Kisalföld, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-23 / 171. szám

A KISALFÖLD MELLÉKLETE • NAPRÓL NAPRA MINDIG MÁS DRASKÓCZY ISTVÁN II. Mehmed szultán 1453-ban fog­lalta el Kons­tanti­nápolyt, ami traumát váltott ki nyu­gaton, és V. Miklós pápa keresztes hadjáratot hir­detett. Az új pápa, III. Cal­­lixtus különö­sen elkötele­zett híve volt a harcnak. Magyarorszá­gon Kapiszt­rán János to­borozta a ke­resztes sere­get, főként a köznépből csatlakoztak hozzá. Az európai nagy­hatalmak azonban nem mozdultak. II. MEHMED krónikásai szerint két­száz várost és tizenkét országot csa­tolt birodal­mához, és ez­zel kiérdemel­te a hódító melléknevet. A nándorfe­hérvári vere­ség azonban évtizedekre megállította birodalma európai ter­jeszkedését. A DÉLI HARANGSZÓ NEM, JÉZUS SZÍNEVÁLTOZÁSÁNAK ÜNNEPE VISZONT A GYŐZELEM EMLÉKÉT HIRDETI A szultán elbizakodottságán, Kapisztrán János keresztesein és Hunyadi János hadvezéri képességein is múlt, hogy 1456 nyarán sikerült visszaverni a túlerőben lévő oszmánokat Nándorfehérvárnál - állítja lapunknak adott interjújában Draskóczy István történész. Ma 555 éve, hogy a török elvonult a vár alól. HATVANEZER FŐS TÖRÖK SEREG - Mekkora erők feszültek egymásnak Nándorfehérvárnál? - Mintegy hatvanezer fős török se­reg indított ostromot, amely flottával, számos ostromgéppel és erős tüzérség­gel rendelkezett. A magyar hadsereg ennél jóval kisebb volt. A várban állo­másozó őrség - kipróbált végbeliek - létszámát a szakirodalom kétezer főre teszi. Ehhez kell számítanunk mintegy két és fél ezer keresztest, akik a várat védték. Nem feledkezhetünk meg a vá­ros szerb lakosságáról sem. Hunyadi­nak ezenkívül még volt tízezer jól fel­szerelt nehézlovasa. A Száva túlsó part­ján, Zimonynál állomásozó keresztesek létszáma huszonöt-harmincezer főre becsülhető. Zömükben a déli megyék népéről volt szó, ám jöttek az ország tá­voli pontjairól is, sőt, még külföldről is. Abban, hogy ilyen sokan összegyűltek, nem csupán az a körülmény játszott szerepet, hogy a törökkel szomszédos területek lakossága sokat szenvedett az ellenséges betörésektől, hanem a kor vallásossága, a keresztes eszme is. - Milyen taktikát követtek az oszmánok? - Úgy gondolták, a folyón hajózárat alakítanak ki, hogy megakadályozzák a magyar utánpótlást. A török arra tö­rekedett, hogy ágyúival minél több kárt tegyen a várban, és rést lőjön, ahol be­törhetnek az ostromlók. - Melyek voltak a csaknem háromhetes várostrom fordulópontjai? - A törökök július 3-án érkeztek a vár alá, s nyomban elkezdték lőni az erős­séget. Július 14-ére már jelentős károkat okoztak. Eközben Hunyadi kereskedel­TÖRTÉNELEM HANCZ GÁBOR Nándorfehérvár, a nagy diadal­ mi célokat szolgáló dereglyéket erősítte­­tett meg és ezen a napon a török gályák ellen küldte. Ugyanekkor a török hajó­kat a nándorfehérvári naszádok is hátba támadták. Véres csata után sikerült az ellenséges hajóhadat szétszórni, s ezzel a dunai zár megszűnt. Maga Hunyadi és katonái ekkor csatlakoztak a védőkhöz. A szultán a kudarc ellenére tovább lö­vette a várat. A török uralkodó egy hét múlva, július 21-én este küldte rohamra a gyalogosokat, a janicsárokat. A védők öldöklő küzdelemben három török ro­hamot vertek vissza ezen az éjjelen. A támadás erejét mutatja, hogy a török a