Kisdobos, 1985 (34. évfolyam, 1-5. szám)

1985-01-01 / 1. szám

B. U. E. K. Az új esztendő küszöbén sok-sok szeretettel köszöntünk bennete­ket, kedves olvasóink. S bár szüleitek, testvéreitek, rokonaitok, bará­taitok bizonyára elhalmoztak valamennyiőtöket minden elképzelhető és elképzelhetetlen jókívánsággal (a padlás is megtelhetett már vele), azért mi is hozzátesszük most a magunkét. Bizonyára hallottátok, olvastátok már a népi mondást: „Bort, búzát, békességet!” A magyar emberek, ősidőktől fogva, ezzel kíván­tak egymásnak boldog új esztendőt. Bort, búzát, békességet! Három mindennapinak tekinthető, egyszerű szó, de így sorba állítva, költészetté nemesedik. Mitől válik széppé? Azzá teszi a tömör­sége, a hangzása, a ritmusa, a három szó által alkotott sor különleges lejtése. Az, ahogyan a végén, a „békesség” szó kiejtésekor ellágyul, megtelik érzelemmel a hang — mintegy kitárul és szétárad, hogy magához öleljen mindent. És még valami. Az a mély bölcsesség, ami kifejezésre jut benne. Ha elgondolkodtok ezen a három szón, magatok is rájöttök, hogy jelentésük e mondásban sokkal tágabb, sokkal szélesebb, mint ha külön-külön önmagukban állnak. Gazdagabbá válnak. Nézzük csak! „Bort, búzát” — hangzik a mondás, de nyilvánvaló, hogy itt nem csupán a borról és a búzáról van szó, hanem általában az ételről és az italról, s mindarról, ami a megélhetéshez, vagyis a jóléthez szükséges. Enélkül ugyanis nem lehet boldog az új esztendő. A harmadik kívánságon — a „békességben — sem egyszerűen azt kell érteni, hogy ne legyen háború a világon, ne gyilkolják egymást az emberek, ne rombolják le a házakat, iskolákat. Mindez, persze, nagyon fontos, mondhatni sorsdöntő. De gondolni kell itt még valamire. Arra, hogy lehet békétlenség az ember belső világában is. Nos, a mon­dásban szereplő békesség vonatkozik a belső békére is. Mi kell ahhoz, hogy békesség legyen a belső világunkban, ott, ahol a lelkiismeret lakik? Röviden: az, hogy becsületesen éljünk, tanul­junk, dolgozzunk. Ha legjobb tudásunk szerint teljesítjük feladatainkat, ha igyek­szünk segíteni, akin tudunk, ha tiszteljük mindazokat, akik meg­érdemlik a tiszteletünket, ha mindig igazat mondunk és igazságosan cselekszünk, akkor nyugodtan belenézhetünk bárki szemébe, s tükörbe nézve, nem kell szemrehányást tenni magunknak. Akkor békesség lesz bennünk. Mindezek szellemében az ősi népi mondással kívánunk most nektek: Bort, búzát, békességet! Békés Rozi rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék