Félegyházi Közlöny, 2005 (14. évfolyam, 1-26. szám)

2005-09-30 / 20. szám

2005. szeptember 30. PC TÜKÖR - számítógépes játék és felhasználói programajánló King Kong A King Kong történet vezető karaktere Carl Denham, egy minden hájjal megkent filmproducer, aki egy "tuti tippet" kapva forgató csoportot szervez egy expedíció kalandjainak megörökítésére. A filmrendező annak akar utá­najárni, hogy vajon igazak-e azok a titkos forrásból származó információk, hogy az óceán közepén, eleddig civilizált ember nem járta kis szigeten él egy bennszülött törzs, akik istenként imádnak egy hatalmas termetű emberszabá­sút. Denham úgy számol, hogy ha a mendemondáknak fele is igaz, az máris mozivászonra való. Az emberek imádják a félmeztelenül rohangáló, tudatlan és babonás őslakosokról készített filmeket. Persze számolni kell annak a lehetőségével is, hogy a szóbeszéd minden egyes szava helyt álló, így mu­száj beszerveznie a csapatba valami szemre valóbb kezdő színésznőcskét is, ki tudja, lehet, hogy tényleg elő tudja csalogatni majd a nővel a titkos feneva­­dat. Emberünk nem az a sokat tervezgető típus, egy kettőre megszervezi az expedíciót, irány a Skull sziget! A csöppnyi szárazföld nevéhez hűen fogad­ja New York küldötteit; a homokos partot emberi koponyák szegélyezik, sokkolva az expedíció tagjait, ráadásul a csapat nemcsak emberi maradvá­nyokat talál. A fellelt csontok többsége olyan, rég kihalt őslények maradvá­nyai, melyek eredetéről a filmeseknek leghalványabb elképzelésük sincs. A vadonba tett első kirándulás máris egy újabb rejtélyt hoz: vajon mi a célja annak a több tíz méteres összefüggő, hegyes rönkfákban végződő fa épít­ménynek, mely mintha két részre osztaná a szigetet, mint valami erődít­mény? E klasszikus, bevezető kerettörténettel indul Merian C. Cooper és Edgar Wallace története alapján először 1933-ban megfilmesített King Kong, me­lyet 2005-ben a háromszoros Oscar-díjas Peter Jackson (A gyűrűk ura trilógia rendezője) mutat be ismételten a nagyérdeműnek. Jackson Kin Kong­ja az első kiadás szellemében került újraforgatásra, a XXI. századi technika segítségével, így az ismert történethez eddig még soha nem látott látványos megjelenítés fog társulni. A filmet forgalmazó Universal Studios nem sokat habozott a tálcán kínált lehetőségen, így az óriás gorilla történetét nemcsak a filmvásznon láthatjuk viszont 2005. decemberében. A mozi premierrel egy időben a történet meg fog elevenedni a számítógépek monitorain is, egy több tekintetben is úttörő utakon járó, akciójáték képében. First & Third Person A King Kong játék fejlesztését az Universal, Peter Jacksonnal egyet­értésben a Michel Ancel vezette Ubisoft Montpellier (Franciaország) csapa­tára bízta, akik szakértelmüket a Beyond Good & Evil kalandjáték elkészíté­sével már bizonyították 2003-ban. A franciák több érdekes újítással kíván­ják a készülő játékukat kiemelni a tucat játékok világából. Az egyik legizgal­masabbnak ígérkező újításuk a kétféle rögzített nézet bevezetése. A King Kong-ban a játékosok 2 karakter fognak tudni irányítani, azonban nem egyidejűleg. Vagy John “Jack” Driscoll újságíró bőrébe bújva kell utat törnünk magunk a dzsungelszigeten Ann-t keresve, vagy magának az óriás­gorillának, King Kong-nak az irányítása lesz a feladatunk. A két méreteiben eltérő főszereplő közötti különbség érzékeltetésére az Ubisoft programozói azzal álltak a megbízóik elé, hogy engedélyezzék, hogy amíg Driscoll ha­gyományos, belső személyű (first