Kisalföld, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-22 / 118. szám
Hétfő, 2006. május 22. KISALFÖLD A POLITIKÁTÓL FÜGGETLEN CIVIL ÉLET VISZI ELŐRE A TÁRSADALMAT Egy gyakorlatias idealista Csupa olyan vállalkozás van közöttünk, amelyik ha tisztán tud versenyezni, esélyes a győzelemre - mondja Sragner László, a közelmúltban megalakult Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége elnöke. A Kisalföldnek adott interjúban beszél közvetlen környezetéről, az ország állapotáról és a szövetség céljairól is. - A GYOSZ megyei szervezetének alapítói közül Ön a kevésbé ismertek közé tartozik. Szándékosan kerülte eddig a nagyobb nyilvánosságot? - Két oka is volt annak, hogy eddig egyáltalán nem mozogtam a közéletben: a leterheltség és az érdeklődés hiánya. A leterheltség abból ered, hogy én egy valódi, alulról felkapaszkodott vállalkozó vagyok. Azaz semmiféle egyedüli, nagy fogás nincs az életemben, hanem mindent magamnak kellett összekaparnom. Ez nagyon elfoglalt. Aztán az üzleti ügyeim is kérdésessé tették, hogy egyáltalán beszálljak-e Győrben a közéletbe. Volt olyan periódus ugyanis, amikor úgy tűnt, teljesen elköltözünk Budapestre. Végül mégsem így történt, a gyártóegységet itt tartottuk. A kereskedelmi központ és minden egyéb viszont már fejlettebb, toleránsabb is, mint a miénk. - Ön miért vesz részt ebben a sziszifuszi küzdelemben? - Az én koromban az ember már nem tud egyik pillanatról a másikra megváltozni. Én nem úgy nőttem fel, mint a gyerekeim. Nekik már semmi problémát nem okoz, hogy máshol éljenek, ezt látom rajtuk. Nekem sem okozna feloldhatatlan traumát, beszélek idegen nyelven, meg tudom magam értetni bárhol, tudok alkalmazkodni. De számos dolog köt ide. Csupa olyan, amit nehéz megfogalmazni. Amit olyan szavakkal lehet elmondani, amelyek már devalválódtak: a szülőföldhöz való kötődés, a hazaszeretet, a történelmi múlthoz való szerves lelki kapcsolat. Ezeket ma már nem nagyon lehet feszegetni, mert ahol kiélheti az effajta tenni akarását? Hiszen az a gyáriparosok érdek-képviseleti szervezete, amely a racionalitásról, és nem elvont, „devalválódott" eszmékről szól. - Akik a megyei gyáriparos-szövetségbe tömörülnek, abban különböznek a vállalkozók többségétől, hogy az egész társadalomért is tenni akarnak. Olyanokat fogadunk közénk, akik mindezt magukénak vallják. Természetesen mi sem vagyunk szentek, a saját érdekeink társadalmi szintű képviselete is a céljaink között van. De komolyan gondoljuk azt, hogy mi, akik megéltünk már néhány évet, akik elértünk egy bizonyos szintre, rendelkezünk olyan háttérrel, olyan anyagiakkal, hogy tudunk tenni a többiekért is. Mert ha mi nem, akkor kicsoda? Azok az emberek, akik a mindennapok gürizéseivel vannak elfoglalva, nem tudják magukat megfogalmazni, és nem tudnak olyan helyre kerülni sem, hogy nyilvánossá tegyék szándékaikat, érdekeiket. Nekünk mindenünk megvan ehhez. A megélhetési politikusokra pedig hiába várunk, az ő pillanatnyi érdekeik, a hatalomra jutás vagy a hatalmon maradás határozza meg cselekedeteiket. Tudomásul kell venni, hogy a politikától független civil élet viszi előre a társadalmat. A fejlett országokban nem egyedül a politika uralja a társadalmat. Nálunk még igen, a gazdaságot pedig még inkább. Pozitív példákat mutatnak - Önök, a gazdaság szereplői, hogyan tudnak a politikától függetlenül cselekedni? - A politikát természetesen nem lehet és nem is kell figyelmen kívül hagyni, de minden elemébe belenyugodni sem szabad. Nem akarjuk vég nélkül