Kisalföld, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-23 / 171. szám
12 Szieszta SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA LU0]000}JO } V. KÁROLY TESTÉT MONTÉBAN, a Miasszonyunk (Nossa Senhora) templomban helyezték örök nyugalomra. Madeirai száműzetésben halt meg 1922-ben, itt vannak hamvai. Sírjára naponta friss virágot helyeznek. Ottó, a harmadik „nemzeti Habsburg” A történelem során két Habsburgot zárt szívébe a magyar nép, József nádort és Erzsébet királynét. Az egy hete eltemetett Habsburg Ottó a dinasztia harmadik ilyen tagja - állítja Gerő András történészprofesszor, akit az utolsó magyar királyról, IV. Károlyról és fiáról kérdeztünk. TÖRTÉNELEM HANCZ GÁBOR - Miért alakult úgy, hogy IV. Károly máig nem a család többi tagjával együtt van eltemetve? Az osztrák császárként, magyar királyként IV. Károly száműzetésben halt meg. Visszatérését nem támogatta sem Horthy Miklós magyar kormányzó, sem a Monarchia többi utódállama, de a világháborúban győztes antant sem akart Habsburg-restaurációt Közép-Európában, így került a Portugáliához tartozó Madeira szigetére, ahol hamar, már 1922-ben elhunyt. Ott temették el. A dinasztia XVII. század óta lényegében folytonos tradíciója szerint sírhelye a bécsi kapucinus templom kriptájában kellene hogy legyen, abban a teremben, ahol most fiát, Habsburg Ottót és korábban feleségét, Zita királynét is eltemették. A helyiségben Károly mellszobra jelzi azt a helyet, ami őt illetné. - El tudja képzeli, hogy az utolsó Habsburg uralkodót valaha újratemessék? - A történelemben minden előfordulhat, és tudjuk, hogy Közép-Európában nagy hagyománya van a halottak mozgatásának. Ha újratemetnék, vélhetően Bécsben tennék ezt meg. - Magyar helyszín - mondjuk Pannonhalma - szóba jöhetne? - Abszolút valószínűtlennek tartom. SIKERTELEN KÍSÉRLETEK A KÜLÖNBÉKÉRE - IV. Károly 1918-ban lemondott a trónról Mikortól látta, hogy az első világháborúban a Monarchia sorsa a tét? - Amikor 1916 végén megkoronázták, érzékelte, hogy a háború semmi jóra nem vezet. Igyekezett különbékét kötni, de ügyetlenül tette ezt, és próbálkozása balul sült el, mert az Ausztria-Magyarországgal szövetséges németek tudomást szereztek róla. Már 1917 áprilisában, az amerikai hadba lépéskor világossá vált számára, hogy az erőviszonyok az antant javára billentek el, 1918-ra pedig tudta, hogy a Monarchia akkori formájában nem tartható fenn. Utolsó, sikertelen kísérletként 1918 őszén még meghirdette a birodalom föderatív átalakítását, de csak Ausztriára vonatkoztatva, mert Magyarország nem fogadta el az elképzelést. Az uralkodó 1921-ben két ízben is megpróbált visszatérni a magyar trónra, s második próbálkozásakor Budaörsnél fegyveres összecsapásra is sor került. Miért csak Magyarországon próbálkozott és miért vallott kudarcot? - Azért csak a magyar trónra próbált visszakerülni, mert Magyarország a forradalmak kataklizmája után újra a királyság államformáját vallotta magáénak, Ausztria és Csehszlovákia azonban köztársaság lett. Károly logikusan gondolhatta, hogy miután az ország királyság és ő a megkoronázott király, itt a helye. Nagy csalódás volt számára Horthy magatartása. Habsburg Ottó élete végéig kifejezetten neheztelően beszélt Horthyról, akit ő és apja, Károly egyaránt esküszegőnek tartott. A kormányzónak ugyanakkor figyelembe kellett venni, hogy sem az antant, sem a környező államok nem mentek volna bele egy magyarországi Habsburg-restaurációba, teljesen érthető tehát, hogy elzárkózott a király visszatérési kísérleteitől. A próbálkozás Károly részéről személyes bátorság volt, de politikai kalandorságnak bizonyult. Rosszul mérte fel az erőviszonyokat. Személyes habitusához hozzátartozik, hogy amikor sor került a fegyveres összecsapásra, ő volt az, aki kérte, hagyják abba, mert nem akart vérontással hatalomra jutni. - Károly a második sikertelen kísértet után feladta e törekvését, vagy fél évvel később bekövetkezett halála miatt ez nem tudható? - Minden bizonnyal szembesült a kellő támogatás hiányával és azzal is, hogy egy hatalomátvételhez pénz kell, aminek viszont híján volt. - A Habsburgok és a magyarok viszonya a történelem során korántsem volt felhőtlen. Minek köszönhető, hogy Habsburg Ottót általános szeretet övezte? - A Habsburgoknál Mária Terézia óta családi kötelezettség volt, hogy a birodalom főbb nyelveit - így a magyart - meg kell tanulni. Természetesen nem mindegyikük tudott olyan kitűnően magyarul, mint Ottó. A magyarok mindezzel együtt egyfajta távolságtartással közeledtek a Habsburgokhoz, csupán a dinasztia két tagját zárta szívébe a nép. Az egyik az 1847-ben elhunyt József nádor, akit a korban nemzeti Habsburgnak tekintettek. Annyira tisztelték, hogy a polgári átalakulást rögzítő 1848. áprilisi törvények közül az első az ő emlékének törvénybe iktatásáról szól. A másik Ferenc József felesége, Erzsébet királyné: körülötte is azért alakult ki kultusz, mert a magyarok úgy érezték, az ő érdekeiket képviseli a bécsi udvarban. - Mondhatjuk, hogy Ottó a harmadik ilyen Habsburg? - Igen. Ottónak két titka volt. Egyrészt rendkívül sármos, kedves volt és mindenkivel szót értett. Másrészt nagyon sokat tett azért, hogy Magyarország európai integrációja megvalósuljon - és mindezt úgy, hogy soha nem rendelkezett végrehajtó hatalommal. Paradoxon: egy politikai tevékenységet kifejtő embert akkor lehet igazán szeretni, ha nincs hatalma. LEMONDOTT A CSÁSZÁRI TRÓNRÓL - Habsburg Ottó 1961-ben lemondott az osztrák trónról, a magyarról azonban nem. Ennek van üzenetértéke, vagy csupán azért nem tette meg ezt a lépést, mert a Kádár-rendszer nem is kérte tőle? - Az osztrák trónigényről való lemondás előfeltétele volt annak, hogy Ausztriába utazhasson. Némi törvényhozási és bírósági huzavona után 1966-ban lépett először osztrák földre. Ne felejtsük el, hogy Bécsben 1919-ben meghozták a Habsburg-törvényeket, közülük az egyiket - amelyik azt is tartalmazta, hogy Habsburg névvel köztársasági elnöknek sem jelöltetheti magát senki - tíz nappal Ottó halála előtt vonták vissza. Nálunk a beutazási engedély nem a lemondástól függött, hanem az ország politikai berendezkedésétől. Ottó a nyolcvanas évek végén már gond nélkül idelátogathatott. - Hogyan értékeli Habsburg Ottó döntését, hogy a szívét Pannonhalmán temették el? Csupán az őt tanító bencések iránti tiszteletről van szó, vagy - mint a HVG írta - azt jelzi, hogy szíve mélyén sosem mondott le a trónról? - Én nem mennék ilyen messzire. Tisztán kell látni, hogy a Habsburgok történelmük során európai jelenség voltak. Mindig soknemzetiségű országban uralkodtak, ebből következően nem lehet őket egy nemzettel azonosítani. Ebből a családi tradícióból merítve Ottó úgy gondolta, hogy igazi életterüket egy egyesülő Európában találják meg, ahol a nemzeti alapelv alárendelődik az európai egységnek. Politikai pályája - bekapcsolódása a páneurópai mozgalomba, húszéves európai parlamenti képviselősége - is ezt példázza. Más Habsburgokhoz hasonlóan Ottó is mindig figyelt arra, hogy egykori birodalmuk népeinek sorsa miként alakul. Miután Ausztriával végig feszült, ambivalens, a rendszerváltás