Kisalföld, 2017. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-20 / 43. szám

12 Szerkeszti: Werner Krisztina Kedd Gyógy­ír Szerda Légyott Csütörtök Bizalmasan Péntek Kisvadföld Szombat Szieszta Gilbert Varga vezényli az egyetem zenekarát Gilbert Vargát rendszeresen láthatjuk Győrben is, ahon­nan édesapja származik. A Londonban született Gilbert Varga a híres magyar hegedűművész, Varga Tibor fia. A Széchenyi István Egyetem egyetemi zenekarát vezényelte tegnap a világhírű karmester, Gilbert Varga. 2010-ben, első győri fellépésének próbái idején meglátogatta az édesapja nevét viselő zeneművé­szeti intézetet. Már akkor említést tett arról, hogy egyszer - ha ideje és a lehetőségek engedik - szí­vesen foglalkozna a hallgatókkal. Most ez az álom valósággá válhatott: három na­pon keresztül tartott próbát az egyetemi zenekar­nak a tegnapi koncert előtt. Ez a családom otthona. Bár én soha nem éltem itt, ettől függetlenül tudom, hogy szüleim és a nagyszüleim nagyon szép éveket töltöttek itt. Gilbert Varga Az 1952-ben, Londonban született Gilbert Varga három nagyon különböző stílusú dirigens - Franco Ferrara, Sergiu Celibidache és Charles Bruck - irányításával folytatta karmesteri tanulmányait. Pályája korai szaka­szában főként kamarazenekarokkal dolgozott Német­országban és Franciaországban - gyakran koncertezett az édesapja által 1954-ben alapított Varga Tibor Kama­razenekarral is. 1985 és 1990 között a Philharmonia Hungarica vezető karmestere volt, turnézott velük Né­metországban, Ausztriában, Svájcban és Olaszország­ban, 1990-ben pedig az ő dirigálásával és Yehudi Me­nuhin közreműködésével mutatkozott be az együttes Budapesten. 1991-től 1995-ig a Stuttgarti Kamarazene­­kar állandó vendégkarmestere, 1997 és 2000 között a Malmöi Szimfonikusok első vendégkarmestere, vala­mint 1997-től tíz évadon keresztül a Baszk Nemzeti Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója. Mindemellett számos nagy európai együttest is dirigált az elmúlt esz­tendőkben, többek között az Orchestre de Paris-t, a Ba­jor Állami Zenekart, a Berlini Rádió Szimfonikus Zene­karát, a Gulbenkian Zenekart, az Orchestre de la Suisse Romande-ot és a Bázeli Szimfonikusokat. Észak-Ame­­rikában 2002-ben mutatkozott be a Minnesotai Zene­karral, akikhez azóta minden évadban visszatér. 2005-ben nagy sikerrel debütált a Philadelphia Zene­karral, a 2007-2008-as szezonban pedig a Dallasi és a Detroiti Zenekarral, valamint több más egyesült álla­mokbeli együttessel. 2009-ben Délkelet-Ázsiában a Malajziai Filharmonikusokkal és a Taipei Szimfonikus Zenekarral lépett fel. „Gyakran elmegyek a házuk előtt és elképzelem, ahogy édesapám kinyitja a kaput gyerekként. Hiába telt el annyi évtized, ilyenkor mindig azt érzem, hogy megáll az idő, a gondolataim folyamatosan a múlt­ban kutakodnak, az emlékek között.” Gilbert Varga a Győri Filharmonikus Zenekarral Gilbert Varga vezényli a XVIII. és a XX. század mestereinek remekműveiből összeállított műsort. Mozart és Haydn a klasszika kiegyensúlyozott tökéletességét sugárzó kompozíciói után Stravinsky és Ravel két balettzenéje szól - mindkettő a hangszerelés utolérhetetlen bravúrdarabja, a várakozásteli kezdettől a teljes extázisig hajló ívet rajzolva. Haydn pompás trombitaversenyének szólistájaként a fiatal magyar trombitásgeneráció kimagasló tehetségű tagja, Vörös Ádám mutatkozik be a nagyközönségnek. 