Félegyházi Hírek, 1991 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1991-05-31 / 12. szám

4. oldal FEKETE JÁNOS: HONISMERETI MOZAIK PETŐFI ÜGYÜNK APOSTOLA Pásztor Ferencre, a sok­oldalú, jó képzettségű, el­veiért bátran kiálló és har­cos közéleti férfiúra emlé­kezünk. Hagyományápoló kedves kötelességünk szüle­tésének közelgő 150. évfor­dulóján, hogy a szülőváros közvéleményének figyelmé­be ajánljuk közösségi érté­­keket gyarapító életművét; rokonszenves személyiségét tisztelve példaképet állít­sunk a holnap javaiért küz­dő nemzedékek elé. A min­dennapi élet cselekvésének mozzanatai, a társas kap­csolatok emlékei elhomá­lyosulhatnak, kikezdheti őket az idő, de a leírt élet­igazságok a sárguló papírok­ról-nemzedékre őrzik szá­munkra a példát, a köve­ alatt abban az utcában áll, az ügyvédi gyakorlat elfoj­­tendőt! Csak bele kell la- amelynek földjét lábaival fak­sága egy időre elvonta poznunk életművébe, és taposta egykor a későbbi az újságírástól, de nem lett látjuk, hogyan kell példa- eszménykép, a költőóriás, ahhoz hűtlen. 1873-ban képet állítani, célokat meg­ petőfi Sándor is. Ezt a ha- Kecskeméten megalapította jelölni, hogyan kell a pél­ jást a környezetnek em- és szerkesztette a KECSKE- dakép igazságáért megal-­berközelségben elevenen MÉT VIDÉKI KÖZLÖNYT kuvás nélkül kiállni, kuz- csodálattal és tisztelet- azzal a ki nem mondott dön­, hogyan kell tudatosan tes­teje petőfi-képét vitte szándékkal, hogy Kecske­­célratörni akkor is a köz- magával megpróbáltatások- mét közelségéből félegyházi érdekért, ha személyes meg-­j­al terhes életútjára, hírlapigényeket elégítsen ki, hántások tövisei sebezik is Pásztor Ferenc előbb­­a- 1881-ben a JÁSZ-NAGY- az embert. Kibuggyant bé­­nító, költő, később újságíró KUN-SZOLNOK című heti­­lőse is néha a fájdalmas seb­es lapszerkesztő, majd ügy- lap szerkesztői székében ta­­nyomán: véd lett. Eredeti tanítói dív látjuk, öt évig szerkesztette ... „Űzött a sors életemben, vatását szülővárosában gya- ezt a megyei lapot. Pásztor Nem voltam én boldog korob­a 1860—1867 között a szolnoki éveiben is hű má­­soha...szülők és a hivatalos szer­ radt haláláig a FÉLEGY­­— de emberi kudarcok után volt általános elismerése HÁZI HÍRLAP-hoz. Egyre­­mindig volt ereje újrakéz­ mellett 1867-ben családi másra küldte a félegyházi deni, más módon, más esz- konfliktusa miatt állását el- közvéleményt érdeklő cik­­közökkel, más élethivatás­ hagyni kényszerült és 1868- keltet. Félegyháza fejlődé­­ban a maga által meghatá­­ban Jászberényben az ak- sének szinte minden kérdé­­zezott célokat közelíteni, kor alapított JÁSZ-KMN- jében volt szépen fogalma­megoldani. Tiszteletremél- SÁG hetilapnál keresett zett mondanivalója. Ezek jó, hogy törekvéseiben meg­ életlehetőségeket. A lap­ból- az írásai egyben jelzik azt határozó motívum volt min- munkatársaként az újság- az alkotó baráti kapcsolatot dig a szülőváros iránti hála,­ban a sajátos kiskun­vv­ is, amely Pásztor Ferencet a szülőföld szeretete. Testi uatkozások gondozója lett, itthon dr. Holló Lajoshoz, valóságában lehetett tőlünk 1869-ben a lap segédszer­ Szalay Gyulához, Eyszrich távol Jászberényben