Kisalföld, 2008. február (63. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-11 / 35. szám

Kisalföld A PÉNZ BESZÉL 11 2008. február 11., hétfő www.kisalfold.hu A Kisalföld gazdasági melléklete ELSŐ MAGYAR ÉLELMISZER-IPARI TERMÉKKÉNT LETT VÉDETT A PICK SZALÁMI UGYANÚGY KÉSZÍTIK, M­INT 140 ÉVE GAZDASÁG FEKETE KLARA____________________ A Pick szegedi téliszalámi az első magyar védett eredetű élelmiszer-ipari termék lett az Európai Bizottság 2007 kará­csonya előtt meghozott dönté­se alapján. Hasonló terméket ettől kezdve nem lehet gyárta­ni. A közkedvelt „szegedikum” a jövőben dobozban, számo­zott termékként kerül forga­lomba, a védettséget egy uni­ós szinten egységes logóval az áru címkéjén is feltüntetik. Védett eredetűnek minősítette az Európai Bizottság a Pick sze­gedi téliszalámit hosszadalmas, négyéves procedúrát követően. A védett származási helyű uniós termékek között mintegy 800 cikket tartanak számon, erre a listára került fel a Pick szalámi első magyar élelmiszer-ipari cikként. Kovács Lászlótól, a csaknem 140 éves múltra visszatekintő Pick Szeged Zrt. elnök-vezér­igazgatójától megtudtuk: a jövő­ben az eredetvédett szalámik dobozos csomagolásban jelen­nek meg az üzletekben, és szá­mozott termékek lesznek, mint a különleges borok. De csak az eredetvédett Pick szalámik kap­nak ilyen külsőt és uniós szin­ten egységes legót. A „mezítlá­bas" Pick szalámi a jövőben is ugyanaz marad, mint amit a fo­gyasztók már megszoktak és megszerettek. Az első eredetvé­dett termék a 100-120 napos érési időszak után jelenik meg,­ vagyis körülbelül március vé­gén. S hogy mi a kettő között a különbség? A legjelentősebb eltérés abban rejlik, hogy az eredetvédett Pick szalámit ki­zárólag a Szeged környékén előállított nagy súlyú sertésből készíthetik el, ahogy azt Pick Márk is tette az első, különle­ges érlelésű „szegedikum” be­mutatásakor 1869-ben. Ezek a sertések speciális takarmányt kapnak: olyan termelőkkel köt szerződést a cég, amelyek sajá­tos receptúra alapján kevert takarmányát folyamatosan el­lenőrzik. A többi, hasonlókép­pen Pick nevet viselő téliszalá­mi viszont az ország más tája­in nevelt sertésekből is gyárt­ható. Ezek a szalámik keveseb­be kerülnek az eredetvédett­nél, bár jelenleg sem tartoznak a legolcsóbb cikkek közé: most 4600-5100 forintba kerül az üzletekben egy kiló Pick szalá­mi. Kovács László elmondta: a tradicionális Pick szalámi védel­me azért merült fel négy éve, mert ilyen szalámi csak Szege­den létezett, létezik. Sajátságos az itteni klíma is, amelynek kö­szönhetően a szalámi megkapja a speciális penészréteget az ér­lelési folyamat végén, és ennek védelmét nemcsak a cég, ha­nem a város számára is fontos­nak tartották. Az eredetvédett terméket a Pick az imázsépítésben szeret­né használni, hiszen kevés olyan termék van a világon, amelyet 1869 óta ugyanazzal a gyártási technológiával állíta­nak elő. Csak a világ legna­gyobb cégei rendelkeznek ilyen hagyományokkal - jelen­tette ki a vezérigazgató. Az unió ráadásul támogatást ad a védett termékek marketingjé­hez, amit a Pick igénybe sze­retne venni. Több mint egy évvel ez­előtt egy osztrák cég a szege­di szalámihoz hasonló, pené­szes külsejű áruval lépett a piacra, aminek a forgalmazá­sát a szegedi cégnek csak ne­hezen sikerült leállítani. Ez­után azonban már biztos, hogy nem lehet „leutánozni" a védettséget élvező hungari­­kumot. Szeged: a téliszalámi készítésének folyamata, alap­anyagoktól a késztermékig. Fotó: segesvári Csaba NÉGYÉVES FOLYAMAT Védettségi kérelmek elbírálására a 2004-ben csatlakozott ke­let-európai országok élelmiszerei várnak, a régi tagállamok ugyanis már túljutottak az eljárásokon. Hosszadalmas procedúra mellesleg