Kisalföld, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-13 / 110. szám

A KISALFÖLD MELLÉKLETE • NAPRÓL NAPRA MINDIG MÁS Ildikó, a lázadó díva Egyre jobban ragaszkodik szülőföldjéhez, Erdélyhez és azokhoz a dalokhoz, amelyeken felnőtt. Keresztes Ildikó, aki hol rockkocsmákban lép fel, hol elegáns céges rendezvények dívája, azt mondja: furcsa, hogy nálunk egyelőre nehezen boldogul a rockénekes, ha nő.­ ­ Korábbi leme­zén “ak J*“' ». Előfordul, hogy az egyik este doSS ha«- dívaként énekelek egy elegáns cé hatok, de az yes vacsorán, másnap pedig egy újon is mindösz- rockkocsmában lépek fel. sze két saját dal hallható. A meg- Keresztes Ildikó ZEnE SZABÓ IMRE - Rock- és musical-énekesnőként, sőt, színésznőként is népszerű. Hogy fér bele ennyi minden az életébe? - Eleve van egyfajta kettősség abban, amit csinálok: előfor­dul, hogy az egyik este díva­ként énekelek egy elegáns cé­ges vacsorán, másnap pedig egy rockkocsmában lépek fel. Tulajdonképpen sokszor ki­­kapcsolódás, feltöltődés is, ha időről időre mást csinálok, mondjuk egy turné után musi­calben lépek fel vagy prózai darabban játszom. Igazság szerint szívesen foglalkoznék még több dologgal. Érdekel­nek a társművészetek, el tud­nám képzelni, hogy mondjuk fessek vagy valamilyen kéz-Keresztes Ildikó megmu­tatta. A színfalak mögött gyak­ran ledobja a textilt egy-egy gyors átöltözésnél, így csak az nem látta eddig intim tájait, aki nem akarta... „Nekem a teljes meztelenség egyszerűen nem izgalmas! A szakmámból kifolyólag én sem lehetek szé­gyenlős, mert egyrészt egy exhibicionista pályát választot­tam, másrészt meg, ha csak a színházat veszem alapul, ahol gyors öltözések vannak a ku­lisszában és az az elsődleges célod, hogy bejussál a követke­ző jelenetbe, akkor azt kell mondjam, már nincs olyan dísz­letező- vagy világosítófiú, aki ne látta volna a különböző testré­szeimet!” - mondta el a ta­­butv.hu riporterének. Korábban sem állt távol tőle a meztelen­kedés: a színésznő például már vetkőzött egy férfimagazinnak is, de több másik felkérését el­utasította, művesdologgal foglalkoztak - de ez így együtt már tényleg sok volna. - Hogyan boldogul nőként a hazai rockmezőnyben? - Külföldön sokkal több a női énekes a műfajban, ná­lunk épphogy csak kezdik ezt elfogad­ni. A magyar rock rajongók többsé­ge lány, és ér­dekes módon - ez külföldön másképp van - nem barát­ként vagy le­hetséges pél­daképként te­kintenek egy énekesnőre, ha­nem riválisként. Ugyanakkor van annak előnye is, hogy kevés kollé­ganőm van, így talán egy­szerűbb nyesülni. De azt is el kell mon­danom, hogy a zenészkollégák minden előítélet nélkül fogad­tak, nem jelentett hátrányt, hogy nő vagyok, előző önálló al­bumok után most miért fordult a feldolgozások felé? - Azért, mert ezeken a dalokon nőttem fel. Erdélyben minden tilos volt, ami magyar, én pedig láza­dó maszként természetesen csupa ilyesmit hallgattam. Ezek mi­att lett belőlem rockénekesnő. Annak idején csak álmodoz­tam olyasmiről, hogy mondjuk duettet éneklek Varga Miklóssal, aztán ez az ál­mom is megvalósult. Per­sze volt a dolognak egy olyan oka is, hogy a le­mez készítésekor éppen 20 éve voltam a rockénekesi pályán, és úgy gondoltam, ezt egyfajta visszatekintés­sel is érdemes emlékezetes­sé tenni. Van jó néhány kül­földi rocknóta, amelyet na­gyon szeretek, a koncerteken szoktam is énekelni belőlük. Lehet, hogy egyszer kiadok egy lemezt ezekből. - Mennyire szoros manapság a kötődése Erdélyhez? - Nagyon. Egyre többször for­dul elő, hogy már nemcsak lá­togatóba megyek, hanem énekelni is, és ez nekem kétszeres öröm. Min­dent a szülőföl­demnek kö­szönhetek: a tartásomat, a munkabírá­sómat és az erkölcsi normái­mat. Csak játszik. A marosvásár­helyi születésű Keresztes Ildi­kó az 1980-as évek elején, a Ceausescu-rezsim idején települt át Magyarországra édesanyjával együtt. Turnézott Svédországban az Ungár együttessel, tagja volt a Kormoránnak és a Rózsaszín Bombázók nevű együttesnek, amellyel Interpop-fesztivált nyert, vokálozott az Eddában és a Bi­kiniben. A kilencvenes évek­ben kezdődött színészi pálya­futása. 