Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)

1921-04-10 / 9. szám

Pártoktól független politikai újság Megjelenik hetenként háromszor B. évfolyam 0. szám 1921 április hó 10 fimiTlMliinilW III IMII ára 2 korona .......— iiiiimiinom­ Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! Hiszek egy isteni örök igazságban! Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Kormányválság. A Teleki-kormány válsága nem jött váratlanul. Meg­alakulása pillanatától fogva bizonytalan volt a helyzete és csak ügyes taktikázásának köszönhette, hogy eddig is sike­rült az ország élén maradnia. Kezdettől fogva nélkülözte ez a kormány azt a biztos alapot, amelyre nyugodt kor­mányzást lehetett volna alapítani: az egységes kormánypárt biztos támogatását. Minden fontosabb kérdésben kirobbant a kormányt támogató pártok közötti ellentét, melyet csak folytonos kompromiszumokkal lehetett ideig-óráig elleplezni. De ez csak egyik oka a kormány válságba jutásának és pedig olyan ok, mely hibájául fel nem róható. A másik ok Teleki határozatlan, minden kényesebb kérdést elodázó és megkerülő, bizonyos kérdésekben az őszinteséget nél­külöző politikája. Ez a politika senkit sem elégített ki és azzal a következménnyel járt, hogy a kormány állandóan éles ellentétbe került a nemzetgyűlés, hol egyik, hol másik csoportjával. A mai viszonyok között különösen nem kívánatos a gyakori kormányválság, mert az országnak ma nagyon is szüksége van az állandó, biztos, nyugodt kormányzásra. Ezt a kormányt azonban mégsem sajnálnánk, mert a további élete is csak a leplezett és titkolt válságok állandó soro­zata lenne. E pillanatban még bizonytalan, hogy Teleki marad-e, vagy más jön helyébe. Ez utóbbi a valószínűbb. Való­színűleg sikerülni fog a kormányzó bölcsességének találni egy olyan új embert, aki a pártok közötti éles ellentéteket leszerelni képes lesz és személye iránti bizalomnál fogva együttes munkára tudja egyesíteni a nemzetgyűlés pártjait. Hisszük, hogy a pártok ez alkalommal nem a pártérdeket, hanem az ország egyetemes érdekét fogják szem előtt tartani és nem állják útját a válságból való gyors kibon­takozásnak. Hosszú válság káros és veszedelmes volna. De nem volna helyes olyan megoldás sem, mely csak ideiglenesen szüntetné meg a válságot. A Teleki-féle kormányokból, melyek homlokegyenest ellenkező politikai felfogású minisz­terekből alakulnak, elég volt! Ily megoldás csak a pártok ambícióit elégítheti ki, az ország valódi érdekével azonban ellentétben áll. Bármily erős ellentétek választják is el a nemzet­gyűlés két legnagyobb pártját, kellő politikai belátás mellett bizonyára lehetséges lesz a két pártot egy erős kezű kormányelnök és lehetőleg szakemberekből álló minisz­térium támogatására legalább ideiglenesen egyesíteni és ezáltal az égetően sürgős teendők keresztülvitelét az ala­kuló új kormánynak lehetővé tenni. Ha ez nem sikerülne, az egyedüli módja a kibontako­zásnak a nemzetgyűlés feloszlatása. Az új választások eredményeként bizonyára létrejönne egy minden tekintet­ben mérsékelt irányzatú többségi párt, mely kormányra kerülve, végre egy állandó kormányzati iránynak venné meg alapját. — s—­. Milyen is az a vagyonváltság? A Pallavicini őrgróf pusztaszeri százezer holdas birtokából értesülé­sünk szerint az állam a törvény ren­delkezései értelmében húszezer hold földet fog vagyonváltsásul elvenni, amelyet a földbirtokreform végrehaj­tása alkalmával fognak