Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)
1921-04-15 / 11. szám
Pártoktól független politikai ujság Megjelenik hetenként háromszor I. évfolyam 11. szám 1921 április hó 15 óra 2 korona Félreverem a harangokat, hogy felsikoltsák az alvókat, hogy felrázzák a közömböseket, hogy belekiáltsák ijedt agyakba, süket fülekbe, felkorbácsolt idegekbe, Így élni nem lehet! Rokkant, csonka Magyarország szigetén, ellenséges hullámgyűrűtől körülfogva mindennapi kenyerünk, betevő falatunk sincs biztosítva. A szétszakítás belenyúl mindennapi gondjainkba, ügyes-bajos elfoglaltságunkba. Nem hiszitek? Csak a földönfutó menekülteknek fáj, csak a kiüldözöttek, a tűzhelyüktől megfosztottak sírása ver hangot fületekbe? Csak őket fojtották meg, csak az ő torkuk szorul össze, csak az ő kenyerük lesz könnytől sós, csak az ő szívük fáj, az ő agyuk lüktet? Ti nyugodtan élhettek? Megvan házatok, földetek, tűzhelyetek, ahol fejetek nyugovóra hajtjátok, földetek, amely megtölti kamrátok, alföldi magyarok. Félreverem a harangokat! Most a ti fejetek fölött sikolt őrült hangzavara. A ti húsotokba vág, a ti véretek forralja, a ti fejetek fő a gondban! Tűz van! Ég az alföld! Tűz van magyarok! Tűz van! Ég a legelő, elég a takarmány, nem lesz széna. A nap pörkölő tüze már két hónapja éget, eső nincs. A szárazság réme fenyeget. Száraz a legelő, nem ehet a jószág. Nincs eső, nem lesz széna. Mi lesz a jószággal? A takarmányhiány miatt majd el kell adni. Leesnek az árak. A megszorult gazda kénytelen lesz elkótyavetyélni jószágait, ha a szárazság tovább tart. Félreverem a harangokat. Tűz van! Elég a legelő, oda a takarmány, oda a jószág! Hogy mi köze ehez Erdélynek, a Felvidéknek? Hogy akkor se esne az eső, ha egész lenne az ország? A hegyvidékek legelőin most is kövér a fű, kövér a legelő. A hegyvidékeken száraz évben is gazdag a rét, száraz évben is sok a széna. Ha régi lenne a határ, milyen könnyű lenne ideszállítani, ahol szükség, ínség van.* Milyen könnyen segítené az ország gazdagabb része a takarmányszegény Alföldet. Nem nyomná most a gond a gazda vállát. De így! Várhatjuk-e a csehektől, hogy segítsenek rajtunk? Várhatjuk-e az oláhoktól, hogy a gazda feje fölül a takarmányozás gondját elűzzék. A demarkációs vonalnál megszűnik minden segítség, az erdélyi széna Oláhország alföldjére kell. A magyar alföldi gazda gondját nincs, aki elűzze. Gazdag magyar Alföld, milyen szegény vagy! Látod, hogy te is rászorulsz az elszakítok részekre. A zsíros jó mód, a mesgyén túl való semmivel se törődés, az az átkozott közömbösség, mikor enged föl végre ? Mikor ad helyet szélesebb körben való érdeklődésnek? Az eső szegény, száraz esztendő réme kopogtat. Kémlelő szemed körüljár a magyar égen, lesi a felhők vonulását, állítja Isten esőjét a száraz föld, a lesült legelő. Fejed fölött ott a takarmányozás gondja. Félreverem a harangokat, hogy felriasszák az alvókat, hogy gyors gondolatfűzésre szoktassák a lusta koponyákat. Ha kémlelő szemed körüljár az égen, gondolj arra, onnan északról, meg keletről jöhetne segítség. Hogy száraz év, az Alföld réme, arra tanít, hogy a szétszakítás belenyúl mindennapi életünkbe, belenyúl nekem is, belenyúl neked is. Elhiszitek? Majd ha itt lesz az óra, ha tenni kell, jusson eszetekbe a szárazság réme, a takarmány gondja — s ha más nem — ez tanítson meg benneteket arra: szétszakítva Magyarország, így élni nem lehet. Sárközi, Pestvármegye közgyűlése. Folyó hó 12-ikén délelőtt 10 órakor Pest megye törvényhatósági bizottsága közgyűlést tartott. Ezen közgyűlés elé az egész vármegye nagy érdeklődéssel nézett, mivel a kitűzött tárgysorozaton igen fontos ügyek szerepeltek. Ezenfelül azért is, mert betöltésre került a dr. Székely