Kisalföld, 2014. március (69. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-14 / 62. szám
2014. MÁRCIUS 14., PÉNTEK Március 15. 'TI WERNER KRISZ Úri muri a Nemzeti Színházban Bezerédi Zoltán visszatekintve a négy évvel ezelőtti fővárosi előadásra. Elmondhatom, hogy teljesen egyenrangú a két előadás, a győri társulat nagyon pontosan és helyesen dolgozott, a végeredmény pedig szombattól látható a színpadon. Egy férfi meghasonlása, drámába torkolló magánéleti és szakmai válsága, mindez egy harsány kanmuri díszleteibe helyezve szombaton mutatja be a Győri Nemzeti Színház Móricz Zsigmond Úri muriját. Bezerédi Zoltán rendezővel GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ: ÚRI MURI A NEMZETI ÜNNEPEN Urak a pokolban is BEMUTATÓ POMARANSKI LUCA - Nem először rendezi az Úri murit, 2010-ben a Nemzeti Színházban állította színpadra. Csak a színészek változtak? - Annak idején, amikor színpadra alkalmaztam az Úri murit, kifejezetten a Nemzeti Színház művészeire írtam a darabot. Akkor a maximumra törekedtem, amihez nem nagyon lehet hozzátenni, legfeljebb bizonyos dolgokat, vonulatokat megerősíteni, arányokon változtatni, amit meg is tettem. Sok mindenben visszakanyarodtam az eredeti regényhez. És persze az is előnyt jelent, hogy a nemzeti színpadon látva a darabot szembesültem hibákkal is, amelyeket most igyekeztem kijavítani. - Például? - A nemzetiben előadott változatba - ezt a kritikák is felrótták nekem - beleírtam több olyan jelenetet, amelyek szinte a Csörgheő Csalit akkor alakító Stohl András magánszámainak tűntek és laposabbá tették a történetet. Most igyekeztem kiegyensúlyozottabbá tenni a két főszereplő viszonyát, megjelenését és egyértelműen Szakhmáry felé billen el az előadás. - Nem lehet nem észrevenni a társadalomkritikát, a felelőtlen dzsentrilétet a darabban - Az Úri muri sokkal személyesebb mű annál, mint hogy általános társadalomkritikaként jelenjen meg a színpadon, és a mai színházban ez talán nem is lenne szerencsés dolog. Móricznak sem ez volt a célja, nem a konkrét társadalmi kérdések érdekelték. Nem véletlen, hogy bár a húszas években írta a regényt, a történetet visszahelyezte 1870-be. Részben rendezői döntés volt, hogy a regény lélektani szálait erősíti meg a társadalomrajzzal szemben, de azért a lecsúszó, a „pokolban is új” dzsentrik pusztuló világa felvet némi párhuzamot a mai kona. A rendezés aktualitására mások is rákérdeztek már, de egyszerű véletlenről van szó. Sem négy éve, sem most nem merült fel a darabválasztásnál semmlyen aktuálpolitikai szempont vagy időzítés. Nem is lehetne hova kötni, a darabban szereplő helyzetek, problémák időtlenek. Éppen ez a szép benne, hogy nem túl konkrét ellentétben például a Rokonok című Móricz-művel, ahol sokkal inkább érezni a történet aktualitását. Tény, hogy a darab sok mindent megmutat a régi dzsentri-, polgári világból, Móricz nagyon sok adalékot, sztorit gyűjtött, amelyekre aztán sajátos írástechnikával ráaggatott klasszikus népi történeteket. Azért egy társadalomrajz kibontakozik a darabból - megmutatja, mennyire zárkózottak és szűk látókörűek voltak abban az időben az emberek -, de Móriczot alapvetően inkább a nők érdekelték ebben a történetben. - Férfi-nő konfliktusból pedig van bőven, hiszen egy szerelmi háromszög szemtanúi