Kisalföld, 2013. július (68. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-25 / 172. szám

2013. JÚLIUS 25., CSÜTÖRTÖK KISALFÖLD Készpénzben kérik a fizetést? GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL.­ ­ Egyre többen keresik meg ta­nácsadásunkat azzal a kérdéssel, hogy fizetésüket kérhetik-e kész­pénzben. Ősztől ugyanis várható­an tovább emelkednek a banki szolgáltatási díjak, hol a számla­­vezetés, hol a készpénzfelvétel, hol a kártyás fizetés díja, ami ösz­­szefügg a bankoknak bevezetett tranzakciós díjjal - mondta el Molnár Ákos, a Vasasszövetség ügyvivője. A dolgozók kérdéseire pedig azt válaszolta: ragaszkod­hatnak ahhoz, hogy fizetésüket készpénzben kapják. Kivéve, ha munkahelyi kollektív szerződés­ben vagy munkaszerződésben a bankszámlára utalásban egyez­nek meg a felek. A szakértő sze­rint a törvény azt is megfogalmaz­za, hogy a munkavállalónak nem okozhat pluszköltséget az, hogy béréhez hozzájusson, így a vár­ható banki díjemelésre az is meg­oldás lehet, ha a munkaadók an­nak megfelelő összeggel emelik a fizetést. A Vasasszövetség erről tárgyal több munkahelyen, ugyanis be kell látniuk a munká­soknak: ha mindenkinek boríté­kolni kell a pénzt, az nagyobb lét­számnál sokba kerülhet. Több olvasóink azt is jelezte, nehézséget jelent nekik, hogy gyerekeik különóráinak díját, amit eddig átutalással fizethet­tek, most megint úgy gyűjtik be az oktatók, készpénzben kell befizetni, így akarják az intézmények, a vállalkozá­sok költségei­ket csökkente­ni, mert a ban­kon keresztüli pénzforgalom­nak ára van. Lados Mihály köz­gazdász szerint valóban nőhet az elkövetkezőkben a készpénz­használat, de ezt a fizetőesz­köz-fejlődés szempontjából evo­lúciós visszalépésnek tartja. Ha még egy visszalépés jön, visszaté­rünk a cserekereskedelemhez -fogalmazott és hozzátette: napja­inkban a fizetéseket már jobbára csak a feketén dolgozók kapják készpénzben. Ugyan még mindig sokan ragaszkodnak vásárláskor a készpénzhez, a viágtrendhez igazodóan mind többen szinte teljesen átálltak a kényelmesebb kártyahasználatra. Lados Mihály eddigi tapasz­talatai alapján nem bízik ab­ban, hogy a bankok az elkövet­kezőkben egymással verse­nyezve alacsonyabb díjakkal igyekeznek magukhoz ügyfele­ket csábítani. Ugyanakkor sze­rinte átmeneti lehet a kész­pénzforgalom emelkedése, mert sokan rájöhetnek: a rövid távú előnyökkel mégse nyer­nek annyit, hogy érdemes le­mondaniuk a kártyahasználat­ról. Hiszen így például elveszt­hetik azokat a kedvezménye­ket, amiket esetenként kaphat­nak, ha átutalással fizetnek­­ egy-egy szolgáltatásért, példá­­­­ul biztosításért. 91 Mintegy kétszázmillió forintot költenek a minisztériumok bank­számlatérítésre sajtóinformációk szerint mert a jogszabályok szerint nem okozhat pluszterhet a munka­­vállalónak a fizetés bankszámlára érkezése és az összeg felvétele. Megnéztük, hogy az átlagos folyószámla-használatnak egy nettó 170 ezer forintot kereső ötvenéves férfi esetében milyen éves díja lehet. A különböző bankoknál ez alig több mint 11.500, de akár csaknem negy­venezer forintba is kerülhet. Az átlagos használat havonta két csopor­tos beszedési megbízást, három készpénzfelvételt automatából, három rendszeres, két egyedi utalást jelent, és netbank, SMS számlaműve­let-értesítő lehetőségét tartalmazza. Molnár Ákos már kérte, hogy készpénzben kapja fizetését. Nem szeret bankkártyát használni és szerinte a változtatással évente tizenötezer forintot takaríthat meg, ami neki sokat számít, fotó: h b. e. illetékemelés. A törvényalkotás egy nemrégiben elfogadott jogsza­bály-módosítással augusztustól háromról hat ezrelékre emeli a tranzakciós illetéket készpénzfelvétel esetén és megszűnt a műveletenkénti hatezer fo­rintos felső határ, így az illeték ezer forint után hat forint, százezer forintnál hatszáz forint. Elektronikus bankolásnál, átutalásnál, kártyás vásárlásnál a tranzakciós illeték két ezrelékről háromra emelkedik és itt megmarad a hat­ezer forintos fizetési műveletenkénti korlátozás. A tranzakciós illetéket a bankoknak, a pénzintézeteknek kell az állami költségvetésbe befizetniük minden közreműködésükkel történő