Félegyházi Közlöny, 1995 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1995-11-03 / 22. szám

Kiállítás a Galériában Két kitűnő, kerámiával foglalkozó alkotó, Ágoston Mónika és Bánó Szabó József munkáiból rendezett kiállítást a Móra Ferenc Művelődési Központ, a Galé­riában. Rosta Ferenc megnyitójában ismertette a két alkotó kapcsolatát, mely egyrészt az ősi szakma művelésében, másrészt a PARÁZS Képző- és Iparművészeti Egyesületi tagságában nyilvánul meg. Összekötő elem még a fazekasság ami mindkettőjüknél a mesterségbeli azonos­ságon alapul. Míg Ágoston Mónika szabadon engedi fantáziáját a formák kialakításában, addig Bánó Szabó József a zárt, szigorúan leegyszerűsített formarendet követi. . A kiállításon visszafogott színvilággal és különleges formájú tárgyakkal találkozunk Ágoston Mónika alko­tásaiban. Bánó Szabó Józsefnél is látunk kitekintést a megszokott formákból, amikor női figuráit nézzük. Stílusa lágyabb, oldottabb mint korábbi éveiben. Alak­jai közül a Félegyháza 93, Braunfelsben is szerepelt egy kiállításon. A kiállítás közönsége egy jól rendezett kitűnő tárlatot láthat, ahol egy derűs, finoman rezdülő női lélek és egy nagyon fegyelmezett, gondolkodásra késztető alkotó mutatkozik be. Kép és szöveg: Némedi László - Az alkotók (balról) és Rosta Ferenc, aki a kiállítást megnyitja MA: „KI NYER MA?” Kiskunfélegyházán Játék és muzsika tíz percben a Magyar Rádió népszerű műsora a Városi Könyvtár zenei részlegében­ 12.30-12.40-ig. Költői est a Helyőrségi Klubban Az ember örömre született Mintegy százötven érdeklődő, jóbarát, ismerős, a város szinte minden rétegét képviselő közönség előtt mutatkozott be Apró Ferenc legújabb költeményeivel. Gyermekkorom önképzőköri előadásai jutottak eszembe, amikor végignéztem az érdeklődő arcokat, hiszen ak­koriban a város polgárai, maguk teremtették meg szó­rakozási lehetőségeiket. Színdarabokat, daljátékokat adtak elő, s élményszámba mentek a Polgári Daloskor és a Petőfi dalárda előadásai is. Haubner Károly, Vizi János nemcsak kitűnő karmes­terek, hanem sokszor házi zeneszerzők is voltak, s a kórustagok sokszor szerepeltek az említett daljátékokban. Az ilyen öntevékeny módra szerveződött előadások során többen kitűntek tehetségükkel, így fedezték fel többek között Solti Károlyt, a magyarnóta világszerte híres énekesét is. A mostani költői esten, több ilyen arcot­ is felfedeztem, akik részt vettek ilyen szerepléseken valamikor. Apró Ferenc magabiztos előadással beszélt hallgató­ságának költői elhivatottságáról és adta elő mintegy személy versét, melyek életének fontosabb állomásairól vallanak. Egyik ilyen versében arról szól, hogy az ember örömre született. (Részlet a versből) „Aki valamilyen önbecsüléssel, valamire tartja magát Az másokban is sok-sok értéket talál! Az öröm nagy s szép ajándéka Istennek Ne szégyeld mások előtt az örömkönnyeket! Jó lenne örökre száműzni a vérmezőket, örömkönnyekkel áztatni a Földet.” „Sorsomért az életben soha nem zúgolódtam A bánatom eltemettem önmagamban. Megvigasztalt körülvevő szeretet Nyugalmat adott a tiszta lelkiismeret. Mindig volt erőm a terheket cipelni. Nagy bánatom után, az életnek újból tudtam örülni?!” Apró Ferenc egy azok közül, akik a versfaragást szórakozásnak, egyfajta önmegvalósításnak fogják fel. Helyét a költők sorában talán az amatőr festőkkel lehetne összehasonlítani, akik közül sokan emelkedtek ki már az ismeretlenségből. Apró Ferenc is megtette az első lépést, s eddigi verseiben fellelhető sok, szép gondolatra bizonyára újabbak jönnek, melyekből további alkotások születhetnek majd. Kép és szöveg: Némedi László A Holló László Képzőművész Kör kiállítása A Szakmaközi Művelő­dési Otthonban Rosta Fe­renc rajztanár nyitotta meg a kiskunfélegyházi Holló László Képzőművész Kör kiállítását, mely egy újabb bizonyítéka az itt folyó kitűnő munkának. Mint a megnyitóban hal­lottuk, a kör már régen kilépett az egyszerű szak­köri keretekből, hiszen itt egy olyan közösséggel ta­lálkozhatunk, ahol a tagok jóban-rosszban osztoznak egymással és