405 9­6 9 Varga Tibor hegedűművész Az általa négy hegedűre komponált Capriccio-Etude 2003-ban az európai rektorok konferenciáján (Graz) az Európai Egyetemek Szövetsége hivatalos himnuszává vált. KISALFÖLD 2017.02.20., hétfő ÉLETREVALÓK: AZ ÉLET- ÉS EMBERSZERETET LEROMBOLJA AZ ELŐÍTÉLETEKET Február elején mutat­ták be az Életrevalók című film színpadi adaptációját a főváro­si Játékszínben Hor­gas Ádám rendezésé­ben, Hirtling István (Philippe) és Vadász Gábor (Criss) fősze­replésével. A nagy si­kerű bemutató óta táblás házakkal megy a darab. Négy felada­tot is kapott benne a pápai származású Kovács Dézi. SZÍNHÁZ MUNKATÁRSUNKTÓL Az Életrevalók című film törté­netét gondolta újra a fővárosi Játékszínben Horgas Ádám rendező. A francia minta a rossz környékről származó fia­tal, fekete férfi és a tolószéké­ben mozdulatlanságra kárhoz­tatott milliomos minden pá­tosztól mentes, mégis szí­­vet-lelket megmozgató, szelle­mes kalandjainak sora. Horgas Ádám ezt írta át színpadra, maga rendezi és a zenéjéért is ő felel. A fiatal színésznőt először pápai emlékeiről, első színpadi szárnypróbálgatásai­ról kérdeztük. - Egész kicsi korom óta vonz a színház, az éneklés. Tizenhá­rom évesen kezdtem a Megafon Zenei Egyesületben énekelni, s énektanárhoz járni. A Scherzo - Zenés Ifjúsági Színpadok Orszá­gos Fesztiválját 2009-ben Pápán rendezték meg. Én a Megafon tagjaként állhattam színpadra, ahol Miklós Tibor zsűrielnök ke­resett meg azzal, hogy a követ­kező darabjában (Freddy Mer­cury-emlékkoncert) szívesen látna Budapesten, a Margitszi­geti Szabadtéri Színpadon. Óriási öröm volt, s máris költöz­tem Budapestre. Később Miklós Tibor több darabjában (Szegény gazdagok, Fame-Rent - A hír­név ára, Egy mágikus misztikus utazás) játszhattam. EMBEREKET ELVÁLASZTÓ FALAK - Hogyan lett ebből hivatás? - Hat éve vettek fel a Pesti Magyar Színiakadémiára Pál András és Őze Áron osztályá­ba. Az akadémia sajátossága, hogy a színinövendékek nem­csak „tanulnak”, hanem a Ma­gyar Színház darabjaiban játszhatnak is, így szerezve több tapasztalatot. 2015-ben végeztem, majd Darvasi Ilona, a Turay Ida Színház igazgatója hívott meg a társulatába. - Hogyan került kapcsolatba Hor­gas Ádámmal? - A Magyar Színházban ren­dezte Horgas Ádám a Vérász című darabot, melyben a Hold szerepét játszhattam. Talán nem elbizakodottság a részemről, ha azt gondolom, hogy elégedett volt velem, s ezért keresett meg egy évvel ezelőtt. Akkor kért fel, hogy vállaljak szerepet az Élet­revalókban. - Korábban látta a darab ötletét adó filmet? - Szinte a bemutatója után azonnal. Nagyon tetszett az a szembesítés, ahogy az előítéle­tek, az embereket elválasztó falak szembefeszülnek az élet- és emberszeretettel. Na és az is, hogy az utóbbiak képesek lerombolni az előbbieket. EGY TINISZERELEM KELLŐS KÖZEPÉN - Érvényes lehet az a párhuzam, ahogy a filmbeli gazdag fehér francia és bevándorló arab, úgy ma a magyar milliomos és a ci­gány