Kisalföld, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-04 / 257. szám

Kisalföld 2008. november 4., kedd MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE www.kisalfold.hu 9 Bazsó Lajos polgármester: „Aki itt telepszik le, annak kell alkalmazkodnia, ezt joggal várják el a helyiek” Feliratok szlovák kerítéseken, házakon RAJKA FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Bazsó Lajos 2006-ban lett a köz­ség polgármestere, korábban a határon dolgozott, így - mint mondja - megérti, ha valaki szlo­vákul beszél hozzá. Márpedig nem árt a nyelvismeret: Po­zsonyból vagy környékéről ér­kezve mintegy négyszázan tele­pedtek már le a községben. A ke­reslet még mindig elképesztő, társasházak épülnek, az önkor­mányzat telkeket árul.­­ Amikor két éve a polgármes­teri székbe került, már látta, hogy rengeteg teendője lesz a betele­pülni szándékozó szlovák állam­polgárokkal? - Dehogy. Nem látta akkor még senki, hogy ennyien akar­nak majd házat, telket vásárolni. Pár éve még jó néhány olyan ház állt a faluban, ahol az idősek el­hunytak, a fiataloknak viszont nem volt pénzük felújítani. Igaz, akkor is lakott már itt néhány szlovák, német és osztrák is, az­tán jött az uniós, majd a schen­­geni csatlakozás, s Pozsony kö­zelsége rendkívül felértékelő­dött. Szinte észrevétlenül egyre többen jöttek az északi határon túlról, s keresték és vették az eladó ingatlanokat. Pozsony Szlovákia minden ré­széről vonzza a munkaerőt, még a ligetújfalui panelházak is felér­tékelődtek. - Eleinte gondot jelentett, hogy sokan be sem jelentkeztek Rajká­ra... - Az önkormányzat bevezette az építményadót azokra az épü­letekre, amelyek nincsenek állan­dó lakhelyként bejelentve. Ez négyzetméterenként most nyolc­száz forint, kiszámítható, egy száz négyzetméteres lakás esetén ez már évi 80 ezer forintnyi ki­adást jelentene. Ennek következ­tében most már 180-an bejelent­keztek.­­ Hány szlovák állampolgár él a községben? - Háromszázötven-négyszáz. - A hatalmas vásárlói igény nyilván lehetőséget ad az ügyes­kedők számára is... - Féltucatnyi ingatlanközvetí­­tő nyitott irodát a faluban. Hihe­tetlen összegbe kerülnek a külte­rületi szántók: azt beszélik, egyes részeken egy hektár ára húszmil­lió forint is lehet. Érzékelheti, micsoda pénzmozgások vannak itt. Az önkormányzati intézmé­nyek felújítása, működtetése rengeteg pénzbe kerül, a lakók - jogosan - egyre több szolgálta­tást várnak el tőlünk, pályázati forrást nehéz találni. Kényszer­­pályán vagyunk, a telekkialakítás jelent a hivatal számára bevételi forrást, azonban - a törvények betartása mellett - nem mind­egy, milyen üzleteket kötünk. -Árulnak most is önkormány­zati telkeket? - Harmincnégy telek közmű­vesítése folyik, talán idén elővé­telben már árulhatjuk ezeket. Több mint tíz helyi is jelentke­zett, ők - feltételekkel - olcsób­ban juthatnak ezekhez. - Tervezi az önkormányzat, hogy újabb telkeket alakít ki? - Egyelőre nem. Ingatlanközvetí­tő cégek négy társasházat építenek Rajkán, s az egykori benzinkútnál is vannak hasonló elképzelések. Az önkormányzat 24 millió forintért megvásárolta a határőrség egykori épületét egy befektető itt is lakáso­kat alakít ki, melyeket „elérhető” áron lehet majd megvásárolni. A hivatal is jól járhat ezzel, mert köz­tük lesz négy önkormányzati lakás is. -Az itt élő szlovákok régóta sze­retnének napi többszöri buszjára­tot Pozsonyba vagy Dunacsúnyba. Miként állnak a tárgyalások? - Az oroszvári polgármester hívott, jött volna a pozsonyi köz­lekedési vállalat illetékese tár­gyalni, ám végül hiába vártam őket. A Kisalföld Volán járt a hi­vatalban egyeztetésen, ám egyelőre ők sem léptek. - Szlovák befektetőkkel egy öreg-dunai kishajó beindításáról tárgyaltak. Mik a tervek? - Interreg-pályázaton szeret­nének forrást találni az elképze­lésre. Egy alacsony merülési mélységű, 60-80 személyes hajó Dunakilititől egészen Dévényig közlekedne több megállóval. Múlt pénteken tárgyaltunk utol­jára, egy itteni úszó kikötési lehe­­tőségről beszéltünk, úgy tudom, Dunakiliti is támogatja a tervet.