Csonka Magyarország, 1922. január-június (2. évfolyam, 2-146. szám)

1922-01-25 / 20. szám

1922 január 25 • HM.............. « HÍREK »«.im........................................... Hazaárulás néhány szál rózsával. Kassáról Írják: A kassai cseh táb­láról a minap elbocsátották a hivatal két női tisztviselőjét, akik annak­idején rózsacsokrot nyújtottak át a határmegállapító bizottságok kísére­tében volt magyar főhadnagy­nak.­­ Az elbocsátott hivatalnokok meg­fellebbezték a határozatot az igazság­­ügyminiszterhez, aki azonban a tábla döntését jóváhagyta azzal, hogy az elbocsátott tisztviselők hazaárulást követtek el a világ átadásával. Amit megtilt a kormány. A kor­mány elrendelte, hogy a „megszállott terület“ és „demarkációs vonal" el­nevezéseket nem szabad használni, miután ezek a kifejezések a béke­­szerződésnek általunk történt ratifi­kálása óta jogilag nem állják meg a helyüket. Ezek helyett „elszakított terület“, vagy „hódított terület“ demarkációs vonal helyett pedig az „ideiglenes határ“ kifejezéseket kell használni. Egy angol város víz alatt. A Humber folyó északi partján fekvő Hull angol városkát ért borzalmas csapásról számolnak be az angol lapok. A város mély fekvésű régi részét a Humber vadul zajló vize egy szempillantás alatt elárasztotta. Az ár a várost védő gátakat, vala­mint minden útjába kerülő tárgyat elsöpört. Mikor a katasztrófa bekö­vetkezett, az utcák telve voltak em­berekkel, akik az ár közeledtére a közelükben levő házakba menekül­tek. A szennyes, hideg víz ide is követte őket és csakhamar két és fél méter magasságot ért el. Az égő gázlámpáknak csak a felső része állott ki a vízből s körülöttük halak lubickoltak. Minthogy a szerencsét­lenség kora esti órákban követke­zett be, a még ébren levő lakosság ingóinak hátrahagyásával idejekorán biztonságba helyezkedett. Az anyagi kár, azonban óriási. Tánckurzus A KORONA-SZÁLLÓ dísztermében esti tánckurzust nyitottam. Az összes modern tánczokat tanítom minden hétfőn, szer­dán és pénteken este 7-9-ig. Beiratkozni a fenti napokon lehet. Shimmy érákat elfogadok. Tisztelettel MENCZEL táncztanár: Csonkamagyarország Németország még 50 százalékkal emelni tudja a mezőgazdasági termelését. Berlin, január 24. A MTI­ jelentése : A német birodalmi gazdasági tanács ülésének megnyitá­sakor, Braun elnök kijelentette, hogy a német mezőgazdaság még 50 százalékkal tudja emelni termelését, miáltal fedezni tudják egész Német­ország élelmiszer szükségletét. Bécsben terjed a spanyoljárvány. Bécs, január 24. A MTI­ jelenti: Bécsben a spanyolnátha erősen terjed.­ ­ Másfél millióval kevesebb magyar gyermek születik. A háború borzalmas pusztítása. — Az egyke és tüdővész. — Álljon talpra Magyarország! Népesedési statisztikánk legbuz­góbb búvára, Kovács Alajos dr. mi­niszteri tanácsos, megdöbbentően mély előadást tartott a napokban a budapesti Baross­ Szövetségben a magyarság erőveszteségeiről. Felette tanulságos előadásának eszmemenete a következő volt: — A trianoni béke nemcsak, hogy területünk több mind kétharmad ré­szétől fosztott meg bennünket, ha­nem az ország lakosságának több mint 60 százalékát vette el. Még nagyobb baj, hogy a megmaradt népesség legértékesebb, legmunka­­bíróbb rétegein szinte átgázolt a vi­lágháború. Magyarország háborús vesztességét általában 500 ezer em­berre becsülik. Ezt a számot a meg­maradt területen a férfiak és nők száma is nagyjából igazolja. Ha a hiányt a 20—50 éves férfiak szá­mához viszonyítjuk, az arány 16 százalék. Ennek a jelentősége akkor tűnik ki, ha meggondoljuk, hogy a születéseknek 97 százaléka 20—50 év között lévő apáktól származik. Ha tehát az ilyen korú férfiak száma 16 százalékkal csökken, szükség­képpen legalább is ennyivel kell csökkennie a születések számának is. Nálunk — sajnos — a születési arány még nagyobb mértékben csök­kent a háború óta. — El lehetünk készülve, hogy népesedésünk menetében évtizede­ken át bizonyos erős zökkenések és zavarok fognak beállani. A háború 4 éve alatt ugyanis közel 1.400.000 gyermek születése maradt el, vagyis az összes normális születéseknek 53 százaléka áldozatul esett. Már 1922. év őszén csak félannyi gyer­mek fog beiratkozni az első elemi osztályba, mint ahány szokott s az 1925—26. tanévben mind a négy elemi osztályban megcsökken a ta­nulók száma a rendes szám felére. — Népesedésünk menetében ok­vetlenül beálló ezen a visszaesések ellen hiú erőlködés lenne bármit is megkísérelni, de annál is inkább kell küzdenünk népesedésünk há­rom nagy veszedelme: az egyke, a gyermekhalandóság és a tüdővész ellen. Népesedésünk e három fő baját így lehet jellemeznünk: Az egykét előidézi az erkölcstelenség és val­­lástalanság, a gyermekhalandóságot elsősorban a tudatlanság és nem­törődömség, a gümőkort a nyomo­rúság és az egészségügy szabályai­nak semmibevétele.