Félegyházi Közlöny, 2005 (14. évfolyam, 1-26. szám)
2005-09-30 / 20. szám
2005. szeptember 30. PC TÜKÖR - számítógépes játék és felhasználói programajánló King Kong A King Kong történet vezető karaktere Carl Denham, egy minden hájjal megkent filmproducer, aki egy "tuti tippet" kapva forgató csoportot szervez egy expedíció kalandjainak megörökítésére. A filmrendező annak akar utánajárni, hogy vajon igazak-e azok a titkos forrásból származó információk, hogy az óceán közepén, eleddig civilizált ember nem járta kis szigeten él egy bennszülött törzs, akik istenként imádnak egy hatalmas termetű emberszabásút. Denham úgy számol, hogy ha a mendemondáknak fele is igaz, az máris mozivászonra való. Az emberek imádják a félmeztelenül rohangáló, tudatlan és babonás őslakosokról készített filmeket. Persze számolni kell annak a lehetőségével is, hogy a szóbeszéd minden egyes szava helyt álló, így muszáj beszerveznie a csapatba valami szemre valóbb kezdő színésznőcskét is, ki tudja, lehet, hogy tényleg elő tudja csalogatni majd a nővel a titkos fenevadat. Emberünk nem az a sokat tervezgető típus, egy kettőre megszervezi az expedíciót, irány a Skull sziget! A csöppnyi szárazföld nevéhez hűen fogadja New York küldötteit; a homokos partot emberi koponyák szegélyezik, sokkolva az expedíció tagjait, ráadásul a csapat nemcsak emberi maradványokat talál. A fellelt csontok többsége olyan, rég kihalt őslények maradványai, melyek eredetéről a filmeseknek leghalványabb elképzelésük sincs. A vadonba tett első kirándulás máris egy újabb rejtélyt hoz: vajon mi a célja annak a több tíz méteres összefüggő, hegyes rönkfákban végződő fa építménynek, mely mintha két részre osztaná a szigetet, mint valami erődítmény? E klasszikus, bevezető kerettörténettel indul Merian C. Cooper és Edgar Wallace története alapján először 1933-ban megfilmesített King Kong, melyet 2005-ben a háromszoros Oscar-díjas Peter Jackson (A gyűrűk ura trilógia rendezője) mutat be ismételten a nagyérdeműnek. Jackson Kin Kongja az első kiadás szellemében került újraforgatásra, a XXI. századi technika segítségével, így az ismert történethez eddig még soha nem látott látványos megjelenítés fog társulni. A filmet forgalmazó Universal Studios nem sokat habozott a tálcán kínált lehetőségen, így az óriás gorilla történetét nemcsak a filmvásznon láthatjuk viszont 2005. decemberében. A mozi premierrel egy időben a történet meg fog elevenedni a számítógépek monitorain is, egy több tekintetben is úttörő utakon járó, akciójáték képében. First & Third Person A King Kong játék fejlesztését az Universal, Peter Jacksonnal egyetértésben a Michel Ancel vezette Ubisoft Montpellier (Franciaország) csapatára bízta, akik szakértelmüket a Beyond Good & Evil kalandjáték elkészítésével már bizonyították 2003-ban. A franciák több érdekes újítással kívánják a készülő játékukat kiemelni a tucat játékok világából. Az egyik legizgalmasabbnak ígérkező újításuk a kétféle rögzített nézet bevezetése. A King Kong-ban a játékosok 2 karakter fognak tudni irányítani, azonban nem egyidejűleg. Vagy John “Jack” Driscoll újságíró bőrébe bújva kell utat törnünk magunk a dzsungelszigeten Ann-t keresve, vagy magának az óriásgorillának, King Kong-nak az irányítása lesz a feladatunk. A két méreteiben eltérő főszereplő közötti különbség érzékeltetésére az Ubisoft programozói azzal álltak a megbízóik elé, hogy engedélyezzék, hogy amíg Driscoll hagyományos, belső