Félegyházi Hírek, 1989 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1989-02-07 / 3. szám

Zárszámadás előtt a Petőfi Tsz-ben „1988-ban tovább szigo­rodtak a gazdálkodás kö­rülményei. Ráadásul az időjárás továbbra sem fo­gadott kegyeibe minket.” — így kezdte Horváth Gá­bor, a Kiskunfélegyházi Petőfi Tsz elnöke az elmúlt év értékelését. A beszélge­tés időszerűségét ezúttal az adta, hogy az 1989-es esztendő elején, a zárszám­adás előtt valamennyi gaz­daságban megvonják az 1988-as év mérlegét és ki­dolgozzák az idei terveket. Mint megtudtuk, tavaly mindössze csak 453 milli­­méternyi csapadék hullott a gazdaság határában. Rá­adásul szeptember végéig, a vegetációs időszakban (amikor a növények a leg­jobban szomjazzák az „égi áldást”) csupán 374 milli­­méternyi esett. Ez aztán meg is látszott a termés­­eredményeken, kivált az őszi kultúrákban. Kukori­cából a tervezett 5 tonna helyett 3,58 tonnányit, nap­raforgóból pedig a hektá­ronkénti 2,5—3 tonna he­lyett csak 2 tonnát takarít­hattak be. Volt azért „siker­növé­nyük” is. A 400 hektárnyi búzaterületről az előirány­zottnál 1,2 tonnával többet arattak hektáronként. (5,2 tonna/hektár). Barackból pedig két szűk esztendő után végre jó termést szü­retelhettek, s kiváló árat kaptak érte. Az alaptevékenységük má­sik alapágazata, az állatte­nyésztés az elnök szerint válsághelyzetben van. Pe­dig évtizedeken keresztül kitűnően jövedelmezett. A brojler-csirke világpiaci ára oly mértékben csök­kent, hogy napjainkban ezt a tevékenységet már nem képesek a Petőfi Tsz-ben eredményesen folytatni. Ezért a korábbi évek 1 mil­lió állomány­számát tavaly a felére csökkentették. A törzsliba, törzslúd tar­tásában — hasonlóan a térség más gazdaságaihoz — a szövetkezetnek nagy hagyományai vannak. Ezt a vertikumot kell majd ki­egészíteniük a neveléssel és a keltetéssel. A mostoha időjárási és árviszonyok mellett külö­nösen felértékelődnek a gazdaság melléküzemei, amelyek „hozták” a várt eredményeket. A rézműves tevékenység, a lakatos-forgácsoló részleg és a 37 helybéli asszonyt és leányt foglalkoztató var­roda árbevétele és nyere­sége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mérlegkiegé­szítés időszakában Horváth Gábor arról adhat számot, hogy a tsz fizetőképes volt és maradt. 1988-as munká­juk alapján teljesíteni tud­ják a tervezett 300 milliós árbevételt és a 3 millió fo­rintos nyereséget. Az idei esztendőre a ku­korica rovására 200 hektár­ral növelték a gabona ve­tésterületét. Emellett új ipari növénnyel is gazda­godik a vetésszerkezet: egyelőre még csak 5 hek­táron spenót kerül a földbe kísérleti jelleggel. (Ha be­válik, később növelik a te­rületet.) Az ipari tevékenységen belül bővítik a varrodát. A jelenlegi üzem mellett egy új csarnokot vásároltak. Júliustól itt újabb 40 dol­gozó kap majd munkalehe­tőséget. A Petőfi Termelőszövet­kezetben jelenleg két terü­let áll a figyelem közép­pontjában: a gépműhely, ahol az erőgépeket készüik fel a tavaszi munkákra. A másik fontos helyszín a könyvelés, a számok műhe­lye, ahol most összegzik az adatokat, hogy pontos mér­leget készítsenek. Igyekez­niük kell, hogy elkészülje­nek a február 17-re terve­zett küldöttgyűlésre, amely egyben zárszámadás is lesz. A gépműhelyben a tavaszi munkákra készítik fel az erőgépeket Havonta 4 ezer tréningruhát készítenek a varróüzem- kép és szöveg: Gaál Béla­ben. Ennek­­nagy része tőkés exportra kerül. MOZGÓBOLT A városkörnyéki tanyákon élő embereknek nagy segítség, hogy hetente két alkalommal az Integrál Áfész mozgóbolt­jaiban megvásárolhatják a háztartásban naponta szüksé­ges élelmiszereket, tisztítósze­reket és apróbb iparcikkeket. Az első mozgóbolt 1980-ban kezdett működni. Ma már há­rom ilyen bolt járja a város­­környéket, pótolva a megszűnt tanyai boltokat, miközben olyan területeket is ellát áru­val, amelyek közelében eddig nem volt üzlet. A három bolt 1988-ban 7 millió forint forgalmat bonyo­lított le. Ennek ellenére ez a tevékenység nem termel nye­reséget az ÁFÉSZ-nak. Felis­merve azonban a szolgáltatás jelentőségét, hogy a tanyán élő idős emberek is sokféle áruhoz, friss élelmiszerhez jut­nak, kiemelt figyelmet fordí­tanak a működtetésre. sor Útban a megállóhely felé Mindjárt jön a Bolt Tessék parancsolni — Fe­kete Ferenc a mozgóbolt vezetője Vállalkozási mérnökségek a KUNÉP-nél A KUNÉP-nél tapasztal­ható volt az a gazdasági stratégia, mely szakmai berkeken belül korának megelőzésére törekedett. Jelen időszakunkban a gazdasági élet területén a kisebb