vagy kesztője, majd 1871—72-ben Györgyhöz és Haubner Ká- Szolnokon, de lelki kapcsa- szerkesztője. Rendszeresen rolyhoz kötötték, latokban, szellemi törekré- írt cikkeket, vezércikkeket Verseit olvasva érezhet­­iekben élete végéig félegy- bátor politizáló hangvétel­ jük soraiból az eredeti ce­­házi maradt­ lel, de a verseléssel is szí­­hetséget, az őszinte hangvé-Pásztor Ferenc százötven vesen foglalkozott, örömest tett, a természetességet és éve, 1841. június 15-én Fel­­gyűjtötte a félegyházi nép- emberi közvetlenséget. A egyházán született polgáro­ dalokat, s erre másokat is kezdett zsengék után az­sodó iparos családból. Női biztatott szemelvényes köz- 1870-es években kibontako­­ágon a városvezető, neves lésekkel. zott költészetének tárgya-Mihálovits család leszárma- 1871 végén ügyvédi gya­­kát, új érzelmi forrásokat zottja, számos helyi tekin- korlátának folytatására teremtő költői fantáziájá­­t ilyes család, (Szarvas, Sza- Szolnokra költözött. Az új nak alkotóereje. PÁSZTOR bó, Bánhidy) rokonsági kap- élethivatás körülményeinek FERENC KÖLTEMÉNYEI csalatának részese. Szülőház szervezése, a társadalmi be- című verseskötete az 1860 ó ra Petőfi utca 23. szám illeszkedés nehézségei, majd 70-es évek termésének köz­readásaként 1870-ben jelent meg Pesten Sipos Orbán ki­adásában. Pásztor Ferenc működé­sének számunkra egyik fon­tos területe Petőfi születési helye ügyében megindított kutatása és a Kiskőrös contra Félegyháza Petőfi szülőhely vitában 1864-től haláláig folytatott vitázó, érvelő apostolkodása. Mind­annyiszor felemelte szavát Petőfi Sándor félegyházi születése mellett, valanány­­szor erre a körülmények és ellenfelei kényszerítették. 1885-ben dr. Holló Lajos­sal és dr. Szerelemhegyi Ká­rollyal összefogva biróilag hitelesített tanúvallomások módszerével akarta a fél­­egyházi álláspontot bizonyí­tani. A merőben új és szo­katlan eljárásmód nem hoz­ta meg a várt eredményt. Hatvany Lajos irodalom­­történész később méltatla­nul vádolta meg Pásztort, hogy bajszövő, és prókátori fondorlattal igyekszik rossz ügyet megvédeni. Rákente a feltűnéskeltés, szócsava­rás, sőt a hamisítás vádját is. Dienes András Petőfi­­kutató viszont elmondja ró­la, hogy egyáltalán nem volt az az „alakoskodó”, „áttetsző ravaszságú” fiská­lis, mint amilyennek má­sok, köztük Hatvany is ál­lítják. „Tiszta szándékú, becsületes ember volt, a költőre vonatkozó népi em­lékezések nagyérdemű gyűj­tője ...” Mezősi Károly is védelmezi őt a méltatlan rágalmazásoktól. Hatvany­­val szemben kijelenti, hogy Pásztor Petőfi álláspontjá­­nak védelmében igaz ügyet szolgált. Pásztor Ferenc 1897-ben gyógyulást keresve Ókécs­­kére települt át. Itt halt meg 1898. február 7-én, és a református temetőben te­mették el. 1907-ben felesége, Gluzek Etelka polgári isko­lai tanárnő exhumáltatta és Félegyházán a Pásztor szü­lőkkel közös sírba temettet­­te. A sír a Felsőtemetőben van a megszüntetésre szánt táblában. — Megérdemelné városunk jeles fia, hogy sír­ját a szeretett szülőváros díszsírhelyre áthelyeztesse. Szürkegránit sírj­elén ol­vashatjuk nekünk is szóló sírversét: Elporladunk mi gyászolóid Amint e kő porlad itt De