Terescsényi Endre szakmai irányításá­val látványosan fejlődnek évről-évre. A hagyományos festői stílus mellett, időnként he­lyet kapnak modernebb irányzatok is, melyet egy­­egy alkotó bátran felvállal. A kör nyitottságára jel­lemző, hogy már művészeti körökkel, egy-egy más vá­rosból származó alkotóval is létesítenek szoros kap­csolatot, ami szélesíti lá­tókörüket, megismernek másfajta művészeti elkép­zeléseket, módszereket is, ami kölcsönös hatást is eredményez. Sok fejlődést hozott az is, hogy már 10 éve kü­lönböző alkotótáborokban vesznek részt, ahol a ta­nulás mellett baráti szálak is szövődnek. Három éve létesítettek Tiszaalpáron is egy alko­tótábort, melynek ihlető eleme a Tisza és környe­zetének szép tájai. A táborokban született alkotásokból is láthatunk ezen a kiállításon is szép számmal. Rosta Ferenc megnyitó­jában részletesen is bemu­tatta a kiállítókat, elemezve egy-egy alkotásukat. A megnyitó végén Ker­tész Jánosné és a kiállítók virággal köszöntötték Te­rescsényi Endre körvezetőt. Kép és szöveg: Némedi László A kiállítás közönsége A Kiskunhalasi Önkormányzati Akadémia előadást és konzultációt szervez „Fenntartói feladatok a NAT bevezetése után” címmel 1995. november 8-án 9-13 óráig A nemzeti alaptanterv hatályossá válása új feladatok elé állítja az oktatási intézményeket és azok fenntartóit az önkormányzatokat is. Az előadás e feladatokról, a konzultáció a konkrét problémák megoldásáról szól. Az Országos Közoktatási Intézet munkatársa tart előadást i w. - A NAT (Nemzeti Alaptanterv) szabályozó funkciójáról, valamint - Az iskolafenntartó felelőssége és kompetenciája az intézmények pedagógiai programjáról való döntésben, - A fenntartó és a szakmai értékeléssel megbízott szakértő kapcsolata, - A közoktatás központi és helyi feladat finanszírozása. Előadás helye: Kiskunhalas, Zeneiskola Köztársaság út 17. KÉT PART KÖZÖTT Tollas Tibor költészete zenés irodalmi est előadják: Beregszászi Olga, Ujlaky Károly színművészek „A sors ajándéka, hogy közel félévszázados hazai hallgatás után most már szabadon is eljuthatnak verseim az átfúrni olvasókhoz. Valószerűtlennek tűnik ma az e.i.esz. történ­ek emberek, lények, árnyak a folyosókon, udvarok, cellák mélyén... messzi lámpásként hívő­ csillászok vezetik lépteinket...'' Tollas Tibor A versek zenéjét szerezte: Beregszászi Olga A rendezvény helye: Petőfi Sándor Városi Könyvtár­ Ideje: 1995. november 9-én, csütörtökön 17.30 órakor Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk! EMBERMESÉK Vasútállomás, pont a csúcsforgalom. Szerelvények jönnek, mennek Szeged, Budapest irányába, ugyancsak Baja és Csongrád állomásra is indítják a vonatokat. Igyekszem az egyik külső vágányhoz. Előttem földig érő szoknyában fiatal asszony törtet, nem nézve senkit, aki útjába esik taszítja félre. Elér a mozdonyhoz, a vezető kikönyökölve sütteti arcát az ablakban. - Hé! - kiált fel. - Hova megy ez a vonat? - Csókolom - feleli tisztelettudóan a fiatal masiniszta. - Ott van az oldalán a tábla, de különben Szentesre megy. - Hát tudod mit! - szól fel sértetten a menyecske - Folyjon ki a szemed, hát nem tudok én olvasni! » • « Árnyas Kossuth utca. Előttem csinos tinilány libben, divatos kis ruhában, kedves arcát halvány smink ékesíti. Szemében a fiatalok büszke tisztasága csillog, szinte gyönyörködik benne az ember. Hirtelen ugyanolyan korú lány bukkan elő az ABC ajtajából. Széles mosoly terül el mindkettőjük arcán. Pont melléjük érek, amikor az előbb csodált kis szemrevaló tinilány megszólal: - Te köcsög! B... meg, hun vótál tegnap? » • « Autóbusz állomás. A hármas táblánál többen várják az autóbuszt, amikor a Centrum felől öreg nénike sántikál szatyraival. Éppen csak eléri a padot, ahová lerogy. Látszik, hogy erőtlen és szenved. Már éppen azon vagyunk, hogy valaki egy pohár vízért szalad, vagy orvost kerít, mert mintha halni készülne a nénike. Hirtelen berobog a busz. Hallódó nénikénk hirtelen felpattan, Furkó karatemestert megszégyenítő fogásokkal betörtet a várakozók sűrűjébe, rúg, harap, mar­h­a

Next