Csonka Magyarország, 1924. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1924-05-04 / 18. szám
IV. évfolyam. — 18. szám. CSONKA Egyes számára 1000 kor. MAGYARORSZÁG 1924. évi május hó 4. — A kiskunfélegyházi Függetlenségi párt hivatalos lapja. — Megjelenik minden vasárnap. A Magyar Nemzeti Bank. Az 1924. évi V. t. c. 16. §-ának értelmében a magyar kir. pénzügyminisztérium f. évi április hó 27.-én nyilvános aláírás alá bocsátotta az alapítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeit. Ezzel tehát megtörtént az első lépés az önálló magyar bank megállapítására. A nemzeti bank célja, hogy alapszabályai keretében Magyarország területén a pénzforgalmat szabályozza, a fizetések kiegyenlítései megkönnyítse és a rendelkezésre álló tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt azonban az, hogy a készpénzfizetéseket aranynak és értékállandó valutákra szóló követeléseknek gyűjtése által előkészítse és a készpénzfizetések törvényszerű megkezdése után fenntartásukat biztosítsa. A bank köteles lesz továbbá minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a bankjegyeknek érccel való beváltásának törvényes szabályozásáig bankjegyeinek azon értéke állandó maradjon, mely érték az aranyvalutás vagy értékállandó valutával rendelkező országokra szóló váltók árfolyamában kifejezésre jut. A Nemzeti Bank Részvénytársasága kapja a jegykibocsájtás kizárólagos jogát a törvényben és annak kiegészítő részét alkotó alapszabályokban foglalt feltételek mellett az 1923. évi december hó 31. napjáig terjedő időre, tehát 20 évre. Egyébként a társaság fennállásának tartama határozatlan. A társaság alaptőkéje harminc millió aranykorona, mely 300.000 darab, egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik. Az egész részvények 25 aranykorona névértékű negyed részvényekre is oszthatók. A jegyzett részvények névértékének felét a jegyzés alkalmával, másik felét a megalakulást követő két hónapon belül készpénzben kell az alábbi lehetőségek szerint befizetni. Éspedig a befizetés történhetik a részvényjegyző választása szerint a koronaérték arany értékérmeiben, vagy más, a kereskedelmi forgalom tárgyát alkotó arany érmekben, amely utóbbiak a koronaérték pénzlába szerint számítandók. Végül történhetik a befizetés északamerikai, angol, svájci, hollandi vagy svéd értékrendszerre szóló fizetési eszközökben. Ez esetben 100 aranykorona 20 dollár és 26 egynegyed centtel számítandó egyenlő értéknek. Ha a befizetés nem dollárban, hanem a felsorolt többi pénznemekben történik, a dollár összegnek átszámítása az illető pénznemre a Devizaközpont által ebből a célból hetenként megállapítandó átszámítási árfolyam alapján történik, mely árfolyam az illető valutának Zürichben, Londonban és Amsterdamban jegyzett középárfolyamainak átlaga alapján állapítandó meg. Valamikor, még a háború előtt, a függetlenségi párt elszánt harcot indított az önálló magyar jegybank felállítása érdekében, de természetesen az akkori idők hatalmon levő emberei, akiket mindenkor Bécsből irányítottak, minden eszközzel megakadályozták az ellenzék törekvését, mert az önálló magyar bank csak a magyar gazdasági érdekeket szolgálta volna, ezt pedig Ausztria nem tűrhette. Szét kellett esnie a Monarchiának, amely öszeomlásban hazánk legértékesebb részei is letöredeztek, koldussá kellett tennünk, hogy végre a nyomasztó pénzügyi helyzet kényszere alatt megszülessen régi óhajunk, álmodott vágyunk : a gazdasági függetlenség, a Magyar Nemzeti Bank. A nemzeti bank meg lesz, de vajjon meghozza-e