Kisalföld, 2018. április (73. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-19 / 90. szám

12 Bizalmas Szövegtanulás A színészet játék, játszva kell csinálni. A szövegtanulás benne a kemény munka. Számomra rendkívül fontos a precizitás. Ha viszont már megtanultam, el lehet engedni a „gyeplőt”, és jöhet a játék. (Esztergályos Cecília) KISALFÖLD 2018.04.19., csütörtök ESZTERGÁLYOS CECÍLIA SZERET ELVONULNI, HA NAGY FELADAT VÁR RÁ A színészet játék és boldogság Esztergályos Cecília néhány nappal ezelőtt vehette át a Kos­­suth-díjat, amely szá­mára nagy boldogság. Meglepetésekről, ba­rátságról és házasság­ról beszélgettünk a 75 éves színművésszel. PORTRÉ KANCSÁR TÍMEA - Nemrég azt nyilatkozta, hogy már csak akkor tenne boldogabb, ha megkapná a Kossuth-díjat, és most nem sokkal később gratulál­hatunk is hozzá! Hogyan ünnepelt? - Nagyon boldog vagyok az­óta, hogy megkaptam róla az értesítést. Rendkívül feltölti a telkemet. Miután lezajlott a hi­vatalos ceremónia és egy ki­sebb fogadás a Parlament Va­dász Termében, a Vigadóban volt egy vacsorával egybekö­tött nagyobb fogadás. Másnap már dolgoztam, és azóta is fo­lyamatosan megyek valahová fellépni. Most nagyon elfoglalt vagyok. SZÜLINAPI MEGLEPETÉS­­ Januárban, 75. születésnapján óriási meglepetéssel készült ön­nek a budapesti Körúti Színház. Szereti a meglepetéseket? Igen, versenylovak vagyunk. Amikor eldördül a „pisztoly”, ezerrel odatesszük magunkat. Esztergályos Cecília - A boldogságot persze! A jó­kat nagyon! A színház tényleg meghirdette a Maud és Harold című előadást, elvittek a szín­házba játszani, és amikor el­kezdődött az előadás, és el­mondtam az első szót, fergete­ges tapsot kaptam. Gondol­tam, nagyon jó közönség lesz, de nem hagyták abba a tapsot. Hosszú ideig nem értettem, hogy a közönség soraiban ülők mind engem ünnepelnek, hiszen én előadásra men­tem, és nem egy parti­ra. De felgyulladtak a fények, és láttam, hogy a nézők mind az én kedvemért jöttek. Nagyon so­kat sírtam, és na­gyon meg voltam KEDVENCEK - Példaképe? - Több is van Kiss Manyi, Dajka Margit, Psota Irén, Törőcsik Mari. - Kedvenc filmje, amelyben ját­szott? - Ajándék ez a nap. Gothár Péter rendezte. - Színe? - Piros és a fekete. - Állata? - Kutya, madár, macska. - Humoristája? Hofi Géza hatva. Az egészet Galambos Zoltán (a Körúti Színház igaz­gatója - a szerk.) rendezte, és ő hívta meg a társulatával azt a két-háromszáz embert, aki ott volt. Egyébként imádom a színpadon a váratlan helyzete­ket! Olyanban például renge­teg részem volt, amikor nem ment le a füg­göny, és to­vább kellett játszani. Sokszor előfordul, hogy rögtö­nözni kell. BARÁTSÁG A SZÍNPADON - Tordai Teri színművész is most kapta meg a Kossuth-díjat. Ez jól jött ki, hiszen hosszú évtizedes munkakapcsolat és barátság köti önöket össze. A napokban is együtt próbálják a Zserbótangó című tragikomédiát az Új Színház­ban. A színpadi játék két „nyugál­lományba vonult” színésznő tör­ténetét meséli el, akik élethelyze­teikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük ka­­cagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavar­gó forgatagává válik.­­ A darab egy nagy egymásra találás, hiszen ez a munka is bi­zonyítja, hogy néha olyanok vagyunk, mintha testvérek len­nénk. Teriké szokta mondani, mintha a kicsi hugija lennék. 80 oldalnyi szöveget kell meg­tanulnunk Terikével, ez nagyon nagy megpróbáltatás, de nagyon örü­lünk neki, mert egyben memó­riagyakorlat és kihívás is. A főbérlőnket pedig Bordán Irén alakítja. Dörner György ren­dezte, és ő is írta hozzá a zenét. - Játsszunk el azzal a gondolattal, hogy a ma­gánéletben össze kellene költöz­niük Tordai Terivel Mit gondol jól kijönnének? - Próba szerencse. Együtt lakva tudja meg az ember, hogy mit tud a másik. Azt ki kell próbál­ni. Bár én szeretek magamban. Általában egyedül öltözöm, ha van rá lehetőség, mert szeretek visszavonulni akkor, amikor nagy feladat előtt állok. IZGUL FELLÉPÉS ELŐTT - Ilyenkor időt kell hagyni hogy ki­csit befelé tudjon koncentrálni? - Persze, erre mindenkinek szüksége van. - A mai napig izgul mielőtt kilép a színpadra? - Természetesen. A versenyló is olyan, nem? Hiába futott már bármennyit... Igen, versenylo­vak vagyunk. Amikor eldördül a „pisztoly”, ezerrel odatesszük magunkat. NÉVJEGY Esztergályos Cecília Magdolna 1943. január 26-án született Bu­dapesten. 