György volt vármegyei főügyész halálával megüresedett főügyészi állás, továbbá egy árvaszéki ülnöki és három szolgabirói állás. Pest megye székházának közgyűlési terme zsúfolásig megtelt. Kiskunfélegyházáról ott voltak dr. Holló Béla polgármester, dr. Molnár József főügyész, K. Szabó István gazdasági tanácsnok, dr. Horváth Zoltán ügyvéd, dr. Bányai Mór ügyvéd, F. Szabó Dezső főszolgabíró, Schweitzer Adolf kereskedő, Dobák István elemi iskolai igazgató és dr. Katona János tanítóképezdei igazgató — megyebizottsági tagok. Dr. Preszly Elemér főispán, mielőtt a közgyűlést megnyitotta volna, az egész közgyűléssel egyetemben elimádkozta az irredenta Hiszekegyet. Ennek megtörténte után a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el azon indítványát, hogy Horthy Miklós kormányzót a vármegye feliratilag üdvözölje. A tárgysorozat első pontja Agarasztó Tivadar alispánnak évnegyedes jelentése volt, amely beszámolt a vármegyének életében történt minden nevezetesebb eseményről. Következett a választás. A főügyészi állásra négyen pályáztak, dr. Zlinszky János és dr Hankovszky Zoltán Pestvármegye tiszti ügyészei, dr. Mészáros Gyula tb. t. ügyész és dr. Balogh Géza Biharvármegye menekült főügyésze. A választás megejtése előtt dr. Balogh a pályázatát visszavonta s igy a választás a többi három egyén között folyt le. Leadatot összesen 287 szavazat, ebből dr. Hankovszkyra esett 210, dr. Zlinszkyre 64 és dr. Mészárosra 13, így hát Pest megye főügyésze dr. Hankovszky Zoltán lett. Árvaszéki ülnökké Mészöly László biai főszolgabíróval szemben dr. Tóth Imre választatott meg. Előbbi 70 szavazatot, utóbbi 170 szavazatot kapott. Szolgabírákká megválasztatták Harsányi László [Hering Gyula volt kiskunfélegyházi járási állatorvos fia], Wellacha Károly és Boditz Gyula. Ugyanez a közgyűlés Kiskunfélegyházát érdeklő ügyek közül a következőket tárgyalta le: megváltoztatta Kiskunfélegyháza képviselőtestületének azon határozatát, amellyel a rendes közgyűléseit vasárnapokra tűzte ki, kimondván, hogy vasárnap munkaszünet s így képviselőtestületi gyűlés sem tartható , helybenhagyta az 1919. évi költségvetést és az 1920. évre megállapított 97 százalékos pótadó kulcsot; végül helybenhagyta a községi bér- és szeszadó pótlék tekintetében alkotott szabályrendeletet s jóváhagyás végett a belügyminiszterhez terjesztette fel. A vármegyei közgyűlés ezenkívül még letárgyalt vagy 300 ügyet. Belpolitikai hírek. Bethlen az uj miniszterelnök. Megszűnt a kormányválság. A kormányválság végre befejezést nyert. Tegnap reggel Teleki bejelentette a kormányzónak a kormány lemondását. A kormányzó ezt elfogadta és kormányalakítással Bethlen István gróf nemzetgyűlési képviselőt bízta meg, aki azonnal folyamatba tette az új kormány megalakításához szükséges tárgyalásokat. Ezen tárgyalások eredményre vezettek. Gróf Bethlen István a kormányzónak csütörtök délután részletes előterjesztéseket tett. A hivatalos lap mai számában fogja közölni az erre vonatkozó kéziratokat és a kinevezendő miniszterek ma délelőtt teszik le az esküt. Az új kormány működését az eddigi koalíciós alapon kívánja megkezdeni és politikájának zsinórmértéke a nemzeti keresztény, agrár irányzat lesz. Hivatalos kormánylista a következő: Miniszterelnök: Gróf Bethlen István. Belügy: Gróf Bánffy Miklós. Honvédelem: Belitska Sándor. Belügy: Gróf Ráday Gedeon. Belügyi államtitkár: Gömbös Gyula. Pénzügy: Hegedűs Loránd. Kereskedelemügyi: Hegyeshalmi Lajos. Földmivelésügy: Nagyatádi Szabó István. Közélelmezés: Mayer János. Közoktatásügy: Vass József dr. Közoktatásügyi államtitkár: Kovács J. István. Igazságügy: Tomcsányi Vilmos Pál. Népjólét: Bernolák Nándor dr. Komoly politikusok Bethlen