 évesek voltak, amikor a párja egy motorbalesetben meghalt. Az anya nem omlott össze, tudta, hogy a fiúkat neki kell felnevelnie. Ferenc és Csaba felnőtt, 1971-ben Amerikában, illetve Németországban telepedtek le, mindketten kitűnő üzletemberekként tevékenykednek. Kovács Ferencné a tanulásba menekült és szívesen vállalta a Csillag börtön befogadó és kiadó helyén a munkát, később pedig vezette a rabok egyetlen boltját. Két írnoka közül az egyiket Donászi Aladárnak hívták. Özvegy Kovács Ferencné állítja, soha nem félt a Csillagban, az elítéltek közül sokan tisztelték. Donászi létszáma Az utóbbi évek legbrutálisabb rablótámadásai Donászi Aladár és Bene László nevéhez fűződnek, Donászi maga mesélte, hogy a részleteket a Csillagban közösen tervelték ki. 1989 és 1993 között legalább egytucatnyi támadást követtek el, négy rendbeli gyilkosságot, több gyilkossági kísérletet sikerült rájuk bizonyítani. A Legfelsőbb Bíróság 1996-os ítélete életfogytiglani büntetést szabott ki a két bűnözőre. Donászi Aladár azonban öt éve öngyilkosságot követett el Sopronkőhidán. - Nem is akartam elhinni a hírt - meséli Lili néni -, hiszen az írnokomként büntetését töltő Donászi Aladár a magabiztos, udvarias és egyáltalán nem elkeseredett ember benyomását keltette. Két írnok és két raktáros tartozott hozzám, mind közül Donászi volt a legintelligensebb. Az őröknek például - annyi év után talán elmondható - ő írta össze a létszámot. Két kávé helyett - természetesen engedéllyel - ha akarta, négyet ihatott és a két engedélyezett tea helyett volt, hogy ötöt elvitt a boltból. Természetesen rettenetes még belegondolni is, hány ember és család életét tette tönkre, de ki gondolta volna akkor és ott, hogy a társával mire készülnek. Hat őrt megölt Talán kevesen tudják, hogy a Csillag azért ezt a nevet kapta, mert csillag alakzatban találhatóak a körletek. A legelvetemültebb bűnözők kerültek ide és töltötték a büntetésüket. Mind közül a legmegrázóbbat Richter Richárd követte el, aki hat börtönőrt megölt, hármat pedig megsebesített. Az elítéltek a börtönhöz egy alagúttal összekötött bútorgyárban dolgoztak, a gyilkos itt csinált magának késeket, amivel aztán akit ért, leszúrt - folytatta az egykori börtönőr. - Rengeteg vér folyt a folyosón. Én valahogy megúsztam, persze, mindig nagyon kellett figyelnem. Erre ment rá a lábam, mert azzal most sok a bajom. Közel húsz évig dolgoztam ott, s amikor végleg eljöttem, 1680 elítélt volt a Csillagban. Azért állítom: megadták a tiszteletet, mert ha a körletből valaki ezt nem tette, a többi úgy megverte, hogy az napokig le sem tudott jönni enni a zárkából. Az utolsó akasztás is akkor történt, amikor még ott voltam: a hat börtönőrt megölt Richter Richárd után még egy olyan elítélten hajtották végre a halálos ítéletet, aki az anyjával és a nővérével brutálisan végzett. HARCSÁS JUDIT FOTÓ: H. BARANYAI EDINA JÚNIUSBAN LESZ 15 ÉVE, HOGY DONÁSZI A GYŐRI VÍZMŰ alkalmazottainak fizetését SZÁLLÍTÓ PÉNZSZÁLLÍTÓ AUTÓ KÍSÉRŐIRE TÁMADT. ŐSZ ZSIGMOND RENDŐR FŐTÖRZSŐRMESTERT AGYONLŐTTE, TÁRSÁT SÚLYOSAN MEGSEBESÍTETTE. AKKOR 870 EZER FORINTOT ZSÁKMÁNYOLT. A KATONATISZTBŐL LETT BŰNÖZŐ 1992-BEN A SKÁLA ÁRUHÁZ PÉNZSZÁLLÍTÓ AUTÓJÁNAK KÍSÉRŐJÉT, EGY 21 ÉVES EGYETEMI HALLGATÓT LŐTT AGYON, S UGYANEBBEN AZ ÉVBEN A SÁRSZENTMIHÁLY MELLETTI ERDŐBEN TÁRSÁVAL, BENE LÁSZLÓVAL EGYÜTT KÉT VADÁSSZAL, IZSÓ LÁSZLÓVAL