Kisalföld, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-29 / 100. szám
KULTURÁLIS MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, ÚJSZÁSZI ILONA ■ 2006. ÁPRILIS 29. www.kisalfold.hu NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek KISVADFOID Kazinczy követői szerint van félnivaló A média, a katedra és a szépirodalom jeles képviselőivel beszélgettünk a Kazinczy-verseny apropóján arról: milyen veszélyek fenyegetik manapság a magyar nyelvet? Török Annamária, Bencédy József és Szakonyi Károly idén is tagja volt a „Beszélni nehéz” című megmérettetés bírálóbizottságának. A szép beszéd megszépíti az embert A hangjáról híres Török Annamáriát arcról is jól ismerhetik, akik többször megfordultak a győri döntőn, mivel általában a Kazinczy-díjas rádióbemondó vezeti a vasárnapi gálaműsort. A kedvenc szavaim, akárcsak Kosztolányinak, azok, amelyek az érzelmekre hatnak. A beszéd azonban nem csak szavakból áll: valóban nehéz beszélni, ahogyan a verseny címe is kifejezi. A Kazinczy-versenyen idén is azt tapasztaltuk, hogy a döntőbe jutott fiatalok kiejtésbeli problémákkal már nem küszködnek. - Ha ön kereskedelmi rádió országosan ismert munkatársa lenne, gondolkodás nélkül médiasztárnak titulálhatnánk. A nevével és munkásságával öszszefüggésben viszont a szó elég komikusan hatna... -A sztár szó széles körű népszerűséget feltételez, amelyre valóban nem törekedtem. Nagy embernek sem tartom magam. Őszintén bevallom: nem nézek kereskedelmi tévéműsorokat, nagy részükkel találkoztam, rögtön el is pártoltam tőlük. Jelentős részük arról szól, hogy mások hogyan élnek. Mintákat keresünk, és ahelyett, hogy azzal foglalkoznánk, hogy mi hogyan élünk, mások életére fordítjuk azt az időt, amit a sajátunkra és környezetünkre kellene fordítani. - Tehát a saját életünk volna a lényeg. Akkor miért fontos egyáltalán szépen beszélni? Változik attól az életünk? - Önmagától a beszédtől nem. De aki megtanulja szépen ejteni a szavakat, választékosan fejezi ki magát, az maga is szebbé, finomabbá válik, akár Elisa a My fair Ladyben. És ha már időt, energiát, pénzt fordítunk arra, hogy szebbé, ápoltabbá váljunk, akkor miért gondoljuk, hogy erre nincsen szükség? De a lényeg nem a nyelvben van: az életmódunkat kell csiszolni, törekedve arra, hogy értelmes céljaink legyenek. A műveletlenségből kultúrálatlan beszéd születik, míg a műveltség megszépíti a nyelvet. Trágárkodni csak szépen és helyesen Szakonyi Károly Kossuth-díjas író szintén állandó zsűritag a győri döntőben. Fő művei, a Túl a városon és az Adáshiba nem veszítenek népszerűségükből. - A társadalmi átalakulás közben még inkább kiéleződik a probléma, hogy az értelmiség keveset törődik a nyelvvel. Nem tudom, hogy a Kazinczy-verseny és a már több, hasonló mozgalom felvehetné a versenyt a káros hatásokkal, de az biztos: ha ezek nem volnának, semmi sem volna. - Káros hatások mindig is voltak. Ma mitől kell különösképp félteni a nyelvet? - Szerencsére a magyar nyelv képes az önvédelemre. Mégis, a globalizáció, az EU-adminisztráció által beépülő angol áramlatokat nagyon erősen felül kell bírálnia magában mindenkinek. A hatás egyébként ugyanúgy fenyegeti az összes tagállam népét, pedig közös nyelv nélkül nincs nemzet. Hozzáteszem: a beáramló angol szavak nemcsak a többi nyelvre nézve károsak, de magára az angolra is. Óhatatlanul eltorzulnak, és ettől előbb-utóbb felhígul a nyelv. Mindennek ellenére azt hiszem, ez sem a legfőbb probléma. A magyar nyelvet leginkább fenyegető veszély a káromkodás, de főként a trágárság. A trágár szavak - már-már kötőszavak - olyan polgárjogot nyertek, amire soha nem volt példa. Az igénytelen, tiszteletlen beszéd mindannyiunk lelkére kihat. Szakonyi Károly: - A magyar nyelv képes az önvédelemre. - Viszont akik színházba járnak, joggal mondhatják, hogy trágár beszédben lassan a szépírók, főként a színpadi szerzők járnak az élen. Mi a különbség a szép és a csúnya káromkodás között? - A káromkodás alatt az istenkáromlást értem, az nem lehet szép. A trágárság más téma. A Csirkefej című darabból például csak úgy ömlik a mocsok. Viszont