Félegyháza és Vidéke, 1888. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám

1888-06-17 / 25. szám

prograramja : augusztus hó 11-én d. e. 10 óra­kor ünnepélyes megnyitás, 14-én a bíráló bi­zottság (jury) működésének megkezdése 14., 15., 16-án nyári gyümölcs és konyhakertészeti kiállítás, 15-én philloxera-ügyi kongresszus, 19., 20., 21-én szarvasmarha és juhkiállítás, 22., 23., 24-én baromfi- és kutyakiállítás, 24., 25., 26-án sertéskiállítás és gazdasági gép­próba, 26., 27., 28-án lókiállítás, 28-án mé­hészeti vándorülés. Szeptember hó 1., 2., 3-án őszi gyümölcskiállítás és gyümölcsészeti vándor­ülés, 2-án d. u. 5 órakor a jury ítéletének kihirdetése, 9-én d. u. 5 órakor a kiállítás ünnepélyes bezárása. — Makai János, akinek ugy látszik fő­­foglalkozásává válik a részegség és garázdálko­dás, s hó 13 án — miután botrányt okozó ré­szeg állapotban volt és a csendet háborította, sőt mi több Varga Sándor helybeli birtokost annyira megajándékozó ütlegekkel, hogy fejét elbob­ta a vér, Holló József fuvarost felpofozta, a szomszédokat háborgatta, szerencséltette meg már most nem először a börtönt. Daczára an­nak, hogy nem régen az ilyen mulatság neki 20 frt. pénzbüntetésbe került, mint magyar ember saját karján meg sem okult. F. hó 14 midőn magához tért szabadlábra bocsájtatott és hasonló esetek kikerülésére szigorúan figyel­meztetett, de még szigorubban fogják figyelmez­tetni a fejbetörésért. — Budapesti Hirlap. A »Budapesti Hirlap­-nak a hazai művek olvasóközönség vetette meg a lapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szelle­mét , minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetü­nk­ és fajunkér­t, ez egyetlen jelszóval : magyarság ! Viszont az ország legkiválóbb intelligenciája is azonosította ma­gát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a »Budapesti Hírlap« érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül, a szerkesztő­ségnek annyi belső tagja van, amennyivel egy magyar lap sem dolgozik ; minden rovatot külön vezető gondoz, a helyi tudósítókon kívü­l, akik a nap történetét írják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi je­lentékeny dolog a­nélkül, hogy a »Budapesti Hírlap« arról rögtön ne adjon hit és kimerítő tudósítást. A Buda­pesti Hírlap« politikai c­ikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh Pál írják más kiváló hazai publicistákkal híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem is­merő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összekötteté­sek alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete —■i.............■■■■ g-T felől távirati értesülésekkel látnak el rendes leve­lezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb köz­ségben is bír a lap : a »Budapesti Hírlap­ távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, akik úgy az ott történő ese­ményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívü­l minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség kü­lön kiküldetési­ tagjai adnak gyors és bő értesítést. A »Bu­dapesti Hírlap» e czélokra havonként oly összeget fordít, mint amennyi ezelőtt 16 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt, de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A­­Budapesti Hírlap tárczarovata Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló írók közre­működése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gon­dot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirmatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizva. Rend­őrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a «Budapesti Hírlap» helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birto­kos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, ami tájékozá­sára szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló írók leg­újabb műveit közöljük. Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfiz­­ések vidékről legczélszerűb­­ben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt : A «Budapesti Hírlap« kiadó­hivatalának, IV. kerület, Ka­­lap­ utcza 16. szám. — Hasznos könyv. A magyar korona or­szágai s Bosznia és Herczegovina helységnév­tára. Egybeállitotta és kiadja Juhos János mi­niszteri fogalmazó. II. kiadás, Budapest, 1888. A munka a legújabb hivatalos adatok alapján állíttatott egybe s egyedüli, mely a belügyi s a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisz­tériumok által újabban is felülvizsgáltatott. Egyedüli minden eddigi helységnévtárak között­­ a mely Bosznia és Herczegovina ebbeli adatait közli. Egyedüli továbbá, mely a községek utolsó távirdai állomásait a legújabban végre­hajtott szervezet alapján a mai napig hitele­sen mutatja ki. Tartalom. 1. Általános rész. 1. Előszó. 2. A megyék területén létező sza­bad királyi, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok, megyék , továbbá a községek, járás szerint kimutatva. 3. Állami rendőri beosztás. 4. Törvénykezési felosztás : a) Felebbviteli bíróságok : a) Királyhágón innen, b) Királyhágón túl. b) Törvényszékek. c) Járásbíróságok. A telekkönyvi hatósággal felruházottak külön kimutatva. d) Bíráskodás­sal felruházott megyei szolgabirói járások. Bé­­kebiróságok. e) Sajtóbiróságok. f) Pénzügyi bíróságok. g) Bányabiróságok. ///Királyi köz­jegyzői kamarák székhelyei, és területköre, az azokhoz tartozó közjegyzői székhelyekkel. i) Ügyvédi kamarák székhelyei és területköre. j) Országos fegyintézetek, kerületi börtönök, ja­vító és közvetítő intézetek. 5. Pénzügyi be­osztás : a) M. kir. pénzügyi közigazgatási bíró­ság. b) Pénzügyigazgatóságok, és területköreik c) Illetékkiszabási hivatalok, és kerületeikkel. d) Adófelügyelőségek székhelyei és területköre. e) Állami pénztárak. Adóhivatalok. f) Vámhi­vatalok és vámkirendeltségek.­­g) Só- és lottó­­hivatalok. h) Dohányjövedék: Dohánygyári igazgatóságok, dohánybeváltó felügyelőségek és hivatalok, dohányárulás, dohányraktárak, i) Pénzügyi illetőleg vám- és pénzügyőri bizott­ságok és szakaszaik. j) Bányászat. Bánya­igazgatóságok, bányakapitányságok, bánya , kohóhivatalok, vasgyárak foncsordák, kőszén­­bánya stb. k) Jószágigazgatóságok. Állami jó­szágok. i) Kincstári jogügyek igazgatósága, m­) Kincstári ügyészségek, a) Állandó kataster 6. Tengerészet : a) Tengerészeti hatóság, b) Révhivatalok, c) Osztrák-Magyar consulatusok, külföldön. 7. Vasutak és közlekedési vállalatok. 8. Államépítészeti és folyammérnöki hivatalok. 9. Posta- és távirda-hálózat. 10 Állami és va­­suti-távirda állomások. Hadügyi beosztás: a) I Honvédelmi beosztás. Hadkerületi-, honvéd-­­ gyalog dandár parancsnokságok és zászlóaljak,­­ állomáshelyeikkel. b) Sorhad. 11. Egyházi fő­­­hatóságok s területköreik. 12. Tanügyi be­osztás, szaktanodák. 13. Tankerületi főigazgató­ságok és középiskolák. 14. Erdészet. 15. Állat­egészségügyi-rendőri belépti állomások. 16. Ke­reskedelmi- és iparkamarák, területköreik. 17. Pénzintézetek, részvénytársulatok, szövetkeze­tek, alap-, részvénytőkéikkel. 