fellegvár bejáratáig jutott el, ám mind­annyiszor visszaverték őket. A küzde­lemben az ellenséges gyalogság javaré­sze megsemmisült. Másnap a Száva bal partjáról keresztesek kisebb-nagyobb csoportjai keltek át s keveredtek harcba a törökkel. A városbeliek erre a segítsé­gükre siettek. A szultán a ruméliai had­testet küldte ellenük, ám ezzel a lépés­sel az ellenséges ágyúk őrizetlenül ma­radtak. Hunyadi nem habozott, hogy ki­használja a lehetőséget, elfoglalta az ágyúkat, amiket az oszmánoknak nem sikerült visszaszerezniük. Ezen a napon is a magyarok javára dőlt el az ütközet. II. Mehmed szultán belátta, hogy az ost­romot nem folytathatja s visszavonulást rendelt el. A török július 23-24-re virra­dóra elindult dél felé. Hunyadi nem en­gedte az üldözésüket, mert tisztában volt azzal, hogy nyílt csatában serege 99 [A magyar vitéz] mivel sehogy sem tudta megakadályozni, hogy a toronyra kitűzze a jelvényt, átnyalábolta a törököt, és a magasból a mélybe leugorva, magával rántotta. Antonio Bonfini alulmaradna. Ám mihamarabb újabb hadsereget akart szervezni, hogy a győ­zelmet kihasználja, 1456. augusztus 11-én azonban a pestis áldozata lett. Nem sokkal később, 1456. október 21-én a szerémségi Újlak városában Kapiszt­rán János ferences szerzetes is elhunyt. HUNYADI, A KIVÁLÓ HADVEZÉR - Egyéni teljesítményeken - Kapisztrán Já­nosén, Hunyadi Jánosén vagy inkább „csapatteljesítményen” múlt a siker? - A siker több tényezővel magyaráz­ható. A szultán elbizakodott volt, azt hirdette, hogy két hét múlva már Budán ebédel. A törökök nem foglalták el a Száva és a Duna bal partját, megeléged­tek azzal, hogy hajóhaddal blokkolják a forgalmat, így Hunyadi szabadon tudott a két folyó Magyarország felé eső olda­lán tevékenykedni. Valószínűleg Hu­nyadi katonái miatt nem akart a török a folyók túlsó partján berendezkedni. A győzelemben kiemelkedő szerepe volt a magyar sereg vezetőjének. Hunyadi Já­nos kiváló szervezőkészségéről tanús­kodik, hogy alaposan megszervezte a vár védelmét, hadvezéri és helyzetfelis­merő képessége nélkül pedig aligha le­hetett volna diadalt aratni. Ez a győze­lem egyértelműen történelmünk legte­hetségesebb katonái közé emeli őt. Nem feledkezhetünk meg Kapisztrán János­ról sem, aki a pápa megbízásából a ke­reszteseket toborozta s vezette. - A törökök 1521-ben már el tudták fog­lalni Nándorfehérvárt. Akkor hogyan ér­ték el ezt? - Akkor más volt a helyzet. A törö­kök tanultak az 1456-os ostromból és megszállták a folyók bal partját, elfog­lalták Zimonyt. 1521-ben mindössze hét­száz fős volt az őrség, ágyúi többségét néhány évvel korábban Szapolyai János elvesztette Zsamónál. Kevés élelem, puskapor állt a védők rendelkezésére, a naszádos flotta kicsiny volt. A két bán, Hédervári Ferenc s a kiskorú Török Bá­lint nem engedték meg, hogy a védőse­reget a király kiegészítse, ugyanis a kincstár több ezer forinttal tartozott ne­kik, s attól tartottak, hogy kikerül a ke­zükből a vár. A bánok helyett egyéb­ként a vicebánok irányították a védel­met. A várbeliek a felmentő seregben sem reménykedhettek. A nehézségek ellenére az erősség majd két hónapig, 1521. augusztus 29-ig tartotta magát. HARANGSZÓ SZÓLÍTSA A HÍVEKET­­ A nándorfehérvári diadal azt jelzi, hogy 1456-ban még jobb, erősebb álla­potban volt Magyarország, mint het­­ven-nyolcvan évvel később?