fölhasználni. Ez az adat kiáltó bizonyság amel­lett, hogy a progresszivitás mennyire indokolt volna a vagyonváltságnál is. Mert mikor a kisgazda 100 holdjá­ból 20 holdat, öt marhájából egy marhát elvesznek, akkor ebből a százezer hold földből legalább 90 ezer holdat kellene elvenni, mert akkor a kisgazdának megmaradhatna a maga ötven vagy száz hold földje és öt marhája. Igazságos volna ez a megosztás különösen azért, mert a­ Pallavicini uradalom maga csak 10 ezer holdat kezel házilag, a többi 90 ezer holdon pedig zsidó bérlők gazdagodnak szakadásig. Hol itt a progresszivitás és hol van légióként az igazság? Végrehajtották a mozirendeletet. A belügyminiszter péntek este a budapesti főkapitánysághoz leiratot intézett, amelyben utasította, hogy szombat reggel kilenc órára zárt borí­tékban értesítse a mozik eddigi tulajdonosait engedélyeik megszüntetéséről, egyben pedig az új engedélyeseket a jogok átruházásáról. Hogy a mozi­rendelet tervezett revíziója miért maradt el, nem lehet tudni. Annyi azon­ban bizonyos, hogy a belügyminiszternek igen sürgős lehetett az, hogy be­fejezett tényeket teremtsen. Sikkasztó oláh osztályfőnök. Kolozsvárról jelentik: Duda Octaviánt, ki az itteni oláh egészségügyi vezértitkárságnál a közegészségügyi és szegényügyi osztály főnöke volt, megvesztegetés és hűtlen kezelés miatt rendelkezési állományba helyezték. Finom kis hadsereg. — Márvány táblát nekik. — A Marosvásárhelyen állomásozó oláh gyalogezred legénységéből mint­egy négyszázan szabadságot kértek a húsvéti ünnepekre, amit ezredesük kereken megtagadott. Néhány székely fiú a tisztikarral amúgy is elégedetlen oláh bakákkal egyetértésben nagycsütörtökön délután kivonult a pályaudvarra, lefoglalt egy vonatot és épen útnak akarta indítani, amikor lélekzetszakadva szaladt utá­nuk az oláh ezredes. • — A tábornok táviratilag adta meg a szabadságot — Próbálja meg nem adni! — harsogták az oláh bakák. Az ezredes beszédet akart intézni hozzájuk, szavaiból azonban csak annyit lehetett kivenni: „Legyenek szívesek, aztán jöjjenek vissza!“ A többit elnyelte a vonat ablakából felhangzó magyar nóta. A magyar frank. Mint köztudomású, a jelenleg for­galomban levő, lebélyegzett osztrák­magyar bankjegyek a legközelebbi jövőben, néhány héten belül ki lesz­nek cserélve jófajta új pénzekkel, mégpedig magyar államjegyekkel. Ez a kicserélés olcsó mulatság lesz, mert a pénzügyminiszter — hogy az új államjegyek előállítási költségét fedezhesse — csak öt százalékot von le a beváltásnál. Amikor már berendezkedtünk az új állam­jegyekre, rövid időre rá, ősszel, az őszi szántás után, for­galomba kerül az új és állandó önálló magyar bankjegy, a magyar frank. Ennél az új bankjegynél a be­váltás már nem lesz olyan olcsó, mint a fentebb is említett állam­jegyeknél, mert itt minden 100 koronából 90.0 korona fog le­vonatni. A magyar frank forgalombahoza­­talával végre megszűnnek majd az őrült nagy számok is. Akkor az egész ország lakosságának össze­sen csak két milliárdnyi bankjegye lesz és nem húsz milliárd, mint ma, azonban ennek a két milliárdnak sok­kal nagyobb lesz a vásárlóképessége, mint a mai 20 milliárdnak. Kiskunfélegyháza város képviselő­­testületének 1921 évi április hó 8-án tartott közgyűlése. A közgyűlés látogatott volt. A városatyák nagyszámban jelentek meg. Számos határozatot hoztak, a fő elv: szorítani a garast, még ott is, ahol nem lehet. Vigyáz­zunk : a tösvény kétszer fizet. Programm: A