létszámot foglalkoz­tató vállalkozói körök ér­nek el érdemleges, emlí­tésre méltó eredményt, ru­galmasságuk, mozgékony­ságuk, áttekinthetőségük, különböző közgazdasági előnyöket nyújtó — hie­rarchiamentes és bürokrá­ciát kerülő formák — jel­lemzői miatt. A KMNÉP vállalati köz­pontjának a távolság miat­ti — halasi székhelye — nehézkes elérhetősége, vál­lalati szervezetének több­lépcsős hierarchiája a vál­lalkozói ügyintézésnek — idő parzarló tényezőként — gátat szabott a piacori­entáltság által is megköve­telt gyorsaságnak, rugal­masságnak. Új gazdasági szervezeti formák kialakí­tásával a befektetett tőke forgási sebességének fel­­gyorsítása, a beruházások megvalósulási idejének le­rövidítésével érhető el, mely részben az anyagi ér­dekeltségi rendszer kiala­kítását, és a munka szer­vezettségét igényli. Mindezt felismerve, a KMNÉP a szakmai ágak figyelembe vételével vál­lalkozói mérnökségeket ala­kított ki. Kerekasztal-be­­szélgetés keretében Bozóki László főmérnök, Pál Sán­dor építőmesteri vállalko­zási mérnökség vezetője, Pengő János villanyszere­lési, Urbán Jenő épület­­gépészeti, Mohácsi Béla szakipari vállalkozási mér­nökség vezetője, valamint Seres József koordinátor részvételével az új terme­lési szervezet jellemzőiről esett szó. Bozóki László: — A mér­nökök közvetlenül az igaz­gatóval — az irányítási jo­got megosztva — tartják a jövőben a kapcsolatot. Sa­ját munkaterületükön ön­álló tevékenységet folytat­nak és a termelés folya­mán felmerülő költségek, így anyag- és bérköltség, valamint létszámgazdálko­dás terén önálló vállalko­zói jogokat élveznek. A szabályzók, a követel­mény- és az érdekeltségi rendszer kialakítása a ta­pasztalatok összegyűjtése és értékelése alapján folya­matosan történik. A mér­nökségek ez év január el­seje óta működnek. A vál­lalkozás időtartama a szer­ződéskötéstől a kivitelezés befejezéséig, a számla egyenlítéséig tartó időszak lerövidül több adminiszt­rációs lépcsőfok kihagyásá­val, melyet az új szervezeti forma biztosít. Korábban a sok bá­ba közt elveszett a gyerek, hiba esetén öt-hat felé is lehetett mutogatni. Nagy volumenű — 50— 60 milliós — munkánál is terhes volt a bürokratikus ügyintézés. A piaccal való kapcsolat körülményes volt. A termelés teljes folyama­tában az egyes mérnöksé­geken belül, a munka jel­legétől függően egy sze­méllyel, az adott mérnök­ség vezetőjével közvetlen megbízói tárgyalást lehet folytatni. A beruházói ér­dek az új szervezeti for­mában teljes mértékben érvényesülhet. Nagy beru­házás esetén generál vál­lalkozó az építőmesteri mérnökség, de a szakfel­adatoktól függően elsődle­ges vállalkozó bármely mérnökség lehet a feladat diktátuma szerint. Pál Sándor: — Annyira új még ez a szervezeti for­maváltozás, hogy kikristá­lyosodása a termelés folya­matában a jövőben történik meg. Mohácsi Béla: — Vállal­kozói etikánk ars poétiká­ját úgy fogalmazzuk meg, hogy kifelé, a piac felé korrektség, minőség és ha­tékonyság, befelé az érde­keltség, jogkör és felelős­ség. E hármas egység mér­hetősége a vállalkozás ered­ményének minőségében és eredményességében csúcso­sodik ki. A négy mérnök­ség közötti együttműködés, naprakész, közvetlen élő kapcsolat a megrendelővel, első kézből való tájékozó­dás, gyors információáram­lás modern korunk köve­telménye. Az anyagi érde­keltség mellett az alkotás öröme, a hivatásszeretet ugyanannyi súlyt nyom a mérlegen. Feltettem a vállalkozói mérnökségek vezetőinek a következő kérdést: — A kis termelési eységekben vár­hatóan növekedhet-e az újításra való törekvés, vagy már van-e bevezethető újí­tásuk ? Mohácsi Béla: — A kis egységekben a dolgozók újítási készsége feltétlenül nő, hisz a kis közösségek­ben követlenebbül ható a sikerélmény. Új technoló­giai elképzelések kialakítá­sára törekszünk, de még e témáról korai beszélni, hisz utunk kezdetén vagyunk. Pengő János: — Három évvel ezelőtt elkezdtük az erősáramú tokozott beren­dezések gyártását. Típus szekrényeket is készítünk egyedi tervek alapján, ed­dig belső felhasználásra folyt termelése. Szeretnénk termékünkkel kilépni a pi­acra, hisz már jól begya­korolt mesterek vagyunk. Másik kérdésem úgy szólt, hogy az új szervezeti for­ma létrehívása óta kötött­­tek-e vállalkozói szerződé­seket ? Pál Sándor: — Folya­matban vannak szerződés­­kötéseink. Mohácsi Béla: — Ugyan­ez a helyzet a többi mér­nökségnél is. Urbán Jenő: — Már az év végén tárgyaltunk önál­lóan munkavállalás céljá­ból, mivel tájékozottak voltunk az új elképzelések­ről. Major Dóra

Next