Kisdednevelés, 1939 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1939-04-01 / 4. szám

148 IRODALOM. Garai József: Az erkölcsi nevelés alapelvei Montessori rend­szerében. Közlemények a szegedi Ferenc József Tudományegyetem pedagógiai-lélektani intézetéből, 25. sz. Szeged, 1938. Ablaka-nyom­­da, 116 lap. A szerző Montessori Máriának különböző műveiben szétszórt, az erkölcsi és vallásos nevelésre vonatkozó nézeteit tárgyalja. Bevezetőül vázolja a nagy olasz pedagógus életét, működését és gondolatainak terjedését, aztán néhány alapfogalmat tisztáz, majd a „dottoressa“ erkölcsi és erkölcsnevelési kérdésekben való általános állásfoglalását mutatja be. Az erkölcsi nevelés részletkérdései so­rán először olyan környezet megteremtésének szükségessége merül fel előtte, amely „a gyermek fejlődése elé nem gördít akadályokat“, hiszen Montessori Mária a szabadság elvének fanatikusa, még a ju­talmazás és a büntetés mai formáját is a szabadság elnyomásának tartja, noha gyakorlatban mindkettőt alkalmazza. Nagy szerephez jut nála a gyermek foglalkoztatásában a játék, bár voltaképen „megfosztja a gyermeket igazi játékaitól és helyette pótlékot ad az ő értékfejlesztő gyakorlataival“, viszont sajnálatosan hiányzik inté­zeteiből a mese és a zenei elem, a dal. Pozitív elemei a rendszernek a kifogyhatatlan szeretet, a gyermeki önnevelés nagy fontosságának erős hangsúlyozása, valamint a szilárd vallásos alap. E tényezőknek folytonos bíráló megjegyzésekkel kísért, részletes, sőt bőbeszédű, de a lényeget éppen e miatt nem mindig eléggé világosan kidomborító, idézetekkel és hivatkozásokkal túlontúl, sokszor feles­legesen is megtűzdelt fejtegetése után a rendkívül olvasott szerző kiemeli Montessori Mária gondolatainak nagy jelentőségét, de össze­foglalja hibáit is, amelyek főként a rendszer majd minden részében tapasztalható erős túlzásaiban nyilvánulnak meg. HÍREK. Székely Károly. Pacelli bíboros — XII. Pius pápa. Amilyen nagy és mély­séges részvétet keltett bennünk XI. Piusnak, a nagy békepápá­nak február 10-én történt elhunyta, éppen olyan nagy örömet és boldogságot szerzett, különösen nekünk, magyaroknak már­cius 2-án a rádió, midőn az egész világgal tudatta, hogy Szent Péter elárvult örökébe Pacelli bíborost választotta meg a bí­­borosi testület. Őszentsége, XII. Pius ugyanis az első pápa, aki egészen közelről ismer bennünket, mert az elmúlt kettős szent­évben nemcsak itt járt köztünk, hanem hazánk egyházi és vi­lági vezető férfiaival személyesen érintkezve, az Eucharisztikus Kongresszus fenséges ünnepségein szívünk dobbanását is meg­ismerte. XII. Pius pápával ebben a válságos időkben a legarra­­valóbb egyházfejedelem vette át a világ legfelelősebb és leg-

Next