lehetünk... - A főszereplő, Szakhmáry Zoltán két nő között őrlődik: az egyikből már kiszeretett, a másikik Győrben teljesen máshogy, hatásosabban „működik” a darab díszlete. Bezerédi Zoltánkát viszont nem tudja felvállalni. Súlyos helyzet, az pedig különösen érdekes, hogy a való életben Móricz is hasonló, mondhatni morbid élethelyzetbe került. Érdemes elolvasni Móricz és Simonyi levelezését, egy különleges, szinte gyermeki szerelem bontakozik ki belőle... amiből aztán egy tízéves rossz házasság lett. - Ugyanazzal a koreográfussal (Diószegi László), díszlet- és jelmeztervezővel (Menczel Róbert és Cselényi Nóra) dolgozott mint négy éve. Bevált csapaton nem változtat? - Egy rendezőnek - különösen, ha idegen színházban kap feladatot - biztonságot jelent olyanokkal dolgozni, akik értik és akiket ő is ért, akikkel jól kiegészítik egymást. Ennek ellenére nem lehetett teljes egészében áthozni mindent, míg például a nemzetiben süllyesztő, Győrben forgók vannak a színpadon. A rutin egyébként sem minaz Úri muri. Főhőse Szakhmáry Zoltán, a mintagazdasággal kísérletező földbirtokos, akinek újat akarása, cselekvő energiája apránként mállik szét szőkébb és tágabb környezete állóvizében. Házassága romokban, szeretőjét, a hamvas parasztlányt másfél éve rejtegeti a világ elől. Szakhmáryt szorongatják a gondok - az adósság, a lelkiismeret-furdalás, az értetlenség, az elmaradott kisvárosi közeg mígnem feladja a harcot és egy borgőzös, maratoni mulatozás során megtalálja problémáira a végső megoldást... dig működik; mivel zenés darabról van szó, élő zenekarral, több a hibalehetőség, mint egy prózai előadásnál. Talán a zenészeknek nehezebb ebből a szempontból, hiszen ez a fajta zene, az autentikus magyar népzenei betétek más játékot követelnek, mint például egy klasszikus szimfonikus mű. A történet egy férfiról szól, aki egyszerre keveredik komoly magánéleti és súlyos gazdasági válságba és látjuk, ahogy ez a kettő összeadódva milyen drámába torkollik A női főszereplő, Szakhmáry feleségének szerepét eredetileg a saját feleségéről, Holics Jankáról mintázta - majd a szeretőjével, Simonyi Máriával játszatta el... a METOSZ MINDENKI LÁTOTT VALAMIT - A LEGENDÁK ÉLNEK Petőfit a szeretet „vitte” Szibériába Ál-Petőfik járták a forradalom után az országot, mert sokak szerint a költő túlélte a segesvári ütközetet. Mások szerint Szibériába került hadifogolyként, és verseivel a zsebében hunyt végül el. LEGENDA KISS TÍMEA Az irodalomtörténész szerint Petőfi Sándor halálának kutatása elérkezett az „utolsó órához”, amikor még feltárható lenne a nyughelyének vélt fehéregyházi tömegsír. Forradalmár, szabadságharcos hős és a szabadságért küzdő költő, aki hűséges szerelmes és nemes kiállású fiatal, így él bennünk Petőfi Sándor képe, aki vékony, alacsony termetű fiatalember volt. A hadseregtől első ízben betegeskedése, később személyes konfliktusai miatt szerelt le, végül akkor érte a halál, amikor Bem seregébe visszatérve az életét próbálta óvni a segesvári ütközetben. Idén lesz 25 éve, hogy egy magyar-amerikai kutatócsoport „megtalálta” Petőfi Sándor sírját a Bajkál-tó közelében, Barguzinban. Újabb keletű történetek szerint Örményországon át került Szibériába hadifogolyként a költő, ahol egyesek szerint újraházasodott, mások szerint sétapálcájába