18. Egyletek, társulatok: a) Ipartálulatok. b) Iparegyletek c) Házi-iparegyletek. d) Takarék-magtárak. e) Termelő f) Fogyasztó g) Gazdasági h) Buda­pesti lótenyésztési i) Talajjavítási j) Erdészeti k) Halászati l) Kertészeti és gyümölcsészeti m) Szőlészeti és borászati n) Kereskedelmi o) Kölcsönös biztosítási p) Vízszabályozó r) Mű­vészeti s) Irodalmi t) Tudományos. II. Betü­■ rendes rész: 1. Magyarország, Horvát-Szlavon­­ország továbbá Bosznia és Herczegovina. A megszállott tartományok községei, saját szerve­zetükben, elütőleg a magyar korona országai községeitől, azon adatokkal lesznek kitüntetve, melyek eddigelé az országos kormány rendel­kezése alatt állottak­ összes községei, pusztái betűrendes sorban. Ezen községek, puszták mindegyikénél a tényleges állapothoz képest feltalálható : 2. azok politikai minősége ; 3. a fürdőhelyek, gyógyvizek, ismert vegyelemzések­­kel, a gyógyvíz forgalomba bocsátásának kitün­tetése mellett ; 4. állategészségügyi-rendőri vesztegintézetek és vesztegállomások, belépti állomások, rév-, vám-, só-, bánya- és kohóhi­vatalok, dohányraktárak ; 5. az ország, mely­hez a község, puszta tartozik; 6. a megye, járás, törvényszék, járásbíróság és adóhivatal megnevezése, melynek területköréhez a község tartozik ; 7. a vasúti állomás ; 8. a gőzhajóál­lomás ; 9. a honvéd­ féldandárnak 10. a sorhad ezredének megnevezése, hová az egyes község tartozik ; 11. a távirda-állomás feltüntetése ; 12. a községhez legközelebb fekvő távirda-állomás­­nak megnevezése ; 13. a posta, illetve a posta-tá­­virda-állomás jelzése. Az utolsó posta megne­vezése, melynek kézbesítési területéhez a köz­ség tartozik. A munka megjelenik 1888. junius hó első felében s megrendelhető a „ Pesti könyvnyomda-részvény-társaság“-nál (Hold-ut­­cza 7.) Előfizetés­ vagy megrendelésre : 5 frt. Bolti ára : 7 frt lesz. Juhos János miniszteri fogalmazó. —­ i­­ezelőtt Dr. Fischhof-féle­­ Hemnina­ut 1535. Van szerencsénk a t. közönséggel tudatni, miszerint a mai napon a fent» gyógyintéze­­tet megnyitottál». Intézetünk a főváros egyik legmagasabb, kiesebb és legegészségesebb helyén fekszik, ugyan­azon területen, melyet eddig a d.r. IF’isch­ih.of-féle ■vá.roslig'eti -e’-izg'U­-eg'yim.tészet foglalt el.­­ A 44.000 111 méternyi sűrűn befásított telken épült Cottage-épület 30 tiszta, egészséges, külön bejáratú, újonan átalakított szobát foglal magában,­­ Casinóval, zárt és fűthető folyosóval, tekepályával, lugasokkal stb. stb. A fővárossal való összeköttetést jó vonatok és társaskocsik közvetítik. "Ti­! Az intézetünkben felv­et betegek minden beteg test­alkatának és bajának megfe­­lően külön előállított készülék segélyével rendszerint műtét nélkül gyógyit­­tatnak. — Kitűnő és eddig el nem ért sikerrel kezeljük kü­lönösen a következő betegségeket, u. m. : „ Az összes bármely alapon fejlődött (csúzos, kösz­­vényes, gümőkóros) izislet-gy­ullad­ásokat. — II. Csonttöréseket, Hozamokat s ezeknek valamint az izület-gy­ulladásoknak utó bajait, u. m.: (zsugor) izületmerevségeket, korlátolt mozoghatóságot, végtagrövidü­léseket, elgörbü­léseket, stb. — III. A vele született és következményes elgörbü­léseket, u. m. : a gerinczoszlopnak oldal-, mell- és két­felé irányult elgörbtdléseit, angolkóros vagy csigolyaszúvas alapon keletk­zett púpokat, tyn’i melleket, görbe nyakat, donga-, lnd-, ló- és sa­rklábat, donga-gacsos térdet. — IV. g­yermekb­üdést és következményeit. — V. húzódásokat, csúzt és köszvényt. Készülékeink a plastikai művészet legmagasabb fokán állván, megvalósítják a modern test­­egyenészet legmerészebb követelményeit, minélfogva minden betegnek kivétel nélkül a fennjárást és az egészséges fekvésű intézetünk tiszta levegőjében való sza­bad mozgást, de elsősorban a műtét (operatió) teljes mellőzését lehetővé teszik. Az eddigi hideg vízgyógykezelés folytattatik. 