Félegyházi Hírek, 1991 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1991-05-31 / 12. szám
4. oldal FEKETE JÁNOS: HONISMERETI MOZAIK PETŐFI ÜGYÜNK APOSTOLA Pásztor Ferencre, a sokoldalú, jó képzettségű, elveiért bátran kiálló és harcos közéleti férfiúra emlékezünk. Hagyományápoló kedves kötelességünk születésének közelgő 150. évfordulóján, hogy a szülőváros közvéleményének figyelmébe ajánljuk közösségi értékeket gyarapító életművét; rokonszenves személyiségét tisztelve példaképet állítsunk a holnap javaiért küzdő nemzedékek elé. A mindennapi élet cselekvésének mozzanatai, a társas kapcsolatok emlékei elhomályosulhatnak, kikezdheti őket az idő, de a leírt életigazságok a sárguló papírokról-nemzedékre őrzik számunkra a példát, a köve alatt abban az utcában áll, az ügyvédi gyakorlat elfojtendőt! Csak bele kell la- amelynek földjét lábaival faksága egy időre elvonta poznunk életművébe, és taposta egykor a későbbi az újságírástól, de nem lett látjuk, hogyan kell példa- eszménykép, a költőóriás, ahhoz hűtlen. 1873-ban képet állítani, célokat meg petőfi Sándor is. Ezt a ha- Kecskeméten megalapította jelölni, hogyan kell a pél jást a környezetnek em- és szerkesztette a KECSKE- dakép igazságáért megal-berközelségben elevenen MÉT VIDÉKI KÖZLÖNYT kuvás nélkül kiállni, kuz- csodálattal és tisztelet- azzal a ki nem mondott dön, hogyan kell tudatosan testeje petőfi-képét vitte szándékkal, hogy Kecskecélratörni akkor is a köz- magával megpróbáltatások- mét közelségéből félegyházi érdekért, ha személyes meg-jal terhes életútjára, hírlapigényeket elégítsen ki, hántások tövisei sebezik is Pásztor Ferenc előbba- 1881-ben a JÁSZ-NAGY- az embert. Kibuggyant bénító, költő, később újságíró KUN-SZOLNOK című hetilőse is néha a fájdalmas sebes lapszerkesztő, majd ügy- lap szerkesztői székében tanyomán: véd lett. Eredeti tanítói dív látjuk, öt évig szerkesztette ... „Űzött a sors életemben, vatását szülővárosában gya- ezt a megyei lapot. Pásztor Nem voltam én boldog koroba 1860—1867 között a szolnoki éveiben is hű másoha...szülők és a hivatalos szer radt haláláig a FÉLEGY— de emberi kudarcok után volt általános elismerése HÁZI HÍRLAP-hoz. Egyremindig volt ereje újrakéz mellett 1867-ben családi másra küldte a félegyházi deni, más módon, más esz- konfliktusa miatt állását el- közvéleményt érdeklő cikközökkel, más élethivatás hagyni kényszerült és 1868- keltet. Félegyháza fejlődéban a maga által meghatában Jászberényben az ak- sének szinte minden kérdézezott célokat közelíteni, kor alapított JÁSZ-KMN- jében volt szépen fogalmamegoldani. Tiszteletremél- SÁG hetilapnál keresett zett mondanivalója. Ezek jó, hogy törekvéseiben meg életlehetőségeket. A lapból- az írásai egyben jelzik azt határozó motívum volt min- munkatársaként az újság- az alkotó baráti kapcsolatot dig a szülőváros iránti hála,ban a sajátos kiskunvv is, amely Pásztor Ferencet a szülőföld szeretete. Testi uatkozások gondozója lett, itthon dr. Holló Lajoshoz, valóságában lehetett tőlünk 1869-ben a lap segédszer Szalay Gyulához, Eyszrich távol Jászberényben vagy kesztője, majd 1871—72-ben Györgyhöz és Haubner Ká- Szolnokon, de lelki kapcsa- szerkesztője. Rendszeresen rolyhoz kötötték, latokban, szellemi törekré- írt cikkeket, vezércikkeket Verseit olvasva érezhetiekben élete végéig félegy- bátor politizáló hangvétel jük soraiból az eredeti ceházi maradt lel, de a verseléssel is szíhetséget, az őszinte hangvé-Pásztor Ferenc százötven vesen foglalkozott, örömest tett, a természetességet és éve, 1841. június 15-én Felgyűjtötte a félegyházi nép- emberi közvetlenséget. A egyházán született polgáro dalokat, s erre másokat is kezdett zsengék után azsodó iparos családból. Női biztatott szemelvényes köz- 1870-es években kibontakoágon a városvezető, neves lésekkel. zott költészetének tárgya-Mihálovits család leszárma- 1871 végén ügyvédi