­­ — Az egyke körülbelül 95.000-rel csökkentette a születések számát, ha a mi adatainkat azokhoz az európai államokhoz viszonyítjuk, amelyekben legnagyobb a házasságok termé­kenysége. Viszont a született gyer­mekek közül évenként 130 ezerrel több maradhatna meg, ha a cse­csemő- és gyermekhalandósági arány­számunk olyan kedvező volna, mint a skandináv államoké. Végül a gu­mókor halálozás számát 45 ezer lélekkel lehetne évenként leszorítani. — E számokból is látszik, hogy a három főbaj között is legnagyobb veszedelem a gyermekhalandóság. Falvakban a földes lakások terjesz­tik bebizonyíthatólag a tüdővészt. Mindenkinek össze kell fognia, hogy azok a veszedelmes bajok, amelyek megfogyatkozott népünk újbón fejlődését hátráltatják, minél szűkebb keretek közé szoríttassanak. A szerepek könnyen kioszthatók. Az egyke elleni­ küzdelmet főképpen a lelkészeknek, a csecsemőhalandóság ellenit főkép a tanítóknak és a gu­mókór elleni harcot főképpen az or­vosoknak és a közigazgatási embe­reknek kell folytatniuk, így bizonyos mértékben munkamegosztás is jön létre, ami megkönnyíti a siker el­érését. — Ha a népmozgalom természe­tes rendjét erőszakos eszközökkel fel nem forgatják, minden reményünk meg van arra, hogy a magyarság természetes szaporodás dolgában ezentúl is túl fogja szárnyalni az elrabolt területeken a többi nemzeti­ségeket. Ám­ ez különösen az oláh és szerb uralom alatt lévő terüle­tekre, Felvidéken pedig a magyar­ság amúgy is a tótokkal és ruthé­­nekkel áll szemben, akinek számbeli gyarapodása nem az uralkodó cseh fajt fogja növelni. Cwkorkrach Amerikában. New­­yorki jelentés szerint Amerikában rémes cukorkrach pusztít, mely már eddig is számos régi kereskedő­házat döntött romlásba. A cukor ára ezidőszerint 100 angol fontonként (503/5 klg.) 480 dollár nagyban, ki­csinyben pedig fontonként 687 cent. A múltévi cukortermelés háromnegyed része azonba még mindig eladatlan. Az amerikai répa és nádcukor nem helyezhető el, mivel a Kuba-szigeti cukortermelő érdekeltség legutóbb 100.000 zsák cukrot dobott a piacra fontonként 1­97 centes árban. A kubai termelőket erre kétségbeesett hely­zetük kényszerítette. Több év cukor­­termelése hever elhelyezetlenül a szigeten. Hogy mentsék, ami ment­hető, mélyen a kitermelési áron ipar­kodnak készleteiktől megszabadulni. A kubai cukortermelés által okozott krach válságos helyzetbe sodorta az American Sugar Reffining Co. vál­ lalatot, mely régebbi kötésekkel még 22­5 centes alapon kötött le nyers­cukrot magának. Noha a társaság termelvényei egy részét körlevelek ellenében elhelyezte volt, a vevők vonakodnak az árut átvenni. A vál­lalat, mely mögött különben az ame­rikai cukortröszt rejtőzködik, 30 mil­lió dollár költs­önt volt kénytelen pénzügyi helyzete szanálására fel­venni. Az American Sugar részvényei, melyeket 1919-be­n 1483­­ dolláron jegyeztek, ma 50 és dolláron állanak. Egy hold föld 55.350 korona. Hódmezővásárhelyen egy 37 kataszt­­rális hold szántó került eladásra. A vevő 2 millió 48.000 koronát fizetett ki érte és így egy hold föld 55.350 korona volt. Ötezer erdélyi magyar csángó vándorolt ki Brazíliába. Kolozsvár­ról írják : A Keleti Újság legutóbbi száma magyar nemzeti szempontból megrendítő hírt közöl. A lap érte­sülése szerint az erdélyi csángók legnagyobb része kivándorol Ame­rikába. Az erdélyi csángókat, mint ismeretes, legnagyobb részben a magyar kormányok telepítették le, ezeknek a telepeseknek a parányi birtokait most el akarja kobozni az agrárreform, ami által lehetetlenné teszi a megélhetésüket. A kivándor­lási mozgalomhoz eddig több mint 5000 család csatlakozott. Az erdélyi csángók Brazíliában kerestek ma­guknak új hazát és megélhetést. Az ottani kormánnyal már befejezés előtt állanak a tárgyalások. Nyomtatványait azért készíttesse az Unió Grafikai Intézet­­ Gallay Pál könyvnyomdájában, mert ott készülnek a legszebb nyomtatványok a legjobb anyagból a legjutányosabb árak mellett.­­ Telefon 167.

Next