Kisalföld, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-11 / 264. szám

Szombat, 2006. november 11. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Szieszta - Helytörténet 15 KUTATÁS: VOLT OLYAN EMLÉKHELY, AMELYHEZ SZÁNTÓFÖLDÖN KERESZTÜL JUTOTT CSAK EL Hétszáz utcán át az emlékek nyomában Mindössze egy kicsit kellene a megszokottnál maga­sabbra emelni a fejünket és kinyitni a szemünket ahhoz, hogy észrevegyük a múlt eldugott emlékeit az utcákon, házfalakon. Orbánná Horváth Márta megtette, feltérképezte és kikutatta Győr összes emlékhelyét. Férjével több mint 700 utcát jártak végig. Jómagam akkor csodálkoz­tam rá először, mennyi em­léktábla és szobor van Győr belvárosában, amikor egy kül­földi turistacsoportot kalau­zolva sorra záporoztak rám a kérdések, a házfalakon elhe­lyezett feliratok apropóját tu­dakolva. Akkor döbbentem rá, hogy naponta elsétálok mel­lettük - alattuk - anélkül, hogy bármit is tudnék arról, kinek, minek az emlékét hirdetik, sőt, bevallom, sokszor azt sem tudtam, hogy egyáltalán lé­teznek... Tudták például, hogy a McDonald’s mellett páratlan térképészeti jelzőoszlopok áll­nak? Hogy a bencés gimná­zium tetőkápolnáját két ha­talmas angyal őrzi a tetőn? Vagy hogy Győr az egyetlen város, ahol mind a tizenhárom aradi vértanúról utcát nevez­tek el? Orbánná Horváth Már­ta, a győri városi könyvtár könyvtárosa nemcsak ismeri, de végig is járta az összes győri emlékhelyet Szabadhegytől Gyirmótig, s könyvben adta ki őket az idei könyvszalonra. Immár másodszor, az első ki­adás 2001-ben jelent meg, de a bővített verzión is volt mit dolgozni: az első kötet 540 tétele mára 737-re bővült - hála a felélénkült „emlékezési kedvnek”. CÉDULÁKKAL KEZDŐDÖTT Mártának eszébe nem jutott volna könyvet írni, ha könyv­tárosként nem szembesül nap mint nap az olvasók kérdé­seivel. Hogy naprakész legyen, kezdetben kézzel cédulákra ír­ta a frissen felkutatott infor­mációkat, és gyűjtögette a ma­ga kis győri „Ki kicsodáját”, amelyből szinte észrevétlenül gyűlt össze egy kötetre való. Persze az elmélet nem elég, végig is kellett járnia az összes köztéri emléktáblát és szob­rot. Utóbbiak azért kerültek bele a második kötetbe, mert - ellentétben például Péccsel, ahol a szobrok mellett jelzik az alkotás címét, készítőjét és ál­lítása évét is - Győrben sok­szor nem tudni semmit a szobrokról. Férjével, Lászlóval megbecsülni sem tudják, hány kilométert gyalogoltak; az biztos, hogy hétszáznál is több utcát jártak végig, ami sportnak sem utolsó. Márta jegyzetelt, férje fotózott a kör­utakon, majd következett a kutatómunka: fellelni a for­rásokat, a korabeli sajtóhíre­ket; a háborús emlékművek átadásáról szóló tudósításokra például a Győri Nemzeti Hír­lapban és a Győri Szemlében bukkantak rá. A könyv a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár kiadásában jelent meg s a könyvtárban kapható. A 400 fotót tar­talmazó könyvben huszonöt oldalas mutató segít eliga­zodni a 737 cikk között, melyeket utcanév szerint csoportosítva találunk meg. A rövid, tömör leírá­sokból megtudhatjuk az adott emléktábla vagy em­lékmű állításának apropó­ját, pontos feliratát és rö­vid leírását - esetleg fotó­ját -, aki pedig bővebben kíváncsi egy-egy emlékre, a forrásokat is megtalálja a további kutakodáshoz. RÁKÓCZI NYOMÁBAN A SZÁNTÓFÖL­DEKEN ÁT A kutatás nem volt mindig sétagalopp, voltak emlékhe­lyek, amelyeket megközelíteni is alig tudtak.­­ A Csanak és Kisbarát ha­tárában álló Rákóczi-kőhöz például nem vezet út, a szán­tóföldeken bukdácsolva tud­tunk csak eljutni a dombte­tőre, ahol egykor egy nagy fa állt. A hiedelem szerint az alól nézte Rákóczi az 1704-es ménfői csatát a kurucok és labancok között, s amikor az 1930-as években a nagy becs­ben álló fa kipusztult, egy kö­vet raktak le a helyére. Öröm­mel láttam, hogy ma már egy kopjafa is áll a kő mellett - meséli Márta, aki szinte min­den utcasarkon tudna mesélni egy odavágó legendát, törté­netet. Nem volt könnyű dió a Mén­­főcsanak legmagasabb pont­ján álló világosvári kereszt fel­kutatása sem, amely a török hódoltság emlékét idézi. 1594-ben a győri vár egyik fényjelző elővára állt a helyén - innen kapta a Világosvár nevet -, e hadi megfigyelő­pontnak állít emléket a sze­rény fakereszt. LETÖRÖLGETTÉK AZ OSZLOPOKAT A legrégebbi fellelhető em­lékre a Széchenyi téren buk­kant a szerző: a Mária-szobrot Kolonics Lipót győri püspök emeltette annak örömére, hogy 1686-ban sikerült visz­szafoglalni Budát a töröktől. Ezt egyébként a szobor ta­lapzatán felirat hirdeti, igaz, latinul, de sajnos az emberek nagy része egyáltalán el sem jut az olvasásig. Hány tősgyö­keres győri tudja például, mi­ért áll több töredezett már­ványoszlop a McDonald’s ét­terem melletti játszótéren? So­káig Orbánné Horváth Márta sem tudta, egészen addig, amíg férje egy vizes ruhával le nem törölgette a poros osz­lopokat. Akkor derült ki, hogy régi térképészeti jelzőoszlo­pokról van szó, melyeket még I. Ferenc állíttatott 1810-ben, s az egységes térképkészítés két fontos pontját - a csillagászati délkör második iránypontját és a meridián irányú vonal első pontját - jelölik. POMARANSKI LUCA Orbánná Horváth Márta egy régi térképészeti jelzőoszlopnál, melyet még I. Ferenc állíttatott 1810-ben. Ma a McDonald’s étterem melletti játszótéren áll. ROSSMANN SALAMANDER TÖBB MINT 130 ÜZLET * KÁVÉZÓK & ÉTTERMEK *1150 PARKOLÓ NYITVA: H-SZ: 7-21, V: 7-19 DIVATBA HOZZUK A MINŐSÉGET NeWyorkeR p­ro­mod orsay KEIM VELŐ

Next