vállalkozását nagy rokonszenvvel kisérik és kormányzása elé nagy reménységgel néznek. Biztosra veszik, hogy Bethlen kormányvállalása a jogrend teljes megszilárdítását, a közszabadságok helyreállítását és azok alkotmányos, intézményes úton való biztosítását, a sajtócenzúra végleges eltörlését, a bel- és külföldi hírszolgálat rendezését, a gazdasági megkötöttség fokozatos megszüntetését, a pénzügyi konszolidáció végleges kiépítését, a puccsok és minden egyéni akciók eltiprását fogja hozni. Teleki lemondott kormánya tegnap délután hat órakor tartotta az utolsó minisztertanácsot. Rakovszky István, a ház elnöke kijelentette, hogy az új kormány a jövő hét első napjaiban fog a nemzetgyűlésen bemutatkozni. Mint fontos tényt itt említjük meg, hogy Telekivel együtt távozik Echardt Tibor a miniszterelnöki sajtóosztály vezetője. Az új kormány mellett állást foglalt a diszidensek csoportja, mely tegnap délelőtt a királyi palotában tanácskozott. Hegedűs Lóránd nyilatkozata. Hegedűs Lóránd pénzügyminiszter a pénzügyi bizottság tegnapi ülésén felszólalt. Felszólalásában rámutatott, hogy a korona javulását és az ezzel szükségszerűen járó áresést már decemberi expozéjában jelezte. Ö arról nem tehet, hogy a közönség egy része nem Hisz kijelentéseinek, holott azok mathematikai pontossággal vágnak be. Ez az oka a mostani aggasztó gazdasági jelenségeknek, amelyeket azonban ő átmenetieknek tart. Zürichben a magyar koronát 210-nel jegyezték. Mozgalom az adókivetési terv törlésére. Egyoldalú volt az információ. — Nagy aránytalanságok. — Kisgazdák, iparosok, kereskedők mozgalma. Az adókivetési tervezet ellen nagy mozgalom indult meg. Az az egyoldalú információ, amelyet a pénügyigazgatóság szerzett s amelyet egyes polgártársaink adtak, lelkiismeretlen volt. Nemcsak a kereskedők, hanem az iparososztály és kisgazdák is [nem szabad összetéveszteni a nagy gazdákkal] látják, hogy az információ az ő bőrükre és zsebükre olyan terheket rakott, hogy ez ellen tenniök kell. Hétfőn az ipartestületben népes gyűlést tartottak s elhatározták, hogy a pénzügyi kormányhoz fordulnak, feltárják a beszerzett információk egyoldalúságát, a kisemberek aránytalan megterhelését, egyesek bámulatosan kevés adóját s kérik, hogy az eddigi összes élőmunkálatokat semmisítse meg. Úgy látszik Félegyháza országos hírre tesz szert az igazságtalan adókivetés terén. Úgy hírlik, hogy száz tagú, iparosokból, kereskedőkből és kisgazdákból álló küldöttség megy a pénzügyi kormányhoz. Az adókivetés igazságtalanságai. Ebben a kis cikkben két félegyházi kereskedő adóját hozzuk nyilvánosság elé, csupán annyi megjegyzést fűzve hozzá, amennyi a pontos mérlegeléshez szükséges. Ifj. Bakos Antal (Csongrádi-út, Szarvas-utca sarok.) Jövedelmi adó 1919-re 3320 K birság 166 K Vagyon adó 1919-re 424 „ 21 „ Hadinyereség adó 1918-ra 12.925 „ „ 1292 „ „ „ 1919-re 43.300 „ „ 4330 „ összesen: 59.969 K birság 5809 K. Csak annyit jegyzünk meg, hogy ifj. Bakos Antal a háború alatt katona volt. Mikor annyira értékelte a bizottság hadinyereségét, hogy 1918-ra 12.925 K-t vetett ki rá, fogságban sínylődött. Üzletet 1919 július végén nyitotta ki, s erre az évre kivetett összeg is tulajdonkép öt hónapra szól. A hadifogság talán mégse hadinyereség halmozására alkalmas állapot. Igaz, hogy a boltja itthon volt, de atyjára, id. Bakos Antalra külön van adó kivetve. A másik kereskedő: Kiasz Sándor (Piactér.) Jövedelmi adó 1918-ra 376 K birság 19 K „ „ 1919-re 376 „ „ 19 „ Vagyon adó 1918-ra 40 „ 1919-re 40 „ ______ összesen: 822 K bírság 38 K. Hadinyereség adót egyáltalán nem vetettek ki rá. Az egész háború alatt nem volt katona, itthon volt. Üzlete a piactéren, nem a város szélén van. Hogy mi a dolog nyitja???.. . Az