a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzésének és eredetmegjelölésének oltalom alá helyezése. Az Európai Bizottság a Pick szalámi esetében négy év alatt döntött a dokumentációk alapján, miközben kérdésekkel bombázta a magyar hatóságokat. Legvégül az EU hivatalos lapjában tették közzé a leírást, s mivel a tagállamok hat hónapig nem emeltek óvást, bejegyezték a termé­ket. ÁLLÁSBÖRZE 2008. március 25-26., Győr, Széchenyi István Egyetem, aula (Győr, Egyetem tér 1.). A rendezvény lehetőséget kínál a cégeknek maguk, illetve ter­mékeik bemutatására, vala­mint a hallgatói pályaválasz­táshoz. A hallgatók tájékozta­tása a rendezvényről plakáto­kon, egyetemi és főiskolai új­ságokban, a helyi, regionális és országos médiában, vala­mint az egyetemi és főiskolai adatbázisokban található hall­gatók e-mailben való elérésé­vel történik, illetve egy színes kiadvány készül számukra. További információ: Széche­nyi István Egyetem, Karrier- és PR-iroda. Telefon/fax: 96/613-683, e-mail: karri­­er@sze.hu, internet: http://karrier.sze.hu. PICK MÁRKOT BEJEGYEZTÉK Szeged iparűző lajstromába a 175-ös szám alatt jegyezték be Pick Márk terménykereske­dőt, amikor 1869-ben megala­pította vállalkozását Szege­den. A terménybizományosi ipar gyakorlása mellett már ebben az esztendőben készí­tett szalámit is néhány mázsás tételben, akárcsak a többi szegedi termény- és paprika­kereskedés. 1886-ban pedig már kifejezetten szalámikészí­tésre kért engedélyt az addig­ra a termelést felfuttató Pick Márk. Növekvő árbevétel, rekonstrukcióra 100 millió ___________ Új Chio-kemencét helyeztek üzembe Győrben A Chio Magyarország Kft. 2008-ban 418 millió forintot for­dít fejlesztésre - közölte Somo­gyi György vezérigazgató. A leg­fontosabb beruházás a győri gyár új kemencéjének és dagasz­tógépének üzembe helyezése, amelyre 67 millió forintot költe­nek, valamint a csomagolóbe­rendezések folytatódó bővítése, rekonstrukciója. Utóbbi célra 100 millió Ft-ot fordít a vállalat idén. Emellett sor kerül a gépjár­művek egy részének cseréjére, új fűszerezőberendezés üzembe állítására, valamint energiameg­takarítási beruházásokra. A Chio a 2006-os nettó 12,08 milliárd forintos árbevételt köve­tően 2007-ben 12,4 milliárdos for­galmat ért el. Az idén már jelentő­sebb bővüléssel, összesen 13,9 milliárd Ft nettó árbevétellel szá­mol a vállalat. A sós ropogtatniva­lók piacának volumennövekedése az utóbbi másfél évben leállt, ér­tékben pedig nagyjából az inflá­ciónak megfelelően növekszik. A tavalyi mérsékelt és az idei jelen­tősebb növekedési várakozás el­sősorban az exportnak köszönhe­tő. A környékbeli országokban működő testvérvállalatok egyre nagyobb mennyiséget vásárolnak a Chio Magyarország Kft. néhány lisztesáru-termékéből, továbbá a német anyacég is a korábbiaknál nagyobb termelési mennyiséget gyártat a győri üzemben. A sós ropogtatnivalók hazai piacán 30 százalékos részese­déssel bíró vállalat neve 2008. március 1-jétől Chio-Wolf Ma­gyarország Kft.-ről Chio Magyar­­ország Kft.-re változik vissza (alapításától 1998. december 31 -ig is így hívták). Ennek oka, hogy - változatlan receptúrával és minőségben - 2007 eleje óta a korábbi Wolf termékeket is Chio név alatt gyártják és értékesítik. Intézmény és étkeztetés A legtöbb családnak, a fel­nőtteknek a munkájuk, a fiataloknak a tanulás mel­lett aligha van mindennap főzni idejük. Fontos ténye­zőjévé vált a mindenna­poknak a közétkeztetés, amely ma már a piacon méreti meg magát, hiszen e feladat ellátása nem ál­lami feladat többé. Lehet-e jól, elérhető áron, egész­ségesen biztosítani az igénylőknek? Dr. Zvikli Sándornéval, a Nyu­gat-magyarországi Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Zrt. cégvezetőjével