person) nézetet kap, addig King Kong kizárólag harmadik személyű, külső (third person) nézetből legyen irányít­ható. E kettőséggel, a fejlesztők egy rendkívül izgalmas környezetet terem­tettek a felhasználók számára; a karakterekkel a játékban a történet szerint váltakozva lehet majd játszani. Az első fejezetben Driscoll, az újságíró bőré­be bújhatunk, végigélve a szigetre megérkezéstől Ann elrablásáig az esemé­nyeket. Ezt követően irányíthatjuk majd első ízben a legendás óriásgorillán­kat, akkor vesszük át King Kong irányítását, amikor a felbőszült T-Rex támad rá, miközben Ann felé egy kisebb Raptor csapat óvakodik. Az őslé­nyeket ennek előtte már látni fogjuk Driscoll-ként is, akinek bőrében jobbára csak kitérni és menekülni fogunk a nagyméretű gyíkszerű lények elől. Más lesz a helyzet King Kong-ot megszemélyesítve, akinek a legnagyobb raga­dozó is csak éppen derékig ér. A játék talán egyik legizgalmasabb része lesz ebben a szituációban rendet tenni az őshüllők között: először szétmarcangol­ni a T-Rexeket, majd könnyed kézlegyintésekkel szétlegyezni a Raptorokat. Ezen a ponton komoly hangulatváltáson fog nagy biztonsággal átesni a játékosok többsége; amíg emberként csak a rejtőzködés és menekülés lehe­tett a játékban a fő taktikánk, királyként rögtön elégtételt vehetünk majd kellemetlen “ismerőseinken”. Folytatás a következő számban: C5 Kiadó/fejlesztő: Ubisoft/ Ubosoft Montpellier Honlap: http:// www.kingkonggame.com Rendszerkövetelmények: Nem ismert Ha­sonló játék: Tomb Raider, Prince Of Persia Kategória: akció Megje­lenés: 2005. december 14. KÖSZÖKKÖZLÖNZ Kedves gyerekek! Vajon mennyi különbség van a két kép kö­zött? Lapunk ajándékát, egy tollaslabdaszettet, Horváth Vivien (Kksháza) nyerte. Jutalmát szerkesztőségünkben (Kksháza, Kazinczy u. 1.) veheti át. — Félegyházi Közlöny — “Savanyú uborka és atomprogram” igazgató melósruhában Az alföldi, azon belül a kiskun embereket hasonló beállítottságuk, tulajdonságaik alapján több jelzővel is szokták illetni. Mondják őket: határozottnak, makacsnak, önfejűnek, kitartó­nak, szorgosnak. Egy biztos, amit egyszer a fejükbe vesznek, ami célt maguk elé kitűznek, azt a lehetőségeikhez képest igyekeznek is vég­hez vinni. A Kiskunfélegyházán 1952-ben született Fekete József eddigi életútja is jó példa a kis­kunokra általában jellemző céltudatos, már-már makacs konoksággal véghez vitt szorgos, foly­­ton-folyvást tevékeny életvitelre. Jó tanulóként tanárai a továbbtanulásra biztatták, de ő már akkor is a műszaki dolgok iránt érdeklődő gya­korlatias beállítottságú volt. Ez a fajta mentali­tás, meg az az otthoni körülmény, hogy 4 gyer­mekes család legidősebb gyereke volt, arra a döntésre juttatta, hogy először egy biztos, pénz­kereső szakma legyen a kezében, így az akkor­tájt igen népszerű, s általa is vonzónak, sokszí­nűnek ítélt autószerelő szakmát választotta. Annak ellenére, hogy édesapja asztalos volt, ő mégis a fémipar mellett döntött. Mint mondja, éppen azért, hisz apja mellett a faipari alapdol­gokat otthon már gyerekkora óta megtanulhat­ta és úgy gondolta, hogy egy új terület csínját­­bínját is elsajátíthatja autószerelőként. A tanuló éveket a Félegyházi Gépjavító Állomáson kezd­te, majd az akkori ÁHV vágóhídján folytatva szerzett szakmunkás bizonyítványt. Esti tago­zaton leérettségizett, majd a Győri Közlekedési Főiskola Járműgyártó szakán folytatta munka mellett a tanulmányait, előbb még a vágóhíd, majd, mint a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gép­gyár