adóinformáló bizottság tagja. Fizet 860 K-t, a hadifogoly kereskedő 65.778 K-t. Képek Kiskunfélegyháza város közgyűléséből. Mennyibe kerül az adóösszeirás? — Dr. Szolnoki Lajos szakértő véleménye. II. .. A magyar gazdának borsózik a háta, ha az adót emlegetik, borsózik és izzad különösen a mai adólevegős világban. Hiába, egyszer ennek is el kellett jönnie. Meg kell csinálni a dolgot, ki kell emelni pénzünket a rothadásból, mert elrohad minden. Ennek meg kell lenni. Meg kell csinálni az összeírást, pontosan, jól, becsületesen és gyorsan. A pontos, gyors, becsületes munkát és munkást pedig meg kell fizetni, mégpedig jól. A dolog sürgős, rendelet van reá, hogy a hónap végéig be kell fejezni. A tanács megteszi előterjesztését. Tisztelt képviselőtestület! Ne zaklassuk sokáig városunk adófizető polgárait! Legyen azoknak minél kevesebb bajuk az összeíró biztosokkal! Szükségesnek tartunk 20 összeíró biztost, ezek 40 nap alatt el tudják végezni ezt a munkát. A tanyák között dolgozó biztosoknak kocsi kell, a kocsifuvar ma naponkint 5—600 K, a biztosoknak élelmezés is kell. A mai napszámhoz viszonyítva napidijuk 100 K. Számoljunk egy kicsit: 40 nap 20 összeíró biztossal ez 800 nap, 100 K napidij, ez 80.000 K. Azonkívül a kocsijuvatra 160.000 K, ez 320 nap, 480 napon gyalog írnak össze a városban. Kell összesen 240—250 ezer korona, akkor pontosan határidőre kész lesz a munka, amit a kormány elrendelt. Most nézzetek ide egek! Állj meg nap, és hallgasd azt hatalmas koponyára valló fényes beszédet! Állj meg nap és ha újra elindulsz, vidd el a föld minden sarkára városunk pénzét féltönörző polgár hírét. Feláll dr. Szolnoky Lajos az általános szakértő, a mindenhez értő, a mindenttudó, minden lébe kanál. Nemes egyszerűség ömlik el egész valóján. Ő nem számít. Neki nem kell ceruza. Az ő mindentlátó szeme, mindent az első pillanattól a dolgok velejéig ható pillantása rögtön megérzi, hogy itt nem kell 250 ezer korona, hogy itt nem kell 20 biztos negyven napon át, hogy itt nem kell 100 K napidíj, nem kell kocsi, nem kell ló, Félegyházán nincsenek tanyák, nincs nagy hatás, nincs államérdek, nincs pontos, gyors és lelkiismeretes munkáról szó. Erre elég 20.000 K (800 nap, naponkint 25 K.) Akinek nincs kocsija, járjon gyalog. íme a nemes egyszerűség e szűkmarkú gavallérja ennyit tart elégnek. Törpülj el mellette Hegedűs Lóránd! Szolnokyt kell pénzügyminiszterré tenni, ő biztosan látná, hogy sok az az adó, amit kivetnek s egy egyszerű, de nemes gesztussal eltörölné az egész adózást. Hogy az adóösszeírási ívek kitöltése milyen nehéz, mennyi szakértelmet, mennyi tudást kíván, jellemzésül álljon itt egy ügyvéd ismertető kritikája az adóösszeírási ívekről, amely a következőképpen szól: * A magyar „adóalanyok“ is bizonyosan izzadnak most, ha hidegek is az éjszakák. Annyi mindenféle adóösszeírási ívet nem látott még ez a szomorú világ, mint amennyivel az idén el fogják árasztani a gyanútlan és jámbor családfőket. Az első fecske, az úgynevezett „Összeírási ív az adóalanyok és adótárgyak összeírásához“ már szerényen bekopogtatott. Ember legyen a talpán, aki eligazodik ebben a zagyva, értelmetlen, magyartalan, zűrzavaros, sötét és kietlen erdőben. Százféle érthetetlen kérdés ezer tökéletlen alkérdéssel van benne kombinálva, hogy valahogyan el ne igazodhassék benne a szerencsétlen „adóalany“ áldozat. Jó egynéhány millió embernek nincs most nagyobb gondja Csonkamagyarországon, mint annak a nehéz találós kérdésnek a megoldása, hogy mik azok a „dologi jogosítványok birtokosai“, ki a „járadékjogosult“, mi az isten csudája az a „zártkutatmányi jog“ és más ilyen tökéletlen kínaiakrakadabra. Előkelő állású jogvégzett ember mondotta, hogy