Kisebbségkutatás, 2007 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 4. szám - TANULMÁNYOK. MIGRÁCIÓ - DEMOGRÁFIAI TRENDEK MAGYARORSZÁGON AZ EZREDFORDULÓN - Gödri Irén: A kapcsolati tőke szerepe a magyarországi bevándorlásban

Gödri Irén­ nál is inkább, mert az ismerősöknek főként a magyarországi munka­helytalálásban volt szerepük. Az egyéb erőforrásokban (végzettség, státus, vagyon) szegényekre a kapcsolati tőkének a migráció előtti tájékozódás céljából történő mozgósítása sem volt jellemző. Leginkább a férfiak és a középkorúak szereztek információkat a lehetőségekről személyes kapcsolatok ré­vén (mind áttelepült, mind magyarországi személyektől). Közvetle­nül érkezés után azonban nagyobb valószínűséggel vették igénybe a migráns kapcsolataikat (segítséget kaptak tőlük­ az idősek és az ala­csony iskolai végzettségűek, ami arra utal, hogy ők azok, akik inkább integrálódtak a meglévő migráns networkbe. Fontos eredménye a bemutatott elemzésnek, hogy a Magyaror­szágra érkezés ideje az a tényező, amelynek szignifikáns hatása a mobilizált kapcsolati tőke mindkét formájánál (információ és segít­ség) érvényes maradt a potenciális kapcsolati tőke változók bevonása után is. Azonban ez a hatás nem volt egységes a kapcsolati tőke for­rását tekintve. Az áttelepült személyekben megtestesülő kapcsolati tőke mozgósításának esélyét az érkezési idő növelte: a migráns kap­csolatok révén nyert információ és segítség egyaránt nagyobb volt azoknál, akik később érkeztek, ami egyszerre jelzi a migráns hálóza­tok bővülését és intenzívebb működését. A magyarországi kapcsolat­személyek révén szerzett információt tekintve azonban az érkezési idő hatása nem volt szignifikáns, az általuk nyújtott segítséget te­kintve pedig fordított hatás mutatkozott: a későbbi években érkezők kisebb eséllyel kaptak segítséget a fogadó népesség részéről, mint a ’90-es évek elején érkezők. Ez egyrészt a magyarországi népesség be­vándorlókkal szembeni attitűdjében bekövetkezett változás követ­kezménye lehet, de egyben a migráns kapcsolathálók intenzívebb működésének is tulajdonítható. A migráns kapcsolatok által nyújtott segítséget az érkezési idő mellett a magyarországi település típusa is meghatározta, és ez a ha­tás szintén megmaradt a kapcsolati tőke változók bevonása után is. Ez azt mutatja, hogy a fővárosban élő bevándorlók nemcsak azért kaptak több segítséget más bevándorlóktól, mert több migráns kap­csolatuk volt, hanem azért is, mert nagyobb mértékben mozgósítot­ták ezeket a kapcsolatokat. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy minél jelentősebbek a migráció költségei, minél idegenebb az új kö­zeg, a bevándorlók annál inkább támaszkodnak a korábbi migránsok tapasztalataira, segítségére. A nagyvárosokban ezért nagyobb a való­színűsége annak, hogy a bevándorlók a saját (szintén bevándorló) csoportba integrálódnak.

Next