Kisalföld, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-23 / 171. szám
A KISALFÖLD MELLÉKLETE • NAPRÓL NAPRA MINDIG MÁS DRASKÓCZY ISTVÁN II. Mehmed szultán 1453-ban foglalta el Konstantinápolyt, ami traumát váltott ki nyugaton, és V. Miklós pápa keresztes hadjáratot hirdetett. Az új pápa, III. Callixtus különösen elkötelezett híve volt a harcnak. Magyarországon Kapisztrán János toborozta a keresztes sereget, főként a köznépből csatlakoztak hozzá. Az európai nagyhatalmak azonban nem mozdultak. II. MEHMED krónikásai szerint kétszáz várost és tizenkét országot csatolt birodalmához, és ezzel kiérdemelte a hódító melléknevet. A nándorfehérvári vereség azonban évtizedekre megállította birodalma európai terjeszkedését. A DÉLI HARANGSZÓ NEM, JÉZUS SZÍNEVÁLTOZÁSÁNAK ÜNNEPE VISZONT A GYŐZELEM EMLÉKÉT HIRDETI A szultán elbizakodottságán, Kapisztrán János keresztesein és Hunyadi János hadvezéri képességein is múlt, hogy 1456 nyarán sikerült visszaverni a túlerőben lévő oszmánokat Nándorfehérvárnál - állítja lapunknak adott interjújában Draskóczy István történész. Ma 555 éve, hogy a török elvonult a vár alól. HATVANEZER FŐS TÖRÖK SEREG - Mekkora erők feszültek egymásnak Nándorfehérvárnál? - Mintegy hatvanezer fős török sereg indított ostromot, amely flottával, számos ostromgéppel és erős tüzérséggel rendelkezett. A magyar hadsereg ennél jóval kisebb volt. A várban állomásozó őrség - kipróbált végbeliek - létszámát a szakirodalom kétezer főre teszi. Ehhez kell számítanunk mintegy két és fél ezer keresztest, akik a várat védték. Nem feledkezhetünk meg a város szerb lakosságáról sem. Hunyadinak ezenkívül még volt tízezer jól felszerelt nehézlovasa. A Száva túlsó partján, Zimonynál állomásozó keresztesek létszáma huszonöt-harmincezer főre becsülhető. Zömükben a déli megyék népéről volt szó, ám jöttek az ország távoli pontjairól is, sőt, még külföldről is. Abban, hogy ilyen sokan összegyűltek, nem csupán az a körülmény játszott szerepet, hogy a törökkel szomszédos területek lakossága sokat szenvedett az ellenséges betörésektől, hanem a kor vallásossága, a keresztes eszme is. - Milyen taktikát követtek az oszmánok? - Úgy gondolták, a folyón hajózárat alakítanak ki, hogy megakadályozzák a magyar utánpótlást. A török arra törekedett, hogy ágyúival minél több kárt tegyen a várban, és rést lőjön, ahol betörhetnek az ostromlók. - Melyek voltak a csaknem háromhetes várostrom fordulópontjai? - A törökök július 3-án érkeztek a vár alá, s nyomban elkezdték lőni az erősséget. Július 14-ére már jelentős károkat okoztak. Eközben Hunyadi kereskedelTÖRTÉNELEM HANCZ GÁBOR Nándorfehérvár, a nagy diadal mi célokat szolgáló dereglyéket erősíttetett meg és ezen a napon a török gályák ellen küldte. Ugyanekkor a török hajókat a nándorfehérvári naszádok is hátba támadták. Véres csata után sikerült az ellenséges hajóhadat szétszórni, s ezzel a dunai zár megszűnt. Maga Hunyadi és katonái ekkor csatlakoztak a védőkhöz. A szultán a kudarc ellenére tovább lövette a várat. A török uralkodó egy hét múlva, július 21-én este küldte rohamra a gyalogosokat, a janicsárokat. A védők öldöklő küzdelemben három török rohamot vertek vissza ezen az éjjelen. A támadás erejét mutatja, hogy a török