99* Bővebb felvilágosítást úgy az egyéb — ezúttal fel nem sorolt — be­tgségek gyógyí­tását, mint házi szabályzatunkat illetőleg, könyvecskékbe fűzött értesitőink nyújtanak, melyekkel kí­vánatra bérmentve szívesen szolgálunk. Ezen közh­asznu intézményünkre kérjük a t. közönség pártfogását. Kiváló tisztelettel dr. Verebélyi László, felelős főorvos, egyetemi m. tanár, a Stefánia-gyermekkórház sebésze. Igazg­atók: dr. Róth Adolf, Fischer Győző, testegyenesü­st, cs. k. udv. szállító orvos, seb-, mű­az int. betegek rendelő orvosa, és testegyen, segélyművek gyárosa, a­­ hazai savanyuvizek gyöngye. Ezen kitűnő savanyuviz borral vagy gyümölcs­nedvekkel elegyítve a pezsgőhöz hasonló italt szolgáltat. Sziílörö­m Gyenge vas- és mészoldattal bir és ennek folytán nagyhatású figyelmében­­ gyógyszer a gyermekek görvély- és angol kórjainál, továbbá megbízható gyógyhatású a lélegzési-, emésztési- és VíZelő-SZer- Vek hurutos bántalmainál, és a gyomornak az idegrendszer bántalmain ala­puló bajaiban. Ezen ásványvíz kiváló figyelmet érdemel. Félegyházán főraktár létezik Feuer Mihály ességnél. Árverési hirdetményi kivonat. A félegyh­ázi kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírre­ teszi, hogy Lőrincz Antal végrehaj­­tatónak, Kiss Miklós és neje Szili Zsuzsanna végre­hajtást szenvedő elleni 200 frt tőkekövetelés és járu­lékai iránti végrehajtási ügyében a félegyházi kir. járásbiróság területén lévő, a félegyházi 9069. számú tikvben, 869. hrsz. alatt felvett és 7/g részben alpere­sek Kis Miklós és neje Szili Zsuzsanna, 1/g részben pedig Hatvani Luczia Farkas Jánosné nevén álló ház és udvarra az 1881. évi 60. t.-cz. 158. §-a C) pontja értelmében egészben 809 frt utdajánlati az 1881. évi 60 t.-cz. 187. §-a értelmében az uj árverést 809 frt ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a megjelölt ingatlan az 1888. évi július hó 4-ik napján délelőtt 9 órakor a tikvi hivatalban megtar­tandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak az utóajánlat­­tevő kivételével 60 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óva­­dékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bá­natpénznek a bíróságnál előleges elhelyezésről kiállí­tott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Félegyházán, 1888. évi május 28. napján. A félegyházi kir.­­biróság mint tikkvi hatóság. Tomcsányi, 855/1888. tk. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A félegyházi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Czakó József János végre­hajtainak Selyem Anna Hevér Jánosné végrehajtást szen­vedő elleni 300 frt tőkekövetelés és járulékai iránti vég­rehajtási ügyében a kecskeméti kir. törvényszék (a félegyházi kir.­­biróság) területén lévő, félegyházi 221. sz. tjkönyvben 214. hrsz. alatt fölvett és 1/4 részben al­peres Selyem Anna Hevér Jánosné, 2/4 részben Dobos Pál és 1/4 részben Csányi Mária Szögi Mihályné nevén álló ház és száraz malomra az 1881. évi 60­­.-cz. 156. §. c. pontja értelmében egészen az 1881. évi 60­­. cz. 187. §. értelmében az uj árverést 2642 frt utóajánlati összeg, mint ezennel megállapított kikiáltási árban elren­delte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1888. évi julius hó 3 án délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hivatalban megtartandó nyilvános árverésen a megálla­pított kikiáltási áron alul eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak 7° fztot készpénz­ben, vagy az 1881. év. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyam­mal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-áb­an kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Félegyházán a kir. járásbíróságnak mint telek­könyvi hatóságnál 1888. évi május hó 28-án. kir. aljbiró. Tomcsányi, kir. aljbiró. 531/888. h. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A félegyházi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Rádi Sebestyén és Juhász Ferencz végrehajtatának Késik István végrehajtást szenvedő el­leni 105 frt 25 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti vég­rehajtási ügyében a félegyházi kir. járásbiróság területén levő, a félegyházi 267. sz. tikben 269. hr. sz. a. felvett és 159/1372. részben alperes Késik István — 159/1272 rész­ben Késik Viktória Fazekas Károlyné 159/1372‡ Késik Piros Kovács Lázárné 159/1372‹ részben Késik­­ Gás­pár 159/1372­ részben Késik Zsuzsanna Fricska Mihályné 159/1372‹ részben Késik Verona Gulyás Károlyné 159/1372 részben Késik Luna kiskorú és 259 — (1372) vagyis a teherkönyvi bejegyzés szerint mint 37/196 részben Forgó Anna Sinkó Jánosné nevén álló ház és udvarra az 1881. évi 60. t. sz. 15. §. c) pontja értelmében egészben a C 12. alatt Pa­lotás Viktor özv. Késik Andrásné javára bekebelezett öz­vegyi joga épségben tartása mellett 600 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fen­­nebb megjelölt ingatlan az 1888. évi augusztus hó 16-ik napján d. e. 9 órakor a telekkönyvi hivatalban megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs­árnak lo°/0-át, vagyis 60 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t. sz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számí­tott és az 188­1. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságü­gyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénzek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Félegyházán, 1888. évi május hó 25 napján. A félegyházi kir.­­biróság m. telekkönyvi hatóság. TOMCSÁNYI, kir. aljbiró, Kecskemét város határában, MuSkó-puszta felső része s a fehértói csárda közelében fekvő néh. Beák ILajos hagyatékához tartozott 484 kat.­h. kiterjedésű szántó, kaszáló és legelőből álló földbirtok holdanként 60 írt­jával Szabadkézből eladó. Bővebb értesítést ad itt helyben, alólirott Tóth Endre, ügyvéd. Szegeden, 1888. Nyomatott Bába Sándor könyvnyomdájában Vasúti menetrend. Félegyházáról—Budapestre, Szegedről—­Félegyházára. indul érkezik Személyvonat reggel . . ló. 40 p. 3 é.24 p. Omnibusz-vonat reggel 4 ó. 55 p. 7 ó. 3 p. Gyorsvonat délelőtt 11 ó. 9 p. 12 ó. 9 p Személyvonat délután . .26. 34 p. 4 ó.2 p. indul Személyvonat reggel . . 3 ó. 29 p. Omnibusz-vonat reggel . 1ó. 8 p. Gyorsvonat délelőtt . .12 ó. 12 p. Személyvonat délután . 4 ó. 5 p. érkezik ! 7­­5. 20 p. 12 d. 20 p. 2 ó. 10 p. 8 ó. 8 p. Budapestről—Félegyházára. indul érkezik Személyvonat reggel . . 7 ó. 45 p. Omnibusz-vonat délben . 12 ó. — p. Gyorsvonat délután . . 1 ó. 40 p. Személyvonat este . . . ló. — p. Félegyházáról — Szegedre. 11 ó. 32 p. 5 é. 28 p. 4 é. 1 p. 11 ó. 21 p. indul érkezik Személyvonat délelőtt 11 ó. 37 p. 1 é. 5 p. Omnibusz-vonat délután . 5 ó. 33 p. 7 é.29 p. Gyorsvonat délután . . 4 ó. 5 p. 4 ó.59 p. Személyvonat éjjel . . .11 ó. 25 p. 12 ó.58 p.

Next