tanács 50.000 koronát javasol az Ifjúsági Testnevelési alapra. Dr. Rády Lajos, dr. Porst Kálmán pártolják a javaslatot, de nem használ mindez semmit, mert dr. Szolnoki Lajos ellenindítványt tesz; a közgyűlés csak ötezer koronát szavaz meg, így lesz az ötvenezer koronából ötezer, s így nem lesz ifjúsági test­nevelés Félegyházán. A tanács 75.000 koronát javasol tűzoltószerek jókarban tartására. A románok egy fecskendőt elvittek a csongrádi hídhoz, vissza is hozták, de hasznavehetetlenül áll. Dr. Szolnoki sokalja a 75.000 koronát. Azt javasolja, csinálják meg részletekben 3—4 év alatt. A közgyűlés 25.000 koronát szavaz meg, dacára annak, hogy az alispán szigorúan utasította a várost a s­erek pótlására. A kézbesítők számát kettővel csökkentették. A lovas kézbesítők 4000 korona lótartási átalányt kértek, de csak kettőezer koronát kaptak. A miniszter elrendelte, hogy a közalkalmazottak, ha hivatalos órán túl dolgoz­nak óradíjban részesítendők, így van ez az iparosoknál, így van ez az állami alkalmazottaknál. A tanács 75.000 koronát, a költségvetést tárgyaló bizottság 50.000 koronát javasolt. Újra dr. Szolnoki Lajos indítványára az egészet törölték. Nem lesz tehát díj a túlórázásért. A hivatalok és az utcák világítására 200.000 koronát kért a tanács. A köz­gyűlés csak 150.000 koronát szavaz meg. Csak az utcák világítása 120.000 korona a szerződés szerint. A maradék 30.000 koronáért kellene az összes városi hivatalokat és a tűzoltó laktanyát világítani. Erre 30.000 korona aligha lesz elég, de a fő a szűk­markúság. A főgimnázium jövő téli fűtésére 278.000 K-t javasol a tanács és a bizottság. Ez az összeg föltétlenül elég gavalléros. A képviselőtestület dr. Kárpáti Károly in­­indítványára kimondta, hogy 1921—22. évre a fűtési átalány a gimnáziumi igazgató kezeihez fizetendő, hogy ő gondoskodjék fűtőanyag beszerzéséről. ! ! ! Núúú ! ! ! A tanács a városi épületek jó karban tartására 1,800.000 K-t kért. A költ­ségvetést tárgyaló bizottság 1,788.000 K-t javasolt. A képviselőtestület dr. Szolnoki indítványára a bizottság által javasolt összeg felét szavazza meg. Így áll tehát a helyzet: a Korona-szálló 400.000 K, a kaszárnyi 62.000 K, az iparos tanonciskola gyökeres külső és belső rendbehozatalára 300.000 K, a pénzügyigazgatósági kiren­deltség részére szükséges átalakításokra 200.000 K, ez összesen 962.000 K. Ez levo­násba jön a bizottság által javasolt 1,788.000 K-ból, marad 826.000 K. Ennek a felét szavazta meg a közgyűlés, tehát 413.000 K-t. Ebből kellene javítani a városházát, 12 drb városi épületet, amelyek a háború kitörése óta javítva nem voltak és még 22­0 iskola és óvoda épületet. Ki vállalja el ezt urak ? A Polgári Daloskor 1000 K segélyét törölték, a Kiskunfélegyházi Daloskor 1000 K segélyét meghagyták. Majd megél a Polgári Daloskor a maga erejéből is, de az az 1000 K inkább erkölcsi támogatás lett volna. Az adóösszeírás e hó végéig befejezendő. A munkát lelkiismeretesen és pon­tosan kell végezni, mert ettől függ az állam és a város háztartása is. A tanács 250.000 K-t, dr. Szolnoki 20.000 K-t tart szükségesnek. Dr. Kárpáti indítványára végre 80.000 K-t fogad el a közgyűlés. Csatornák tisztítására, új csatornák létesítésére a tanács 120.000 K-t javasol. 