1960-ban az Állami Balettintézetben szerzett táncművészdiplomát, majd 1960-1963 között a Pécsi Balett szerződtette. 1964-ben kezdte és 1968-ban végezte el a Szín­ház- és Filmművészeti Főiskola (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem) színművész szakát. 1968-tól 1984-ig a Thália Szín­ház, 1984-től 1990-ig pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1972-ben Jászai Mari-díjjal, 1982-ben érdemes művész, 2013-ban pedig „Kiváló művész" címmel tüntették ki. Idén márci­us 15-én Kossuth-díjas színművésznő lett. FÉRJE A TÁMASZA - Fontos szerep jut az életében a barátoknak? - Az emberi kapcsolatok na­gyon fontosak számomra, de igazából nincsenek barátnőim vagy barátaim, mert nincs időm ezeket a kapcsolatokat ápolni. Mert ha nem vagyok a színpadon, nem forgatok, vagy nem vagyok meghívva valaho­va előadóestre, akkor otthon töltöm az időm nagy részét, festek, illetve kerámiázom. Az urammal vagyok, sütök, főzök - jól érezzük magunkat. Ilyen nyugalmasabb időszak tavaly nyáron volt utoljára. Remélem, hogy idén nyáron is egészség­ben és békében leszünk, és tu­dunk egymással is többet fog­lalkozni. Már 33 éve élünk együtt.­­ Fettételezem, mindig számíthat rá. Nekem nagyon nagy mentőövem a férjem, mindent elmondok neki, és ő minden­ben segít. Érzelmileg, lelkileg helyrerak, felállít, hogy tovább tudjunk menni az úton. A SPORTOLÓ IS BÜSZKE ANYÓSÁRA Fodor Rajmund kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó Esztergályos Ce­cília veje. Büszkén posztolt hivatalos oldalán a díjátadóról: „Engedjétek meg, hogy büszkélkedjek egy picit! Ezen a szép ünnepnapon szeretett rokonom, egy ország Cik­kéje, több generáció Ancija, a színpadot ked­velő közönség legkedvesebb Mici nénije, a Balettintézetet is végzett Esztergályos Cecília Kossuth-díjas színművésznő lett! Ez a díj szeretett kis országunk legmagasabb művészeti-kulturális elismerése! Tiszta szí­vemből gratulálok neki az egész pályafutásához, illetve ehhez a rend­kívül fontos elismeréshez is! Kiérdemelte! Nagyon megérdemelte! To­vábbi jó egészséget, szeretetet és sok-sok nevetést kívánok. Ciliké!” - írta a feltöltött fotóhoz a sportoló. Esztergályos Cecília számára az emberi kapcsolatok nagyon fontosak. A Kossuth-díjas színésznő imádja a színpadot és szinte megállás nélkül dolgozik. Testvérek módjára civakodnak Tordai Terivel Ötven éve jóbarátok, de még így is meg kellett tanulniuk együtt élni a színpadon. A nyolcvanoldalnyi szövegről nem is beszélve. Egy fedél alá kényszerül a magyar színjátszás két nagyasszonya. Leg­alábbis az Újszínház Zserbótangó című drámájában, ami szerencse, hisz Esztergályos Cecília és Tordai Teri mindketten azt vallják: nehezen al­kalmazkodnak, így nem lenne könnyű dolguk, ha az életben is össze kéne költözniük. - Fiatalabb koromban nem szerettem ilyen intim térben játszani, de ez a szerep kiváló. Igazi nagyszerű megpróbáltatás és memóriagyakorlat számomra, hiszen 80 oldalnyi szöveget kell megtanulnunk Terikével - mondta Esztergályos a fiatalokat megszégyenítő feladatról. - Egy kamaradarab olyan, mintha egy wimbledoni teniszmeccset vív­nánk: ha valamelyikünk elejti a labdát, akkor nagyon nehéz visszatérni a pályára. Ám szerintem mindkettőnk nevében elmondhatom, hogy ez a sok szöveg és az ilyen darabok tartanak minket fiatalon. A drámai és vicces helyzetekben is bővelkedő történet próbaheteiben a két színésznőnek meg kell tanulni együtt élni a színpadon, amiben év­tizedeken átívelő barátságuk segíti őket, dacára annak, hogy mindket­ten egyetértenek abban, hogy igen rapszodikus lenne, ha közös lakás­ba kényszerítené őket az élet. - Nem vagyunk alkalmazkodó természetűek. Ha összeköltöznénk, ak­kor lehet, hogy 2-3 napig nem is állnánk szóba egymással. Úgy kép­zelem, hogy én olvasnék addig, míg Ciliké zenét hallgatna vagy balett­gyakorlatokat végezne, de egy idő után megbeszélnénk a problémát - mesélte Tordai, majd Ciliké vette át a szót. - Sokszor dolgoztunk együtt, de a Zserbótangó egy nagy egymásra ta­lálás, hiszen ez a munka is bizonyítja, hogy olyanok vagyunk, mintha testvérek volnánk, vagy ahogy Teriké mondaná, mintha a kicsi hugija lennék. Kicsi hugi. Tordai Teri (jobbra) hívja így Esztergályos Cilit, akivel sokszor dolgozott együtt. Ötvenéves barátságra teszi fel a koronát a Zserbótangó című közös színdarab. FOTÓ: CZERKL GÁBOR

Next