Kisebbségkutatás, 2007 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 4. szám - TANULMÁNYOK. MIGRÁCIÓ - DEMOGRÁFIAI TRENDEK MAGYARORSZÁGON AZ EZREDFORDULÓN - Gödri Irén: A kapcsolati tőke szerepe a magyarországi bevándorlásban

700 Gödri Irén köszönhetően a migráns hálózatok­ fokozzák a migráció valószínűsé­gét, az újabb elmozdulások viszont tovább növelik a hálózatot és végül e körkörös folyamat eredményeként a hálózati kapcsolatok száma elér egy kritikus szintet, amikor a migráció önfenntartóvá válik. (Massey et al, 1993, 1998). Ezért van az, hogy a migrációt elindító - egyéni vagy strukturális - tényezők és a migrációt hosszú távon fenntartó tényezők általában nem ugyanazok. A migráció révén, egyfelől a hálózatok bővülésével, másfelől a migránsokat támogató intézmények létrejöttével és fejlődésével, meg­változik az a társadalmi kontextus, amelyben a migrációra vonatkozó további egyéni döntések születnek, és kialakul az ún. kumulatív okság mechanizmusa.­ Bár a migrációs döntéseket egyének (vagy családok/ háztartások) hozzák, ezek a döntések nem egy társadalmi vákuumban születnek, hanem egy olyan társadalmi térben, amelynek a migráns hálózatok is részei. De nem csak a hálózatokban rejlő erőforrások segí­tik elő a további migrációt. A kapcsolatok megléte önmagában is - mint potenciális erőforrás - megkönnyíti a migrációs döntést. Ugyan­akkor létrejön egy visszacsatolás: a migráció által oly módon változnak a kibocsátó közeg társadalmi-gazdasági struktúrái, hogy növelik a to­vábbi migráció valószínűségét. Tehát a migráció saját maga létrehozza azt a társadalmi és gazdasági kontextust, ami a továbbiakban fenn­tartja, és így ön­tápláló, dinamikus folyamattá válik (Massey, 1990). A migrációnak köszönhető új feltételek már a későbbi migráció önálló okaként jelennek meg. Az a felismerés, hogy a kapcsolathálók - amelyek összekötik a migránsokat az otthon maradt barátaikkal, rokonaikkal (és ezáltal a fogadó és a kibocsátó ország népességét is) - az információáramlás, se­gítségnyújtás és támogatás fontos csatornái, már az 1960-as évektől jelen van a migrációs szakirodalomban (Tilly - Brown, 1967; Choldin, 1973).­ Valójában azonban a ’80-as években kezdett egyre jobban el­terjedni a network megközelítés a migrációs kutatásokban, és ekkor a 1 A migráns hálózatok olyan interperszonális kapcsolatokból állnak, amelyek a migránsok, a célországban élő korábbi migránsok és a származási országban élők (po­tenciális migránsok - G.I.) között szövődnek a rokoni, baráti kötelékeken, valamint az azonos származási közösség szálain keresztül (Massey et al., 1993). 2 Természetesen ehhez az is szükséges, hogy a fogadó országban a bevándorlás törvényi feltételei adottak legyenek. 3 A „cirkuláris és kumulatív okság” fogalmát eredetileg Myrdal (1957) vezette be, megállapítva, hogy a migráció maga változást idéz elő a kibocsátó közeg társadalmi és gazdasági struktúráiban, és ezáltal növeli a további migráció valószínűségét (idézi: Massey, 1990).­­ Viszont ennél jóval korábban, már a múlt század ’20-as éveiben, megfigyelték az amerikai bevándorlás területi sajátosságai kapcsán, hogy bizonyos kibocsátó térsé­gekből meghatározott célterületekre érkeztek a bevándorlók.

Next