­­ A szomszédos szlovákiai Du­­nacsúnyban ennél is nagyobb projektben gondolkodnak: het­­venmilliárd forintból 220 hektá­ron építenének nemzetközi sport- és turisztikai központot... - Hétfőn jártam az ottani pol­gármesternél, aki elmondta, hogy az engedélyezési eljárás le­zárult, s várhatóan jövőre már építik a hatalmas létesítményt. A terveket is elküldte a képvise­lő-testületünknek. Egyébként a környező községekkel összefog­va mi is jelentős turisztikai el­képzeléseket szeretnénk megva­lósítani. - Szlovák nyelvű oktatás mikor kezdődhet a helyi iskolában? - Egyelőre ehhez nincs elég szlovák gyermek. Ha a társashá­zak is megépülnek, s néhány száz lakóval gyarapodunk, erre is sor kerülhet. Az óvodába kilenc szlovák gyerek már jár egy magya­rokkal vegyes csoportba. Egyre többen gondolják egyébként úgy, hogy érde­mes magyarul tanulniuk: minden kedden az iskolá­ban másfél órán keresztül húsz szlovák felnőttet ok­tatnak magyar nyelvre. A rajkai üzletekben, étter­mekben viszont már szlo­vák feliratokat is látni.­­ Örömteli, hogy sokan szeretnének beilleszkedni, nem lehet elmenni azonban szó nélkül az egyik ingat­lanközvetítő előtt letépett szlovák zászló esete mellett sem. A kevésbé vendégszerető helyieket hogyan le­het lecsillapítani?­­ Rajka sosem volt „nyugodt” település, határátkelő lévén vi­szonylag nagy volt erre a forga­lom. Pozsony közelsége most ki­hat mindenre, viszont minden­kinek tudomásul kell vennie, aki ide érkezik, hogy a hivatalunk­ban magyarul beszélnek, s az it­teni törvények rájuk is vonatkoz­nak. Azt gondolom, aki itt telep­szik le, annak kell alkalmazkod­nia, ezt joggal várják el a rajkaiak. A zászlótépés? Nem nagyon fog­lalkoztak ezzel a faluban, a leg­több ittenit nem zavarná az sem, ha az összes uniós ország zászló­ja kikerülne. Aki pedig más véle­ményen van, s ennek „hangot ad", az vállalja a tettéért a követ­kezményeket. - Mit jósol, mostani mandátu­ma lejártakor, két év múlva hány szlovák lakója lesz Rajkának? - Jóslásokba nem szeretnék bocsátkozni. Azt viszont szeret­ném, hogy aki a faluban él, az jó rajkai legyen. Rápingálták: Rajkán a Szent István utcai kerítésen olvasható ez a felirat - nyomozás indult az elkövetők ellen. Fotó: Cs. a. Az interjúnk elkészülte után, vasárnapra virradóra ismeretlenek szlovák tulajdonban lévő házakra, azok kerítésére feliratokat fes­tettek, melyen ez olvasható: „A haza nem eladó”. A három ház mel­lett egy helyi ingatlanirodára is került ilyen mondat. „A rendőrség rongálás miatt nyomoz a határ menti településen” - mondta Kocsis Tünde, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság szó­vivője. Információink szerint az ingatlanközvetítő egyik tulajdono­sa az a helyi hölgy, akinek korábban már letépték a kitett szlovák zászlóját az irodaépülete elől (Kisalföld, 2008. augusztus 2.). Akkor Keszőcze Józsefné a Kisalföldnek úgy nyilatkozott: hamarosan pó­tolja ezt a zászlót (mely a magyar, az uniós és a rajkai mellett lobo­gott). Úgy tudjuk, erre sor is került, ám nemrégiben azt is letépték. Tegnapra mind a négy zászlót leszedték az állványról, az ingatlan­­közvetítő helyiség kirakatáról a tulajdonos lemosta a festéket. Ami biztos: tegnap késő esti ottjártunkkor két rendőrségi autó is folya­matosan járőrözött a faluban. A Kisalföld újra megkereste Bazsó Lajost, aki tegnap délelőtt még nem tudott a feliratokról, délután a falu jegyzője tájékoztatta a történtekről. A településvezető azt ígérte: ma egyeztet a mosonmagyaróvári rendőrkapitánnyal az ügyben. Keményebb büntetés rongálóknak JÁNOSSOMORJA MÉSZELY RÉKA________________ Harmincezer forintig terjedő bírsággal sújtható az, aki a közterületen rongál. Erről hatá­rozott többek között a képvise­lő-testület legutóbbi ülésén. Jánossomorja e havi képvise­lő-testületi ülésén először a Mo­sonmagyaróvári Többcélú Kis­térségi Társulás működéséről, jövő évi terveiről számolt be Bo­tos Gábor, a társulás titkára. - A 2009-es támogatási összegek érdemben nem változnak, csak a hozzájutási lehetőségek