Kisalföld, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-28 / 74. szám
16 SZIESZTA A Kisalföld kulturális melléklete www.kisalfold.hu Ezt írta a Kisalföld húsz éve A homo kádárikusz a Mekibe és a Humába megy RENDSZERVÁLTÓ IDŐK VIDA ISTVÁN_________________ Ahogy azt sorozatunk előző részében jeleztük („Határon innen és túl”, Kisalföld, 2009. március 14.), a húsz év előtti nemzeti ünnep igencsak megmozgatta_______ Magyarországot. Pozsgay ma is emlékezetes győri szónoklata és a fővárosi - már rendszerváltó célzatú - megemlékezések tíz- és százezreket mozgattak meg.____________ Ám nem pihent a „homo kádárikusz” sem: tömegesen látogatta meg a labancok földjét. Ki hűtőládáért, ki videomagnóért. Amint 1989. március 17-én írtuk, az ünnepen 48.800 személy úti okmányait kezelte a határőrség Hegyeshalomnál. „Az utasok 1140 személygépkocsin, illetve 239 autóbuszon érkeztek.” PETŐFI, KUN BÉLA, VOROSILOV EGYÜTT A FM-BEN Eme utolsó oldali rövidhír mellett közvetlenül egy programelőzetes olvasható a két évtizeddel előbbi Kisalföldben. „Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága ma 14 órától ünnepi emlékülést tart a Tanácsköztársaság kikiáltásának, valamint a KISZ megalakulásának évfordulója tiszteletére... A rendezvényen előadást tart Kende János, a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa »A Tanácsköztársaság helye és szerepe a magyar történelemben« címmel, valamint Szita Szabolcs kandidátus, a Politikai Főiskola tanára »A KISZ megalakulásának körülményei Győr-Sopron megyében« címmel.” Mind a hír megjelenésének helye (utolsó oldal!), mind a téma sejteti: átértékelődőben volt már ekkorra a magyar XX. század megítélése. Igaz, a nyelvezet és a figurák még a régiek. Tudja-e még valaki olvasóink közül, mi is volt az a „FIN”? Nos, a Forradalmi Ifjúsági Napok rövidítése e betűszó. Március 15., meg az úgynevezett Tanácsköztársaság és április 4. („a felszabadulás ünnepe”) préselődött össze a FMN égisze alatt. Tüzet és vizet is igyekezett házasítani az államszocializmus. Másnap - hogy az átmeneti kor metamorfózisa még jobban kitessék - „Hungáriából McDonald’s” címmel számoltunk be minap elgyászolt kollégánk tollából arról, hogy vidéken elsőként Győrben is megnyílik a volt Hungária étterem helyén a Meki. „Bábolna szállítja majd a győri McDonald’s étterem részére a színtiszta marhahúsból készült I A VÍZLÉPCSŐRENDSZER MEG NEM ÉPÍTÉSE NEMHOGY MEGTAKARÍTÁST, HANEM TÖBB TÍZMILLIÁRD FORINT KÁRT OKOZNA AZ ORSZÁGNAK. ( ZSUFFA ERVIN SZAKMINISZTER-HELYETTES) húspogácsát, valamint a friss és mindig puha zsemléket” - írtuk. Mint ahogy azt is, hogy e bérleti szerződést húsz évre kötötték. Vagyis éppen napjainkban jár le. MI FOGLALKOZTATTA AZ OLVASÓT? Nem kevés tanulság nélkül való március 20-i számunk Postabontás oldala, alcímében „Mi foglalkoztatja az olvasót?”. Tényleg, mi foglalkoztatta húsz éve? Oláh órásmester, aki később rendszeres szereplője lett a híradásoknak, úgy is mint távgyógyító, elpanaszolta, hogy Győrben eltűntek az utcai ivókutak és a nyilvános illemhelyek. A Biogal vezérigazgatója megmagyarázta, hogyan kerülhetett egy légy az általuk gyártott gyógyszerbe. Olasz Csaba Dunakilitiről a Győri Rádió megmaradása érdekében ragadott tollat. Kőrös László, a megyei húsipari vállalat igazgatója arról számolt be, hogy szigorúan vizsgálódtak és intézkedtek is, megakadályozandó, hogy a kapuvári húsüzemből ajándékba vagy stikában kikerüljön az ám, vagyis „megvédjék a társadalmi tulajdont”. Na igen, akkoriban még nem volt legális a spontán privatizáció. Dr. Nagy Györgyné Mosonmagyaróvárról „nem szereti, ha cukkolják”, azzal, hogy a város minden zöldterületét beépítik, egyre zsúfoltabbá teszik a városképet. Pedig hol volt akkor még a ma már minden szabad négyzetméterre társasházi lakásokat emelő ügybuzgalom. Pék Antal, a Fáma Tours elnöke is az olvasói oldalon magyarázza meg, miért szedtek utasonként tíz schillinget a Huma áruházba indított bevásárlóbuszukon. 