pénzmozgás után, kivéve az ügyfelek bankon belüli, saját számláik közötti tranzakciói esetében. ki hogyan szokta meg. „Mindig inkább bankkártyát használok. Ké­nyelmesebb, biztonságosabb. Nem szeretem a készpénzt, csak a gond van vele. Akkor is kártyát fogok használni, ha ennek a díja emelkedik, nem fogom a fizetésem készpénzben kérni” - mondta el Fülöp Brigit­ta. Csonka Gyuláné pedig épp az ellenkezőjéhez ragaszkodik. „Csak készpénzt használok. Itt van a kezemben, meg tudom fogni, tudok ve­le számolni. A bankkártya veszélyes, ellophatják, így nincs is” - fogal­mazott az asszony. Úri Ottó szintén nap mint nap készpénzt használ, abban kérte, kapja a fizetését. Volt bankkártyája, de megszüntette fo­lyószámláját, mert csak muszájból használta. A TŰZOLTÓK 14 EMBERT MENTETTEK KI AZ ÖSSZERONCSOLÓDOTT BUSZBÓL, MINDEN UTAS MEGSÉRÜLT Szerencsés tömegszerencsétlenség M1-ES AUTÓPÁLYA FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. A riasztott tűzoltók tizenhárom embert mentettek ki az összeron­­csolódott busz utasteréből, egy utas azonban a roncs alá szorult. Őt feszítő-vágóval sikerült ki­emelni és a mentőknek átadni. A többieket addigra elszállították a győri, csornai, téti, pannonhal­mi, tatai, komáromi és kisbéri mentők. A szerencsétlenül jártak közül 5-en súlyosan, a többiek könnyen sérültek. Végül a tűzol­tók a Tatabányáról riasztott da­ruval megemelték a monstru­mot, hogy ellenőrizzék, nincs-e még alatta valaki. A győri Petz-kórház orvos igazgatója, prof. Oláh Attila el­mondta, kilenc sérült érkezett a kórházba, hatot vettek fel, né­gyet könnyebb, kettőt súlyos sé­rülésekkel. Egyiküknek csigo­lyatörése van, a másiknak soro­zat-bordatörése, tüdősérülése és csigolyatörése. Életveszélyben egyikük sincs, állapotuk stabil. Tegnap délután Szerbia nagyszövetségének konzuli osz­­tályvezetője,­ Milan Vukosavlje­vi felkereste a győri kórházban ellátott sérülteket. Először tájékozódom, majd jelentenem kell a rokon­ságnak, mi a helyzet és hol tud­ják felkeresni sérült hozzátarto­zóikat. Másrészt segítek az or­vosoknak és a rendőrségnek a kommunikációban, a külön­böző formalitások intézésében. A honfitársak vendégmunkás­ként dolgoznak Svájcban, oda igyekeztek visszajutni. ■ Arra, hogy mi és hogyan történt, nem igazán emlékeznek, mert alud­tak, amikor a baleset történt, csak a zajra és a nagy erejű üt­közésre emlékeznek - mondta Milan Vukosavljevi, majd a vizsgáló rendőrrel egy másik osztályra indult. A Komárom-Esztergom Me­gyei Rendőr-főkapitányság sajtó­­­ referense, Racsné Galambos Gré­­ ta úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a balesetet a komáromi ka­pitányság közlekedésrendészete vizsgálja. Az elsődleges adatok szerint az 54 éves sofőr nem az­­ útviszonyoknak megfelelő se­­­­bességgel vezette a járművet, ezért borult a svájci rendszámú autóbusz a vízelvezető árokba. A vezető ellen tömegszerencsétlen-­­ séget eredményező közúti bal-­­­eset gondatlan okozása miatt in­dítottak eljárást. A szerb nagykövetség konzuli osztályvezetője, Milan Vukosavljevi teg­nap felkereste a győri kórházban ellátott sérülteket, fotó: h. b. e. Macedónok is hasonlóan jártak. A tegnapi baleset helyszínétől négy kilométerre Győr felé a Cuhai-Bakony-érbe zuhant egy macedón turistabusz április 26-ra virradó éjjel egy órakor. Vezetője elaludt a vo­lán mögött. A mentők 29 embert szállítottak a győri és a tatabányai kórházba, közülük 11-nek súlyos volt az állapota. A buszban ülők ak­kor is álmukból riadtak fel a hatalmas ütéstől. Voltak, akik megpróbál­tak kimászni, a legtöbbjüket azonban a győri tűzoltók mentették ki a­­roncsból, s adták át őket a­ mentőknek. ... . ...... I ' ■ ' - J­­ , « ♦ . V r' r ♦ * i I » 1 V » ** ♦ i t •» fr t KÖRKÉP Határt húztak Sokak sorsa pecsételődött meg tegnap, amikor kihirdet­ték a 2013-as felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Télen még a hallgatói szerződések miatt tüntettek a diákok. Bebizonyosodott, érdemes volt kiállni az igazukért, mert mostanra jelentősen finomodtak a feltételek. Olyannyi­ra, hogy a felvételizők nagy többsége első helyen hazai ösztöndíjas képzést jelölt meg, vagyis államilag