gazdasági függetlenségünket, megállítja-e gazdasági életünket a lejtőn lefelé rohanásában ? Mindegy a nemzeti bankra szükség van, s már előbb, mindjárt a restauráció után meg kellett volna teremteni, akkor ma beláthatalanul jobb gazdasági helyzetben volnánk. Dehát jobb későn, mint soha, s ebben a szomorú helyzetben mégis vigasztaló jelenség, hogy valóságos vetélkedés folyik a nemzeti bank részvényeinek jegyzése iránt. Mivel lehet jegyezni a Nemzeti Bank részvényeit ? Az eredeti megállapodás az, hogy a Nemzeti Bank a jegyzés céljaira csak aranyat és nemes valutát vagy devizát fogad el, a Devizaközpont azonban, hogy a jegyzés minél szélesebb körben történhessék, s hogy a kisemberek is részt vehessenek a Nemzeti Bank megalapításában, a jegyzési helyeknek általános engedélyt adott arra, hogy könnyebb valutákat és devizákat nemes valutára vagy devizára átcserélhessenek, bárminemű valutákat saját készletükből a jegyző feleknek rendelkezésére bocsássanak és ugyancsak e célra valutákat és devizákat kölcsön vegyenek vagy kölcsön adjanak. A részvényjegyzéssel kapcsolatban a Magyar Királyi Állami fegyintézet budapesti főintézete a vidéki fiókintézetei arra is fel vannak jogosítva, hogy ezüst forintosokat és aranykoronás részvény után koronaértékű ezüst érméket a szinsúly szerint megállapított és dollárban kifejezett árfolyamon dollárra átcseréljenek és az így kapott dollárt a jegyzés céljaira fordítsák. Az átszámítási árfolyamot minden hétre előre meg fogják állapítani, az első hétre megállapított árfolyam szerint 1 kilogramm szineztist 20 dollárt ér. A részvényjegyzésre az aláírás 1924. évi április hó 28. napján kezdődött és az aláírás zárideje 1924. évi május hó 7 napjának déli 12 órája. A Devizaközpont április 27.-én a következő átszámítási árfolyamot állapította meg folyó évi április hó 28. napjától május hó 3 napjáig bezárólag terjedő időre: 100 aranykorona (vagyis 20 dollár 26 és egynegyed cent) egyenlő 114 svájci frank és 19 centime, vagy 4 font 12 shilling 6 penny, vagy 54 hollandi forint 45 cent, vagy 77 svéd korona 05 éve. A nemzeti bank minden 100 tudomásunk szerint 18 aranykorona osztalékot biztosít, ami ezidőszerint nemcsak legelőnyösebb módja a kamatoztatásnak, de egyúttal a tőke biztosításának is az értékcsökkenés ellen. Lakásrendelet. A m. hír. minisztérium 3333 1924. M. E. lakbér fizetésekre vonakozó rendeleti a hivatalos Kotors hl. sz. megjelent. Rerdelet szerint 3124. tvei negyedére fizetni kell az 1917. év november negyedévi lakbérnek T0-át lakbér, 2,/p-át közüzemi költség, 1*75/0-át pedig kincstári házhaszonrészesedés címen, vagyis a novemberi negyed lakbérének 10-75* %-át összesen. Ezek szerint valamely lakás évi bére 1917-ben volt 400 korona az 1917. év novemberi negyedévi bére volt 100 korona, május hóra fizetni kell lakbér, közüzemidíj, kincstári házhaszonrészesedési díjban 10*75 aranykoronát. 1 aranykorona 16000 papirkoronának felel meg, vagy fizetendő 172.000 papirkorona. — Üzleteknél fizetendő 18' 0 meg 2%, és 4*5%, azaz összesen 24*51'0. A tulajdonos május 5.-ig köteles az 1917. évi alapbért a bérlővel írásban közölni, a bérlő arra 8 nap alatt ugyancsak írásban köteles nyilatkozni, hogy azt elfogadja-e vagy nem. A bér május 15.-ig fizetendő. aaamÁm ÁffIAmCa a pályaudvaron a gyár saját teledonít-rete cserepes legiapén, nagysiőlő-úti átjáró raktárinál mindenkor a legolcsóbb napi árban kapható. Értekezni lehet ugyanott a megbízottal || Szükséglet esetén saját érdekében áll, Bohn M. és Társai. || hogy telepünket azonnal felkeresse.