Félegyházi Hírlap, 1998 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1998-04-17 / 8. szám

6. oldal KULTÚRA ­Műhelytitkok nyomában - A Petőfi Sándor Általános Iskola rajzszakköre Az iskolai rajzszakkör tör­ténete két jól elkülöníthető sza­kaszra osztható. A határ az 1983- as esztendő. Ekkor ment nyug­díjba Terescsényi Endre rajzta­nár és érkezett Rácz Lászlóné tanárnő, akivel az utóbbi tizenöt év történetét írják. A kezdetekhez 1947-ig kell visszamennünk, amikor meg­kezdte az iskolai rajztanítást Móczár Károly. Három év múl­tán érkezett Terescsényi Endre, aki nyugalomba vonulásáig ta­nított az iskolában. A fiatal, agi­lis rajztanár kidolgozott egy kü­lönleges egyéni tanmenetet, mely lehetőséget adott arra, hogy már a rajzórákon figyelemmel kísér­hesse az alkotni vágyó, tehetsé­ges diákokat. E tanulókból fo­kozatosan alakult ki egy hivata­losan ugyan nem létező, de egyébként életképesből műkö­dő szakkör, ahol változatos tech­nikákkal sokszínű tevékenysé­get folytattak. Terescsényi tanár úr elsősorban a rajzi szemlélet, az alapok lerakását tartotta a leg­fontosabbnak. Az idő őt igazol­ta, sok tehetséges tanulót indí­tott el a művészet útján. A Pedagógiai Továbbkép­ző Intézet rajz tanszékének ve­zetője, Aradi Jenő támogatta a félegyházi rajztanár kísérleti rajz­tanítását, amelybe már a fotózást is belevonták. Rövidesen e tan­tervet - minisztériumi enge­déllyel - az ország több iskolájá­ban is tanítani kezdték. Ennek nyomán anyagi támogatást kap­tak, melyből fényképezőgépeket és egy kisebb fotólabort tudtak vásárolni, így indult el a szak­körben a fotózás, mely később nagy szerepet kapott az iskola életében. Azokból a tanulókból, akik rajzolni ugyan nem, de fo­tózni nagyon szerettek, lassan kialakult egy lelkes kis csapat, akik városi, sőt országos gyer­mekfotó kiállítások szereplői let­tek. Az 1970-es évek második felétől a tehetséges, hagyomá­nyosan rajzolgató tanulókat a városi Holló László Képzőmű­vészkörbe invitálta Terescsényi Endre. S amikor 1983-ban eljött a búcsú ideje, a tanár úr büszkén tekinthetett vissza művésztanít­ványainak népes seregére, akik közül -csak néhány név- Moh­nár Árpád, Markolt György, Méhes Lóránt, Nánay Filamér, Gubcsi Attila, Göblyös Tamás, Pintér Anna a festészet, a szob­rászat, a grafika, Schwindl End­re pedig a fotózás értő művelője és alkotója lett. Terescsényi Endre tanár évtizedes következetes és ma­gas fokú tanári tevékenysége is közrejátszott abban, hogy megkapta a Pilinszky János díjat. Az iskola szakkörének éle­tében Rácz Lászlóné hozott vál­tozást, de egyben folytatta és folytatja elődje következetes, magas szintű építő munkáját. Lényegében a hivatalosan mű­ködő szakkör elindítása is az ő nevéhez fűződik. A szépen de­korált szaktanteremben működő rajzszakkörben elsősorban raj­zolással, festéssel foglalkoznak. Eleinte gipszmintázás és batiko­lás is szerepelt a tevékenységek közt. Jelenleg egy hagyományo­sabb, de olyan sokszínű képző­­művészeti körről beszélhetünk, ahol nemcsak tehetséggondozás folyik, hanem minden érdeklő­dő előtt nyitva áll a lehetőség, így érthető, ha az állandó tagok mellett vannak alkalmankénti résztvevők is. Bár nincs kemen­céjük, mégis megismerkednek az agyagozás alapjaival. Égetésre a művelődési­ házban kerül sor. A szakkör tagjai nagyon szeretik a pályázatokat. Rácz Lászlóné tanárnő nagy hang­súlyt helyez a megmérettetésre, tanulói városi, országos pályá­zatok állandó részvevői gondo­san elkészített munkáikkal. Tavaly a “Sportol a család” pályázat első-második helyét hozták el, de a közönségdíjazott is szakkörükből került ki. Az idén a “Petőfi lakóhelyei” című pályázaton nyolc (!)