a szívekben föltámadsz Föltámasztanak dalaid! sorrengetegében nemzedék- Pásztor Ferenc szülőháza. Petőfi u. 23 (A szerző felv.) A RÓZSÁK HÓNAPJA (JÚNIUS) A rózsák hónapjában oly dúsan virágzik és zöldell a kert, mint soha máskor az év során. A kertben foglalatoskodó szinte látja, hogyan nő a fű, a levél, mint pattannak fel a bimbók. De kihasználják a kedvező lehetőséget a gyomok is, és mindenhová be­tolakodnak. Ebben a hónapban számos hívatlan vendég is megjelenik a kertben: hernyók, levéltetvek és a liszt­harmat. A biokertész azonban megőrzi nyugalmát, hiszen kertjének egészségét meg tudja óvni. A rózsákat szeretettel ápolja! Meleg időben adjon bőségesen vizet a rózsatöveknek, közvetlenül a gyökérzethez. Ez sokkal egészségesebb, és „jobban is oltja a szomjat”, mintha permetezve öntözné. A hűvös permet tönkreteszi a virágzatot és kedvez a gombabetegségek kialakulásának is. Az első virágzás után — úgy június vége felé — a rózsák nagyon „meg­éheznek”. Szórjon ekkor minden tő alá 2—4 maréknyi Szuperkomposztot. Az erjesztett csalánleves beöntözés szintén új növekedésre serkenti a növényeket. Gombabetegségek ellen időben A lisztharmat a szép idő gombája, akkor jelenik meg, amikor melegben és párában bővelkedik a nyár. Leg­inkább a rózsát, az egrest, az almafákat és még jó né­hány cserjét veszélyeztet. A kora nyári hónapokban más gombabetegségek is terjednek, pl. a varasodás és a rozsda. A biokertész már jó előre edzi, erősíti növényeit, kü­lönböző természetes eredetű készítményekkel permetez­ve a gombafertőzések ellen. Permetezze meg ön is a rózsáit, egresbokrait és az uborkát hetente egyszer zsurló­­csalán kombinációval a következők szerint: főzzön 150 g zsurlót 10 liter vízben fél óráig, majd hígítsa ötszörösére esővízzel. Ehhez adjon az 1 kg friss csalánból 10 liter esővízzel kiáztatott kivonatot, amit előzőleg a kétszere­sére hígított. Levéltetvek — csak semmi pánik! Ha a rózsán, a gyümölcsfán vagy a veteményeken fel­tűnnek a fekete vagy zöld levéltetvek, a kertbarát ne kezdjen el kapkodni. Amíg a kis gonosztevők csak egyen­ként mászkálnak, elegendő egy jó csalánleves permete­zés a növények erősítésére. A levéltetvek a legyengült, hervadó növényi szöveteket kedvelik. Ezekben a hetekben még jobban kell óvnunk a hasz­nos állatokat. Ahol a lebegőlegyek, katicabogarak és lár­váik megjelennek, hamarosan megszűnik a tetűfertőzés, hacsak nem inváziószerű a támadás. A tetvek irtására ragyogóan használhatjuk a kenőszappan 1—2%-os olda­tát. Ezenkívül a reggeli harmat felszáradása előtt fa­hamuval is porozhatunk. Erős fertőzés esetén piretium­­virág porával porozzunk. A virág pora teljesen veszély­telen a környezet számára. Ez a káposztalepke hernyója, a földibolha és a burgonyabogár fellépésekor is segít a növényeknek. Itt a csalánlevezés ideje. Júniusban alkalmas az idő arra is, hogy a magunk készítette csalánlevet használjuk. A lé készülhet friss csalánból, amely még nem hozott magot, vagy a Her­­bária által forgalmazott szárítmányból. Egy nagy dézsa vízbe tegyen szárított vagy friss drogot (10­­ vízbe 1 kg friss csalán). (A frissből ötször annyi kell, mint a szárítmányból.) A