1995-től a soproni Petőfi Színház művésze, amely örökös tagjává válasz­totta. Számtalan díj és sikeres fellépés, több nagy sláger fémjel­zi pályafutását. Negyedik szólóle­meze Csak játszom címmel je­lent meg idén tavasszal - az előző aranylemez lett, érve Keresztes Ildikó annak idején csak álmodozott olyasmiről, hogy mondjuk duettet énekel Varga Miklóssal, aztán ez az álma is megvalósult. FOTÓ: B. / k­ka- Az irodai túlóra betegséget, félelmet okoz A napi tíz-tizenkét órát dolgo­zó alkalmazottaknak hatvan százalékkal nagyobb az esé­lyük arra, hogy valamilyen szívbetegséget kapnak - álla­pították meg szakemberek egy csaknem 25 éven át tartó kutatás eredményeképpen. Akik napi három-négy túl­órát dolgoznak le, azoknál na­gyobb arányban jelentkeznek a szívkoszorúér betegségei, például a szívinfarktus vagy a szív elme­­szesedett koszorú­ereinek görcsös összehúzó­dásával já­ró angina pectoris. A tudósok eredmé­nyeiket egy sor lehetséges ok­kal magyarázzák. Egyrészt a túlórázás bizonyos tí­pusú embe­rekre jel­lemző, olya­nokra, akik sokat vetél­kednek má­sokkal és fe­­szültebbek is. Az irodá­ban eltöltött túl sok idő de­presszióhoz, félelmekhez, ke­vesebb alváshoz és alvászava­rokhoz vezet. Ezek pedig mind olyan tényezők, amelyek ked­veznek a szívbetegségek kiala­kulásának. A European Heart Journal című szaklapban meg­jelent tanulmány szerzői sze­rint a szívproblémák és a túl­órák közti összefüggés függet­len az olyan rizikófaktoroktól, mint a dohányzás, a túlsúly vagy a magas koleszterin­szint. női szakasz SZERKESZTI: D. PUSZTAI ANDREA TAVASSZAL VILÁGOSAT! Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy­ír Szerda Légyott, Lurkókuckó Péntek Kisvadföld, Utazó Szombat Szieszta LÁTVÁNYOSAN JOBBAN FOGY Vágjuk a gyümölcsöt háromszög alakúra, csinál­junk belőle sündisznót vagy bármilyen érdekes figurát, ha azt szeretnénk, hogy gyerekeink mi­nél többet egyenek az egészséges csemegéből - derült ki egy új kutatásból. A Hollandiában és Belgiumban készített kutatás során a szakembe­rek azt tapasztalták, hogy ha ugyanolyan (alma, szőlő, eper) és ugyanannyi, de különbözőképpen tálalt gyümölcsöket kínáltak a gyerekeknek, akkor a kicsik sokkal szívesebben választották a vic­cesen elkészített harapnivalókat, mint az egysze­rűen tálalt válto­zataikat. A kuta­tásban részt vevő száz négy- és hétéves kor közötti gyermek mintegy kétszer annyit evett az „érdekes” gyümölcsök­ből, mint a sima fehér tányéron kínáltakból. Füg­getlenül attól, hogy jól tudták, a görögdinnyébe szúrt koktélpálcikákból álló sündisznónak ugyanolyan íze van, mint az egyszerű dinnyé­nek. Persze a „vicces” gyümölcsök is hamar elve­szíthetik vonzerejüket, ha a gyerekeket mindig ilyeneket kapnak. Valószínűleg a szülőknek és az élelmiszer-kereskedőknek is mindig új ötle­tekkel kell majd előrukkolniuk. Az étel látványa valószínűleg nagy hatással van mindenkire, kü­lönösen az olyan gyerekekre, akik a változatos fogásokhoz szoktak. 50 ÉVES AZ ANTIBÉBI-TABLETTA Ünnepelték a nők felszabadítójaként és nevezték az ördög művének­­ az Egyesült Államokban öt­ven éve, 1960. május 9-én engedélyezték a fo­gamzásgátló tabletta forgalomba hozatalát. Az Enovid névre keresztelt kis zöld pirula a múlt század azon találmányai közé tartozik, amelyek az atombombához, a televízióhoz vagy az inter­nethez hason­lóan alapjá­ban változ­tatták meg az életet. A fogamzásgátló tabletta a női szabadság jelképe lett, hiszen a nők maguk dönthettek arról, mikor és hány gyermeket akar­nak, és a teherbe eséstől való félelem nélkül él­vezhették a szexualitást mint örömforrást. A vi­lágon ma százmilliónál is több nő, Közép-Euró­­pában felmérések szerint a fiatalabb korosztály majdnem fele használja a kényelmes és viszony­lag megbízható védelmet nyújtó tablettát. VEZET AZ ANYÁK NAPJA Egy amerikai székhelyű, nemzetközi telefontársa­ság tanulmánya szerint anyák napjára esik a leg­több külföldi hívás az év napjai közül. Ezen a na­pon - amely többnyire május második vasárnap­ja, noha Magyarországon a hónap első vasárnapja - 8 százalékkal nagyobb a nemzetközi telefonfor­galom, mint újévkor, 11 százalékkal nagyobb, mint Valentin-napon és 62 százalékkal több, mint halloweenkor (mindenszentekkor). Az 50 ezer fo­gyasztó megkérdezésével végzett felmérésből ki­derült, hogy a leggyakrabban a dél-afrikai kiván­dorlók veszik kézbe a telefont anyák napján. Ők 91 százalékkal több hívást indítanak ezen a na­pon, mint máskor, ráadásul 72 százalékkal hosz­­szabban is beszélnek átlagos hívásaikhoz képest. Dél-Afrikát követi a listán Ghána, Kína, Kamerun, Új-Zéland, Németország, Ausztrália, Japán, Kenya és Nagy-Britannia. Egyiptom és Korea számít ki­vételnek, ebben a két országban csökken a hívás­forgalom anyák napján.

Next