dolgozója, mivel ott támogatták a tovább­tanulását. A KVG-ben beruházási előadóként kezdett, ahol az új gépek beszerzése, üzembe helyezése, az új technológiák megismertetése a dolgozókkal, ezek alkalmazása, beépítése meg­lévő technológiákba, tartoztak a munkakörébe. Mindezen tevékenységeket, egy sokrétű felada­tokat végző, akkori szinten fejlett műszaki tech­nológiával rendelkező, mintegy 1000 főt fog­lalkoztató állami nagyüzemben végezte, ahol a teljes gyártási folyamatot megismerhette; a ter­vezéstől, az anyagbeszerzéstől, a gyártás-elő­készítéstől a termékek megmunkálási folyama­tain keresztül a készre gyártásig, az áruk kiszál­lításáig, a kereskedelemmel bezárólag. Nagyon jó iskola volt ez, mint mondja, a későbbi önálló tevékenységéhez, a majdani vállalkozóvá vá­láshoz. A műszaki ismeretek megszerzése mel­lett a vezetési ismeretek, az emberi kapcsolatok kiépítése, az emberekkel való bánásmód meg­felelő elsajátítása szempontjából is nagyon hasz­nosnak ítéli Fekete József ezeket az éveket. Szép és összetett feladatokat látott el ebben a munka­körben, nagyon sok ipari technikát megismert. Hiszen a Vegyipari Gépgyárnak megfelelő le­hetőségei és pénze is volt akkortájt az atomerő­műi fejlesztési programban. Később átkerült a szerszámműhelybe osztályvezető helyettesi be­osztásba. A műhelyen kívül hozzátartozott a szerszámszerkesztés (a szerszámok megterve­zése) az összes raktárak kezelése, irányítása, valamint a kis gépek karbantartása, felújítása. Ezek a feladatok a műszaki elméleti ismeretek mellett jó gyakorlati iskolát jelentettek számára. A rendszerváltás időszakában az akkor már Április 4. Gépipari Művekként működő gyá­rában is jöttek az országban, azon belül is a fémiparban általánosan jelentkező gondok, melyek a nagy állami vállalatokat sem kímél­ték: pénzhiány, szerkezeti, szervezeti problé­mák, a nagy, a túlméretezett létszámokból, a túlzott központosításból, központi irányításból is származó rugalmatlansági problémák, me­lyeket a piacon egyre kevésbé lehetett érvénye­síteni. Az ő gyárában is szükségessé vált az új, a megváltozott gazdasági körülményekhez való alkalmazkodás kényszere. Fekete József az el­sők között lépett ezen az úton. Először a felkí­nált lehetőségekkel élve a nagyvállalaton belül próbált önálló elszámoló egységként működ­tetni egy “belső” vállalkozást. De ehhez a nagy és még mindig a régi struktúra kötöttségeihez túlzottan ragaszkodó környezetben nem voltak meg a működés megfelelő feltételei. Ezért vál­tott, felismerve, hogy a kis­vállalkozások ru­galmassága a jövő útja. 1993. szeptember 1-én­­ Fekete József egy munkatársával, Horváth Jánossal létrehozott egy kisvállalkozást. Pályá­zat útján gépeket vásároltak az “anya” vállala­tuktól, s a műhelyet pedig bérelték. A volt kol­légáikat, a jól képzett, összeszokott szakmai csapatot egyben tartva, átvéve a nagyüzemtől, megindult a vállalkozás az önálló élet útján. Később a vállalkozás elhagyta a Csányi utat és saját telephelyen folytatta a munkáját. 