1989-ben a legértékesebb trófeát nem egy pénzes nyugati vendégvadász, hanem az egyik nyugdíjba vonuló vadőr ejtette. Neki ugyanis a vezetők megígérték, hogy nyugdíjazásakor szarvast lőhet jutalmul. Csak azt nem mondták neki, hogy mekkora agancsa. A vadászvezetők akkor így lőttek bakot, s utána fogták a fejüket. Ma meg úgy, hogy agancshegyig menő harcokat vívnak egymással a szigetközi vadászterületekért. Húsz éve addig dobozban rejtező filmek is a közönség elé kerülhettek. A megyei Moziüzemi Vállalat például hatrészes dokumentumfilm-sorozatot kezdett el vetíteni. Benne Sára Sándor „Csonka Bereg" és „Pergőtűz”, Tényi István a Kádárt bíráló ózdi nyugdíjasról készült „Felmentés nélkül”, Bokor Péter a Habsburg Ottóról szóló „Isten akaratából”, Magyar József a szívinfarktuson átesetteket bemutató „Lenullázott légió” és a Gyarmathy Lívia-Böszörményi Géza szerzőpáros a magyar koncentrációs táborról készült „Recsk 1950-1953” című filmjeiből. TANÁCSELNÖKÖK MONDTÁK Címoldalon értesült a megyeszékhely március 23-án arról, hogy Zámbó József győri tanácselnök-hivatkozva arra, hogy májusban betölti 65. életévét - a városi tanácsban bejelentette nyugdíjba vonulási szándékát. Március 31-i számunkban főoldalon jelent meg az „Izgalmas viták a megyei tanács ülésén” című anyagunk. Nos, ifjabb olvasóink kedvéért magyarázzuk meg a címet is: akkoriban jött csak divatba, hogy valamely politikai testületben egyáltalán vitatkozzanak. Ha ez meg még izgalmas is, az feltétlenül kiemelést igényelt. Nos, vita volt a nagymarosi-dunakiliti beruházás esetleges leállításának következményeiről. Itt Zsuffa Ervin szakminiszter-helyettes azzal érvelt, a vízlépcsőrendszer meg nem építése „nemhogy megtakarítást, hanem több tízmilliárd forint kárt okozna az országnak”. Hozzátette, az építkezés a tervek szerint folyik. Szabó Mihály tanácselnök meg így öszszegzett: a megyei tanács semmiféle olyan döntéssel nem ért egyet, amely a terület számára hátrányokat okoz. Ezért újabb helyszíni bejárásról, majd fórumról döntött a megyei tanács, „tisztázandó, hogy a nagymarosi erőmű elmaradása mekkora kárt okoz a szigetközi rendszernek”. Hát így, akkor. Húsz éve történt. Jó hír: előjegyzést vesznek fel új típusú, ötsebességes Ladákra és a Szamara típusra is. Igaz, csak azoktól fogadnak el megrendelést, akik devizával rendelkeznek. Ide a forint már akkor is kevés volt. EZ TÖRTÉNT MAGYARORSZÁGON (1989. MÁRCIUS 16-31.) Március 17.: Magyarország csatlakozik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához. Kereszténydemokrata Néppárt néven újjáalakult az egykori Barankovics-féle Demokrata Néppárt. Március 20.: Rómában Pozsgay Imrét fogadja a pápa. Pozsgay bejelenti, II. János Pál 1991 szeptemberében Magyarországra látogat. Március 22.: A parlament megalkotja a sztrájktörvényt. A Független Jogász Fórum kezdeményezésére megalakul az Ellenzéki Kerekasztal. Március 23.: Az Igazságügyi Minisztérium bejelenti, hamarosan megkezdik Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József és Losonczy Géza hamvainak kihantolását a 301-es