a fellegvár bejáratáig jutott el, ám mindannyiszor visszaverték őket. A küzdelemben az ellenséges gyalogság javarésze megsemmisült. Másnap a Száva bal partjáról keresztesek kisebb-nagyobb csoportjai keltek át s keveredtek harcba a törökkel. A városbeliek erre a segítségükre siettek. A szultán a ruméliai hadtestet küldte ellenük, ám ezzel a lépéssel az ellenséges ágyúk őrizetlenül maradtak. Hunyadi nem habozott, hogy kihasználja a lehetőséget, elfoglalta az ágyúkat, amiket az oszmánoknak nem sikerült visszaszerezniük. Ezen a napon is a magyarok javára dőlt el az ütközet. II. Mehmed szultán belátta, hogy az ostromot nem folytathatja s visszavonulást rendelt el. A török július 23-24-re virradóra elindult dél felé. Hunyadi nem engedte az üldözésüket, mert tisztában volt azzal, hogy nyílt csatában serege 99 [A magyar vitéz] mivel sehogy sem tudta megakadályozni, hogy a toronyra kitűzze a jelvényt, átnyalábolta a törököt, és a magasból a mélybe leugorva, magával rántotta. Antonio Bonfini alulmaradna. Ám mihamarabb újabb hadsereget akart szervezni, hogy a győzelmet kihasználja, 1456. augusztus 11-én azonban a pestis áldozata lett. Nem sokkal később, 1456. október 21-én a szerémségi Újlak városában Kapisztrán János ferences szerzetes is elhunyt. HUNYADI, A KIVÁLÓ HADVEZÉR - Egyéni teljesítményeken - Kapisztrán Jánosén, Hunyadi Jánosén vagy inkább „csapatteljesítményen” múlt a siker? - A siker több tényezővel magyarázható. A szultán elbizakodott volt, azt hirdette, hogy két hét múlva már Budán ebédel. A törökök nem foglalták el a Száva és a Duna bal partját, megelégedtek azzal, hogy hajóhaddal blokkolják a forgalmat, így Hunyadi szabadon tudott a két folyó Magyarország felé eső oldalán tevékenykedni. Valószínűleg Hunyadi katonái miatt nem akart a török a folyók túlsó partján berendezkedni. A győzelemben kiemelkedő szerepe volt a magyar sereg vezetőjének. Hunyadi János kiváló szervezőkészségéről tanúskodik, hogy alaposan megszervezte a vár védelmét, hadvezéri és helyzetfelismerő képessége nélkül pedig aligha lehetett volna diadalt aratni. Ez a győzelem egyértelműen történelmünk legtehetségesebb katonái közé emeli őt. Nem feledkezhetünk meg Kapisztrán Jánosról sem, aki a pápa megbízásából a kereszteseket toborozta s vezette. - A törökök 1521-ben már el tudták foglalni Nándorfehérvárt. Akkor hogyan érték el ezt? - Akkor más volt a helyzet. A törökök tanultak az 1456-os ostromból és megszállták a folyók bal partját, elfoglalták Zimonyt. 1521-ben mindössze hétszáz fős volt az őrség, ágyúi többségét néhány évvel korábban Szapolyai János elvesztette Zsamónál. Kevés élelem, puskapor állt a védők rendelkezésére, a naszádos flotta kicsiny volt. A két bán, Hédervári Ferenc s a kiskorú Török Bálint nem engedték meg, hogy a védősereget a király kiegészítse, ugyanis a kincstár több ezer forinttal tartozott nekik, s attól tartottak, hogy kikerül a kezükből a vár. A bánok helyett egyébként a vicebánok irányították a védelmet. A várbeliek a felmentő seregben sem reménykedhettek. A nehézségek ellenére az erősség majd két hónapig, 1521. augusztus 29-ig tartotta magát. HARANGSZÓ SZÓLÍTSA A HÍVEKET A nándorfehérvári diadal azt jelzi, hogy 1456-ban még jobb, erősebb állapotban