Kisgrafika, 2009 (48. évfolyam, 1. szám)
2009-03-27 / 1. szám
2009/1 3 KISGRAFIKA KBK elkövetkező évtizedeinek patrónusa lesz. Hát ilyen személyeket érdemes egy KISGRAFIKA számmal megtisztelni, a KBK „életrajzát” mellékelve. Tömérdek grafikai anyag hever szerte az országban, múzeumokban, magángyűjtők fiókjában. Ezt az anyagot senki nem látja. Még a kör tagjai sem. Ezt a nagyértékű, de perifériára szorult műalkotástömeget sem a múzeumok, sem a magángyűjtők nem képesek láttatni, közkinccsé tenni, nem beszélve annak meghatározott rendszerbe való feldolgozásáról. A múzeumoknak (mondják) nincs kapacitásuk, hogy az egyetemes kultúra kisgrafikai kincsestárát bemutassák, egyáltalán érdemlegesen foglalkozzanak vele. Az egykori és azóta is mindig visszatérő álmom egy kisgrafikai múzeum létrehozása. Van baba, csipke, pipa, kályha, rádió, mozdony meg egyéb múzeum. Elszomorító, hogy nem valósulhatott meg Magyarországon (szégyellem leírni azt, hogy ennyire tehetetlenek, ennyire fantáziátlanok vagyunk mi magyarok) a nyugati országok mintájára egy nemzeti kultúra minden motívumának csodás hagyatékát őrző, bemutató múzeum. Tudom jól, a valaminek megvalósítása nem megy egyik napról a másikra, de legalább az általam felvetett gondolatot éltetni, az „alapkövet” lefektetni, erőt adni a KBK eljövendő ötven évének nyitányaként, a jövő nemzedék számára. A leírtakkal lehet egyetérteni, lehet tudomásul sem venni, de mégis dixi et salvavi animam meam. Csiby Mihály (E cikket vitaindítónak, gondolatébresztőnek tekintjük, várjuk tagjaink észrevételeit, véleményét.) Szerk. Cirmos Péter megnyitóbeszéde VARGA PÉTER ANDRÁS KIÁLLÍTÁSÁN (ÚJPEST, 2008. OKTÓBER 18.) Tisztelettel köszöntöm barátainkat, vendégeinket és mindazon művészetszerető érdeklődőket, akik Varga Péter András grafikusművész itthoni megnyitójára jöttek el. Itthonit mondtam, hiszen ő itt lakik Újpesten, így méltán számíthat a kerületi művészetbarátok érdeklődésére. A meghívóból már ismerhetjük az életútját, de a munkássága nem szűkíthető le arra a néhány adatra, amelyet itt röviden olvashatunk. Kitűnő szegedi művésztanárok vezetésével nyeri el rajztanári diplomáját, és valóban elhivatott rajzpedagógusként tevékenykedett évtizedekig. 1971-től a ferencvárosi Kézműipari Szakiskola tanára, majd pedig művészeti igazgatóhelyettese nyugdíjba vonulásáig. Tanítványok sora emlékezik rá jó szívvel és hálával. A tanítás mellett a művészetszervező munkásságára kell felhívnom a figyelmet; ez időben egybeesik az Iparművészeti Egyetemen folytatott tanulmányaival. Ezek révén és eredményeképpen ráérez azokra a lehetőségekre, amelyek segítik álmai megvalósításában, közreműködésével a Kézműipari Szakközépiskolából Jaschik Álmos Művészeti Szakiskola válik, amely ma Budapest második művészeti szakközépiskolája. Megint csak az ő közreműködésével lesz sikeres kiállítás-sorozat a kőbányai Pataky Művelődési Központban évről évre megtartott Mesterek és Tanítványok című tárlat, ahol művésztanárok és diákjaik munkái bizonyítják a magas szintű képzés eredményességét. Közben arra is van energiája, hogy a Kisgrafika Barátok Köre Varga Péter András, CAD (amely 2009-ben ünnepli a hó(2008), 76x39 ború utáni újraalakulásának öt Varga Péter András, CAD (2008), 58x70 Varga Péter András, 136x86