személyű (first person) nézetet kap, addig King Kong kizárólag harmadik személyű, külső (third person) nézetből legyen irányítható. E kettőséggel, a fejlesztők egy rendkívül izgalmas környezetet teremtettek a felhasználók számára; a karakterekkel a játékban a történet szerint váltakozva lehet majd játszani. Az első fejezetben Driscoll, az újságíró bőrébe bújhatunk, végigélve a szigetre megérkezéstől Ann elrablásáig az eseményeket. Ezt követően irányíthatjuk majd első ízben a legendás óriásgorillánkat, akkor vesszük át King Kong irányítását, amikor a felbőszült T-Rex támad rá, miközben Ann felé egy kisebb Raptor csapat óvakodik. Az őslényeket ennek előtte már látni fogjuk Driscoll-ként is, akinek bőrében jobbára csak kitérni és menekülni fogunk a nagyméretű gyíkszerű lények elől. Más lesz a helyzet King Kong-ot megszemélyesítve, akinek a legnagyobb ragadozó is csak éppen derékig ér. A játék talán egyik legizgalmasabb része lesz ebben a szituációban rendet tenni az őshüllők között: először szétmarcangolni a T-Rexeket, majd könnyed kézlegyintésekkel szétlegyezni a Raptorokat. Ezen a ponton komoly hangulatváltáson fog nagy biztonsággal átesni a játékosok többsége; amíg emberként csak a rejtőzködés és menekülés lehetett a játékban a fő taktikánk, királyként rögtön elégtételt vehetünk majd kellemetlen “ismerőseinken”. Folytatás a következő számban: C5 Kiadó/fejlesztő: Ubisoft/ Ubosoft Montpellier Honlap: http:// www.kingkonggame.com Rendszerkövetelmények: Nem ismert Hasonló játék: Tomb Raider, Prince Of Persia Kategória: akció Megjelenés: 2005. december 14. KÖSZÖKKÖZLÖNZ Kedves gyerekek! Vajon mennyi különbség van a két kép között? Lapunk ajándékát, egy tollaslabdaszettet, Horváth Vivien (Kksháza) nyerte. Jutalmát szerkesztőségünkben (Kksháza, Kazinczy u. 1.) veheti át. — Félegyházi Közlöny — “Savanyú uborka és atomprogram” igazgató melósruhában Az alföldi, azon belül a kiskun embereket hasonló beállítottságuk, tulajdonságaik alapján több jelzővel is szokták illetni. Mondják őket: határozottnak, makacsnak, önfejűnek, kitartónak, szorgosnak. Egy biztos, amit egyszer a fejükbe vesznek, ami célt maguk elé kitűznek, azt a lehetőségeikhez képest igyekeznek is véghez vinni. A Kiskunfélegyházán 1952-ben született Fekete József eddigi életútja is jó példa a kiskunokra általában jellemző céltudatos, már-már makacs konoksággal véghez vitt szorgos, folyton-folyvást tevékeny életvitelre. Jó tanulóként tanárai a továbbtanulásra biztatták, de ő már akkor is a műszaki dolgok iránt érdeklődő gyakorlatias beállítottságú volt. Ez a fajta mentalitás, meg az az otthoni körülmény, hogy 4 gyermekes család legidősebb gyereke volt, arra a döntésre juttatta, hogy először egy biztos, pénzkereső szakma legyen a kezében, így az akkortájt igen népszerű, s általa is vonzónak, sokszínűnek ítélt autószerelő szakmát választotta. Annak ellenére, hogy édesapja asztalos volt, ő mégis a fémipar mellett döntött. Mint mondja, éppen azért, hisz apja mellett a faipari alapdolgokat otthon már gyerekkora óta megtanulhatta és úgy gondolta, hogy egy új terület csínjátbínját is elsajátíthatja autószerelőként. A tanuló éveket a Félegyházi Gépjavító Állomáson kezdte, majd az akkori ÁHV vágóhídján folytatva szerzett szakmunkás bizonyítványt. Esti tagozaton leérettségizett, majd a Győri Közlekedési Főiskola Járműgyártó szakán folytatta munka mellett a tanulmányait, előbb még a vágóhíd, majd, mint