Kisgrafika, 1992 (31. évfolyam, 1-4. szám)

1992-01-01 / 1. szám

2 1992/2 VERTEL JÓZSEF KÖSZÖNTÉSE 1992. január 22-én a budapesti Bélyegmúzeumban ünnepélyes keretek között, az érdeklődő közönség nagyszámú részvétele mellett nyílt meg Vertel József grafikusművész bélyeggrafikai kiállítása. A tárlatot a művész 70. születésnapja alkalmából rendezték s azon a látogató teljes összképet kapott a mester több mint négy évtizedes grafikai munkásságáról. A bélyegter­vek és megvalósult, kész sorozatok, blokkok mellett ugyanis láthatók voltak az évtizedek során készült al­kalmi grafikák, ex librisek leg­szebb darabjai is. A jeles évfor­duló a könyvje­gyek barátai szá­mára is örvende­tes, ünnepi alka­lom, hiszen Vertei József ex librisei megbecsült da­rabjai nemcsak a hazai, hanem a külföldi gyűjte­ményeknek is. A KISGRAFIKA je­len cikke a mű­vészt, mint a ma­gyar ex libris ih­letett mesterét köszönti s fel­idézve lapunkkal régóta fennálló kapcsolatát, meg­lehetősen ritka könyvjegyeire és alkalmi grafikáira kívánja az újabb olvasók figyelmét irányítani. A művészről lapunkban az első méltatás 1967. de­cemberében jelent meg. Az akkor még Kisgrafikai Értesítő című fo­lyóiratban Galam­bos Ferenc közölt átfogó méltatást munkásságáról. Az ezt követő esztendőkben 23 alkotását reprodukálták Ezek közül mintegy tíz a KISGRAFIKA „Vertel-számá­­ban" került az olvasó elé. Ez az 1986. évi 3. szám volt, amelyben e sorok írója ismertette a művész újabb alko­tásait. Sajnos, az azóta eltelt 5 esztendő alatt Vértes Jó­zseftől egyetlen grafikát sem közöltünk lapunk hasábja­in. Hibánkat elismerve cikkünk ezt a hiányt is pótolni kívánja, amikor a művész eddig nálunk még nem repro­dukált kisgrafikai alkotásaiból néhányat bemutat. A művekhez előhangként szólnunk kell a művész máig terjedő életútjáról is. Vertei József 1922. január 2-án született Dömösön, a visegrádi Dunakanyar varázslatos fekvésű községé­ben. A középisko­la elvégzése után 1942 és 1944 kö­zött az Iparrajzis­­kola növendéke volt, majd elvé­gezte a Képzőmű­vészeti Főiskolát Az ott szerzet rajztanári oklevél­lel egy ideig ped­gógusként dolgo­zott. Még tanár­ként vett részt a Lánchíd újjáépíté­se alkalmából 1949- ben kiírt or­szágos bélyegpá­lyázaton. Pálya­művével az első díjat nyerte el és az ő terve került kivitelezésre az azóta a magyar bélyegek klasszi­kusai közé számí­tó bélyegsoroza­ton. Ez a siker egy életre meghatá­rozta pályáját. 1950- től 1970-ig az Állami Pénz­jegynyomda ter­vezője volt. Ezt követően napjain­kig független bé­­lyeg-grafikusként alkot. Munkásságát olyan művek fémjelezték, mint a Dunakanyar városait, Budapest panorámáját, híd­jait, a budavári gótikus szobrokat bemutató soroza­tai. Nemzetközi jelentőségű eseményt örökítettek meg az Európai Együttműködési Konferencia, az In­

Next