A Csonkamagyarország, 1934. július-december (2. évfolyam, 26-53. szám)

1934-07-22 / 29. szám

2 A CSONKAMAGYARORSZÁG _______________________1934. julius 22 tostól haszonbérelt, a Muszáj-dű­lőbeli 13. sz. részlet 5 hold 1056 négyszögöl területű ingatlan haszonbérleti szerződése nálam aláírásra készen van — szívesked­jék annak aláírása végett irodámban megjelenni, hogy a szerződés az augusz­tus havi közgyűlés elé terjeszthető legyen. A szerződés díja és bélyege 5L—P. (P. H.) Tisztelettel: Dr. Biró László s. k. ügyvéd Ezen levélből kétségtelen, hogy dr. Biró László városi főügyész a vá­ros és Retkes Antal magánfél között haszonbérleti szerződést készített; to­vábbá az is kétségtelen, hogy ezen haszonbérleti szerződést a városi kép­viselőtestület megbízásából a város ér­dekében készítette; végül az is két­ségtelen, hogy a szerződés készítéséért munkadíjat követelt. Most már ezzel szemben nézzük meg, hogy mit mond a törvény. Az 1929. évi XXX. t. c. 72. §­­ának 5-ik bekezdése így szól: „. . . városi főügyész olyan cselek­ményért, amelyet a város üzemei, intéz­ményei érdekében és képviseletében tel­jesít (például szerződés készítése), a magánféltől díjazást sem nem követelhet, sem el nem fogadhat.“ A törvénynek ezen intézkedése világos s így az is világos, hogy dr. Biró László a város haszonbérlőitől a szerződésekért munkadíjat jogtalanul követel. Bár dr. Biró László a levelet nem mint városi főügyész írta alá, de ez az igazságon mit sem változtat. A vá­rosi szerződések elkészítése hozzá nem mint magánügyvédhez, hanem mint városi főügyészhez került, tehát mint magánügyvéd nem szerepelhetvén, a magánügyvédnek kijáró díjat sem igé­nyelheti. A lapunk reputációja érdekében ezt a cikket meg kellett írnunk, az pedig már nem ránk tartozik, hogy az illetékes hatóságok ehhez mit szól­nak. P. Értesítés Tisztelettel értesítem a n­­é. ur­­hölgyeket, hogy a csütörtök dél­utáni női gőzfürdőt a gyér láto­gatottság miatt j­u­n­i­u­s 5-én beszüntettem s a régi fürdő­beosztást állítottam vissza. Gőzfürdő beosztás : Nők részére pénteken 9 órától 2 óráig ren­des ár, 2 órától zóna „ „ vasárnap d. u. 1 órától zóna Férfiak részére szombaton egész nap rendes ár „ „ vasárnap délelőtt zóna Kádfürdő, iszappakolás, szénsavasfürdő pén­teken délelőtt 10 órától vasárnap estig. Kérem a n. é.­közönség szíves pártfogását TISZTELETTEL: POÓR BÉRLŐ.­­ A „Félegyfiázi nap“ [szeptember 2.] megrendezésével kapcsolatban olvasóinknak különös figyelmébe ajánljuk az alábbi cikket, amely múlt heti számunkból helyszűke miatt kimaradt. Gazdatársak! A létért való küzdelem nagy mértékben átalakította az egyes foglalkozások munka­körét, az ember életét és az egész társadal­mat. Míg valamikor mindenki csupán a saját maga, családja részére termelt javakat és csak annyit, amennyit elfogyasztott, addig ma a társadalmi berendezkedés a munkamegosztá­son alapszik. Sok olyan terméket fogyasztunk, amit nem termelünk és nagy mennyiségben termelünk javakat mások részére. Szükségle­teink megszerzése végett felkeressük a piacot, feleslegeinket pedig igyekszünk elhelyezni ott. Évszázadok folyamán lassan alakult ki az az egészséges világberendezkedés, amit a nagy­­háború után következett felfordulás hovato­vább visszafejleszt a legrégibb idők állapo­tára. Ismét igyekszik mindenki ellátni önmagát, idegen javak felhasználása nélkül s az a helyzet jelentkezik különös kártétellel az államok kö­zötti viszonylatban is. Nem vesszük igénybe a más munkáját, nem keresik a mienket, nincsen forgalom, elmarad a jövedelem, beáll a pénzszűke és elviselhetetlenül nehezedik reánk a nyomorúság, a nélkülözés. Évszáza­dok fokozatos fejlődésének eredményét nem lehet évek alatt megsemmisíteni büntetlenül. Gazdatársak! Mi nem állunk az „önellátás“ elve alap­ján. Mi mások részére termelünk, piacot, forgalmat, jövedelmet akarunk, mert ezek nélkül a mai berendezésünkkel megfulladunk, tönkremegyünk. A „Félegyházi Nap“ intézőbizottságnak célkitűzései között első helyen áll a város gazda-, iparos- és kereskedőtársadalmának módot nyújtani terményeinek bemutatására. A „jó bornak nem kell cégér“ köz­mondás ma már a borra sem állja meg a helyét, még kevésbé egyébb szükségletekre. A nagy feleslegek kiélesítették a versenyt, aminek minden körülmények között nemes­nek kell lennie. E nemes versenyt célozzuk a „Félegy­házi Nap“ kiállításaival. Mutassuk meg mi­lyen portékánk van és bizonyítsuk be, hogy a félegyházi piacot érdemes felkeresni. A gazdatársadalmat legközelebbről érintő kiállítási csoportokról kívánunk tájékoztatást adni azzal a felhívással, hogy jól átgondolt érdekünkben tegyünk meg minden lehetőt a siker reményében. 