Kisdednevelés, 1901 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1901-09-01 / 17. szám
XXX. évfolyam. 17. SZ. Budapest, 1901. szeptember 1. KISDEDNEVELÉS. SZÜLŐK, KISDEDNEVELŐK ÉS A NEVELÉSÜGY BARÁTAI SZÁMÁRA. FELELŐS SZERKESZTŐ: SEGÉDSZERKESZTŐ: PERES SÁNDOR. ? FÁBIÁN IRHA. KIADJA A „KISDEDNEVELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE.“ Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. ELŐFIZETÉSI ÁR ! Egyesületi tagok a lapot évi 6 korona tagsági Egész évre...........................................8 korona, 1 díjért kapják. Újonnan belépő tagok a 6 ko-Félévre......................................................4 korona, 1 zónán kivül a segélyalapra 2 koronát fizetnek Negyedévre...........................................2 korona, egyszer és mindenkorra. Óvónőképző-intézeti növendékek a lapot egész évre 4, félévre 2 koronáért rendelhetik meg. Kéziratok a szerkesztőséghez (Bpest, VI., Bajza u. 27.), előfizetési pénzek, tagdíjak és reclamatiók pedig Wunderlich Nándor egyesületi pénztároshoz (Bpest, VII., Rózsa u. 23.) küldendők. Pályázatokat ingyen, hirdetéseket jutányos áron közlünk. Záró vizsgálat. Őskori maradvány, melyet kiirtani, úgy látszik lehetetlen. Hivatalos Utasításaink s a józan pedagógia óvodákban csakis záróünnepet ismer, de az élet „vizsgálatot“ tart. Vizsgálatot tart, mert a laikus közönség a vizsgálatokat rendező iskolát ismeri, az óvodákat még nem s mert az óvoda oly közel esik az iskolához, hogy az óvónő nem akar különbözni a tanítónőtől a vizsgálat tartásában sem, mint ahogyan nem különbözik pl. a kalap viselésében. Alkalmunk volt végig élvezni egy ilyen »vizsgálatot«. A gyermekek mondóka mellett bejöttek a munkaterembe, ott helyet foglaltak s nézegették az 5—6 vendéget és hivatalos egyént (felügyelő-bizottsági tagot) Az óvónéni kiszólította sorra mind a 47 gyermeket, akik mondtak egy-egy verset, azt hiszem mondtak vagy negyvenet. És hogyan ? Minden gyermek egy lélegzetvételre igyekezett versét ledarálni, de mert a vers hosszabb volt, mint a szász, a gyermek kínlódott, belevörösödött, hadart s a belégzéskor is hebegett. Le sem írhatjuk, mily kellemetlen az ilyen verselés hallgatása, s az ily verselőnek a látása. A verset nem értjük s az egész verselésből nem marad emlékezetünkben más,mint a lélekzetért kapkodó, hangokat és szavakat szürcsölő szegény 17