kritizálni, ostorozni a politika szereplőit. Ennél jóval nagyobb áttételen keresztül kívánjuk érvényre juttatni szándékainkat. - Milyen stratégiájuk van mindehhez? - A pozitív példa, a pozitív diszkrimináció: ez kell legyen ténykedésünk lényege. Ez az a pont ugyanis, amellyel össze tudjuk egyeztetni a politikától való természetes függőségünket a tenni akarásunkkal. És ez a politikának is jó, ezt fel kell ismernie. Már az alapító tíz tagot sem lehet figyelmen kívül hagyni, és bővülni is fogunk, ez nem kétséges. De itt kell megjegyeznem, a tagság nagyon határozottan és szigorúan kinyilvánította, hogy csak azok kerülhetnek sorainkba, akik már bizonyítottak. Akinek az ölébe pottyant valamilyen módon a gazdagság, az ne is próbálkozzon, mert az ezért a társadalomért egy lépést sem fog tenni. Ha mindenkit az vezérel, hogy nekem mitől lesz jobb, abból nem jön ki egy élhető társadalom. - Akik a mindennapok gürizéseivel vannak elfoglalva, az emberek többsége vajon elfogadja az önök segítségét? - Tudom, jelen pillanatban a társadalom jobbá tételéhez kell egy nagy adag idealizmus. A legnagyobb gát az érdektelenség. Először fel kell kelteni tehát az érdeklődést, a jó szándékot, a lelkesedést olyan dolgok iránt, amiről nem is nagyon tudhat a társadalom. Mert a kommunizmus azt akarta, hogy minél sivárabb legyen a közélet, mert minél kevésbé bújnak össze az emberek, annál kevésbé tudják megszervezni önmagukat. Ezt a célt sikerült elérni. Az elmúlt tizenhat év pedig a fogyasztói társadalom dühében telt el. Az emberek megrészegült tébolylyal próbálnak fogyasztóvá válni. Ebben a miliőben elhitetni, hogy van egy rakás olyan dolog, ami nem köthető a hipermarketekhez, az autószalonokhoz, nem kis feladat. Ráadásul ha ezt egy magunkfajta mondja, akkor könnyen kapja azt válaszul, hogy „haha, könnyű neki, ha nekem is annyi pénzem lenne”. Éppen ezért csak olyan lehet közöttünk, akiben senki sem talál kivetnivalót. Ha a tagság bővülése így történik, akkor az általános megítélésünk, elfogadottságunk rendben lesz. - Milyen pozitív példákra gondol, és hogyan akarják ezeket felmutatni? - Pozitív és kézzelfogható dolgokat kell csinálnunk, s ezekkel minél többször szerepelni a nyilvánosság előtt. Mondjuk a sikeres vállalkozók valamilyen módon vegyenek részt az oktatásban. Ne csak tehetségek támogatásával, hanem személyes példánk átadásával, hogy segítsünk modellt teremteni a fiataloknak. Aztán támogatnunk kell a társadalom önbecsülése, lelkiállapota miatt fontos dolgokat, mint a nemzeti hovatartozás, a nemzeti karakter, a múlt megbecsülése. A gazdasági környezet tisztítása is fontos célunk. Fórumot akarunk teremteni, ahol kiválasztódnak, feltűnhetnek a jó, a megbízható, a környezetükre is sokat adó, a dolgozóikat megbecsülő, az innovációban élenjáró, s mindezekkel együtt sikeres cégek, vállalkozók. Kis bürokrácia, nagy átláthatóság - Gondolom, azért a saját érdekeikért is tenni fognak. Természetesen. Nem véletlenül szövetkezünk. Közös fellépések, kiállítás, külföldi megjelenés, mindez részben a régió képviseletében is. Mert nyilván összefogunk majd a zalaiakkal, a Vas megyeiekkel is a régión belüli piacszerzés, a piacvédelem erősítéséért. Mindezeknek közvetlen hozadéka is lesz, ez természetes. Aztán tenni kívánunk a gazdasági környezet javításáért is. Abban mindnyájan egyetértünk, hogy csökkenteni kell a bürokráciát és növelni kell az átláthatóságot. Hiszen mi valamennyien jó, ügyes és sikeres vállalkozók vagyunk. A mi érdekünk az, hogy a verseny