1. Mezőgazdasági termények cso­portjában kiállíthatók: a) búza, rozs, árpa, zab, tengeri, köles, cirok, répamag, és a határban termelt takar­mánynövények magvai kis zsákokban, tasa­­kokban, tálcákon, vagy üvegekben címkékkel, felírásokkal, termés eredmény megjelölésével, névvel ellátva, eladható mennyiség feltünte­tésével stb. b) ugyancsak szálas, kalászos állapot­ban, kötegekben, hasonló felírásokkal, eset­leg edényekbe ültetve; c) kalászminták, (csokrok) kalászko­­szorúk, kalászból font csigák; d) tengeri csövek; e) egyébb termés alakok (burgonya, gumó, tányérrózsa, csicsóka, stb.) felírások­kal, névvel. 2. Konyhakerti termények csoport­jában : a) kerti termények magvai (mint a búza, rózsa stb-nél) b) kerti kész növények kosárban, vagy edénybe ültetve, vagy piacra előkészített álla­potban (káposztafélék, kalarábé, karfiol, sóska, spenót, paradicsom, paprika, uborka, tök, dinnye, tojásgyümölcs, spárga, sárgarépa, petrezselyem, paszternák, zeller, céklarépa, torma, vereshagyma, foghagyma, vágóhagyma, párhagyma, borsó, bab, lencse). 3. Virágok csoportjában: a) töves saját termelésű virágok cse­répben, edényekben, felírásokkal, névvel; b) csokrok vázákban, levágott virágok, színes edényekben a termelő megnevezé­sével 4. A gyümölcs csoportban: a) kisebb kosarakban, csomagoló ládi­­kákban, az összes gyümölcsfajok, fajta meg­nevezéssel, tulajdonos nevével, eladható kész­let feltüntetésével, jó tulajdonságainak meg­jelölésével; b) feldolgozott gyümölcs (aszalmány, befőtt, iz, stb) megfelelő elrendezéssel; c) faiskolai termékek; d) gyümölcs kártevők (gombák, rova­rok, időjárás okozta károk). 5. Bor, pálinka: a) saját termésű borok palackozva, cím­kével és azon a fajta, bor és tulajdonos megjelölésével; b) pálinkafélék, hasonló­képpen. Bor és pálinka a kiállító helyen kóstolásra is eladásra is kerül, miért is az ár megje­­lelölése ajánlatos. Az elfogyasztott mennyiség ára a tulajdonost illeti. 6. Toll és gyapjú: E csoportban a termelő gazdákon kí­vül a kereskedők is résztvehetnek. A kiállí­tás anyaga táblázatosan, vagy üvegekben nyerjen elhelyezést, ugyancsak feliratokkal és a kiállító nevével ellátva. A külömböző mi­nőségű anyag elkülönítve és felismerhetően állítandó ki. 7. Tojás: Helyi fogyasztásra és export célra szánt tojás csomagolva. Tojásból kirakott külöm­­böző alakok. Tojásgyüjtemény. 8. Ádatkiállítás: a) lovak, csikók kor, fajta és tulajdo­nos megjelöléssel, eladásra szántaknál árfel­tüntetéssel ; b) szarvasmarhák, borjak, üszők, tehe­nek, birkák, ökrök; c) sertések, malacok, süldők, anyako­cák, kanok, fiaskocák; „ .. ■ ... d) juhok, kecskék, bárányok, gödölyék ; e) baromfiak: tyuk, lúd, kacsa, pulyka, galamb, gyöngytyuk; f) házi nyulak: hús és prémnyulak, bőrök. Az állatok elhelyezéséről a vásártéren, a baromfiak, nyulak elhelyezéséről külön ki­állítási ketrecekben a gimnázium tornacsar­nokában történik gondoskodás. Az állatok etetéséről, gondozásáról a kiállítók gondos­kodnak, ezért tér, vagy tartásdíjat nem fizet. A kiállítókat költség nem terheli, csak ha valami különleges elhelyezést kíván, akkor gondoskodik arról maga a kiállító. Bővebb tájékoztatást külön-külön is kap a kiállító a bejelentés alkalmával, amit már most is lehet eszközölni a tűzoltó laktanyában. A kiállítás napján (szeptember 2.-án) lóverseny is lesz fogatos ló és ökrösszekér bemutatóval, amire már jó előre gondolnunk kell. Minden cso­portban külön-külön lesz bírálat és díjazás emléktárggyal, érmekkel és oklevelekkel. A kiállítandó anyagot már most válogassuk ki és a kiállításig különleges gondozásban ré­szesítsük, hogy nagyobb esélyekkel indul­hassunk versenyre. Különösen vonatkozik ez az állatokra. Bármilyen kérdésben forduljunk a gazdasági kiállítást rendező külön bizott­sághoz, (Kaposi János tanító, Kiss Ferenc tűzoltófőparancsnok, Lukács József tiszthe­lyettes, v. Hódsági Márton, Urfalvy Aladár r. felügyelő, Szép László gazdasági iskolai igazgató, Tarjányi József főkertész, dr. Táby László gazdasági tanácsnok, Vásárhelyi Sán­dor gazdasági szaktanár, Vízhányó Károly tanár) akik bármikor készséggel adnak fel­világosítást. Készüljünk és mutassuk meg, hogy a félegyházi gazdák is számottevő al­kotói a magyar gazdatársadalomnak. Szép László s. k. gazdasági iskolai igazgató. Jó bor, törköly- és szilvapálinka eladó. — Érdeklődni lehet HOLLÓSI cukrásznál.

Next