gyakát, új érzelmi forrásokat zottja, számos helyi tekin- korlátának folytatására teremtő költői fantáziáját ilyes család, (Szarvas, Sza- Szolnokra költözött. Az új nak alkotóereje. PÁSZTOR bó, Bánhidy) rokonsági kap- élethivatás körülményeinek FERENC KÖLTEMÉNYEI csalatának részese. Szülőház szervezése, a társadalmi be- című verseskötete az 1860 ó ra Petőfi utca 23. szám illeszkedés nehézségei, majd 70-es évek termésének közreadásaként 1870-ben jelent meg Pesten Sipos Orbán kiadásában. Pásztor Ferenc működésének számunkra egyik fontos területe Petőfi születési helye ügyében megindított kutatása és a Kiskőrös contra Félegyháza Petőfi szülőhely vitában 1864-től haláláig folytatott vitázó, érvelő apostolkodása. Mindannyiszor felemelte szavát Petőfi Sándor félegyházi születése mellett, valanányszor erre a körülmények és ellenfelei kényszerítették. 1885-ben dr. Holló Lajossal és dr. Szerelemhegyi Károllyal összefogva biróilag hitelesített tanúvallomások módszerével akarta a félegyházi álláspontot bizonyítani. A merőben új és szokatlan eljárásmód nem hozta meg a várt eredményt. Hatvany Lajos irodalomtörténész később méltatlanul vádolta meg Pásztort, hogy bajszövő, és prókátori fondorlattal igyekszik rossz ügyet megvédeni. Rákente a feltűnéskeltés, szócsavarás, sőt a hamisítás vádját is. Dienes András Petőfikutató viszont elmondja róla, hogy egyáltalán nem volt az az „alakoskodó”, „áttetsző ravaszságú” fiskális, mint amilyennek mások, köztük Hatvany is állítják. „Tiszta szándékú, becsületes ember volt, a költőre vonatkozó népi emlékezések nagyérdemű gyűjtője ...” Mezősi Károly is védelmezi őt a méltatlan rágalmazásoktól. Hatvanyval szemben kijelenti, hogy Pásztor Petőfi álláspontjának védelmében igaz ügyet szolgált. Pásztor Ferenc 1897-ben gyógyulást keresve Ókécskére települt át. Itt halt meg 1898. február 7-én, és a református temetőben temették el. 1907-ben felesége, Gluzek Etelka polgári iskolai tanárnő exhumáltatta és Félegyházán a Pásztor szülőkkel közös sírba temettette. A sír a Felsőtemetőben van a megszüntetésre szánt táblában. — Megérdemelné városunk jeles fia, hogy sírját a szeretett szülőváros díszsírhelyre áthelyeztesse. Szürkegránit sírjelén olvashatjuk nekünk is szóló sírversét: Elporladunk mi gyászolóid Amint e kő porlad itt De a szívekben föltámadsz Föltámasztanak dalaid! sorrengetegében nemzedék- Pásztor Ferenc szülőháza. Petőfi u. 23 (A szerző felv.) A RÓZSÁK HÓNAPJA (JÚNIUS) A rózsák hónapjában oly dúsan virágzik és zöldell a kert, mint soha máskor az év során. A kertben foglalatoskodó szinte látja, hogyan nő a fű, a levél, mint pattannak fel a bimbók. De kihasználják a kedvező lehetőséget a gyomok is, és mindenhová betolakodnak. Ebben a hónapban számos hívatlan vendég is megjelenik a kertben: hernyók, levéltetvek és a lisztharmat. A biokertész azonban megőrzi nyugalmát, hiszen kertjének egészségét meg tudja óvni. A rózsákat szeretettel ápolja! Meleg időben adjon bőségesen vizet a rózsatöveknek, közvetlenül a gyökérzethez. Ez sokkal egészségesebb, és „jobban is oltja a szomjat”, mintha permetezve öntözné. A hűvös permet tönkreteszi a virágzatot és kedvez a gombabetegségek kialakulásának is. Az első virágzás után — úgy június vége felé — a rózsák nagyon „megéheznek”. Szórjon ekkor minden tő alá 2—4 maréknyi Szuperkomposztot. Az erjesztett csalánleves beöntözés szintén új növekedésre serkenti a növényeket. Gombabetegségek ellen időben A lisztharmat a szép idő gombája, akkor jelenik meg, amikor melegben és párában bővelkedik a nyár. Leginkább a rózsát, az egrest, az almafákat és még jó néhány cserjét veszélyeztet. A kora nyári hónapokban más gombabetegségek is terjednek, pl. a varasodás és a rozsda. A biokertész már jó előre edzi, erősíti növényeit, különböző természetes eredetű készítményekkel permetezve a gombafertőzések ellen. Permetezze meg ön is a rózsáit, egresbokrait