két napos helyen erjesz­­sze, közben néha keverje meg, hogy éréséhez elég leve­gőt kapjon. A kellemetlen szagot 1—2 marék Lithofloren­­nel, esetleg néhány csepp macskagyökérvirág kivonatá­val el lehet venni. Tíz-tizennégy nap alatt készül el ez az értékes növé­nyi trágyázó lé. Tízszeres hígításban használhatja a vi­rágok, fák és a vetemények öntözésére. Legjobb megol­dás, ha a folyadékot egyenesen a növények gyökeréhez önti. János gazda faecVHAZi­mex ••Öngyilkos Előző számunkban Ben­­se György írásával em­lékeztünk meg a Föld napjáról. A szerző akkor ajánlotta Modok Rita 7. osztályos tanuló kiváló dolgozatát közlésre. Az írás szerintünk is jó és aktualitását sajnos a „nap” után sem veszí­tette el. Az utóbbi években az egész Földön, így hazánk­ban is egyre több növény- és állatfaj indult kipusztu­lásnak, és az emberek kö­zött is egyre gyakoribbak lettek a légzőszervi és rá­kos betegségek. Sokan ku­tatták, mi lehet ennek az oka, s hamarosan rájöttek: a mértéktelen környezet­szennyezés. Az ember hosz­­szú időn keresztül csak él­vezte a civilizáció kényel­mét, s nem jött rá, hogy ez nem minden tekintetben hasznos. Az ipar és a me­zőgazdaság fejlődése a ter­mészetben is ugyanolyan károkat okozott, mint a városokban. Kezd eltűnni életünk nél­külözhetetlen feltétele: a tiszta levegő. Gyárkémé­nyek füstje, autók kipufo­gógáza üli meg a városokat. Főleg a különböző vegyi üzemek által kibocsátott mérges gázok veszélyesek. Ma az emberi tevékenység olyan mennyiségű különféle gázokat bocsát a levegőbe, amelyek légkörünkben már­is észrevehető változásokat okoznak. Ezek jelenléte nagy mértékben károsítja az ibolyántúli sugarak ellen védő ózonréteget és a gázok hatására Földünk hőmér­séklete évente 1,5—4,5 °C-al emelkedik. Az autók által kibocsátott kipufogógáz ha­talmas mennyiségű ólmot tartalmaz. Mexikóváros gyermekeiben az ólom olyan mennyiségben van jelen, amely már agykárosodást is okozhat. Megállapították, hogy 1987-ben mintegy 5,9 milliárd tonna szénnel egyenértékű gáz került a levegőbe. Az teljesen mind­egy, hogy a gázokat hol bocsátották a levegőbe, mert az elkeveredik az atmoszfé­rában és az egész Földön károsít. Felismerték, hogy ózonréteg elvékonyodását a klórozott szénhidrogén ve­­gyületek okozzák. Minden­képpen meg kell akadályoz­ni, hogy az ózonréteg át­lyukadjon, hiszen a külön­böző mérgesgázok bejutná­nak a légkörbe, s ez min­den élőlény ellenállóképes­ségét csökkentené. A mi kis országunkban is egyre szennyezettebb a levegő. Ezen már szinte csodálkoz­ni sem lehet, hiszen egyes emberek még a szomszédba is autóval járnak, telefüs­tölve a várost. A gyárak szűrőberendezése is sok he­lyen elavult, így a mérgező anyagok akadálytalanul be­juthatnak a légkörbe. Itt Félegyházán is egyre in­kább érződik ez a hatás: egyre több kisgyerek szen­ved asztmás jellegű beteg­ségben. A Kossuth utcán a platánfák is fulladoznak a benzingőzben, mert teli lesz a lakás szmoggal. És itt a másik rossz példa a város­ban: az E5-ös főút. Kamio­nok és személygépkocsik ezrei pöfékelik tele a várost füsttel. Szerintem nagy hi­ba volt, hogy ezt a hatal­mas forgalmú utat nem a városon