Kisebbségkutatás, 2007 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 4. szám - TANULMÁNYOK. MIGRÁCIÓ - DEMOGRÁFIAI TRENDEK MAGYARORSZÁGON AZ EZREDFORDULÓN - Gödri Irén: A kapcsolati tőke szerepe a magyarországi bevándorlásban

Gödri Irén A kapcsolati tőke szerepe a magyarországi bevándorlásban Role of Acquaintanceship Capital in Migration into Hungary Economic and political circumstances, which had been restricting migration into Hun­gary for decades, have changed significantly since the regime change. The greatest change in the conditions of the migration process - compared to those who have arrived since the 90’s (mostly Hungarian) can be identified in the sphere of migrant acquaintanceship which has four times stronger effect then in the previously era. Bevezetés - fogalmak tisztázása, kérdésfelvetés Két ország közötti migráció és annak következményei anélkül nem érthetők meg teljesen, hogy a migránsok kapcsolatait is meg ne vizs­gálnánk. Az, hogy milyen kapcsolatokkal és ezek révén milyen erő­forrásokkal rendelkeznek a (potenciális) migránsok a migráció előtt, és hogyan gátolják vagy segítik elő ezek a migrációt, továbbá milyen szerepük van a kapcsolatoknak a migrációt követően, és hosszú távon a migrációs folyamat fenntartásában, megválaszolatlan kérdései a magyarországi migrációs kutatásoknak. Évtizedekre nyúlik vissza az a felismerés, hogy egy elindult migrá­ciós folyamatot nehéz megállítani. A múlt század ’60-as éveiben több nyugat-európai ország vendégmunkás-programok révén külföldi munka­erőt importált alacsonyabb rendű munkákra. Bár 1973 (az első nemzet­közi olajkrízis éve­ után ez megszűnt, a vendégmunkás-programoknak nem várt - a kapcsolathálók hatásában gyökerező - következményei vol­tak. Egyfelől - a várakozásokkal ellentétben - a vendégmunkások közül sokan nem tértek haza, hanem letelepedtek, ami további, családegyesíté­seken alapuló migrációt eredményezett, másfelől a migráns kapcsolathá­lókon keresztül áramló információk, erőforrások következtében a fogadó országba érkezettek újabb munkavállalókat vontak maguk után, és elin­dult az ún. lánc-migráció, ami már egyre kevésbé volt szabályozható, így tehát a szigorítások ellenére a családegyesítéseken és a kapcsolathálókon keresztül zajló migráció folyamatos beáramláshoz vezetett azokból az or­szágokból, amelyek korábban munkaerőt szállítottak. Mindez tipikus (ám korántsem egyedi) példája annak, ahogyan egy migrációs hullámot a rokoni és baráti kapcsolathálók képesek fenntartani a kezdeti (gazdasági, politikai vagy egyéb) okok megszű­nése ellenére is. A hálózatelmélet - vagy ahogyan újabban nevezi a szakirodalom: a társadalmi tőke elmélet (Massey et al, 1998) - sze­rint ezek a hálózatok a társadalmi tőke olyan forrását jelentik, amely lehetővé teszi a költségek és kockázatok csökkenését, valamint a vár­ható haszon növekedését minden további migráns számára. Ennek

Next