Kisalföld, 2014. március (69. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-14 / 62. szám

2014. MÁRCIUS 14., PÉNTEK Március 15. 'TI WERNER KRISZ Úri muri a Nemzeti Színházban Bezerédi Zoltán visszatekintve a négy évvel ezelőtti fővárosi előadásra. Elmondhatom, hogy teljesen egyenrangú a két előadás, a győri társulat nagyon pontosan és helyesen dolgozott, a végeredmény pedig szombattól látható a színpadon. Egy férfi meghasonlása, drámába torkolló magánéleti és szakmai válsága, mindez egy harsány kanmuri díszleteibe helyezve­­ szombaton mutatja be a Győri Nemzeti Színház Móricz Zsigmond Úri muriját. Bezerédi Zoltán rendezővel GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ: ÚRI MURI A NEMZETI ÜNNEPEN Urak a pokolban is BEMUTATÓ POMARANSKI LUCA - Nem először rendezi az Úri mu­rit, 2010-ben a Nemzeti Színház­ban állította színpadra. Csak a színészek változtak? - Annak idején, amikor szín­padra alkalmaztam az Úri murit, kifejezetten a Nemzeti Színház művészeire írtam a darabot. Ak­kor a maximumra törekedtem, amihez nem nagyon lehet hozzá­tenni, legfeljebb bizonyos dolgo­kat, vonulatokat megerősíteni, arányokon változtatni, amit meg is tettem. Sok mindenben vissza­kanyarodtam az eredeti regény­hez. És persze az is előnyt jelent, hogy a nemzeti színpadon látva a darabot szembesültem hibák­kal is, amelyeket most igyekez­tem kijavítani. - Például? - A nemzetiben előadott vál­tozatba - ezt a kritikák is felrót­ták nekem - beleírtam több olyan jelenetet, amelyek szinte a Csörgheő Csalit akkor alakító Stohl András magánszámainak tűntek és laposabbá tették a tör­ténetet. Most igyekeztem ki­egyensúlyozottabbá tenni a két főszereplő viszonyát, megjelené­sét és egyértelműen Szakhmáry felé billen el az előadás. - Nem lehet nem észrevenni a társa­­dalomkritikát, a felelőtlen dzsentrilé­tet a darabban - Az Úri muri sokkal szemé­lyesebb mű annál, mint hogy ál­talános társadalomkritikaként jelenjen meg a színpadon, és a mai színházban ez talán nem is lenne szerencsés dolog. Móricz­­nak sem ez volt a célja, nem a konkrét társadalmi kérdések ér­dekelték. Nem véletlen, hogy bár a húszas években írta a regényt, a történetet visszahelyezte 1870-be.­­ Részben rendezői döntés volt, hogy a regény lélektani szálait erősíti meg a társadalomrajzzal szemben, de azért a lecsúszó, a „pokolban is új” dzsentrik pusztuló világa felvet némi párhuzamot a mai kona.­­ A rendezés aktualitására mások is rákérdeztek már, de egyszerű véletlenről van szó. Sem négy éve, sem most nem merült fel a darabvá­lasztásnál sem­­mlyen aktuálpo­­litikai szempont vagy időzítés. Nem is lehetne hova kötni, a darabban szereplő helyzetek, problémák időtlenek. Éppen ez a szép benne, hogy nem túl konkrét­­ ellentétben például a Rokonok című Mó­­ricz-művel, ahol sokkal inkább érezni a történet aktualitását. Tény, hogy a darab sok min­dent megmutat a régi dzsentri-, polgári világból, Móricz nagyon sok adalékot, sztorit gyűjtött, amelyekre aztán sajátos írástech­nikával ráaggatott klasszikus né­pi történeteket. Azért egy társada­lomrajz kibontakozik a darabból - megmutatja, mennyire zárkó­zottak és szűk látókörűek voltak abban az időben az emberek -, de Móriczot alapvetően inkább a nők érdekelték ebben a történet­ben. - Férfi-nő konfliktusból pedig van bőven, hiszen egy szerelmi há­romszög