szigorod­nak. Továbbra is az a tendencia, hogy a kistérség mint intézmény­­fenntartó biztosítsa a szolgáltatáso­kat és bővítse azok körét. Ez jelent­het növekvő kiegészítő normatívá­kat - hangsúlyozta Botos Gábor, aki elmondta: gondolkodtak azon, hogy a jelzőrendszeres házi segít­ségnyújtást és a házi segítségnyúj­tást kistérségi feladattá emeljék. Amennyiben legalább három szo­ciális alapszolgáltatást vállal a kis­térség, akár több tízmillió forintos többlettámogatásra számíthat. A testület döntött egyes fák, fa­sorok védetté nyilvánításáról. A részletes listát a tervek szerint a város honlapján is elhelyezik. Az épített örökség védelmének helyi szabályozása is a napirendi pon­tok közt szerepelt, de amint Póczáné dr. Kovács Zsuzsanna jegyző elmondta, a rendelet kiala­kításánál be kell vonniuk egy váro­si főépítészt és ki kell egészíteniük a település rendezési tervét is. A temetési segélyek feltételein is változtattak a szerdai ülésen. Eddig csak azok voltak jogosultak a 15 ezer forintos összegre, akik­nél az egy főre számított havi jö­vedelem nem haladta meg a csa­ládban élők esetén az öregségi nyugdíjminimum (mely jelenleg 28.500 forint) 150 százalékát, egyedül élők esetében annak két­száz százalékát. November elsejé­től a családban élőknél 200 száza­lékra, az egyedül élőknél 250 szá­zalékra emelték a határt. A város az utóbbi időszakban sok pénzből alakított ki új par­kokat, játszótereket, azonban egyre többször fordul elő rongá­lás. Ez a legújabb döntés szerint harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A fák, fasorok védelméről már döntöttek, az épületekről később határoznak. Közérdekű Ügyfélfogadás délelőtt és délután MOSONMAGYARÓVÁR• Szabó Miklós polgármester hol­nap reggel 8 órától 10 óráig tart ügyfélfogadást a városházán. Ugyanezen a napon délután 3 és 4 óra között Kránitz László ön­­kormányzati képviselő várja az érdeklődőket az önkormányzat mosoni irodájában. Napi PROGRAM AJÁNLÓ A hattyúk tava kisiskolásoknak MOSONMAGYARÓVÁR• A Nektár Színház előadásában a Va­­rázsceruza-kisiskolásbérlet tulaj­donosai A hattyúk tava című zenés mesejátékot láthatják csütörtökön délután 2 órakor a Flesch Károly Kulturális Központban. Három állásban négy munkatárs dolgozhat MOSONMAGYAROVÁR MUNKATÁRSUNKTÓL____________ Három státusszal, de négy fő­vel indulhat el a mosonma­gyaróvári kistérségi társulás munkaszervezete. Az Egyesített Szociális Intézmény és a csa­ládsegítő központ várhatóan csak 2009 második felében ke­rülhet kistérségi fenntartásba. Az Egyesített Szociális Intéz­mény (ESZI) és a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Köz­pont kistérségi fenntartásba va­ló átvételéről esett ismét szó a napokban tartott kistérségi ülé­sen Mosonmagyaróváron. Nem­régiben a városi önkormányzat szociális bizottsága is tárgyalta az ezzel kapcsolatos szakmai anyagot. Javaslatuk szerint „az intézmények átszervezése úgy, hogy működési engedélyezési eljárás is megtörténjen, reálisan és biztonsággal nem valósítható meg. Ugyanakkor a házi segít­ségnyújtás mint szociális alapel­látás megszervezését a kistér­ségben a hatályos jogszabály fi­gyelembevételével 2008. decem­ber 31-ig biztosítani kell. Reális lehetőség erre a külön megálla­podás alapján történő szolgálta­tás megszervezése” - áll az ösz­­szefoglalóban. Magyarán: eddig is a társulás működtette a kistérségi jelző­rendszeres házi segítségnyúj­tást, jövőre ennek normatíváját csak akkor kaphatja meg, ha fel­adatai közé felveszi a „házi segít­ségnyújtást” is (ez személyes gondoskodást is jelent). A tanács támogatta az ezen feladatellá­tással való kiegészítést. Az ülésen elhangzott: az ESZI és a családsegítő köz­pont kistérségi működteté­sére várhatóan 2009 má­sodik felében kerülhet sor. A kistérségi munkaszervezet megalakítása is ismét napirend­re került: az alapító okiratot elfo­gadták, ezzel lehet elindítani a hozzá tartozó költségvetési terv bejegyeztetését. A javaslat sze­rint három státusszal és négy fő­vel (két félállással) „dolgoztat­hat" majd a kistérség.

Next