Kisalföld, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-24 / 47. szám

6 Kisrégiók www.kisalfold.hu Beled: M­árcius közepéig várják a környékbeli tanulókat Ha nincs gyerek, tanár sem kell A beledi önkormányzat március közepéig várja a környező­ települések döntését az iskolás gyermekek átíratásáról. A helyi polgármester szerint saját intézményük minden igényt kielégít, tanárokat azonban, csak megfelelő számú gyermekkel együtt vesznek át. - Jelenleg háromszázhét gyermek és hu­szonhét pedagógus dolgozik az Általános Művelődési Központ (ÁMK) keretei közt működő iskolánkban - kezdte Tompáné Ba­logh Mária beledi polgármester. A nagyköz­ség vezetője most reagált a napokban a kör­nyékbeli településeken elhangzott iskolaszer­vezési elképzelésekre (Kisalföld, Maradhatna az iskolai 2007. február 16.). Információink szerint több, iskolabezárásban érdekelt tele­pülésen - Rábakecölben és Cirákon - fontol­gatnak egyéb megoldásokat a beledi átjárással szemben. Megértik a szülőket Tompáné Balogh Mária kijelentette: bár mindkét település képviselő-testülete a bele­di csatlakozás mellett tette le a garast, meg­érti a lakosok hezitálását, hiszen nem szíve­sen engedik el a felsősöket egy településről sem. Azt azonban hozzátette: bármennyire is alapítványi iskola szervezésén gondolkod­nak a környékbeliek, Beled szervezési és en­gedélyezési okokra hivatkozva legfeljebb március közepéig tud várni a települések döntéseire. Az elmúlt hetekben már írásba is foglalták Cirák, Gyóró és Rábakecöl csatla­kozását a beledi AMK-hoz, néhány kecöli szülő kezdeményezése azonban felborítaná a testületi döntéseket. Beled nem kér a felsősökért többlet-hozzá­járulást a csatlakozó önkormányzatoktól, az alap és a kiegészítő állami normatíván felül saját költségvetésből fedezik az iskola fenn­tartását. Az ÁMK hatvanhárommillió forint­tal kap kevesebbet az államtól, mint ameny­­nyibe a fenntartása kerül, ezt a beledi büdzsé­ből fedezik. A polgármester hangsúlyozta: ezen belül az iskola hiánya alig tizenegymillió forint. Ez már a takarékossági intézkedések eredménye. Negyven-ötven gyermeket várnak - Jelenleg Edve, Vásárosfalu és Dénesfa di­ákjai járnak hozzánk, de rajtuk kívül még rép­­celaki gyermekek is tanulnak Beleden - mondta a polgármester. Amíg lehet, Dénesfán megtartják társulásban az alsót és az óvodát. - Megkerestek Kenyériből (Vas megye) is, hogy néhány gyermek jönne Beledbe, mert Répce­lakkal szemben földrajzilag is kedvezőbb hely­zetben vagyunk - tette hozzá Tompáné. Ösz­­szességében negyven-ötven gyermeket várná­nak Beledbe a jelenlegi háromszázhét mellé. A pedagóguslétszám annyiban változna, hogy három tanító nyugdíjba megy idén, helyükre ■két kollégát (fizika és testnevelés szakost) át­vennének Rábakecölből.­­ Ez utóbbit csak az ottani gyermekek legalább kilencven százalé­kának átjövetelekor — mondta a polgármester, aki szerint a vidékiek nélkül elég a helyi peda­góguslétszám. Az utaztatást is meg kell szervezni Hantó Szabolcs, az AMK vezetője szerint a vidékiek bejövetelével a szállítás feltételei vál­toznak. - Bár két buszt is be tudunk állítani, a reggeli iskolakezdésre minden településről össze kell szedni a gyermekeket. Ennek szer­vezése lesz a legsürgősebb feladat - tette hozzá. Az osztálylétszámok és a tárgyi feltételek is adottak a diákok fogadására és az igazgató sze­rint a szaktanárellátással sincs problémájuk. - Amennyiben döntenek a környék tele­pülései, úgy bemutató tanítást is szervezünk iskolánk megismertetésére - mondta a pol­gármester. A beledi iskola jövőjéről március 23-i ülésén végleges döntést hoz a helyi kép­viselő-testület. T. A. A gyermeklétszám a hosszú távú működés feltétele - tudja ezt minden település. Testületi ülések zárt ajtókkal Kapuváron és Csornán Kapuvár. Hétfő délután három órakor ülésezik az önkormányzat