Félegyházi Hírek, 1991 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1991-06-28 / 14. szám
4. oldal MMHAZ1 Htm Egy tervezett, de el nem hangzott hozzászólás kapcsán A további jó együttműködés reményében írja Önöknek ezt: Bodor István MDF tag, önkormányzati képviselő. A Polgári Kör június 14-i rendezvényének vendége Elek István országgyűlési képviselő volt, aki az MDF liberális csoportjának ismert személyisége. A közel egyórás előadás nem aratott osztatlan elismerést a főleg MDF-tagokból és szimpatizánsokból álló hallgatóság között. Én, aki e csoporthoz közelállónak érzem magam, az előadásnak ahhoz ,a megállapításához kívánok észrevételeket fűzni és helyi vonatkozásokat is hozzákapcsolni, ami azt fejtegette, hogy ma országunkban a félelem mechanizmusa alakult ki és munkálkodik. Mert félnek a kormányzó pártok az általuk indokolatlannak, túlzottnak tartott erős kritikáktól; félnek a kormányzásból kimaradt pártok, hogy teljesen kiszorulnak az ország sorsának alakításából; félnek a hatalom volt birtokosai, hogy kirekesztődnek a társadalomból; és félnek a dolgozók többek között attól, hogy elvesztik munkahelyeiket, biztos megélhetésüket (a félelmek sora tetszés szerint folytatható). A reakciók ebből adódnak: a kormányzópártok e hatalom összpontosítására törekszenek, az ellenzék erősen támad, a volt hatalmasságok a gazdaság átmentésén fáradoznak, a dolgozók kiábrándultak és könyen rávehetők bármiféle tiltakozó akcióra. Ez a helyzet ma Magyarországon, és ember legyen a talpán, aki e nehéz helyzetben a megoldást próbálja megkeresni. Az MDF liberális csoportjának van válasza erre az élet által felvetett kérdésre. Szerintünk a kezdeményezés kulcsa a választásokon győztes párt az MDF és a Parlamentben többségben lévő koalíciós pártok kezében van letéve. E kulcs birtokában az első feladat a félelem mechanizmusának, fétisének csökkentése, majd megszüntetése. Csak ez javíthat az ország közhangulatán, természetesen beleértve a remélhető általános gazdasági fellendülést és annak következményeként a közeli életszínvonal emelkedést is. Az első lépést ez irányban a három volt legerősebb ellenzéki párt, az MDF, az SZDSZ és a FIDESZ tragikus szemben állásának csökkentése, majd közeledése teremtheti meg. (E célból tevékenykedik az MDF liberális csoportja), második lépésként a hatalom volt birtokosainak (ma az MSZP soraiban és a különböző gazdasági vezető pozíciókban levőknek) a megnyerése jelentheti a társadalom demokratikus átalakítását illetően. A harmadik lépés az össztársadalmi konszenzus, megegyezés megteremtése, ami csak a gazdaság fellendülésével, az életszínvonal érezhető emelkedésével érhető el. Tehát véleményünk szerint nem kiközösítésről, kiebrudalásról, hanem bevonásról, megegyezésről van itt szó. Óriási különbség ez barátaim. Ide tartozik még a tömegkommunikáció, az írott, hallott és látott médiákkal kapcsolatos viszony rendezése. Nekik is meg kell érteni azt, hogy a jelenlegi hatalom nem a nép ellenében, hanem igenis értük tevékenykedik. Tehát a kívánatos társadalmi megegyezéshez szerintünk az az út vezet, ahol minden hatalmi tényező — ésszerű önkorlátozással — a megegyezést keresi ott, ahol erőfölényben vannak: az MDF a kormányzásban, a koalíciós pártok a Parlamentben, az SZDSZ és a Függetlenek az önkormányzatokban, az MSZP és Függetlenek a gazdasági élet területén, a különböző médiák a hírközlésben. Igen, csak ez vezethet bennünket a hőn óhajtott társadalmi békéhez, ma Magyarországon. És itt hadd térjek ki a helyi, a félegyházi hatalmi viszonyokra. Szerencsés körülménynek tartom azt a tényt, hogy a városunkban az előbb vázolt országos hatalmi ellentétek nem érződnek ily látványosan. Az egész országnak példa lehet a helyi önkormányzatban meglevő együttműködési készség a különböző pártok között ami a pártközi megbeszélésekben csúcsosodik ki. És csak remélhetjük azt, hogy a helyi sajtó munkatársai is megértik azt, hogy a különböző hatalmi szervek nem öncélúan tevékenykednek, hanem a köz javát akarják szolgálni. Ennek szép példája lehet a helyi adók ez évi leszavazása és más közhasznú rendeletek meghozatala a helyi önkormányzatban. Elek István országgyűlési képviselő Fotó: Hájas Sándor