volt Magyarország, mint hetven-nyolcvan évvel később? A XV. század közepének Magyarországát ugyanúgy a belső pártküzdelmek jellemezték, mint az 1520-as évekét. Ha a királyi jövedelmeket nézzük, alig volt V. László (1440-1457) és II. Lajos (1516-1526) bevételei között különbség, évi 250-260 ezer forinttal számolhatunk. A két időszak között a lényegi különbség az, hogy a XVI. század elejére az oszmán birodalom területe megsokszorozódott. A szultán bevételei a tízmillió forintot is elérték. A két ország közötti erőviszonyok már a XV. század közepén is a töröknek kedveztek, ám a különbség a XVI. század elejére tovább nőtt. A XV. század közepén a helyzet azért is kedvezőbb volt, mert olyan kiváló hadvezérrel rendelkezett az ország, mint Hunyadi János. A nándorfehérvári diadallal kapcsolatban két tévhit is elterjedt: egyrészt hogy Dugovics Titusz a mélybe rántotta a török zászlót kitűzni készülő törököt, másrészt hogy III. Callixtus pápa a győzelem emlékére rendelte el a déli harangszót. Mi az igazság a két esetben? Sokan gondolják azt még ma is, hogy a déli harangszó a nándorfehérvári győzelem emlékére szól. A valóság azonban másképpen fest. Ugyanis II. Callixtus pápa 1456 júniusában vagy júliusában azt rendelte el, hogy harangszó szólítsa imára a híveket a kereszténység érdekében. Később a vallásos emberek úgy gondolták, az ima segítette Hunyadiékat. Azt, hogy ez a harangszó délben szóljon, 1500-ban VI. Sándor pápa rendelte el. Ellenben Jézus színeváltozása ünnepét, augusztus 6-át a diadal emlékére tette a pápa egyetemessé a katolikus egyházban. Ami a másik legendát illeti, a történetet - név említése nélkül - Bonfininél olvashatjuk, ám nem ellenőrizhető, hogy megtörtént-e. A hős nevét, Dugovics Tituszt egy, a Dugovics család érdekében hamisított XIX. századi oklevélben találjuk csak meg. Az isztambuli Topkapi Szeráj Múzeumban látható csatáról 1584-ben készült török miniatúra. Középpontjában fehér lovon II. Mehmed szultánt, jobb alsó részén a török sereg elvonulását ábrázolta a miniátor. A nándorfehérvári csata. Ismeretlen, XIX. századi festő munkája. A kép közepén kereszttel a kezében Kapisztrán Jánost ábrázolta a művész. Wagner Sándor festményének címe Dugovics Titusz önfeláldozása. 555 ÉVE TÖRTÉNT O Odj - A törökök a XIV. századtól fenyegették Magyarországot, s Nándorfehérvárt már 1440-ben is megpróbálták elfoglalni. Miért szántott ez a vá az ország kulcsának? - Mind nagyobb veszéllyé csupán a XV. században vált a török, hisz a hódításra berendezkedett birodalom területe folyamatosan növekedett. Nándorfehérvárt - a mai Belgrádot - Zsigmond király szerződés révén szerezte meg a szerb fejedelemtől, ugyanis tisztában volt a Száva s a Duna találkozásánál fekvő helység stratégiai jelentőségével. A Balkánról Magyarország felé menő legfontosabb kereskedelmi útvonal itt kelt át a Dunán, tehát a vár birtoklása fontos volt. Emellett Szerbiát is onnan lehetett szemmel tartani, s így a török nem érezhette biztonságban az észak-balkáni hódításait. Emellett a város volt a magyar dunai naszádos flotta legfontosabb bázisa. Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógyír Szerda Légyott, Tinikuckó Csütörtök Bizalmasan Péntek Kisvadföld, Utazó IHS Szieszta