arról beszélget­tünk, milyen kihívásoknak kell megfelelnie egy a közétkeztetés­ben a minőségre és a hagyomá­nyosan jó ízekre törekvő vállalko­zásnak. A társaság - amely jelen­leg négy megyében 15 nagyüze­mi konyhát üzemeltet - vezetőjé­nek véleménye, rendkívül felelős­ségteljes munka az övék. Talán kevesen gondolják át, hogy pél­dául egy iskolai étkeztetésnél nem csupán arra kell figyelniük, hogy kijöjjenek a rendelkezésre álló pénzből, amit az intézmény fizet, hanem arra is, és ez a lé­nyeg, hogy az ételek biztosítsák a fiatalok szellemi és testi fejlődé­séhez szükséges tápanyagok be­vitelét a szervezetbe. Azok a cégek, melyek felelős­séget éreznek elkészített termé­keik minőségéért, mindenkor a lehető legmagasabb szinten fe­lelnek meg az elvárásoknak: be­szállítóiktól is megkövetelik a jó színvonalat, amikor azoktól az alapanyagokat beszerzik. Fon­tos például, hogy a friss áruk és ne a fagyasztott termékek legye­nek túlsúlyban, valamint meg­felelő mennyiségű zöldség ke­rüljön az étkezők elé. A cég vezetője szerint a leg­több megrendelő, vállalat, ön­­kormányzat már átérzi annak a felelősségét, hogy tevékenységi körükben az elmulasztott intéz­kedések és lehetőségek adott gyermekkorosztályok esetében nem pótolhatók és a továbbiak­ban egész generációk életminő­ségére negatív kihatással lehet­nek. Fontosnak gondolják, hogy megfelelő étel kerüljön az isko­lások és adott esetben a dolgo­zóik asztalára, hiszen nem egy esetben az ő ellátásukat is közétkeztetővel oldják meg. A megrendelőkkel egyébként mindig tartós partnerségi kapcso­lat kialakítása a cél, melynek kere­tében a felek - megértve egymás helyzetét, feladatait és lehetősége­it - teljes mértékben együttmű­ködnek a társadalmilag kiemelten fontos gyermek- és felnőttétkezte­téssel kapcsolatos elvárások szín­vonalas teljesítésében. Az eddigi tapasztalatok egyéb­ként azt mutatják, hogy az intéz­ményfenntartó önkormányzatok többségének vezetői, bizottságai és testületei illetékességi határai­kon belül kellő figyelmet szen­teltek a gyermekétkeztetés terü­letén jelentkező feladatok meg­oldására, a szükséges feltételek megteremtésére. A vállalatok, cégek is egyre fontosabb kérdés­nek tekintik dolgozóik étkezteté­sét, hisz a megfelelő táplálkozás biztosításával az adott időinter­vallum alatt elvégzett munka mennyisége is növekszik, minő­sége javul. „Mi a magunk részéről arra törekszünk, hogy a nálunk étke­ző gyermekek és felnőttek min­denkor az elérhető legjobb, há­zias jellegű, de emellett tudo­mányosan megalapozott össze­tételű ételsorokat kapják” - nyi­latkozta a cég kereskedelmi ve­zetője, Füredi Rudolfné, majd hozzá­tette: „Emellett álszent­ség lenne elhallgatni, hogy az étkeztetésre fordítható összegek nagysága esetenként merev kor­látokat jelent az étrendek össze­állításánál.” A gyermekétkeztetésre jellem­ző, hogy az átlagosnál nagyobb élőmunka- és energiaigényű tevé­kenység, belföldi értékesítésű, in­­novatívnak nem tekinthető a ha­gyományos ízelvárások miatt. Ezért igen csekély profittermelő képességgel rendelkezik a jelenle­gi gazdasági feltételek (gáz, villa­mos energia, víz stb. díjtételeinek drasztikus emelkedése­ mellett. Tehát az étkeztetési feladatok el­várható színvonalú teljesítéséhez továbbra is kiemelten szükség van arra, hogy az önkormányzatok sa­ját felelősségi körükben az eddigi­eknél is lehetőleg többet tegyenek a felnövekvő generáció minősé­gibb és egészségesebb táplálkozá­sának megvalósítása érdekében AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS MINDENKOR KIEMELT TÁRSADALMI, NEMZETI ÉRDEK. Fontos, hogy jól és egészségesen táplálkozzunk napközben, munkahelyünkön vagy a közeli étteremben. m­usztráció

Next