Kisalföld, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-28 / 74. szám

16 SZIESZTA A Kisalföld kulturális melléklete www.kisalfold.hu Ezt írta a Kisalföld húsz éve A homo kádárikusz a Mekibe és a Humába megy RENDSZERVÁLTÓ IDŐK VIDA ISTVÁN_________________ Ahogy azt sorozatunk előző részében jeleztük („Határon innen és túl”, Kisalföld, 2009. március 14.), a húsz év előtti nemzeti ünnep igencsak megmozgatta_______ Magyarországot. Pozsgay ma is emlékezetes győri szónoklata és a fővárosi - már rendszerváltó célzatú - megemlékezések tíz- és százezreket mozgattak meg.____________ Ám nem pihent a „homo kádári­kusz” sem: tömegesen látogatta meg a labancok földjét. Ki hűtő­ládáért, ki videomagnóért. Amint 1989. március 17-én ír­tuk, az ünnepen 48.800 személy úti okmányait kezelte a határőr­ség Hegyeshalomnál. „Az utasok 1140 személygépkocsin, illetve 239 autóbuszon érkeztek.” PETŐFI, KUN BÉLA, VORO­­SILOV EGYÜTT A FM­-BEN Eme utolsó oldali rövidhír mel­lett közvetlenül egy programelő­zetes olvasható a két évtizeddel előbbi Kisalföldben. „Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága ma 14 órától ünnepi emlékülést tart a Tanácsköztársaság kikiál­tásának, valamint a KISZ meg­alakulásának évfordulója tiszte­letére... A rendezvényen elő­adást tart Kende János, a Párt­történeti Intézet tudományos munkatársa »A Tanácsköztársa­ság helye és szerepe a magyar történelemben« címmel, vala­mint Szita Szabolcs kandidátus, a Politikai Főiskola tanára »A KISZ megalakulásának körülmé­nyei Győr-Sopron megyében« címmel.” Mind a hír megjelené­sének helye (utolsó oldal!), mind a téma sejteti: átértékelődőben volt már ekkorra a magyar XX. század megítélése. Igaz, a nyel­vezet és a figurák még a régiek. Tudja-e még valaki olvasóink közül, mi is volt az a „FIN”? Nos, a Forradalmi Ifjúsági Napok rö­vidítése e betűszó. Március 15., meg az úgynevezett Tanácsköz­társaság és április 4. („a felsza­badulás ünnepe”) préselődött össze a FMN égisze alatt. Tüzet és vizet is igyekezett házasítani az államszocializmus. Másnap - hogy az átmeneti kor metamorfózisa még jobban kitessék - „Hungáriából McDo­nald’s” címmel számoltunk be minap elgyászolt kollégánk tol­lából arról, hogy vidéken első­ként Győrben is megnyílik a volt Hungária étterem helyén a Me­­ki. „Bábolna szállítja majd a győ­ri McDonald’s étterem részére a színtiszta marhahúsból készült I­ A VÍZLÉPCSŐREND­SZER MEG NEM ÉPÍTÉSE NEMHOGY MEGTAKARÍ­TÁST, HANEM TÖBB TÍZMILLIÁRD FORINT KÁRT OKOZNA AZ OR­SZÁGNAK. ( ZSUFFA ERVIN SZAK­MINISZTER-HELYETTES) húspogácsát, valamint a friss és mindig puha zsemléket” - írtuk. Mint ahogy azt is, hogy e bérleti szerződést húsz évre kötötték. Vagyis éppen napjainkban jár le. MI FOGLALKOZTATTA AZ OLVASÓT? Nem kevés tanulság nélkül való március 20-i számunk Postabon­tás oldala, alcímében „Mi foglal­koztatja az olvasót?”. Tényleg, mi foglalkoztatta húsz éve? Oláh órásmester, aki később rendszeres szereplője lett a híradásoknak, úgy is mint távgyógyító, elpanaszolta, hogy Győrben eltűntek az utcai ivókutak és a nyilvános illemhe­lyek. A Biogal vezérigazgatója megmagyarázta, hogyan kerülhe­tett egy légy az általuk gyártott gyógyszerbe. Olasz Csaba Duna­­kilitiről a Győri Rádió megmara­dása érdekében ragadott tollat. Kőrös László, a megyei húsipari vállalat igazgatója arról számolt be, hogy szigorúan vizsgálódtak és intézkedtek is, megakadályozan­dó, hogy a kapuvári húsüzemből ajándékba vagy stikában kikerül­jön az ám, vagyis „megvédjék a társadalmi tulajdont”. Na igen, ak­koriban még nem volt legális a spontán privatizáció. Dr. Nagy Györgyné Mosonma­gyaróvárról „nem szereti, ha cukkolják”, azzal, hogy a város minden zöldterületét beépítik, egyre zsúfoltabbá teszik a város­képet. Pedig hol volt akkor még a ma már minden szabad négy­zetméterre társasházi lakásokat emelő ügybuzgalom. Pék Antal, a Fáma Tours elnöke is az olva­sói oldalon magyarázza meg, miért szedtek utasonként tíz schillinget a Huma áruházba in­dított bevásárlóbuszukon. 