fiú között is születhet barát­ság? - Szerintem nagyon is érvé­nyes. Nemcsak Franciaország­ban és Magyarországon, de a világon bárhol ugyanazt jelen­ti gazdag arisztokratának len­ni. Az arab szereplő nem lett volna helyénvaló a magyar változat­ban, hiszen nálunk, főleg most, ebben az átpolitizált viszony­­rendszerben egyálta­lán nem azt jelentené, mint a franciáknál. A romakérdés viszont központi téma és súlyos, megoldandó társadalmi feladatunk. Ezzel lehet nálunk igazán szemlél­tetni a történet eredeti monda­nivalóját. - Hogyan zajlott a próbafolya­mat? Miként alakult a kapcsolata Horgas Ádámmal és a főszereplő Hirtling Istvánnal a közös munka során? - Kezdettől zökkenőmente­sen, gördülékenyen. A játék­színbeli kollégák nagyon köz­vetlenek és kedvesek voltak ve­lem. Mivel az előadásban is a komoly mondanivaló mellett rengeteg a humor, elő-előfor­­dult, hogy a nevetéstől meg kel­lett állnunk néhány percre. Ádámmal a munka minden egyes perce számomra öröm. Jó, ha úgy érzi az ember, hogy a rendező jól ismeri. Márpedig Ádám mindig tudja, mit mond­jon nekem, hogy jobb legyek. Olykor a dicséret, máskor egy fejbe kólintás és van, hogy a csend hat rám. Hirtling Istvánt most ismertem meg, nagy él­mény volt látni munka közben. - Hogyan lehet színészileg meg­oldani a többes szereposztást? Milyen buktatói vannak e feladat­nak? - Nos, én vagyok Elisa, Phi­lippe örökbe fogadott lánya, aki egy elkényeztetett fiatal. Éppen egy tiniszerelem kellős közepén jár. Teljesen más ka­rakter Nina, Driss húga, a mélyszegénységben élő cigány lány, aki rossz társaságba ke­veredik. Ezeken túl még két másik jelenetben is van kisebb jelenésem. Szép feladat több karaktert egyszerre játszani és egyben kihívás is. Az ének és próza együttese azért nehe­zebb, hiszen a pontos éneklés közben játszani is kell. De hát ez a szakma erről szól. AZ EGYETLEN, AKI NEM ÉREZ IRÁNTA SZÁNALMAT - Ön milyen életstratégiát válasz­tana, ha hirtelen gyökeresen megváltozna az élete, miként az Életrevalók főszereplőjének? - Magamat ismerve, mond­juk a tolókocsi láttán azt érez­­ném, vége a világomnak. De ez a lemondás, feladás csak időleges lenne, mert aztán biz­tosan küzdenék azért, hogy másként bár, de újra képes le­hessek a boldogságra, a teljes életre. - Miért nehéz - vagy könnyű? - elfogadni az élethez mások segít­ségét? - Szerintem inkább nehéz. Nem jó érzés másokra utalva élni, illetve más emberek szá­nalmát érezni. Nagyon szép pillanata az előadásnak, mikor Philippe megjegyzi, hogy Driss (cigány fiú) az egyetlen, aki nem érez iránta szánalmat. - Milyen más szerepekben, szín­padokon láthatjuk még Kovács Dézit? - A Turay Ida Színházban számos darabban játszom. Főszereplőként pedig nemrég Az angyalok nem sírnak című ’56-os produkcióban kaptam feladatot. Dézi és a színpad arisztokratái ‘f'l’V»’, ' » "·1 ’t "V*- % "V -v A cigány fiú és a mozgásképtelen magyar milliomos játékszíni ka­landjaiban, az Életrevalókban több szerepben is láthatjuk Kovács Dézit. Az Életrevalók 2011-ben bemutatott francia vígjáték, dráma. A film valóságos történeten alapul, amit a rendezők egy 2004-es doku­mentumfilmből ismertek meg. FOTÓ: youtube

Next