Kisdednevelés, 1912 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1912-02-01 / 3. szám
donítható, hogy e téren már angol és amerikai tanítók számára képzőintézet is nyílt meg Rómában Montessori vezetése alatt. A Montessori-féle kisdednevelési rendszer több mint módszeres tanítás, a modern tudomány alkalmazása az, egy új emberfaj kifejlesztésére. Montessori asszony maga elismert nevű anthropológus, aki mint nevelő a tapasztalati tudományok induktív módszereit veszi alkalmazásba az egyéniség legtökéletesebb kifejlesztésére, annak teljes szabadsága respektálásával. S e módszerek ugyanazok, mint amelyeket biológiai téren fogadott el ma már minden kutató. Néhány szóval vázolva, Montessori mindenekelőtt oly környezetbe állítja a gyermeket, amely egyéniségét felszabadítja, oly légkört ad neki, amelyben semmi kényszer, semmi erőltetés nincs, semmi, ami a gyermek makacsságát és megátalkodottságát kihívná. Másodsorban pedig módszere az érzékek nevelése, melynek segítségével a gyermekben a testi környezetéhez való viszony helyes érzékét fejleszti ki s egyúttal az ahhoz való alkalmazkodás könnyűségét. Az érzéknevelés eredménye aztán az, hogy a gyermek megtanul testével ügyesen bánni, botorkálás nélkül járni, hordani valamit, anélkül, hogy elejtené, tárgyakat kíméletesen fogni meg röviden, helyesen mozogni a körülötte létező világban. Végül pedig Montessori asszony az érzékek nevelése útján magát az értelmet akarja fejleszteni és serkenteni. Amidőn fölkelti a gyermek érdeklődését az iránt, amit dolgozik, a formák és a számbeli viszonyok tiszta intellektuális felfogására segíti őt. Természetesen ennek a rendszernek a keresztülvitele már a csecsemőélet higiénéjénél veszi kezdetét, aminthogy ez az aránylag új ága az orvosi tudománynak nem is egyéb, mint a modern élettan tapasztalati methódusainak alkalmazása. A modern csecsemő többé nem játékszere szüleinek. Az újszülöttet nem engedik bepólyázni, nem ringatni és becéztetni. Ruházata olyan, hogy teljes mozgási szabadságot biztosítson neki. Távol tartják minden izgalomtól s a dajka szerepe mellette inkább a nyugodt megfigyelőé, semmint az akaratát ráerőszakoló zsarnoké. Első kötelessége megfigyelni a kis emberpalánta fejlődését, a második megakadályozni a gyermek részéről a fölösleges erőpazarlásokat. Első tekintetre látjuk, hogy Montessori rendszerében a modern pedagógia legjelesebbjeinek eszméi és törekvései nyernek tudományos és egyszerű alakba öntést. Ami a továbbiakat illeti, azt néhány szemelvény fogja legjobban megismertetni Montessorinak e tárgy felől írt könyvéből. »Fegyelmezés korlátozás nélkül — írja Montessori könyvében — oly elv, amelyet nehéz megérteni a közönséges iskolai módszereknak