Kisebbségkutatás, 2007 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 4. szám - TANULMÁNYOK. MIGRÁCIÓ - DEMOGRÁFIAI TRENDEK MAGYARORSZÁGON AZ EZREDFORDULÓN - Gödri Irén: A kapcsolati tőke szerepe a magyarországi bevándorlásban
Gödri Irén A kapcsolati tőke szerepe a magyarországi bevándorlásban Role of Acquaintanceship Capital in Migration into Hungary Economic and political circumstances, which had been restricting migration into Hungary for decades, have changed significantly since the regime change. The greatest change in the conditions of the migration process - compared to those who have arrived since the 90’s (mostly Hungarian) can be identified in the sphere of migrant acquaintanceship which has four times stronger effect then in the previously era. Bevezetés - fogalmak tisztázása, kérdésfelvetés Két ország közötti migráció és annak következményei anélkül nem érthetők meg teljesen, hogy a migránsok kapcsolatait is meg ne vizsgálnánk. Az, hogy milyen kapcsolatokkal és ezek révén milyen erőforrásokkal rendelkeznek a (potenciális) migránsok a migráció előtt, és hogyan gátolják vagy segítik elő ezek a migrációt, továbbá milyen szerepük van a kapcsolatoknak a migrációt követően, és hosszú távon a migrációs folyamat fenntartásában, megválaszolatlan kérdései a magyarországi migrációs kutatásoknak. Évtizedekre nyúlik vissza az a felismerés, hogy egy elindult migrációs folyamatot nehéz megállítani. A múlt század ’60-as éveiben több nyugat-európai ország vendégmunkás-programok révén külföldi munkaerőt importált alacsonyabb rendű munkákra. Bár 1973 (az első nemzetközi olajkrízis éve után ez megszűnt, a vendégmunkás-programoknak nem várt - a kapcsolathálók hatásában gyökerező - következményei voltak. Egyfelől - a várakozásokkal ellentétben - a vendégmunkások közül sokan nem tértek haza, hanem letelepedtek, ami további, családegyesítéseken alapuló migrációt eredményezett, másfelől a migráns kapcsolathálókon keresztül áramló információk, erőforrások következtében a fogadó országba érkezettek újabb munkavállalókat vontak maguk után, és elindult az ún. lánc-migráció, ami már egyre kevésbé volt szabályozható, így tehát a szigorítások ellenére a családegyesítéseken és a kapcsolathálókon keresztül zajló migráció folyamatos beáramláshoz vezetett azokból az országokból, amelyek korábban munkaerőt szállítottak. Mindez tipikus (ám korántsem egyedi) példája annak, ahogyan egy migrációs hullámot a rokoni és baráti kapcsolathálók képesek fenntartani a kezdeti (gazdasági, politikai vagy egyéb) okok megszűnése ellenére is. A hálózatelmélet - vagy ahogyan újabban nevezi a szakirodalom: a társadalmi tőke elmélet (Massey et al, 1998) - szerint ezek a hálózatok a társadalmi tőke olyan forrását jelentik, amely lehetővé teszi a költségek és kockázatok csökkenését, valamint a várható haszon növekedését minden további migráns számára. Ennek