­­ A XV. század közepének Magyar­­országát ugyanúgy a belső pártküzdel­mek jellemezték, mint az 1520-as éve­két. Ha a királyi jövedelmeket nézzük, alig volt V. László (1440-1457) és II. La­jos (1516-1526) bevételei között különb­ség, évi 250-260 ezer forinttal számol­hatunk. A két időszak között a lényegi különb­ség az, hogy a XVI. szá­zad elejére az oszmán birodalom területe meg­sokszorozódott. A szul­tán bevételei a tízmillió forintot is elérték. A két ország közötti erővi­szonyok már a XV. század közepén is a töröknek kedveztek, ám a különbség a XVI. század elejére tovább nőtt. A XV. század közepén a helyzet azért is kedve­zőbb volt, mert olyan kiváló hadvezér­rel rendelkezett az ország, mint Hunya­di János.­­ A nándorfehérvári diadallal kapcsolat­ban két tévhit is elterjedt: egyrészt hogy Dugovics Titusz a mélybe rántotta a török zászlót kitűzni készülő törököt, másrészt hogy III. Callixtus pápa a győ­zelem emlékére rendelte el a déli ha­rangszót. Mi az igazság a két esetben?­­ Sokan gondolják azt még ma is, hogy a déli harangszó a nándorfehérvári győzelem emlékére szól. A valóság azon­ban másképpen fest. Ugyanis II. Callix­tus pápa 1456 júniusában vagy júliusá­ban azt rendelte el, hogy harangszó szó­lítsa imára a híveket a kereszténység ér­dekében. Később a vallásos emberek úgy gondolták, az ima segítette Hunya­­diékat. Azt, hogy ez a harangszó délben szóljon, 1500-ban VI. Sándor pápa ren­delte el. Ellenben Jézus színeváltozása ünnepét, augusztus 6-át a diadal emlé­kére tette a pápa egyetemessé a katoli­kus egyházban. Ami a másik legendát il­leti, a történetet - név említése nélkül - Bonfininél olvashatjuk, ám nem ellen­őrizhető, hogy megtörtént-e. A hős ne­vét, Dugovics Tituszt egy, a Dugovics család érdekében hamisított XIX. száza­di oklevélben találjuk csak meg. Az isztambuli Topkapi Szeráj Múzeumban látható csatáról 1584-ben ké­szült török miniatúra. Középpontjában fehér lovon II. Mehmed szultánt, jobb alsó részén a török sereg elvonulását ábrázolta a miniátor. A nándorfehérvári csata. Ismeretlen, XIX. századi festő munkája. A kép közepén kereszttel a kezében Kapisztrán Jánost ábrázolta a művész. Wagner Sándor festményének címe Dugovics Titusz önfeláldozása. 555 ÉVE TÖRTÉNT O O­­dj - A törökök a XIV. századtól fenyegették Magyarországot, s Nándorfehérvárt már 1440-ben is megpróbálták elfoglalni. Miért szántott ez a vá az ország kulcsának? - Mind nagyobb veszéllyé csupán a XV. században vált a török, hisz a hó­dításra berendezkedett birodalom terü­lete folyamatosan növekedett. Nándor­fehérvárt - a mai Belgrádot - Zsig­­mond király szerződés révén szerezte meg a szerb fejedelemtől, ugyanis tisz­tában volt a Száva s a Duna találkozá­sánál fekvő helység stratégiai jelentő­ségével. A Balkánról Magyarország felé menő legfontosabb kereskedelmi útvo­nal itt kelt át a Dunán, tehát a vár bir­toklása fontos volt. Emellett Szerbiát is onnan lehetett szemmel tartani, s így a török nem érezhette biztonságban az észak-balkáni hódításait. Emellett a vá­ros volt a magyar dunai naszádos flotta legfontosabb bázisa. Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy­ír Szerda Légyott, Tinikuckó Csütörtök Bizalmasan Péntek Kisvadföld, Utazó IHS Szieszta

Next