képviselő-testülete. A városháza nagytermében tartandó ülés első napi­rendjei között több cég, így a Greenergy, a Flóra és a Rekultív tart be­számolót eddigi tevékenységéről és a fejlesztési elképzelésekről. A kép­viselők beszámolót hallgatnak meg a tűzoltók elmúlt évi munkájáról, majd második fordulóban tárgyalják a város idei költségvetését. Zárt ülésen tárgyalnak a kórház gazdasági helyzetéről. Csorna. A képviselő-testület február 26-án, hétfőn délután két órakor tartja soros ülését a városháza nagytermében. A képviselők megválasztják a helyi elismerések adományozását elő­készítő bizottság elnökét és tagjait. Napirendre tűzik a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségé­nek teljesítéséről készült tájékoztatót, valamint a szociális szolgáltató központ tavalyi­ munkájáról szóló beszámolót. A testület rendeletet al­kot az önkormányzat idei költségvetéséről, továbbá döntés várható építési telkek kialakításáról és önkormányzati ingatlanok hasznosításá­ról. Zárt ajtók mögött tárgyalnak a képviselők a város jegyzőjének ki­nevezéséről. Mérés: Csornán szerelik a szakemberek a szerkezeteket Idén új vízórák már a társasházakban is Várhatóan március közepére befejeződik az új, korszerű vízmérők felszerelése Csornán a családi házaknál. A társasházak lakásaiban a negyedik negyedévben kezdik az eszközök cseréjét. Gőzerővel folyik a régi víz­mérők cseréje Csornán. Miként korábban beszámoltunk róla (Kisalföld, 2007. január 17.), a Pannon-Víz zrt. - az országban elsőként - megkezdte azoknak a korszerű vízmérőknek a felsze­relését, amelyekről az adatokat rádiós távleolvasással lehet ösz­­szegyűjteni. Többé nem csengetnek Vagyis a vízmű dolgozóinak nem kell bemenniük az ingatla­nokra, ha szeretnének meggyő­ződni az elfogyasztott víz meny­­nyiségéről. Erről gépkocsiban ülve is információt szerezhet­nek. Sőt, az új mérőnek köszön­hetően az is kiderülhet, ha pél­dául csőtörés miatt valahol szi­várog a víz. Ahol már készen van Az elmúlt év második felében Kónyban és Bősárkányban már befejeződött a csere. Idén Csor­nán folytatják a munkát, Kis-Csorna és a 85-ös főúttól északra levő terület után jelen­leg a főúttól délre eső városrész­ben dolgoznak a szakemberek. A menetrend Déri István, a társaság csornai üzemmérnökségének vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a jó időnek köszönhetően a tervezettnél jóval gyorsabb ütemben haladnak. A családi házaknál a tervek szerint márci­us 15-ig be is fejezik a munkát. Egyúttal több utcában a régi vascsöves csatlakozót - az utcai csővezeték és a mérő között - műanyagra cserélik. Azok számára, akik nem tar­tózkodnak otthon és emiatt a szerelők nem tudnak bejutni a telekre, értesítést hagynak és a visszajelzést követően újra a helyszínre mennek. Némi gondot okoz, hogy vannak olyan helyek, ahonnan nem kapnak jelzést és ez késlel­teti a munkát. Déri István kö­zölte: terveik szerint március második felében a közületi mé­rők cseréje következik, s várha­tóan a negyedik negyedévben kerülnek sorra a társasházak. H.­ MÉRŐCSERE: Potyondi Gézát és Beszprémi Dánielt kaptuk len­csevégre munka közben. 2007. február 24., szombat Emléknapon koszorúznak az áldozatok sírjánál Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján koszorúzzák meg az 1919-es vörösterror kapuvári áldozatainak sírját. A hat helybélit Szamuely Tibor akasztotta fel. Fekete nap volt Kapuvár tör­ténelmében 1919. június 8. A tanácskormány vezetői statáriu­mot hirdettek az egész Dunán­túlra. A kommunista diktatúra egyik népbiztosa, Szamuely Ti­bor 1919. június 8-án érkezett Kapuvárra, hogy „rendet te­remtsen” a kisvárosban. Aznapi parancsában azt írta: „Szavakkal nem lehet eléggé megbélyegezni azt a galád tettet, melyet Kapu­vár és Garta ellenforradalmi banditái követtek el a magyaror­szági forradalmi proletariátus ta­nácshatalma