Spiró Györgynek éppen az volt a szándéka, hogy egy réteget mutasson be: az útszéli beszéd útszéli életformát tükröz. Lehet odaillőn trágárkodni, de nagyon veszélyes műfaj. Valóban meglepődhet ma az, aki régen volt színházban: a fiatal szerzők jó része kordivatnak tekinti ezt és a puszta polgárpukkasztás kedvéért halmozza a csúnya szavakat, amiknek így egyetlen jellemzője az öncélúság. Igen, ez a jó szó: az öncélú trágárságtól kell a szépirodalmat megmenteni. És sajnos rengeteg a vadhajtás. Rugalmas és „király” a nyelvünk Bencédy József a Lőrinczedíjas, nyolcvanöt esztendős nyelvész a kezdetektől tagja a bizottságnak. A mozgalom lényege ma is ugyanaz, de a szempontok változtak 41 év alatt.Az első, talán úgy hat évben a hangképzésre, a kiejtésre helyeztük a hangsúlyt. Péchy Blanka ezt tartotta igazán fontosnak, és azt szerette volna, ha már-már „apróhirdetéseket” olvastatunk fel a versenyzőkkel. Szerencsére sikerült ezt kivédeni. Utána következett egy tízéves szakasz, amikor már a hangsúlyozás, a hanglejtés volt a lényeg. És körülbelül húsz éve tart a beteljesedés időszaka, amikor már a szöveg egészének hiteles közvetítését tartjuk szem előtt. Ez a beszéd lényege. - Mivel egyik legrégebbi zsűritagja a versenynek, önnek tehetem fel a legfontosabb kérdést: hatással lehet a Kazinczyverseny a köznyelvre? - Nem tudom. Csodára nem képes a verseny. Mégis próbáljunk meg számolni. A döntőbe kerül százötven diák, akik előtte a megyei és iskolai megmérettetésen is részt vesznek. Ez sok ezer szép beszédre törekvő ember, s velük vannak a felkészítők, a buzdító szülők, ennek kell hogy legyen hatása, még akkor is, ha ez a szám is Bencédy József.Az angol előbb-utóbb meghódítja a hivatali, az üzleti beszédet, eltörpül a tíz-tizenötmillió mellett. - Szakonyi Károly említette az imént a nyelv önvédelmét. Muszáj félnünk az idegen szavaktól, amelyek mindig is elárasztották a magyart? - Igen, szerencsére páratlanul rugalmas a nyelvünk: kiveti magából azt, ami nem életképes, és pillanatok alatt sajátjává formálja az idegen szót. Példa erre: az akadémiai bizottság felmérése szerint ezernégyszáz számítástechnikai kifejezésből tíz év alatt ezerkétszázat magyar szóvá tett a köznyelv. Rengeteg jövevény-Radnóti Miklós 1942 májusában kelt levelében így írt: „A szobám falán három »családi kép« van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben felfedezett festményének egy másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik »nem bennfentes«látogatóm, de Aranyról is sokan megkérdezik: a nagybátyád? Vagy a rokonod? Igen, felelem ilyenkor, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők...” szavunk van, felesleges ellenük harcolni. A globalizmus óriási veszéllyel fenyeget. Azzal, hogy a magyar nyelv másodrangúvá, otthoni nyelvvé válhat, míg az angol előbb-utóbb meghódítja a hivatali, az üzleti beszédet. Hogy ez ötven év vagy száz év múlva következne be, nem tudom. De ha megtörténik, akkor örülök, hogy én már nem fogom megérni. - A digitális technika robbanásának is köszönhető, hogy soha nem látott mennyiségű szleng keletkezik a nyelvben. Ettől is félni kell? - Nem, mert csak az marad fenn, ami életképes. A hatvanas évek előtti fiatalság a diákzsargonokat az érettségi után elhagyta, az azóta felnövekvő generációk magukkal viszik a felnőttéletbe. Mi, nyelvészek általában szeretjük a képszerű vagy szellemes újdonságokat, míg a semmitmondókra - mint például a „kütyü” vagy a „ketyére” - haragszunk. Ismerik a nyelvészek a legújabb diákszlengeket? - Na tessék, a huszonnégy éves unokám is mindig ezzel mérgesít. Tőle szoktam érdeklődni, hogy mit hogyan mond ma az ifjúság. Persze azáltal, hogy tanítok, sok mindent hallok a saját fülemmel is. - Mik a kedvencei a mai divatszavakból? - Felderít, amikor a „jóra” azt mondják, hogy „király” vagy „sirály”. Azt is az unokámtól tudom, hogy aki bambul, az „néz ki a fejéből”. Nagyon szellemes. LACZÓ BALÁZS FOTÓ: BERTLEFF ANDRÁS Török Annamária: - Az életmódunkat kell csiszolni. A győri Kazinczy-verseny több mint négy évtizede az egyik legrangosabb országos anyanyelvápoló verseny.