parcellában. Újratemetésük a családok kérésére, kivégzésük évfordulóján, június 16-án lesz. Március 28.: A pénzjegynyomda megkezdi az ötezer forintos bankók gyártását. Ezeket csak két évvel később hozzák forgalomba. Március 30.: Lukács János MSZMP-titkár tájékoztatása szerint az utóbbi másfél évben 120 ezren léptek ki és 20 ezren léptek be a mintegy 860 ezer tagot számláló állampártba. Sorozatos áremeléseket jelentenek be. Jelmezbál a velencei tükörvilágban UTAZÁS__________ RIMÁNYI ZITA________________ A világszerte híres téltemető turistalátványosságon, a velencei karneválon könnyen látványossággá válhat maga a turista is. Elég hagyományos maszkot öltenie. A győri Heller Csilla és párja, Perlaky Gergely ezt tette, ezért többen megállították, lefotózták őket a gondűző forgatagban. Másodszor jártak Velencében, de először a karneválon. Tulajdonképpen egy hirtelen jött ötlettől vezérelve Csilla és Gergely egy szerda este eldöntötte, hogy Olaszországba utazik a telet búcsúztatni. Másnap befizették az utat, pénteken indultak is. Csak két napot töltöttek a híres ünnepségen, jórészt a városban sétálva. - Szeretünk utazni és mindig kíváncsi voltam, milyen egy karnevál élőben. Velence ilyenkor népszerűsége miatt tényleg zsúfolt, a nagyobb programok, amiket mi is előre kinéztünk magunknak, rengeteg embert vonzanak, ezért azokon akkora a tömeg, hogy szinte mozdulni sem lehet, így számunkra nem azok nyújtottak élményt. Inkább elhagyatottabb utcákat fedeztünk fel, olyan részeket, amelyeken a zaj hirtelen csendesül el, azonban ilyen helyeken is feltűnik egy-egy jelmezes és épp a kihaltság miatt egészen varázslatos hangulatot teremt. Persze épp azért, mert mindehhez különleges hátteret nyújt a velencei tükörvilág, ami nekem különösen tetszik, több helyen le is fotóztam a házak vízben megismétlődő, lágyan hullámzó képét mondta el a győri fiatal arról, amiről már Dante is úgy írt: „Az egészhez a tengeren úszó furcsa meseváros márványkövei és palotái adják a díszletet.” A karneváli mulatság fő látványosságai azért a jelmezek, ám manapság az úti beszámoló alapján a hagyományos formák gazdag pompája mellett egészen modern maskarák is megjelennek. Ezen fanyaloghatnak Csilla szerint a tradíciókhoz, az eleganciához ragaszkodók, de már ezek a rajzfilmfigurák, hóemberek, pingvinek, Donald kacsák is hozzátartoznak a mai ünnepléshez. Viszont jellemzően a legtöbben nem ezeket a megszokásból kirívó öltözeteket fotózzák, hanem a régi dizájnra épülőket, s könnyen beolvadhat azok közé az idegen is, s erre nem is kell külön előre készülnie. Olvasóink is a helyszínen vásároltak maguknak maszkot, háromszögletű kalapot, úgy vélik, mégiscsak azok illenek bele a velencei környezetbe, s álarchoz már hét eurótól hozzá lehet jutni. Igaz, a legdrágábbak több száz euróba kerülhetnek. Mivel Buranóban, a városhoz közeli szigeten vásároltak maszkot, erről a különleges helyről Csilla elmondta: azért festik annyira színesre és mindig frissre, feltűnően élénk árnyalatúra a házakat, mert a hagyomány szerint a halászként dolgozó férfiak feleségei így akarták abban segíteni uraikat, hogy ha italoznak, akkor is hazataláljanak. - Számunkra mindenképp télbúcsúztató volt a velencei kiruccanás, mert ott már akkor jobb idő volt, mint nálunk. Mi pedig már eldöntöttük: amint lehet, újra viszszamegyünk a karneválra - szögezte le Heller Csilla. Heller Csillát és párját, Perlaky Gergelyt többen megállították, lefotózták őket a gondűző forgatagban. | Kisalföld | 2009. március 28., szombat