ÉS IFJABB TÓTH TAMÁSSAL VÉGEZTEK. Véres rablás fényes nappal KULTURÁLIS MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON szieszta SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, ÚJSZÁSZI ILONA 2006. MÁRCIUS 25. Az ember szava erősebb a falkánál Tavasszal, a tüzelési időszakban megszaporodnak a kutyatámadások, több a kóborló eb az utcákon. Csányi Vilmos etológus szerint nincs mit csodálkozni azon, hogy a bandákba verődött ebek olykor „kivetkőznek önmagukból” - elég, ha párhuzamot vonunk az emberi viselkedéssel. - Miért támad egy kutya a nyílt utcán? - A kóbor kutyák általában inkább félnek az embertől, nem agresszívak. Általában az előélete sarkall egy kutyát támadásra, azaz nem megfelelő körülmények között tartották vagy bántak vele. Gyakran olyan fajtájú ebek, például harci kutyák támadnak, amelyeket egyáltalán nem volna szabad felügyelet nélkül emberek közé engedni, ezeknek a fajtáknak ugyanis alacsony a támadási ingerküszöbük, azaz sokkal könnyebben kiváltható náluk a támadás, mint más fajtáknál. Talán furcsán hangzik, de ilyen a palotapincsi is, amely ugyan öleb, de eredetileg támadó célokra tenyésztették ki, csak éppen méreténél és erejénél fogva nem tartjuk veszélyesnek. Szégyen a futás... és veszélyes is Bizonyára vannak olyan mozdulatok, viselkedésformák, amelyekkel az ember önkéntelenül is ingerelhet egy kóbor kutyát... - Ilyen például a futás, amelynek láttán az eb gyakran a saját fajtája jelzéseiből indul ki, s vagy azt hiszi, hogy az illető játszani akar, vagy azt, hogy menekül. Szintén veszélyes helyzet lehet, ha a kutya őriz valamit, csak éppen kiszabadult a kerítés mögül. - Mit lehet ilyenkor tenni? - A legfontosabb, hogy nyugodtan, higgadtan viselkedjünk. Álljunk meg, erélyesen nézzünk rá a kutyára, esetleg határozottan szóljunk rá, hogy „nem!", magunktól elfelé mutatva. Többnyire ez elég, hogy a kutya meggondolja magát. Futással nem érdemes próbálkozni, attól csak feltámad a kutyában az üldözési vágy, másrészt úgyis gyorsabb nálunk. - Állítólag az egyébként szelíd, emberszerető kutyák is „kifordulhatnak" önmagukból, ha összeállnak a fajtársaikkal. Ilyenkor kibújik belőlük a falkaállat? Inkább a „családi állat” kifejezést használom, amely ránk, emberekre is igaz. Akárcsak az emberek, a kutyák is nagyobb disznóságokat képesek elkövetni a fajtársaik között, mint egyedül. A viselkedésük nagyon megváltozhat, még az egyébként problémamentes állatoké is: egymást heccelik, hergelik, sokszor egyszerűen egy jó játéknak tekintik a „bandázást”. Nincs ez másként az embereknél sem, gondoljunk csak a bandázó gyerekekre, akik egymást viszik bele a leghajmeresztőbb dolgokba, s a társaság csökkenti bennük azt a bűntudatot, amely - ha egyedül lennének - gátolná őket tettük elkövetésében. Nem elhanyagolható azonban az ember szerepe; az én kutyáim például soha nem mennének el kóborolni egy falkával, egész egyszerűen azért, mert vissza tudom hívni őket. Éppen az a kutyatartás, a nevelés alapja, hogy kritikus helyzetben szót fogadjon az állat. Aki ezt nem képes elérni, ne tartson kutyát. A beszélgetést a 13. oldalon folytatjuk. Csányi Vilmos úgy gondolja, ha méltatlanul bánnak a kutyával, megváltozhat a viselkedése. NAPI MELLÉKLETEK www.kisalfold.hu Hétfő A PÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGYÍR Szerda LÉGYOTT EXTRA Csütörtök BIZALMASAN Péntek