utáni Magyarországgal pedig kiegyensúlyozott, nyitott viszonya volt, s ezenkívül neveltetésében is nagy szerepet játszottak a magyarok, egyfajta gesztusként gondolhatta úgy, hogy szíve kerüljön Pannonhalmára. Döntése nem a trónigényről szól. ELUTASÍTOTTA A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI JELÖLÉST - Komolyan vehető ötlet volt a rendszerváltás idején, hogy ő legyen a köztársasági elnök? - Ezt a kisgazdapárt vetette fel. Ottónak volt annyi méltósága, tartása, hogy elutasította a jelölést, ez személyes bölcsességét dicséri. Tudta, hogy ő a személyében intézmény, nem a hatalom miatt. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát lapunknak utalt arra, hogy Habsburg Ottó - mivel a családot kiutasították Ausztriából - nem szeretett volna Bécsben temetkezni, végül azonban elfogadta a családi hagyományt. - Erről nem beszéltem vele, de számomra evidens volt, hogy a testét Bécsben temetik el, azon egyszerű oknál fogva, hogy édesanyja is ott van. Ha az ember sétál a kapucinus kripta termeiben, a dinasztia szinte egész történetével szembesül. Az, hogy az édesapja nem került oda, az akkori osztrák állam és a nemzetközi viszonyok összjátékából adódott. Annak, hogy ő odakerüljön, már nem volt akadálya. Az lett volna természetellenes, ha nem ott temetik el. GERŐ ANDRÁS TÖRTÉNÉSZ SZERINT VALÓSZÍNŰTLEN, HOGY MAGYARORSZÁGON TEMETNÉK ÚJRA IV. KÁROLYT Erzsébet királyné és Ferenc József sírja Bécsben a Császári Kriptában. Gerő András történész szerint A Habsburg-ház újbóli trónra kerülése hazánkban abszolút nem aktuális, ám sokan gondolják úgy, hogy az állam működése szempontjából egy alkotmányos monarchia megteremtése közel sem irreleváns gondolat. GÖNCZ ÁRPÁD IS FOGLALKOZOTT AZ UTOLSÓ MAGYAR KIRÁLY ÚJRATEMETÉSÉVEL Olvasónk juttatta el hozzánk személyes levelezésének egyik hiteles dokumentumát, mely levélváltás igazolja, hogy IV. Károly újratemetésének gondolatát nem vetette el Habsburg Ottó. Levele egy személyes beszélgetésre adott válasz, mely Esztergomot, Székesfehérvárt, Győrt és Pannonhalmát említette mint lehetséges temetkezési helyet. Gönz Árpád kötársasági elnökhöz is eljutott az alulról induló kezdeményezés híre, aki úgy foglalt állást, hogy az adott politikai helyzetben nem lenne érdemes felvetni a témát. Az utóbbi évek politikai változásainak tükrében, ha sor kerülne IV. Károly magyar király, I. Károly osztrák császár újratemetésére, az lenne a legméltóbb, ha családja körében a bécsi kapucinus kriptában helyeznék el hamvait. Az 1997-ben íródott levelet eljuttattuk Habsburg Ottó fiához, Györgyhöz, reméljük, a közeljövőben ismerteti a család hivatalos álláspontját. Pöcking, 1997. január 7. Igaz örömmel vettem december 15-én kelt levelét, valamint elgondolásait. Ha nekem voksolnom kellene, én is Pannonhalma mellett szavaznék, mivel ezt tartom a keresztény magyarság szívének. Ami azonban a király hazatérését illeti, létezik egy nagy nehézség, amelyet még nem sikerült áthidalni . Annak idején, amikor hazájából elűzték és meghalt külföldön, a madeirai nép szívébe zárta, már akkor amikor a szigetre érkezett. Az Entente nyomása ellenére ez a nép ott mellé állt. Én tehát kezdettől fogva azt ígértem, hogy a Király csak akkor fogja elhagyni Madeirát, amikor az ottani nép hozzájárul. Ez mostanáig még nem történt meg. Kapcsolatban vagyok egyesekkel, de amíg ez a kérdés nem tisztázódott, nem tudok további lépést tenni. Mindenesetre abban is bízok, hogy lesz egy lehetőség a jövőben. Egyben köszönöm január 2-án kelt beszámolóját. 2011. JÚLIUS 23., SZOMBAT