A Kisfaludy-Társaság Évlapjai 6. (1844)
Toldalék - Sárváry Pál: Csokonai' életrajzának töredék vonalai
40 ív CSOKONAI’ ÉLETRAJZÁNAK azt ő írta, de nagy felháborodásában, és hogy azt le is akarta küldeni; de azután csak az ágyába rejtette el. Igen (mondatott neki) nem küldötte le, mert egy lakos társa (Tóth Ferencz) intette, hogy ne mivelje azt. F. Az nem jut eszembe, hanem az jut, hogy mondotta : mit csinálsz te bolond! Ezek után contrascriba (Lengyel József) kérdezett meg: hol vette azon gúnyiratot, mit tud arról, hol ’s mikor íratott az ? Felelt : hol ’s mikor íratott az, nem tudom. Házunkba készen hozta azt fel Cs. uram, magában csendesen megolvasta,’s köz asztalunkra letette. Épen akkor jővén hozzánk esk. Szikszay József uram, ő is látta, ’s olvasta azt, és az asztalra visszatette. Én pedig dec. 13. estre adtam Sz. Gábor úr kezébe, midőn előttem és senior uram előtt panaszolta, miilyen boszantásokat vitt rajta véghez Cs. uram a’ nagy erdőn. A’ contrascriba után esk. Szikszay József, Lukács József, Zilahi János és Tóth Ferencz urak (mint Cs.nak laktársai) kérdeztek meg a’ gúnyirat iránt, kik mindnyájan látták 's olvasták azt; sőt megkérdezett a’ szolga gyermek is, ki által azt Cs. uram Sz. G. úrhoz le akarta küldeni. Az egész vizsgálatból csak az jött ki, hogy Cs. dec. 7. készíthette azon levelet, és hogy azt a’ köz asztalon sokak’ szeme láttára hevertette ; de volt ollyan jó barátja (a’ mostani túl a’ dunai superintendens), ki a’ levél’ leküldésétől megtartóztatta őt. 14. Cs-nak szemére vettetett , hogy Sz. G. urat a’ nagy erdőn szóval és cselekedettel boszantotta. Az eset ez volt : Sz. G. úr, rector prof. K. S. István úrral dec. 13. a’ nagy erdőre menvén járkálni , ott találták a’ csőszház előtt Cs.-t is, mintegy 20 tanítványával állva és pipázva. Látván Sz. G. úr, hogy egy poéta (Újhelyi Mihály) még ő-