1989-ben a legértékesebb trófeát nem egy pénzes nyugati vendég­vadász, hanem az egyik nyugdíjba vonuló vadőr ejtette. Neki ugyanis a vezetők megígérték, hogy nyug­díjazásakor szarvast lőhet jutalmul. Csak azt nem mondták neki, hogy mekkora agancsa. A vadászveze­tők akkor így lőttek bakot, s utána fogták a fejüket. Ma meg úgy, hogy agancshegyig menő harcokat vív­nak egymással a szigetközi vadász­­területekért. Húsz éve addig dobozban rejte­ző filmek is a közönség elé kerül­hettek. A megyei Moziüzemi Vál­lalat például hatrészes dokumen­­tumfilm-sorozatot kezdett el vetí­teni. Benne Sára Sándor „Csonka Bereg" és „Pergőtűz”, Tényi István a Kádárt bíráló ózdi nyugdíjasról készült „Felmentés nélkül”, Bokor Péter a Habsburg Ottóról szóló „Isten akaratából”, Magyar József a szívinfarktuson átesetteket be­mutató „Lenullázott légió” és a Gyarmathy Lívia-Böszörményi Géza szerzőpáros a magyar kon­centrációs táborról készült „Recsk 1950-1953” című filmjeiből. TANÁCSELNÖKÖK MONDTÁK Címoldalon értesült a megye­székhely március 23-án arról, hogy Zámbó József győri tanács­elnök-hivatkozva arra, hogy májusban betölti 65. életévét - a városi tanácsban bejelentette nyugdíjba vonulási szándékát. Március 31-i számunkban főol­dalon jelent meg az „Izgalmas vi­ták a megyei tanács ülésén” című anyagunk. Nos, ifjabb olvasóink kedvéért magyarázzuk meg a cí­met is: akkoriban jött csak divat­ba, hogy valamely politikai testü­letben egyáltalán vitatkozzanak. Ha ez meg még izgalmas is, az feltétlenül kiemelést igényelt. Nos, vita volt a nagymarosi-du­­nakiliti beruházás esetleges leállí­tásának következményeiről. Itt Zsuffa Ervin szakminiszter-he­lyettes azzal érvelt, a vízlépcső­­rendszer meg nem építése „nem­hogy megtakarítást, hanem több tízmilliárd forint kárt okozna az országnak”. Hozzátette, az építke­zés a tervek szerint folyik. Szabó Mihály tanácselnök meg így ösz­­szegzett: a megyei tanács semmi­féle olyan döntéssel nem ért egyet, amely a terület számára hátrányokat okoz. Ezért újabb helyszíni bejárásról, majd fórum­ról döntött a megyei tanács, „tisztázandó, hogy a nagymarosi erőmű elmaradása mekkora kárt okoz a szigetközi rendszernek”. Hát így, akkor. Húsz éve történt. Jó hír: előjegyzést vesznek fel új típusú, ötsebességes Ladákra és a Szamara típusra is. Igaz, csak azoktól fogadnak el megrendelést, akik devizával rendelkeznek. Ide a forint már akkor is kevés volt. EZ TÖRTÉNT MAGYARORSZÁGON (1989. MÁRCIUS 16-31.) Március 17.: Magyarország csatlakozik az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságához. Kereszténydemokrata Néppárt néven újjáalakult az egykori Baran­­kovics-féle Demokrata Néppárt. Március 20.: Rómában Pozsgay Imrét fogadja a pápa. Pozsgay be­jelenti, II. János Pál 1991 szeptemberében Magyarországra látogat. Március 22.: A parlament megalkotja a sztrájktörvényt. A Független Jogász Fórum kezdeményezésére megalakul az El­lenzéki Kerekasztal. Március 23.: Az Igazságügyi Minisztérium bejelenti, hamarosan megkezdik Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József és Losonczy Géza hamvainak kihantolását a 301-es