minél inkább tiszta legyen, mert akkor mi fogunk győzni. De ha nem én győzök, abból is tanulok. Legközelebb majd még ügyesebb leszek. Azért kell nekünk tűzzel-vassal küzdeni a korrupció, a sumákolás, az „urambátyámkodás”, a zavaros személyi kapcsolatok érvényesülése ellen, mert ez mind ellenünk dolgozik. Nekünk az az érdekünk, hogy ne így lehessen üzletet szerezni. Jó, hülye nem vagyok, Amerikában is van sumákolás, itt is lesz, amíg a világ világ. De az nagyon nem mindegy, hogy ez milyen szintű, milyen ehhez a társadalom viszonya és hogy ennek mekkora a kockázata. Amerikában nagyon nagy. Ha ott kiderül a sumákság, tíz évekre is becsukják az illetőt, bárki legyen is az. Ott ilyen ereje van a nyilvánosságnak. Némi túlzással: nálunk minél többet síbolt össze valaki, annál nagyobb tekintélye van. - Erre mondják, következmények nélküli ország. - így van. És ha a civil kurázsi nem nő meg, ha nem lesz sok-sok olyan szerveződés, mint a miénk, ez nem is fog megváltozni. SOMODI GÉZA Sragner László: - Tétlenül, szemlélődve nem akarom mindezt megélni. fotó: H. baranyai Edina NÉVJEGY: SRAGNER LÁSZLÓ Született: 1953. július 5., Győr Általános iskola, Beled (1959-1967) Révai Miklós Gimnázium, Győr (1967-1971) Katonaság, Szeged, páncéltörő tüzér (1971-1972) Budapesti Műszaki Egyetem, villamosmérnök, közben fél évig Répcelaki Sajtgyár, segédmunkás (1972-1978) Elektromobil Szövetkezet, Győr, szerkesztő (1978-1980) Általános iskola, Mecsér, képesítés nélküli tanító (1980-1981) Egyéni gazdálkodó, fóliás kertészet, Mecsér (1980-1985) Ostyasütő maszek, főállásban (1985-1987) Kisfaludy Színház, Győr, világosító majd fővilágosító + ostyasütő mellékfoglalkozásban (1987-1990) Euro-Office Kft. (német tulajdonú), üzletkötő, fénymásoló + irodabútor- és irodaszer-kereskedelem (1990-1991) Avalon Kft. (francia-magyar), kistulajdonos, irodabútor-kereskedelem (1991-1992) Ecce Bt., tulajdonos, irodabútor-kereskedelem (1992-1995) Kondor és Sragner Kft., társtulajdonos, székgyártás és bútorkereskedelem (1995-2005) Sragner és Sragner Kft., tulajdonos, belsőépítészet, székgyártás, bútorkereskedelem, ingatlanhasznosítás, fővállalkozás (2005-) GYOSZ, tag (1998-) Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, alapító tag (2000-) Pesten működik. De nagyon sokáig hezitáltam, kell ez nekem? Közben nőttek a gyerekeim, különösen az utóbbi öt-hat évben állandó téma a családban, hogy milyen tempóban fog fejlődni a társadalom, lesz-e ebből valami. Hazaszeretet - devalválódott érték? - Úgy tudom, az is felvetődött, hogy nemhogy Győrből, de az országból is elköltöznek. - És ez ma is folyamatosan napirenden van. Három fiam közül egy mondja, a bölcsész András, hogy ő biztosan marad. De ki tudja, meddig. Laci fiam Angliában él, abszolút beágyazódóban van. Az egyik vezető pénzügyi befektető cégnél megbecsült matematikai elemző, Miklós fiam közgazdász, ő is már két országban töltött fél-fél évet, most készül a harmadikba. Szerinte itt ötven-száz éven belül nem lesznek olyan társadalmi viszonyok, ami őt kellőképpen kielégítené. Azt mondja: miért vegyek részt ebben a sziszifuszi küzdelemben, miközben a világnak egy más helyén megbecsült tagja lehetek a társadalomnak? Amelyik sokkal aki ezt teszi, arra furcsán néznek. Ha szegény ember mondja, még ki is nevetik. Ha gazdag mondja, azt ki nem nevetik, a gazdagokat nem szokták, de sandán néznek rá. Én idealista vagyok. Egy gyakorlatias idealista, hiszen mégis viszonylag módos emberré tudtam válni, és vannak olyan húzásaim, amikben