szemtanúi lehetünk... - A főszereplő, Szakhmáry Zoltán két nő között őrlődik: az egyikből már kiszeretett, a másiki­k Győrben teljesen máshogy, hatásosabban „működik” a darab díszlete. Bezerédi Zoltán­kát viszont nem tudja felvállalni. Súlyos helyzet, az pedig különö­sen érdekes, hogy a való életben Móricz is hasonló, mondhatni morbid élethelyzetbe került. Ér­demes elolvasni Móricz és Simo­­nyi levelezését, egy különleges, szinte gyermeki szerelem bonta­kozik ki belőle... amiből aztán egy tízéves rossz házasság lett. - Ugyanazzal a koreográfussal (Dió­szegi László), díszlet- és jelmezter­vezővel (Menczel Róbert és Cselé­­nyi Nóra) dolgozott mint négy éve. Bevált csapaton nem változtat? - Egy rendezőnek - különö­sen, ha idegen színházban kap feladatot - biztonságot jelent olyanokkal dolgozni, akik értik és akiket ő is ért, akikkel jól kiegé­szítik egymást. Ennek ellenére nem lehetett teljes egészében át­hozni mindent, míg például a nemzetiben süllyesztő, Győrben forgók vannak a színpadon. A rutin egyébként sem min­az Úri muri. Főhőse Szakhmáry Zoltán, a mintagazdasággal kísérletező földbirtokos, akinek újat akarása, cselekvő energiája apránként mállik szét szőkébb és tágabb környezete állóvizében. Házassága romokban, szeretőjét, a hamvas parasztlányt másfél éve rejtegeti a világ elől. Szakhmáryt szorongatják a gondok - az adósság, a lelkiismeret-furdalás, az értetlenség, az elmaradott kisvárosi közeg mígnem feladja a harcot és egy borgőzös, maratoni mulatozás során megtalálja problémáira a végső megoldást... dig működik; mivel zenés darab­ról van szó, élő zenekarral, több a hibalehetőség, mint egy prózai előadásnál. Talán a zenészeknek nehezebb ebből a szempontból, hiszen ez a fajta zene, az auten­tikus magyar népzenei betétek más játékot követelnek, mint például egy klasszikus szimfoni­kus mű. A tör­ténet egy férfiról szól, aki egy­szerre keveredik komoly magánéleti és súlyos gazdasági válságba és lát­juk, ahogy ez a kettő összeadódva milyen drámába torkollik A női fősze­replő, Szakh­máry felesé­gének szere­pét eredetileg a saját fele­ségéről, Holics Jankáról min­tázta - majd a szeretőjével, Simonyi Máriával ját­szatta el... a METOSZ­ MINDENKI LÁTOTT VALAMIT - A LEGENDÁK ÉLNEK Petőfit a szeretet „vitte” Szibériába Ál-Petőfik járták a forradalom után az országot, mert sokak szerint a költő túlélte a segesvári ütközetet. Mások szerint Szibériába került hadifogolyként, és verseivel a zsebében hunyt végül el. LEGENDA KISS TÍMEA Az irodalomtörténész szerint Petőfi Sándor halálának kutatása elérkezett az „utolsó órához”, amikor még feltárható lenne a nyughelyének vélt fehéregyházi tömegsír. Forradalmár, szabadságharcos hős és a szabadságért küzdő költő, aki hűséges szerelmes és nemes kiállású fiatal, így él bennünk Petőfi Sándor képe, aki vé­kony, alacsony termetű fiatalember volt. A hadseregtől első ízben betegeskedése, később személyes konfliktusai miatt sze­relt le, végül akkor érte a halál, amikor Bem seregébe visszatérve az életét pró­bálta óvni a segesvári ütközetben. Idén lesz 25 éve, hogy egy ma­gyar-amerikai kutatócsoport „megtalál­ta” Petőfi Sándor sírját a Bajkál-tó köze­lében, Barguzinban. Újabb keletű törté­netek szerint Örményországon át került Szibériába hadifogolyként a költő, ahol egyesek szerint újraházasodott, mások szerint sétapálcájába rejtette verseit. Ge­nerációkon át ível történetének mesélé­­se, így mára a folklór része lett.