parcellában. Újra­temetésük a családok kérésére, kivégzésük évfordulóján, június 16-án lesz. Március 28.: A pénzjegynyomda megkezdi az ötezer forintos ban­kók gyártását. Ezeket csak két évvel később hozzák forgalomba. Március 30.: Lukács János MSZMP-titkár tájékoztatása szerint az utóbbi másfél évben 120 ezren léptek ki és 20 ezren léptek be a mintegy 860 ezer tagot számláló állampártba. Sorozatos áremelé­seket jelentenek be. Jelmezbál a velencei tükörvilágban UTAZÁS__________ RIMÁNYI ZITA________________ A világszerte híres téltemető turistalátványosságon, a velen­cei karneválon könnyen látvá­nyossággá válhat maga a tu­rista is. Elég hagyományos maszkot öltenie. A győri Heller Csilla és párja, Perlaky Gergely ezt tette, ezért többen megál­lították, lefotózták őket a gondűző forgatagban. Másodszor jártak Velencében, de először a karneválon. Tulaj­donképpen egy hirtelen jött öt­lettől vezérelve Csilla és Gergely egy szerda este eldöntötte, hogy Olaszországba utazik a telet bú­csúztatni. Másnap befizették az utat, pénteken indultak is. Csak két napot töltöttek a híres ün­nepségen, jórészt a városban sétálva. - Szeretünk utazni és mindig kíváncsi voltam, milyen egy kar­nevál élőben. Velence ilyenkor népszerűsége miatt tényleg zsú­folt, a nagyobb programok, amiket mi is előre kinéztünk magunknak, rengeteg embert vonzanak, ezért azokon akkora a tömeg, hogy szinte mozdulni sem lehet, így számunkra nem azok nyújtottak élményt. In­kább elhagyatottabb utcákat fe­deztünk fel, olyan részeket, amelyeken a zaj hirtelen csen­desül el, azonban ilyen helye­ken is feltűnik egy-egy jelmezes és épp a kihaltság miatt egészen varázs­latos hangulatot teremt. Persze épp azért, mert mindehhez különle­ges hátteret nyújt a velencei tü­körvilág, ami nekem külö­nösen tetszik, több he­lyen le is fotóztam a há­zak vízben megismétlő­­dő, lágyan hullámzó képét mondta el a győri fiatal ar­ról, amiről már Dante is úgy írt: „Az egészhez a tengeren úszó furcsa meseváros már­ványkövei és palotái adják a díszletet.” A karneváli mulatság fő látvá­nyosságai azért a jelmezek, ám manapság az úti beszámoló alap­ján a hagyományos formák gaz­dag pompája mellett egészen modern maskarák is megjelen­nek. Ezen fanyaloghatnak Csilla szerint a tradíciókhoz, az elegan­ciához ragaszkodók, de már ezek a rajzfilmfigurák, hóemberek, pingvinek, Donald kacsák is hoz­zátartoznak a mai ünnepléshez. Viszont jellemzően a legtöbben nem ezeket a megszokásból kirí­vó öltözeteket fotózzák, hanem a régi dizájnra épülőket, s könnyen beolvadhat azok közé az idegen is, s erre nem is kell külön előre készülnie. Olvasóink is a helyszí­nen vásároltak maguknak masz­kot, háromszögletű kalapot, úgy vélik, mégiscsak azok illenek bele a velencei környezetbe, s álar­choz már hét eurótól hozzá lehet jutni. Igaz, a legdrágábbak több száz euróba kerülhetnek. Mivel Buranóban, a városhoz közeli szigeten vásároltak maszkot, erről a különleges helyről Csilla el­mondta: azért festik annyira szí­nesre és mindig frissre, feltűnően élénk árnyalatúra a házakat, mert a hagyomány szerint a halászként dolgozó férfiak feleségei így akar­ták abban segíteni uraikat, hogy ha italoznak, akkor is hazataláljanak. - Számunkra mindenképp tél­búcsúztató volt a velencei kirucca­nás, mert ott már akkor jobb idő volt, mint nálunk. Mi pedig már eldöntöttük: amint lehet, újra visz­­szamegyünk a karneválra - szö­gezte le Heller Csilla. Heller Csillát és párját, Perlaky Gergelyt többen megállították, lefotózták őket a gondűző forgatagban. | Kisalföld | 2009. március 28., szombat

Next