nem nagyon lehet tetten érni az idealizmust. De a nemzeti hovatartozás, az anyanyelv, a nemzeti sorsnak személyes érzésként való megélése, az itt eltöltött gyermekkor, a nagyszüleim emléke - ez mind olyan valamit alkot a személyemben, amitől jelentősen többnek, boldogabbnak érzem magam, mint sok más ember. És ez elégedettséggel tölt el, a sok visszásság, a bennem meglévő elégedetlenségek ellenére is. Erős bennem tehát az idetartozás és ezzel együtt a tenni akarás is. Mostanra jutottam el oda, hogy ezt az ügyet valamilyen módon tisztázni kell magamban. Mert tétlenül, szemlélődve nem akarom mindezt megélni. Ha mi nem, akkor kicsoda? - A GYOSZ lenne az a terep. www.kisalfold.hu A Pénz Beszél 11 A MEGYEI MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGÉNEK TÍZ ALAPÍTÓJA Mi, az alapítók már évek óta baráti kört alkotunk, amit alapvetően a Széchenyi-egyetem két tanárának, Rab Károlynak és Szabó Józsefnek köszönhetünk. Ők riportokat készítettek sikeres vállalkozókkal. A munka eredménye egy könyv lett és az ő kezdeményezésükre összejáró baráti kör. Az összejöveteleken persze főleg a gazdaság és a közélet kérdéseit feszegettük, így aztán logikus volt, hogy lépjünk ki a körünkből, ha már egyszer ennyit foglalkozunk a társadalmi környezettel. Felvetődött, hogy esetleg mások számára is lenne hasznos mondandónk, és az érdekeink érvényesítése érdekében közösen kellene fellépnünk. Tízen vagyunk. Borsodi Műhely Kft.: Nagyipari gyártóberendezésekhez készít szerszámokat. A győri ipari park egyik gyöngyszeme. Több tízezer gyártmánya van. Az Opel például teljesen rá támaszkodik. HNS Műszaki Fejlesztő Kft.: Az innováció kiváló példája. Saját fejlesztésű berendezéseit, műszereit még Kínában is használják. Jankovits Hidraulika Kft.: Az egyedi gépek gyártásában képes világszínvonalat produkálni. Sikerei bizonyítják, hogy tökéletes technológiával és vállalatirányítással magyar vállalatként is talpon lehet maradni a világpiacon. Kardirex Kft.: Szinte teljes körű egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozás és egészségpénztár. Hozzáértéssel és akarattal még a halálos betegnek tekintett egészségügyben is lehet sikereket elérni. Kondor és Sragner Kft.: Kárpitozott bútorok gyártása és kereskedelme a fő profil. Bizonyíték arra, hogy a globális tömegtermék-áradatban is lehet igényes áruval és jó szolgáltatással vállalatot működtetni Magyarországon. Somogyi Elektronic Kft.: A magyar piac egyik meghatározó szereplője az elektronikai cikkek kereskedelmében. A győri ipari parkban lévő iroda-raktárcsarnok komplexuma olyan impozáns, hogy a világ bármely pontján megállná a helyét. Szinflex Plus Kft.: Műanyag áruk gyártásával foglalkozik. Folyamatos technológiai és termékbővülése látványos. Most épített új iparcsarnokot. Szintézis Informatikai Rt.: A hazai informatikai piac egyik első szereplője, akinek a neve fogalom a térségben. Vállalatirányítási rendszerei meghatározó helyet foglalnak el a piacon, de az informatika minden területén az elsők között van. Szovaterm Kft.: A fűtéstechnika terén piacvezető. Óriási szakmai tudás és tapasztalat koncentrálódik a vállalkozásban, ami megkerülhetetlenné teszi a magyar piacon. Tutti Élelmiszer-ipari Kft.: Élelmiszer-ipari porokat gyárt, fagylaltporairól a legismertebb. Két évtized folyamatos fejlődésének eredményeként világszínvonalon működő sikeres vállalkozás. A gyár látványa pedig mint egy svájci szanatóriumé. (Elhangzott 2006. március 9-én, a szövetség ünnepélyes megalakulásakor.)