­­ Emblematikus történelmi és irodalmi alak Petőfi, nem véletlen, hogy 3154 telepü­lésünkön 2792 köztér viseli az ő nevét. Életét annak ellenére is számos legenda övezi, hogy a legtöbben ismerjük történetét és szá­mos művét - magyarázta Szűcs Gábor. Az irodalomtörténész szerint még Petőfi költe­ményei is népballadaként élik életüket, hi­szen tájegységenként soknak megvan a ma­ga variánsa - mondta az 1849. július 31-én, 26 évesen elhunyt költő haláláról. ELŐSZÖR TABU, KÉSŐBB NÉPI HŐS Petőfi halála után hét évig tabu volt nem­hogy a költő sorsát kutatni, de még be­szélni is róla. A Haynau-érában, amikor 1849-50-ben a tábornok teljhatalmat ka­pott a bécsi kormánytól, és kivégeztette az aradi tizenhármakat, kényszersorozáso­kat és bebörtönzéseket hagyott jóvá, meg­tiltották, hogy a ’48-as forradalomról és szabadságharcról szó essék. Majd a Bach-féle nyílt önkény éveit 1859-ig nyög­te az ország. Ez idő alatt tények nem, csak ellentmondásos elbeszélések láttak nap­világot, hiszen sokakat foglalkoztatott a már életében is nemzeti költőnkként szá­mon tartott Petőfi. Számos történet számol be oroszor­szági Petőfi-sírokról, olykor még egy-egy Petrovics-feliratú sírhelyfotó is felbuk­kan, Szűcs Gábor mégis az „eredeti” tör­ténet mellett foglal állást. Ugyan arról már tudtunk, hogy a segesvári csata szemtanúit megzavarhatta Petőfy Ignác személye, akivel Bem seregében sokan összekeverhették a költőt, új részletek is napvilágot láttak. Az irodalomtörténész Kurka Mihály elfeledett visszaemlékezé­seire nagyobb hangsúlyt fektetett, így derült ki, hogy a honvéd huszár láthatta utoljára élve Petőfit. ADDIG ÉLT, AMÍG MEG NEM HALT Egyesek szerint nem hunyt el, hanem az országban maradva bujdosott.­­ Ál-Petőfik járták ’48 után a falvakat, és a nép hiszé­kenységét kihasználva szállást, ételt vagy pénzt kértek. A londoni magyar emigrán­sok között is fel-felbukkantak, az egyik si­keres csaló még földekhez is jutott ily mó­don - magyarázta az irodalomtörténész. - Rejtélyes és ezért izgalmas Petőfi Sándor magánéletével foglalkozni. Pe­dig a műveit olvasva jobban megismer­nénk magát a költőt - tette hozzá a le­gendák felsorolásához Szűcs Gábor. Bezerédi Zoltán­­ S­E Idén lesz 25 éve, hogy egy magyar-amerikai kutatócsoport „megtalálta” Petőfi Sándor sírját a Bajkál-tó közelében, Barguzinban. LŐRINCZ L. LÁSZLÓ ÉS PETŐFI Amikor Lőrincz L. László - vagy ahogy több könyvét jegyzi, Leslie L. Lawrence -, a népszerű magyar regényíró, orientalista és műfordító a szibériai Burjátföldön élt, ő maga is találkozott a segesvári ütközet után hadifogolyként elhurcolt Petőfi legendá­jával. - Ulan Udéban, a Burját Köztársaság fővárosá­ban egy professzor beszélt nekem a helyi Petőfi-legendákról, amelyekről a zsidó folklór kutatásakor hallott. Több faluban kész legendakör alakult ki a magyar költő körül, több falunak saját története van arról, hogyan élt és nősült meg ott újra a költő, majd halála után hogyan találták meg magyar nyelven írt verseit a kabátzsebében. Amikor itthon azután meséltem a hal­lottakról, annyiban maradt ez a történet, de tudtam róla, hogy Morvai Ferenc vállalkozó kutatja a témát, még ha nem is hiszek és hittem a sikerében - emlékezett vissza Lőrincz L. László. 13

Next