Amikor dúsan nő a fű JÚLIUS) Hová tegyük a heggyé tornyosuló friss zöld fűkaszálékot? Ezt a kérdezi a kerttulajdonos a nyári hónapokban, amikor dúsan nő a fű, és újra meg újra nyírni kell. A fűkaszálékot egyszerűen a gyepen hagyhatja, ha az nem hosszabb 1 cm-nél, és bízhat a humifikálódásában az, aki talajának javításáról Aiginittel, Cofunával, saját készítésű, jó minőségű komposzttal már előre gondoskodott. * Speciális receptünk: Keverjen össze finom felaprított, száraz növényi anyagot (avart, gallyat, gyaluforgácsot) és friss, esetleg erjesztett tyúktrágyalével. Köbméterenként kb. szaruforgács vagy 20 liter trágyalé elegendő. Takarás gyorskomposzttal Az aprítógép a fűkaszálék összevágására is megfelelt. Csak akkor jöhet ugyanis létre a kívánatos erjedésikorhadási folyamat, ha apróra vágott friss és száraz anyagot keverünk egymással. A nyár forró heteiben ez a gyorskomposzt ideális talajtakaró. Lazán és vékonyan kell elteríteni a szamóca, a veteményes és a gyümölcsfatányérok talajára. A mulcsréteg alatt a talaj sokáig üde marad, és megtartja morzsás szerkezetét. A kertésznek kevesebbet kell öntöznie, darabolnia. A takaróréteg egyben számos talaj élőlénynek a tápláléka: ezek a mulcsréteget humusszá alakítják. A talajzsarolóknak nyáron egy kis pótlást Ágyásainkban ebben a hónapban sokféle növény hoz nagytömegű levelet és termést. Elsősorban az úgynevezett talajzsarolók kívánnak tápanyagutánpótlást. Kapjon hát külön adag komposztot, Cofmnát, gilisztahumuszt a paradicsom, az uborka, a cukkini és minden káposztaféle. Ezeket a szerves trágyákat szórják egyenesen az „éhes” növények alá, és gyengén be is kapálhatják. Frissen szedve , ízletesen főzve Mindenféle finom gyümölcs és zöldség szedhető a kertben. A recept ötletet ad a bő termés egészséges és fantáziadús elkészítéséhez. Rakott cukkini: Szeletelje fel a megmosott terméseket héjastul, vastag karikára. Fűszerezze meg citromlével és fokhagymasóval. Ezután rétegezze le egy kivajazott jénai tálba a következőképpen: először fűszerezett darált hús, majd a cukkiniszeletek, paradicsomkarikák, kakukkfűhajtások. A legfölső réteget vajdarabkákkal és reszelt sajttal hintse meg. 200 fokos sütőben párolja jól át. A hús helyett lehet egy-egy réteg félig megpárolt rizst tenni. János gazda 1991. június 28. Tanácskozás a paradicsomhajtatás legújabb módszereiről A szélsőséges hőmérséklet többek között okozója lehet a deformált termésnek, az elágazódó virágzásnak,a fürtetörésnek a virágelrúgásnak, a száraz kötődésnek, vagy a sárgatalpasságnak. Természetesen itt más tényezők, pl.: a sótartalom vagy a kalcium hiánya is okozhat hasonló tüneteket. Dr. Geltl Márton egyetemi docens tanszékvezető, a paradicsom hervadását kiváltó betegségekről, valamint azok megszüntetéséről beszélt. Megemlítette és diaképeken érzékeltette, a túlzott tápanyag (sótartalom) ellátás miatt fellépő gyökérelhalás, valamint az edénynyaláb bámulás betegségét, valamint a szklerotimiás betegségeket. Sok bajt okoz a szürkepenész és a fehérpenészes rothadás, melyet természetes módszerekkel és időben alkalmazott növényvédelemmel lehet megelőzni. A korszerű vegyszerek adagolását a töménységet (pl. Fundazol, Ronlán) pontosan be kell tartani, hiszen azokat éveken át tartó kísérletekkel állapították meg. A gyökérparásodás elkerülésére, ellenálló fajták telepítését javasolja. Szijjártó Antal termékmenedzser sok érdekes dolgot említett a paradicsom felkötözése, kacsázása, levelezése, tetejezése során elkövetett hibákról, melyek következményeit diaképeken is bemutatta. Új dolognak számít a letermett tövek átoltása és a ferdén vezetett paradicsomszár, melyekkel a termesztés ideje és a mennyiség befolyásolható. A termesztők életét megkeserítő gyakori kártevőkről, s az ellenük való védekezésről dr. Pénzes Béla egyetemi adjunktus beszélt. A paradicsomhajtatás során fel kell ismerni a kártevőket vagy meg kell előzni azok kártételét, csak így lehet eredményes a termelés. Már a telepítés előtt fel kell figyelni a gyökérgubacs fonálféreg jelenlétére, mely a talajjal a fertőzött palántával is terjedhet. Első tevékenység a hatékony talajfertőtlenítés, vagy a tápoldatos vízkultúrás nevelés. Sok gondot