30.000 K-t szavaznak meg. Van egy utca, az Árok­ utca, amely csatorna hiánya miatt botrányos állapotban van. Dögletes bűz, kolera fészek. A párbér tárgyalásánál a tanácsot újra leszavazták dr. Szolnoky indítványára, s az eddigi rendszer marad továbbra is érvényben. Pedig de sok mindenre kellene a pénz ebben a kérdésben is. Végül a lakáshivatal vezetésére dr. Tóth László város,a tisztviselőt választotta meg a közgyűlés, amely pénteken délután 4 órakor ért véget. A közgyűlésről szóló részletes jelentésünket és kritikánkat lapunk keddi számában fogjuk közölni.­ ­ Az oláhok svungba jöttek. — Újabb 46 vagon menekült érkezett Lökösházára. — Az oláhok szorgalmasan folytatják kitelepítő munkájukat és tömege­sen utasítják ki az erdélyi magyarokat. A legutóbbi 3 hét alatt nem kevesebb, mint 4000 menekültet vett át a Lőkösházán működő menekültügyi kirendeltség. Szerda délben újabb 46 vagon menekültet adtak át Lőkösházán az oláhok. Biztosan hisszük és szent a meggyőződésünk, hogy lesz még idő, talán nem is sokára, amikor alkalmunk lesz visszafizetni az oláhoknak a kölcsönt. A bácskai katonakötelesek figyelmébe. A szabadkai polgármester nyilatkozata. Belpolitikai helyzet. A nemzetgyűlés elnapolása és az ezt követő politikai audienciák lassan kirobbantják a teljes kormányválságot. Első pillanatban tisztán arról volt szó, hogy a kisgazda­­párt miniszter tagjai: nagyatádi Szabó István és Tomcsányi Vilmos Pál mondanak le és Teleki továbbra is helyén marad. Azonban újabb események jöttek előtérbe, amelyek megváltoztatták a helyzetet. A kisgazdapárt intéző­bizott­sága a már ismeretes javaslatát terjesztette a pár tegnap esti értekezlete elé, ahol a felszólalások során az a véle­mény alakult ki, hogy az intéző­bizottság állásfoglalása korrekcióra szorul. Az intéző­bizottság újból összeült az ere­deti javaslatán módosításokat eszközölt és ezen módosított javaslatát a tegnap este tartott pártértekezlet elé vitte. Mind erősebbé válik a kisgazdapártban az a felfogás: új kormánnyal, új kormányelnökkel kell a válságot megoldani. Panaszolja a kisgazdapárt, hogy Teleki a sajtó tekin­tetében is mindig ingadozó álláspontot foglalt el. A kis­gazdapárt most már még erényesebben követeli a teljes sajtószabadság®­ és és ezért ezt a pontot is felvette a módosított javaslatába. Nagyatádi Szabó István nem tudja az elégedetleneket leszerelni. A pártban erősen hallható az a kívánság, hogy ha nem kisgazdapárti lesz a miniszterelnök, akkor gróf Bethlen István legyen. Ebben az irányban a diszidensek is erősen dolgoznak. Bethlen miniszterelnökségét más döntő fak­torok is kívánatosnak látják. Egyébként a helyzet lényegesen tisztázódni fog a kormányzó előtt a mai és holnapi napon lefolytatandó kihallgatásokon, amelyre meghívások a tegnapi napon mentek szét­ a meghallga­tandó politikusoknak. Bálla Aladár beszámolója. Ma délután Bálla Aladár Békéscsabán beszámolót tart, mely elé nagy érdeklődéssel néz az egész ország, mivel ezen beszámo­lója egyúttal a függetlenségi kisgazdapárt zászlóbontása lesz. A beszámolón megjelennek: Rassay Károly, Tomory Jenő, Cserti József , Kerekes Mihály és Drozdy Győző függetlenségi kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselők. Nagy tűz Kecskeméten. Leégett a Máv. összes raktárhelyisége. Kecskeméti tudósítónk jelenti: Pénteken, ápr. 7-én este háromnegyed 9-kor a Máv­ pályaudvarán lévő raktárhelyiség kigyul­ladt és rommá égett. Ott pusztult a felraktározott áruk óriási halmaza. A kár óriási, de pontos nagy­ságát még megállapítani nem sikerült. A kivonult tűzoltóság a raktárakat megmenteni már nem tudta s így a szerepe csupán a tűz