1999- ben a két ügyvezető megosztotta a céget, s önál­ló vállalkozóként dolgoznak tovább a fémipar­ban. Fekete József azóta egyedül viszi tovább vállalkozását. A családi vállalkozásban ő a “mindenes”, ő a műszaki előkészítő, az anyag­­beszerző, a kereskedő, ha kell a tervező, de ha kell, akkor bizony odaáll a gépekhez melósnak is. Hisz mint mondja, nem szégyen a munka, hisz az teremt értékeket, abból élünk valamennyi­en. Fekete József nem nyakkendős ügyvezető igazgató. Ugyanúgy munkaruhában van, mint beosztott dolgozói, s tulajdonosként sem res­tell olajos kézzel megizzadni a fenéksajtoló gép­nél, vagy fogadni az épp akkor őt felkereső megrendelőt. Együtt dolgozza, együtt éli hét­köznapjait a munkásaival. Talán épp ez az egyik titka, s épp ezért tud kiépíteni jó, majd hogy nem baráti kapcsolatot beosztottjaival. Ezért si­keres az a közös munka, amit végeznek, ezért becsülik munkatársai. Ez a fajta viselkedés munkájának a titka. Nincs ebben semmi rend­kívüli. Hacsak nem az, hogy emberszámba ve­szi munkatársait, a beosztottait, az embereket. Mindig is törekvő, szorgos ember volt, s az ma is. Hisz, mint mondja, így biztosítható megfe­lelő megélhetés a családjának és a vállalkozásá­ban foglalkoztatottaknak, s rajtuk keresztül azok családjainak is. Szorgosságát jól példázza az a hajdani tevékenysége is, amit fémipari munká­ja mellett végzett annak idején, amikor a régi rendszerben a nagyvállalatoknál engedélyezték az úgynevezett Gazdasági Munkaközösségek (GMK-k) működését. Ezek - az új generációk végett említem - az alapjövedelmek mellett plusz pénzkereseti lehetőségek voltak túlmunkák vég­zésével. “A GMK-ban elsősorban a fizikai munkások tudtak részt venni gyárunkban.” - emlékszik vissza a nyolcvanas évekre Fekete József. Ezért Ő kitalálta magának az üzemmér­nöki munka mellett a zöldségtermesztést és a konzervgyártást, akkor, amikor a mai értelem­ben lévő magán­vállalkozásoknak se híre, se hamva nem volt hazánkban. Egy hirdetésben figyelt fel a Budapesti SKÁLA Áruház felhí­vására, ami egyéni ízeket hozó kiskereskedői beszállítókat toborozott zöldségvonalon. Elvég­zett egy, az áruház által indított tanfolyamot, elkezdte a termesztést, tervezett egy saját mini gépsort és nevével ellátott uborkás és savanyú­­ságos üvegeket szállított évekig a SKÁLÁ-nak, így az atomerőműi program műszaki kiszolgá­lása és a budapestiek savanyú uborkával való ellátása békésen megfért egymás mellett akkori életében. A tanulás, a munka, a család, ez a három az, amit legfontosabbnak tartott mindig, s tart ma is. Soha nem elégszik meg a meglévő tudással, ismerettel, mindig törekszik az újdon­ságok elsajátítására. Ezeket igyekszik haszno­sítani munkájában, annak minőségfejlesztése érdekében, a megrendelők megelégedésére. Családja mára már unokákkal bővült, ami nagy­­nagy örömmel tölti el. Gyermekkora óta ked­velt hobbija a horgászat, amire azonban a fent említett három elsődlegesség fontossága végett messze nem jutott annyi ideje, mint szerette volna. De talán a jövőben a munka mellett, ha a Csongrádon vett vízparti telek kis hétvégi pihe­nőháza felépül, akkor majd a családdal, az uno­kákkal együtt erre a pihentető, természet közeli kikapcsolódásra is több ideje jut, mint az eltelt évek alatt. Nagy György 5. oldal Gasztronómia történet a könyvtárban Érdekességek nemzetközi gasztronómiánk kialakulásának történetéből­­ címmel tartott elő­adást Ács Imre, a kecskeméti Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépis­kola és Szakiskola szaktanára, szeptember 22- én, a városi könyvtárban. A programot a har­madik félegyházi gasztronómiai fesztivál kere­tében rendezték. Az étkezési kultúránk kiala­kulásáról tartott ismertetőn az érdeklődők ké­pet kaphattak elődeink főzési szokásairól, a mai ételeink és íz­harmóniánk kialakulásáról is. Az előadás ideje alatt megtekinthető volt Ács Imre régi, ritka szakácskönyvekből álló kiállítása. Kép és szöveg:­­vas-

Next