a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár dolgozója, mivel ott támogatták a továbbtanulását. A KVG-ben beruházási előadóként kezdett, ahol az új gépek beszerzése, üzembe helyezése, az új technológiák megismertetése a dolgozókkal, ezek alkalmazása, beépítése meglévő technológiákba, tartoztak a munkakörébe. Mindezen tevékenységeket, egy sokrétű feladatokat végző, akkori szinten fejlett műszaki technológiával rendelkező, mintegy 1000 főt foglalkoztató állami nagyüzemben végezte, ahol a teljes gyártási folyamatot megismerhette; a tervezéstől, az anyagbeszerzéstől, a gyártás-előkészítéstől a termékek megmunkálási folyamatain keresztül a készre gyártásig, az áruk kiszállításáig, a kereskedelemmel bezárólag. Nagyon jó iskola volt ez, mint mondja, a későbbi önálló tevékenységéhez, a majdani vállalkozóvá váláshoz. A műszaki ismeretek megszerzése mellett a vezetési ismeretek, az emberi kapcsolatok kiépítése, az emberekkel való bánásmód megfelelő elsajátítása szempontjából is nagyon hasznosnak ítéli Fekete József ezeket az éveket. Szép és összetett feladatokat látott el ebben a munkakörben, nagyon sok ipari technikát megismert. Hiszen a Vegyipari Gépgyárnak megfelelő lehetőségei és pénze is volt akkortájt az atomerőműi fejlesztési programban. Később átkerült a szerszámműhelybe osztályvezető helyettesi beosztásba. A műhelyen kívül hozzátartozott a szerszámszerkesztés (a szerszámok megtervezése) az összes raktárak kezelése, irányítása, valamint a kis gépek karbantartása, felújítása. Ezek a feladatok a műszaki elméleti ismeretek mellett jó gyakorlati iskolát jelentettek számára. A rendszerváltás időszakában az akkor már Április 4. Gépipari Művekként működő gyárában is jöttek az országban, azon belül is a fémiparban általánosan jelentkező gondok, melyek a nagy állami vállalatokat sem kímélték: pénzhiány, szerkezeti, szervezeti problémák, a nagy, a túlméretezett létszámokból, a túlzott központosításból, központi irányításból is származó rugalmatlansági problémák, melyeket a piacon egyre kevésbé lehetett érvényesíteni. Az ő gyárában is szükségessé vált az új, a megváltozott gazdasági körülményekhez való alkalmazkodás kényszere. Fekete József az elsők között lépett ezen az úton. Először a felkínált lehetőségekkel élve a nagyvállalaton belül próbált önálló elszámoló egységként működtetni egy “belső” vállalkozást. De ehhez a nagy és még mindig a régi struktúra kötöttségeihez túlzottan ragaszkodó környezetben nem voltak meg a működés megfelelő feltételei. Ezért váltott, felismerve, hogy a kisvállalkozások rugalmassága a jövő útja. 1993. szeptember 1-én Fekete József egy munkatársával, Horváth Jánossal létrehozott egy kisvállalkozást. Pályázat útján gépeket vásároltak az “anya” vállalatuktól, s a műhelyet pedig bérelték. A volt kollégáikat, a jól képzett, összeszokott szakmai csapatot egyben tartva, átvéve a nagyüzemtől, megindult a vállalkozás az önálló élet útján. Később a vállalkozás elhagyta a Csányi utat és saját telephelyen folytatta a munkáját. 