ellen.” Már a népbiztos érkezésének napján elkezdődtek a kihallgatá­sok és a kínzások, hiszen a helyi Vörös Őrség már több foglyot összeszedett a városban és kör­nyékén. Az ítélkező törvényszék elnöke volt Szamuely, tagjai a fő­városi munkástanács „küldöttei”, Köves, Braun és Grósz elvtársak. A statáriális ítéletek után végül hat helybélit akasztottak fel a Fő tér fáira. Az áldozatok: Rest Jó­zsef kórházgondnok, aki meg­rongálta a vasúti síneket azért, hogy a Vörös Őrség ne kapjon utánpótlást, Schemmel Károly nagytrafikos, Szalay Gyula kávé­­ház-tulajdonos, Steiger Pál nagy­­kereskedő, Pintér Pál csendőrőr­mester, aki eredetileg a Vörös Őrség tagja volt (alatta egyszer le­szakadt a kötél) és Mesterházy Zsigmond postamester, aki el­vágta a telefonvonalakat. Az ál­dozatokat - elrettentésül - szinte sötétedésig hagyták az akasztás helyszínén, csak este vitték el a temető árkába. Ahogy az dr. Var­ga József helytörténeti könyvéből szintén megtudható, az akasztá­sokkal nem ért véget a vöröster­ror Kapuváron, még további megtorlások is voltak. A hat kapuvári áldozat jelenleg a Szent Kereszt-temető kettes parcellájában, díszsírhelyben nyugszik. 2001 óta február 25. a kommunizmus áldozatainak em­léknapja, a mártírok sírjánál évente megemlékezést tartanak. Vasárnap délelőtt tíz órakor szentmise lesz a Szent An­na-templomban, majd tizenegy órakor megkoszorúzzák a hat ál­dozat sírját. T. A. MsnmtÁrr nicwtto HKIfÄFA» MjT<mso SltittRMi. wmmu tiiUtm un« ÖRÖK: A síremlék az áldozatokra emlékeztet. Hétvégi tűnődések Homlokunkon porladó hamu „A Lélek a pusztába vitte negyven napra. Ott megkísértette az ördög.” (Lk. 4/2.) A homlokunkon porladó hamu jelzi, hét közepétől ismét a húsvéti elő­készület lélekjobbító kegyelmi idejében járunk. Aki csak kizárólag mate­riális síkon képes gondolkodni, most sem érti, nem értheti meg, hogy ilyen­kor miért is kezd böjtölni a hívő ember. Húshagyókedd elmúltával miért is cserélték fel a „régek” a báli ruhát a bűnbánat szürkébb, ám érdem­­szerzőbb köntösére? Az evangéliumok tanúsága szerint mielőtt Jézus elkezdte volna kül­detését, negyven napra pusztai magányba vonult, ahol három alkalom­mal is megkísértette az ördög. (Vö. Lk. 4/1-13.) A kísértő módszere a történelem során mit sem változott, ma is ugyanazon a három ponton igyekszik „megfogni” az embert: a has, azaz az élvezetek, a bírvágy és az istenkísértés oldaláról támad. Eszköztára káprázatos, a maga nemébert igazán „ragyogóan” használja korunk modern vívmányait. Ez a böjti idő jó alkalom a lelki méregtelenítésre, hogy visszavonulva belső „pusz­tánk” elgondolkodtató csendjébe mi is rendezzük sorainkat. Valójában azonban mindenkinek önmagát kell legyőznie. Minél erősebb az elha­tározás, annál inkább kiszolgáltatottak leszünk az elsősorban ösztöne­inken keresztül támadó kísértéssel szemben. Az állhatatosság azonban megtenni gyümölcsét. A „puszta” az a hely ahol nem érdemes játszani, alakoskodni, ahol lehullik az álarc, ahol igazi valónkkal szembesülhe­tünk (minden nyomorult gyöngeségünket látva). Ha hittel és őszintén teszi, iszonytató (lelki) mélységeket képes ilyenkor bejárni az ember, de megéri, mert végül eljut a golgotai kereszt reményt és üdvösséget hintő, húsvéti és fényes magasába. Hogy a teljes megtéréshez eljuthassunk, ezt az utat végig kell járnunk. Böjtöltessük szemünket, fülünket. Vegyük ki a telefon, a lejátszó - külső és belső hallást egyaránt károsító - hallgatóját, adjunk esélyt a belső hangoknak is. Szánkkal kevesebbet beszéljünk fe­leslegesen, s csak épületes, jó szándékú mondandó hagyja el ajkunkat. Szemben az önmegvalósítás (valójában önzés) szomorú és egyoldalű­ li­beralizmusával a szeretetből kényszermentesen hozott áldozat, önmeg­tagadás látszólagos korlátai valójában újabb és újabb lehetőségeket nyit­hatnak meg előttünk. Kovács András

Next