finanszí­rozott helyre szeretne bejutni. Csak remélni lehet, hogy minél több diáknak sikerül a terve. A téli mizéria nem tett jót a felsőoktatásnak, elbizony­talanította a gyerekeket. Egy felmérés szerint a jelenlegi végzős középiskolások 18 százaléka külföldi egyetemre is jelentke­zett, a 9-11. évfolyamo­soknak pedig már 36 százaléka tervez külföl­di tanulmányokat. Ez bizonyos szempontból akár jó is lehet, hiszen világot látnak a gyerekek, megismernek más kultúrákat. De nagyok a veszélyei is. Főként akkor, ha az itthoni le­hetőségek nem csábítják vissza őket. A fiatalok a közép­­iskolás és az egyetemi éveik alatt fogadják magukba a legtöbb új információt. Többségében ekkor alakulnak ki az életre szóló barátságok, kapcsolatrendszerek. Az a fia­tal, aki kint „felépíti” magát, már nehezen „talál” haza. Nagy kihívás kell ahhoz, hogy lemondjon az ottani ma­gasabb jövedelmekről és karrierlehetőségről. A felmérésből az is kiderül, hogy külföldi tanulmányo­kat főként a budapesti és a vidéki elit gimnáziumok tanu­lói terveznek, közülük is leginkább a jó tanulók. És ez baj. Mert mi lesz az itthon maradottakkal, velünk, idősebbek­kel, ha a legtehetségesebb gyerekek elhagyják az országot? Ki termeli meg a nyugdíjunkat és ki vezeti el az országot a „Kánaánba”, vagy legalább annak az előszobájába? Az elmúlt időszak nagy tanulsága, hogy az oktatással foglalkozó politikusoknak óvakodniuk kell a meggondolat­lan kijelentésektől. Mint látjuk, az ösztöndíjas helyek radiká­lis csökkentésének és a röghöz kötésnek a terve is pánikot keltett. Ezért kerültek alternatívaként előtérbe a külföldi ta­nulmányok. De a gyermekeinkre itthon van szükség. Pers­pektívát és tisztességes munkát kell számukra biztosítani. 99 A gyermekeinkre itthon van szükség. Perspektívát és tisz­tességes munkát kell számukra biztosítani. ÁLLÁSPONT BÓDVAI ILDIKÓ SZERKESZTŐSÉGVEZETŐ Fokozódik a hőség MAGYARORSZÁG. Tegnap, a má­sodfokú hőségriasztás első nap­ján országszerte több települé­sen kezdtek vízosztásba, pára­kapukat állítottak fel, locsolták az utakat. Az előrejelzések sze­rint ma több helyen zivatarra, helyenként felhőszakadásra is számítani lehet, de ezzel együtt a hőség a következő napokban várhatóan tovább fokozódik. A GYSEV és a MÁV-Start is vizet oszt utasainak. A meteorológiai szolgálat veszélyjelzése szerint csütörtö­kön a napi középhőmérséklet 25 Celsius-fok felett alakulhat, emiatt narancssárga, vagyis másodfokú figyelmeztetést ad­­ tak ki Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Somogy, Tolna és Pest megye, valamint Buda­pest területére. Emellett Bara­nya, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komá­rom-Esztergom, Nógrád, So­mogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala és Pest megyére, valamint a fővárosra a várható heves zi­vatarok miatt citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. Ezek közül Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komá­rom-Esztergom, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyében az intenzív záporokból, zivatarok­ból rövid idő alatt 25-30 milli­métert meghaladó csapadék is hullhat, így emiatt ezekre a me­gyékre a felhőszakadás miatt is elsőfokú figyelmeztetés lesz ér­vényben. Hamarosan itt az átállás MAGYARORSZÁG. Egy héttel az analóg földfelszíni műsorszó­rás lekapcsolása előtt a támo­gatott háztartások 95 százalé­kában már befejezte a földfel­színi digitális tévévételi eszkö­zök beszerelését a Nemzeti Mé­dia- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az ország középső ré­szén. A hatóság arra figyelmez­tet, hogy július 31-én 12.30-kor megyénkben is megszűnik a hagyományos analóg földi műsorszórás és nem fog tudni televíziózni az, aki nem áll át a digitális adások vételére. Szünetel a melegvíz-szolgáltatás! A Győr-Szol Zrt. távhőszolgáltatási igazgatósága­­ értesíti a tisztelt fogyasztókat, hogy a karbantartási munkálatok miatt a melegvíz-szolgáltatás 2013. július 31-én hajnali 3 órától 20 óráig a város egész területén szünetel. , Kérjük a fogyasztók megértését és szíves türelmét. . . - • ft f . i t 1 I 4 I * O t. I^4fó8á34' *■ - 1 * ' ' » 4 * * V v- 1

Next