kívül építették meg. Talán ha mégis megrendez­zük a Világkiállítást, építe­nek egy városon kívül eső Budapest—Szeged autópá­lyát és arra terelik át a forgalmat. De nemcsak az autók szennyezik a levegőt. • «I» r • m civilizáció A hobbitulajdonosok nem is tudják, milyen nagy kárt okoznak, mikor elégetik a fóliát. Ezzel hatalmas meny­­nyiségű mérgező gázt juttat­nak a levegőbe. Az ilyen anyagok elégetéséhez olyan magas hőfokú kemencék kellenének, amelyekben ezek a káros anyagok elbomla­­nának, és nem szennyeznék a légkört. Nemcsak a levegő, hanem más alapvető környezeti té­nyezők, a víz és a talaj tisztasága is veszélyben van. Ezek között a környezeti tényezők között erős kap­csolat van. A szennyezett le­vegő miatt, hulló, savas eső annyira megváltoztatta a vizek kémiai állapotát, hogy a folyók és tavak többé nem képesek a bennük élő lények számára a megfelelő életkörülményeket biztosí­tani. De nemcsak a víz mi­nősége, hanem a mennyi­sége is csökken. Így van ez Magyarországon is. A Du­nántúlon, ahol bauxitot bá­nyásznak, a talajból kiszi­vattyúzzák a vizet, hogy felszínre tudják hozni az ércet. Ennek következtében a kisebb patakok elapadtak, s a Hévízi-tó szintje is csökkent. De nem csupán természetes vizeink, hanem ivóvizünk is veszélyben van. A szántóföldeken a maga­sabb termésátlag elérése ér­dekében vegyszerekkel és műtrágyával gondozzák a növényeket. Ezek az anya­gok mélyen beszívódnak a talajba, s ott megmérgezik a talajvizet. A tiszta ivó­vizet veszélyezteti a kor­szerű csatornarendszer hiá­nya is. Több lakásban csak egy emésztőgödörbe folyik a mosogatóié, s ezek is be­ivódnak a talaj mélyebb rétegeibe és károsítják a vizet. Emiatt egyre mé­lyebbre kell lefúrni a víz­ért. Nagy mértékben szeny­­nyezik vizeinket a külön­böző gyárak is, amelyek tiszta vizű patakokat vál­toztatnak bűzös csatornák­ká. Itt van például a Ka­nális, amelynek vizében nemrég még halak lubickol­tak, ma a Kecskeméti Kon­zervgyár használja szemét­telepnek. Környékén elbur­jánzott a gyom, s az em­bernek még arra járni sincs gusztusa, pedig nemrég még fürödni lehetett ben­ne. Az emberek sok helyen hulladékot ásnak el a ta­lajba, olyanokat is, ame­lyek mérgezőek. Ezek szét­­bomlanak és a víz használ­hatatlanná válik. Szerintem a különböző fémhulladékok szemeteskukába rakása sem helyes, hiszen ha ezek a szeméttelepre kerülnek, ugyanúgy leszivároghatnak és károsíthatnak. De hát akkor mi legyen vele? A jövő feladata, hogy kitalál­ja. A városi embereket leg­inkább érinti egy kellemet­len jelenség: a zaj. Nem­csak kellemetlen, káros is. Hiszen az állandó erős zaj halláskárosodást okozhat és nem kis mértékben befo­lyásolja az ember pszichi­kai állapotát. Az erős zaj fejfájást, ingerültséget okoz. Azt mondják, a falusi em­ber azért olyan nyugodt, mert ott csend van, még a városban szinte állandó a zaj. Itt, a mi városunkban is a nagyobb forgalmú utak mentén szinte elviselhetet­len a zaj. Az autók állandó pöfögése, motorok zúgása, a dudák vijjogása. Borzasz­tó. Nehéz elképzelni, hogy ilyen zajban is lehet élni. Pedig van, akinek muszáj. Modok Rita 7. o. Platán Utcai Ált. Iskola 1991. május 31.

Next