rejtette verseit. Generációkon át ível történetének mesélése, így mára a folklór része lett. Emblematikus történelmi és irodalmi alak Petőfi, nem véletlen, hogy 3154 településünkön 2792 köztér viseli az ő nevét. Életét annak ellenére is számos legenda övezi, hogy a legtöbben ismerjük történetét és számos művét - magyarázta Szűcs Gábor. Az irodalomtörténész szerint még Petőfi költeményei is népballadaként élik életüket, hiszen tájegységenként soknak megvan a maga variánsa - mondta az 1849. július 31-én, 26 évesen elhunyt költő haláláról. ELŐSZÖR TABU, KÉSŐBB NÉPI HŐS Petőfi halála után hét évig tabu volt nemhogy a költő sorsát kutatni, de még beszélni is róla. A Haynau-érában, amikor 1849-50-ben a tábornok teljhatalmat kapott a bécsi kormánytól, és kivégeztette az aradi tizenhármakat, kényszersorozásokat és bebörtönzéseket hagyott jóvá, megtiltották, hogy a ’48-as forradalomról és szabadságharcról szó essék. Majd a Bach-féle nyílt önkény éveit 1859-ig nyögte az ország. Ez idő alatt tények nem, csak ellentmondásos elbeszélések láttak napvilágot, hiszen sokakat foglalkoztatott a már életében is nemzeti költőnkként számon tartott Petőfi. Számos történet számol be oroszországi Petőfi-sírokról, olykor még egy-egy Petrovics-feliratú sírhelyfotó is felbukkan, Szűcs Gábor mégis az „eredeti” történet mellett foglal állást. Ugyan arról már tudtunk, hogy a segesvári csata szemtanúit megzavarhatta Petőfy Ignác személye, akivel Bem seregében sokan összekeverhették a költőt, új részletek is napvilágot láttak. Az irodalomtörténész Kurka Mihály elfeledett visszaemlékezéseire nagyobb hangsúlyt fektetett, így derült ki, hogy a honvéd huszár láthatta utoljára élve Petőfit. ADDIG ÉLT, AMÍG MEG NEM HALT Egyesek szerint nem hunyt el, hanem az országban maradva bujdosott. Ál-Petőfik járták ’48 után a falvakat, és a nép hiszékenységét kihasználva szállást, ételt vagy pénzt kértek. A londoni magyar emigránsok között is fel-felbukkantak, az egyik sikeres csaló még földekhez is jutott ily módon - magyarázta az irodalomtörténész. - Rejtélyes és ezért izgalmas Petőfi Sándor magánéletével foglalkozni. Pedig a műveit olvasva jobban megismernénk magát a költőt - tette hozzá a legendák felsorolásához Szűcs Gábor. Bezerédi Zoltán SE Idén lesz 25 éve, hogy egy magyar-amerikai kutatócsoport „megtalálta” Petőfi Sándor sírját a Bajkál-tó közelében, Barguzinban. LŐRINCZ L. LÁSZLÓ ÉS PETŐFI Amikor Lőrincz L. László - vagy ahogy több könyvét jegyzi, Leslie L. Lawrence -, a népszerű magyar regényíró, orientalista és műfordító a szibériai Burjátföldön élt, ő maga is találkozott a segesvári ütközet után hadifogolyként elhurcolt Petőfi legendájával. - Ulan Udéban, a Burját Köztársaság fővárosában egy professzor beszélt nekem a helyi Petőfi-legendákról, amelyekről a zsidó folklór kutatásakor hallott. Több faluban kész legendakör alakult ki a magyar költő körül, több falunak saját története van arról, hogyan élt és nősült meg ott újra a költő, majd halála után hogyan találták meg magyar nyelven írt verseit a kabátzsebében. Amikor itthon azután meséltem a hallottakról, annyiban maradt ez a történet, de tudtam róla, hogy Morvai Ferenc vállalkozó kutatja a témát, még ha nem is hiszek és hittem a sikerében - emlékezett vissza Lőrincz L. László. 13