okozhat az üvegházi molytetű vagy a nyugati virágtripsz, s ellenük 22 jól bevált készítményt ajánlott az előadó. Új és jól bevált módszert ismertetett dr. Budai Csaba széknek, a hajtatott paradicsom virágmegporzásának segítésére. Ezután Horn András a baktériumos betegségekről, Albert Imre főmérnök a jó öntözésről, majd Kristóf Lászlóné dr. a Mezőgazdasági Minősítő Intézet értékelését ismertette a különböző fajták termesztése során szerzett tapasztalatok alapján. Mintegy 10 nagy világcég képviselői kaptak ezután szót, akik a legjobb fajtáikat és módszereiket ajánlották a megjelenteknek. A tanulságos előadásokat és fajtabemutatókat ezután élő bemutató követte a város határában dolgozó termelőknél, ahol a különböző cégek fajtáit és termesztési módszereit lehetett megtekinteni. A kijelölt kertészeket dicséri, hogy derekasan állták az érdeklődők rohamát és a szűnni nem akaró kérdéseikre ,késő délutánig szívesen válaszoltak. A rendezők elégedettek lehetnek, hiszen az ő kutató munkájukat és elért eredményeiket nagyon sokan szeretnék hasznosítani azért, hogy a magyar kertészek tudásban és termelési eredményekben és természetesen a sokat hangoztatott minőségben felvegyék a versenyt a nagy cégekkel és Európában újra becsülete legyen a zöldségtermesztők termékeinek. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem és a HUNGAROFRUCT által szervezett előadásokat és bemutatókat június 12-én a Bem József laktanya Művelődési Házában tartották meg, mivel a városban jelenleg ilyen méretű rendezvény megtartására ez a legmegfelelőbb. A tanácskozáson megjelent mintegy 100 érdeklődő kistermelő előtt Fieser József, Kiskunfélegyháza polgármestere mondott elismerő szavakat a rendezőknek és az ország minden részéből idelátogató vendégnek, s megköszönte a Honvédség segítőkészségét a helyiség biztosításában. A megnyitó után dr. Balázs Sándor tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével, először dr. Farkas József tudomány,a főmunkatárs a paradicsom termesztésére károsian ható, túlzottan magas, vagy alacsony hőmérsékletről szertett előadást. főmérnök, aki a poszméhek Gulyás Lajos kertészetében a ferdén vezetett paradicsohasznos és kifizetődő telemet és a levelezés eredményét lehetett tanulmányozni, pítését ajánlotta a ketté- Kép és szöveg: Némedi László TISZTELT FŐSZERKESZTŐ ÚR! Nagybecsű lapjuk 1. évi május 3-i számában megjelent a város díszpolgárainak végleges névsora Fekete János barátom „Díszpolgáraink a változások után” címmel. A közölt névsor semmi kifogást nincs szándékomban emelni. Csak mint félegyházi származású és több mint 50 éve távolélő szeretnék némi megjegyzést hozzáfűzni. Az említett és a cikkben felsorolt politikusok, írók, művészek valószínűleg jelentős érdemeket szereztek a város gazdasági, kulturális közéletében. Hozzájárultak erkölcsileg, anyagilag a városunk hírnevéhez. Ámde a névsor nem teljes. Az érdemek elismerésénél főleg politikai szempontokat vettek figyelembe. Pedig azok, akik jótékonyságukkal, annyi áldozatukkal segítik a közösséget, érdemesebbek, mint az ígérgető, de nem teljesítő közéleti emberek. És sokkal inkább érdemesek arra, hogy a díszpolgári kitüntető jelzőt munkájukkal kiérdemeljék, így hát részemről fájó, hogy az alábbi érdemesek neve hiányzik a díszes névsorból. 1. Petőfi Sándor (akinek neve fent ragyog a magyar horizonton) 2. özv. Kalmár Józsefné (a felejthetetlen alapítványtevő) 3. Schuszter Constantis (a Constantinum alapítója) 4. Szalay Gyula (a múzeum-alapító, tudós, hírlapíró stb.) 5. Mezősi Károly (Petőfi országos hírű kutatója) Én remélem, hogy lesz olyan félegyházi polgár, aki a jövőben javaslatot tesz a felsoroltak díszpolgári megválasztására. Csodálkozom azon, hogy a Kalmárné alapítvány jutalmazottjai közül egy sem akadt, aki az ösztöndíjat élvezve, mint ember megfeledkezett arról a jótevőjéről, akinek kenyerét, diplomáját köszönhette. No, de a háláról ne is beszéljünk. „Nil admirari” (Nem csodálkozom!) Remélhetőleg jön kor, amelyben a hibákat kijavítják és nem említik a közmondást: „Nemo est propheta in patria sua!” (Senki sem próféta hazájában). Maradok az igen tisztelt főszerkesztő úrnak tisztelője: SOLYMOSI ISTVÁN újságíró, Budapest