lokalizására szorítkozott. A megejtett nyomozás eddigi adatai szerint a tüzet a Lajosmizse felől berobogó mozdony ki­hullott szikrája okozta. Emberéletben kár nem esett. . A skót bányavidéken a sztrájkolók kikiáltották a a tanácsköztársaságot. Ostromállapot Angliában. Bécsből jelentik, hogy az angol kormány a skót bányavidéken kihirdette az ostromállapotot. A sztráj­kolók több városban magukhoz ragadták a hatalmat és kikiálltották a tanácsköztársaságot. Anglia északi részében a forradalom terjed. A wallesi skót bányákban bolseviki terror dühöng. A ka­tonaság és a sztrájkolók harcban állanak. Londoni jelentés szerint, Lloyd George az angol alsóházban kijelentette, hogy a kormány ellene fog szegülni a bányászok összes követeléseinek; felolvasta a királyi proklamációt, mely fegyverbe hívja a tartalé­kosokat. A munkások hármas szövetsége kedd éjféltől kezdve kihirdeti a sztrájkot, ha addig meg nem kezdik az újabb tárgyalásokat. Károly király elhagyja Svájcot. Bernből jelentik, hogy a svájci szövetség­tanács tudatta Károly királlyal, hogy kívánatos volna, ha tartózkodási helyét Svájcon kívül vá­lasztaná meg. Mostani svájci tartózkodása tehát csak átmeneti jellegű. Valószínű, hogy Károly Spanyolországba költözik. * Szolgáltad előre! Berlin. Csehország Franciaország kívánságára nemcsak gazdasági, hanem katonai tüntető rendszabályokban is részt vesz Németország ellen. Ha Franciaország május elseje után jónak látja a Ruhr völgyének, Frank­furtnak és egyéb német területeknek megszállását, akkor Németország ke­leti határát is át fogják lépni olyképen, hogy a lengyelek elfoglalják Felső­sziléziát, a csehek Waldenburgot. A francia hadvezetőség már meg is kezdte a szükséges hadműveleteket a Ruhr vidék megszállására. Hegedűs nyilatkozata a pénz kicserélésről. Hegedűs Lóránd pénzügyminiszter a pénz kicseréléséről a követ­kezőképen nyilatkozott: Az öt százalékos beváltási illeték megmarad, de elhatároztam, hogy két hétig együtt lesz forgalomban az új államjegy és a régi bank­jegy, így a közönség jobban megszokja a változást. A kenyérellátást és a gabonaforgalom­ szabaddá tételét illetőleg a miniszter kijelentette, hogy Vass miniszterrel már kidolgozták a szabad gabonaforgalom tervét. Egyidejűleg magasabb kiviteli illetékeket hoznak be, hogy a szabadforgalom megindítását mentesítsék minden zökkenéstől. Zürichben a korona Április 9-én 197 és fél, Nagy Magyarország megcsonkít­ása miatti mély fájdalmunkat és a nagy Magyarország visszaállí­tása iránti mérhetetlen vágyunkat jelzi lapunk címe. Adja a magyarok Istene, hogy e szomorú címet mielőbb nagy Magyarországra változtat- 7,777" ......— hassuk. ................. A bácskai katonakötelesek ügyé­ben a napokban Tabakovics szabad­kai h.­polgármester újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a szülők akkor kötelesek külföldön [Magyarországon] tartózkodó fiukat bejelenteni a ka­tonai ügyosztályoknál, ha gyermekük jugoszláv állampolgár akar maradni. Ha azonban szakítanak az illetők állampolgári tekintetben Jugoszláviá­val, akkor nem esnek bejelentési kötelezettség alá, de ez esetben csak a jugoszláv konzulátus engedélyével mehetnek csak Bácskába. A magyar hatóságok által kiadott útlevél nem elégséges, mert ez esetben kellemet­lenségük támadhat katonai tekintet­ben és megtörténhetik, hogy kény­szermunkára ítélik őket, mely eset­ben Albánia, vagy más kies vidék országútjaira fogják majd a köveket hordani.

Next