A Kisfaludy-Társaság Évlapjai, Új Folyam 39. (1904-1905)
V. Elhunyt tagok emléke - Jókai Mór elhunyta
186 ELHUNYT TAGOK EMLÉKE. Jókai munkássága, pályája a magyar irodalom és a magyar közélet fejlődésére mit jelent, azt mi öregek jobban tudjuk. A reformkor nagy nemzeti munkájában, melyet írók és politikusok vállvetett erővel végeznek, ennek a korszaknak három különböző időszakában a hazafiakra hármas feladat vár: a nemesi lélek ébresztése, a nemzeti lélek felgyújtása, a nemzeti lélek megtartása. Politikusok és írók három nemzedéke végezte ezt a munkát, melyek mindegyikében Jókainak előkelő része volt. Végig küzdötte fejlődésünk egész harczát, attól kezdve, hogy Petőfivel szövetségben, barátságban, részt vett a nemzeti élet felgyújtásában, addig, amíg Kárpáthy Zoltánjával királynénk szívét nekünk megnyerni segített. Társaságunknak Jókai 44 évig volt tagja, nemcsak név szerint, hanem valóban munkás tagja. Törekvéseinkben, küzdelmeinkben, haladásunkban kiváló rész illeti őt, s így a nemzeti gyászból is kiváló rész jut társaságunknak, hogy ezt méltón fejezzük ki, indítványozom : 1. Fejezze ki a Társaság legmélyebb részvétét az elhunyt családja iránt. 2. Koporsójára küldjön koszorút. 3. A veszteséget külön gyászjelentésben hirdesse. 4. Végtisztességén a Társaság testületileg jelenjék meg. 5. Gondoskodjék emlékbeszédről egy kizárólag Jókai emlékére szánt rendkívüli közülésen. 6. Gondoskodjék, hogy Jókai márványmellszobra a Társaság részére elkészíttessék. Tegye meg a kezdeményezést, adja meg az első hangot annak a közhajtásnak, hogy Jókai halhatatlan érdemeit, annak az országnak fővárosában, mely országot országgá tenni , segített, méltó emlékszobor örökítse. A Kisfaludy-Társaság kezdje meg azonnal saját körében a gyűjtést, de azonkívül keresse meg a közoktatásügyi kormányt, a Magyar Tud. Akadémiát és Petőfi Társaságot, hogy egy szoborbizottság alakíttassák, mely felhívást intézzen a nemzethez. A Társaság az elnök beszédét mély meghatottsággal hallgatta s indítványát minden pontjában általános helyesléssel elfogadta. A Társaság a nagy halott temetésén, mely 1904. évi május hó Sikán komor fenségű nemzeti gyászünneppé lett, a fenti határozatában megállapított módon vett részt. A Nemzeti Múzeum csarnokában felállított ravatalnál a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-Társaság, valamint a többi