és az uborkát hetente egyszer zsurlócsalán kombinációval a következők szerint: főzzön 150 g zsurlót 10 liter vízben fél óráig, majd hígítsa ötszörösére esővízzel. Ehhez adjon az 1 kg friss csalánból 10 liter esővízzel kiáztatott kivonatot, amit előzőleg a kétszeresére hígított. Levéltetvek — csak semmi pánik! Ha a rózsán, a gyümölcsfán vagy a veteményeken feltűnnek a fekete vagy zöld levéltetvek, a kertbarát ne kezdjen el kapkodni. Amíg a kis gonosztevők csak egyenként mászkálnak, elegendő egy jó csalánleves permetezés a növények erősítésére. A levéltetvek a legyengült, hervadó növényi szöveteket kedvelik. Ezekben a hetekben még jobban kell óvnunk a hasznos állatokat. Ahol a lebegőlegyek, katicabogarak és lárváik megjelennek, hamarosan megszűnik a tetűfertőzés, hacsak nem inváziószerű a támadás. A tetvek irtására ragyogóan használhatjuk a kenőszappan 1—2%-os oldatát. Ezenkívül a reggeli harmat felszáradása előtt fahamuval is porozhatunk. Erős fertőzés esetén piretiumvirág porával porozzunk. A virág pora teljesen veszélytelen a környezet számára. Ez a káposztalepke hernyója, a földibolha és a burgonyabogár fellépésekor is segít a növényeknek. Itt a csalánlevezés ideje. Júniusban alkalmas az idő arra is, hogy a magunk készítette csalánlevet használjuk. A lé készülhet friss csalánból, amely még nem hozott magot, vagy a Herbária által forgalmazott szárítmányból. Egy nagy dézsa vízbe tegyen szárított vagy friss drogot (10 vízbe 1 kg friss csalán). (A frissből ötször annyi kell, mint a szárítmányból.) A két napos helyen erjeszsze, közben néha keverje meg, hogy éréséhez elég levegőt kapjon. A kellemetlen szagot 1—2 marék Lithoflorennel, esetleg néhány csepp macskagyökérvirág kivonatával el lehet venni. Tíz-tizennégy nap alatt készül el ez az értékes növényi trágyázó lé. Tízszeres hígításban használhatja a virágok, fák és a vetemények öntözésére. Legjobb megoldás, ha a folyadékot egyenesen a növények gyökeréhez önti. János gazda faecVHAZimex ••Öngyilkos Előző számunkban Bense György írásával emlékeztünk meg a Föld napjáról. A szerző akkor ajánlotta Modok Rita 7. osztályos tanuló kiváló dolgozatát közlésre. Az írás szerintünk is jó és aktualitását sajnos a „nap” után sem veszítette el. Az utóbbi években az egész Földön, így hazánkban is egyre több növény- és állatfaj indult kipusztulásnak, és az emberek között is egyre gyakoribbak lettek a légzőszervi és rákos betegségek. Sokan kutatták, mi lehet ennek az oka, s hamarosan rájöttek: a mértéktelen környezetszennyezés. Az ember hoszszú időn keresztül csak élvezte a civilizáció kényelmét, s nem jött rá, hogy ez nem minden tekintetben hasznos. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése a természetben is ugyanolyan károkat okozott, mint a városokban. Kezd eltűnni életünk nélkülözhetetlen feltétele: a tiszta levegő. Gyárkémények füstje, autók kipufogógáza üli meg a városokat. Főleg a különböző vegyi üzemek által kibocsátott mérges gázok veszélyesek. Ma az emberi tevékenység olyan mennyiségű különféle gázokat bocsát a levegőbe, amelyek légkörünkben máris észrevehető változásokat okoznak. Ezek jelenléte nagy mértékben károsítja az ibolyántúli sugarak ellen védő ózonréteget és a gázok hatására Földünk hőmérséklete évente 1,5—4,5 °C-al emelkedik. Az autók által kibocsátott kipufogógáz hatalmas mennyiségű ólmot tartalmaz. Mexikóváros gyermekeiben az ólom olyan mennyiségben van jelen, amely már agykárosodást is okozhat. Megállapították, hogy 1987-ben mintegy 5,9 milliárd tonna szénnel egyenértékű gáz került a levegőbe. Az teljesen mindegy, hogy a gázokat hol bocsátották a levegőbe, mert az elkeveredik az atmoszférában és az egész Földön károsít. Felismerték, hogy ózonréteg elvékonyodását a klórozott szénhidrogén vegyületek okozzák. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az ózonréteg átlyukadjon, hiszen a különböző mérgesgázok bejutnának a légkörbe, s ez minden élőlény ellenállóképességét csökkentené. A mi kis országunkban is egyre szennyezettebb a levegő. Ezen már szinte csodálkozni sem lehet, hiszen egyes emberek még a szomszédba is autóval járnak, telefüstölve a várost. A gyárak szűrőberendezése is sok helyen elavult, így a mérgező anyagok akadálytalanul bejuthatnak a légkörbe. Itt Félegyházán is egyre inkább érződik ez a hatás: egyre több kisgyerek szenved asztmás jellegű betegségben. A Kossuth utcán a platánfák is fulladoznak a benzingőzben, mert teli lesz a lakás szmoggal. És itt a másik rossz példa a városban: az E5-ös főút. Kamionok és személygépkocsik ezrei pöfékelik tele a várost füsttel. Szerintem nagy hiba volt, hogy ezt a hatalmas forgalmú utat nem a városon kívül építették meg. Talán ha mégis megrendezzük a Világkiállítást, építenek egy városon kívül eső Budapest—Szeged autópályát és arra terelik át a forgalmat. De nemcsak az autók szennyezik a levegőt. • «I» r • m civilizáció A hobbitulajdonosok nem is tudják, milyen nagy kárt okoznak, mikor elégetik a fóliát. Ezzel hatalmas menynyiségű mérgező gázt juttatnak a levegőbe. Az ilyen anyagok elégetéséhez olyan magas hőfokú kemencék kellenének, amelyekben ezek a káros anyagok elbomlanának, és nem szennyeznék a légkört. Nemcsak a levegő, hanem más alapvető környezeti tényezők, a víz és a talaj tisztasága is veszélyben van. Ezek között a környezeti tényezők között erős kapcsolat van. A szennyezett levegő miatt, hulló, savas eső annyira megváltoztatta a vizek kémiai állapotát, hogy a folyók és tavak többé nem képesek a bennük élő lények számára a megfelelő életkörülményeket biztosítani. De nemcsak a víz minősége, hanem a mennyisége is csökken. Így van ez Magyarországon is. A Dunántúlon, ahol bauxitot bányásznak, a talajból kiszivattyúzzák a vizet, hogy felszínre tudják hozni az ércet. Ennek következtében a kisebb patakok elapadtak, s a Hévízi-tó szintje is csökkent. De nem csupán természetes vizeink, hanem ivóvizünk is veszélyben van. A szántóföldeken a magasabb termésátlag elérése érdekében vegyszerekkel és műtrágyával gondozzák a növényeket. Ezek az anyagok mélyen beszívódnak a talajba, s ott megmérgezik a talajvizet. A tiszta ivóvizet veszélyezteti a korszerű csatornarendszer hiánya is. Több lakásban csak egy emésztőgödörbe folyik a mosogatóié, s ezek is beivódnak a talaj mélyebb rétegeibe és károsítják a vizet. Emiatt egyre mélyebbre kell lefúrni a vízért. Nagy mértékben szenynyezik vizeinket a különböző gyárak is, amelyek tiszta vizű patakokat változtatnak bűzös csatornákká. Itt van például a Kanális, amelynek vizében nemrég még halak lubickoltak, ma a Kecskeméti Konzervgyár használja szeméttelepnek. Környékén elburjánzott a gyom, s az embernek még arra járni sincs gusztusa, pedig nemrég még fürödni lehetett benne. Az emberek sok helyen hulladékot ásnak el a talajba, olyanokat is, amelyek mérgezőek. Ezek szétbomlanak és a víz használhatatlanná válik. Szerintem a különböző fémhulladékok szemeteskukába rakása sem helyes, hiszen ha ezek a szeméttelepre kerülnek, ugyanúgy leszivároghatnak és károsíthatnak. De hát akkor mi legyen vele? A jövő feladata, hogy kitalálja. A városi embereket leginkább érinti egy kellemetlen jelenség: a zaj. Nemcsak kellemetlen, káros is. Hiszen az állandó erős zaj halláskárosodást okozhat és nem kis mértékben befolyásolja az ember pszichikai állapotát. Az erős zaj fejfájást, ingerültséget okoz. Azt mondják, a falusi ember azért olyan nyugodt, mert ott csend van, még a városban szinte állandó a zaj. Itt, a mi városunkban is a nagyobb forgalmú utak mentén szinte elviselhetetlen a zaj. Az autók állandó pöfögése, motorok zúgása, a dudák vijjogása. Borzasztó. Nehéz elképzelni, hogy ilyen zajban is lehet élni. Pedig van, akinek muszáj. Modok Rita 7. o. Platán Utcai Ált. Iskola 1991. május 31.