1999- ben a két ügyvezető megosztotta a céget, s önálló vállalkozóként dolgoznak tovább a fémiparban. Fekete József azóta egyedül viszi tovább vállalkozását. A családi vállalkozásban ő a “mindenes”, ő a műszaki előkészítő, az anyagbeszerző, a kereskedő, ha kell a tervező, de ha kell, akkor bizony odaáll a gépekhez melósnak is. Hisz mint mondja, nem szégyen a munka, hisz az teremt értékeket, abból élünk valamennyien. Fekete József nem nyakkendős ügyvezető igazgató. Ugyanúgy munkaruhában van, mint beosztott dolgozói, s tulajdonosként sem restell olajos kézzel megizzadni a fenéksajtoló gépnél, vagy fogadni az épp akkor őt felkereső megrendelőt. Együtt dolgozza, együtt éli hétköznapjait a munkásaival. Talán épp ez az egyik titka, s épp ezért tud kiépíteni jó, majd hogy nem baráti kapcsolatot beosztottjaival. Ezért sikeres az a közös munka, amit végeznek, ezért becsülik munkatársai. Ez a fajta viselkedés munkájának a titka. Nincs ebben semmi rendkívüli. Hacsak nem az, hogy emberszámba veszi munkatársait, a beosztottait, az embereket. Mindig is törekvő, szorgos ember volt, s az ma is. Hisz, mint mondja, így biztosítható megfelelő megélhetés a családjának és a vállalkozásában foglalkoztatottaknak, s rajtuk keresztül azok családjainak is. Szorgosságát jól példázza az a hajdani tevékenysége is, amit fémipari munkája mellett végzett annak idején, amikor a régi rendszerben a nagyvállalatoknál engedélyezték az úgynevezett Gazdasági Munkaközösségek (GMK-k) működését. Ezek - az új generációk végett említem - az alapjövedelmek mellett plusz pénzkereseti lehetőségek voltak túlmunkák végzésével. “A GMK-ban elsősorban a fizikai munkások tudtak részt venni gyárunkban.” - emlékszik vissza a nyolcvanas évekre Fekete József. Ezért Ő kitalálta magának az üzemmérnöki munka mellett a zöldségtermesztést és a konzervgyártást, akkor, amikor a mai értelemben lévő magánvállalkozásoknak se híre, se hamva nem volt hazánkban. Egy hirdetésben figyelt fel a Budapesti SKÁLA Áruház felhívására, ami egyéni ízeket hozó kiskereskedői beszállítókat toborozott zöldségvonalon. Elvégzett egy, az áruház által indított tanfolyamot, elkezdte a termesztést, tervezett egy saját mini gépsort és nevével ellátott uborkás és savanyúságos üvegeket szállított évekig a SKÁLÁ-nak, így az atomerőműi program műszaki kiszolgálása és a budapestiek savanyú uborkával való ellátása békésen megfért egymás mellett akkori életében. A tanulás, a munka, a család, ez a három az, amit legfontosabbnak tartott mindig, s tart ma is. Soha nem elégszik meg a meglévő tudással, ismerettel, mindig törekszik az újdonságok elsajátítására. Ezeket igyekszik hasznosítani munkájában, annak minőségfejlesztése érdekében, a megrendelők megelégedésére. Családja mára már unokákkal bővült, ami nagynagy örömmel tölti el. Gyermekkora óta kedvelt hobbija a horgászat, amire azonban a fent említett három elsődlegesség fontossága végett messze nem jutott annyi ideje, mint szerette volna. De talán a jövőben a munka mellett, ha a Csongrádon vett vízparti telek kis hétvégi pihenőháza felépül, akkor majd a családdal, az unokákkal együtt erre a pihentető, természet közeli kikapcsolódásra is több ideje jut, mint az eltelt évek alatt. Nagy György 5. oldal Gasztronómia történet a könyvtárban Érdekességek nemzetközi gasztronómiánk kialakulásának történetéből címmel tartott előadást Ács Imre, a kecskeméti Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola szaktanára, szeptember 22- én, a városi könyvtárban. A programot a harmadik félegyházi gasztronómiai fesztivál keretében rendezték. Az étkezési kultúránk kialakulásáról tartott ismertetőn az érdeklődők képet kaphattak elődeink főzési szokásairól, a mai ételeink és ízharmóniánk kialakulásáról is. Az előadás ideje alatt megtekinthető volt Ács Imre régi, ritka szakácskönyvekből álló kiállítása. Kép és szöveg:vas-