egyáltalában nem képes a rubrikák zavaros tengerében eligazodni. Hát akkor az a sok millió egyszerű ember, aki csak magyarul tud, de a bürokraták nyelvét nem érti, hogy tudna ezekre a zulukaffer nyelven írott kérdésekre becsületesen megfelelni. Nem tudjuk megérteni, hogy nem arcad a magyar minisztériumban legalább egy okos ember, akinek eszébe jutna az a mentő eszme, hogy az ilyen pápua nyelvű iratokat ki kellene adni egy jónevű magyar írónak, érthető magyar nyelvre való lefordítás végett. Magyar ember adóügyben akkor se szívesen felel, ha érti a kérdést, hátha még nem is érti, hogy mit kérdeznek tőle! Most volna csak igazán helyén az a Népiroda, amelyik volt, de nincs. Ahol útbaigazítással, tanáccsal segítenének a vergődő, kínlódó magyaron azok, akik értenek a dologhoz, ha ugyan vannak ilyenek. Az egész izén különben egyetlen valahogyan érthető apróbetűs mondat húzódik meg legalul, amelyik így hangzik: „A nem megfelelőt át kell húzni.“ Mivel az egész iv „nem megfelelő“, valószínűleg igen sokan nem tudnak mást kezdeni vele, mint az utasítás értelmében áthúzzák az egészet. Mert mi tehát mást az „összeírott fél“ úgy is, mint „adóalany“ s úgy is, mint „dologi jogosítvány tulajdonosa“. Az ilyen nehéz a szakértelmet is erősen próbára tevő munkát akarja Szolnoky uram 250 napi biztosi díj mellett elvégeztetni. Az egész államháztartás, a város jövő háztartása is ennek az összeírásnak megbízhatóságán alapszik. Mindez nem fontos neki, csak egy a fontos: másokat garasokkal fizetni, zsebreszorított kézzel csak egyet hajtogatni folyton, nem adunk. Megmenthető-e ez az ország, ha minden városban ilyen szűk látókörrel intézik az országos ügyeket ? Jövő számunkban folytatjuk. Pénzügyigazgatósági kirendeltség Kiskunfélegyházán. Most már befejezett tény, hogy Kiskunfélegyháza városa pénzügyigazgatósági kirendeltséget kap. Mindezideig úgy volt elhatározva, hogy 1921 július 1-én csupán az egyenes adó kivetését végző osztály jön ide, most azonban beavatott helyről arról értesültünk, hogy dr. Holló Béla polgármesterünk legutóbbi Budapesten léte alkalmával a pénzügyi kormánynál azt is kijárta, hogy egyidejűleg az illetékkiszabási osztályt is helyezzék ide. A város közgyűlése a pénzügyigazgatósági kirendeltség elhelyezhetése céljából — ugyancsak a polgármester indítványára — az iparos és kereskedő tanonciskola épületének rendbehozatalára és a szükséges átalakításokra a költségvetésbe beállított 300.000 koronán felül még 200.000 koronát vagyis összesen fél millió koronát szavazott meg. Az átalakítással járó költségeket a pénzügyi kormány vagy megtéríti, vagy pedig törleszteni fogja. A bérleti szerződést 10 évre óhajtja megkötni. Április 20-án megszűnik a gabonarekvirálus. Még e hónapban szabadforgalom tárgya lesz a gabona. A kormány külföldön kénytelen vásárolni kök vagon gabonát. A kisgazdapártban kedden este nagyatádi Szabó István földmívelésügyi miniszter bejelentette párthíveinek, hogy Teleki miniszterelnökkel, Mayer János közélelmezési és Hegedűs Lóránt pénzügyminiszterrel egyetértőleg elhatároztatott, hogy a folyamatban levő gabonarekvirálásokat e hónap 20-án, de legkésőbb e hónap végéig feltétlenül beszüntetik. A gabonagyűjtés beszüntetésével egyidejűleg Mayer János, az új közélelmezési miniszter rendeletet fog kibocsájtani, mellyel a gabona adását és vételét szabaddá fogja nyilvánítani. Amennyiben az ellátatlanok részére a szabadforgalomba kerülő gabonából a kormány megfelelő áron nem tudná megvásárolni az új termésig még szükséges gabonamennyiséget, úgy a közélelmezési miniszter külföldön lesz kénytelen egyenlőre 500 vagon gabonát vásárolni. Ezen külföldi vásárláshoz Hegedűs pénzügyminiszter már beleegyezését megadta.