­­tanulójuk munkáját díjazták. A jelenlegi szakkörtagok közül kiemelke­dik a VIII. osztályos Varga Er­zsébet, a VII. osztályos Frics­ka Mária és a VI. osztályos Zsadányi Péter. Ők azok, akik talán a leghamarabb a tehetsé­ges elődök - Szabó Márta és Kurucz Szabolcs - nyomdokai­ba léphetnek. Rosta Ferenc A szakkörbe minden érdeklődőt szívesen várnak. ­ír FELHÍVÁS Felhívjuk a tisztelt lakosság figyelmét, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§. 2/a. pontja szerint a helyi építési szabályzat és a településren­dezési tervek kidolgozása során az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell. Ezért tájékoztatjuk az érintetteket, hogy Kis­kunfélegyháza Város Önkormányzata el kívánja készíttetni az alábbi területek szabályozási tervét, ill. szabályrendeletét. Kérjük, hogy a témával kapcsolatos észrevételeit személyesen kö­zölje a Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Osztályán II. em. 103., vagy írásban a Polgár­­mesteri Hivatal előcsarnokában erre a célra elhelyezett ládában 1998. április 30-ig. A rendezés alá vont területek lehatárolása és a rendezés célja: 1. Csongrádi út - belterületi határ - Akácfa utca által határolt terület szabályozási terve. Célja a műemlék jellegű­­ országosan védett Kálvária együttes környezetének kialakítása, a szomszédos roncsolt területek vízrendezési, zöldfelügyeleti problémáinak megoldása, valamint a tervezési terület kisebb részén tervezett kisvállalkozói iparterület kialakítása, szabályozása. A fenti célok megvalósulása esetén a jelenleg nagyrészt roncsolt felületű a korábbi települési folyamatok többé-kevésbé zavaros lenyomatai, rétegződéseit őrző terület általánosan felértéke­lődik, megteremtődik a rendezett funkciókapcsolatok kialakításának lehetősége. A műemlék jellegű Kálvária méltó környezetbe kerül. 2. Csólyosi út - Szegedi út - Csongrádi vasút által határolt terület szabályozási terve. Célja a város Általános Rendezési Tervében elsődlegesen iparterületként definiált tervezési terü­let általános szabályozása, rendezése. A peremrészek kisebb lakóterületeket is magukba foglal­nak. Ezek véglegesen kialakultnak tekinthetők, a szabályozási tervben történő szerepeltetésüket a kialakult településszerkezeti egység, valamint az ipari részleg megvalósítandó zavartalan, hát­rányos következményektől mentes kapcsolat tervezésének szükségessége indokolta. 3. A tervezett 451-es számú déli összekötő út - Csányi út - Csongrádi vasút - Parker­dő által határolt terület szabályozási terve. Célja a város Általános Rendezési Terve szerint a meglévő ipari üzemek fejlesztésének és nagyvállalatok betelepülésének biztosítása, Ipari Park létesítésének megalapozása. Zöldmezős beruházások feltételeinek megteremtésével alkalom nyí­lik a terület közműadottságának kihasználására (elektromos, gáz, autópálya) és fejlesztése (víz, csatorna, déli összekötő út továbbépítése). 4. Az üzemanyagtöltő állomások építésének belterületi korlátozása. Célja az üzem­anyagtöltő állomások megvalósításának belterületen történő szabályozása rendezési tervi szin­ten, a városképi és környezeti zavaró hatások kiküszöbölése érdekében. 5. Móra Ferenc tér, Molnár Béla utca és Klapka utca térségben lévő építési tilalom feloldása. Célja az Általános Rendezési Tervben közlekedési indokok alapján meghatározott - három telektulajdonost érintő - építési tilalom megszüntetésének megvizsgálása. Kiskunfélegyháza, 1998. március 19. (g) Velencében Lassan állandósuló munka­­kapcsolattá válik Petri Russu, a stockholmi art addiction nemzet­közi galéria tulajdonosa, és váro­sunk újdonsült art addiction mű­vésze Kolozsvári Sándor közötti levelezés. Amint legutóbbi üzenetvál­tásukból kellemes meglepetésként kiderült, a félegyházi alkotó svéd fővárosban lévő munkáit az 1998. január 29-e és március 1. közötti Stockholmban megrendezett “Egy jobb világot a gyermeke­kért” tárlaton is kiállították. Ezek a művek szerepeltek Velencében is január elején, s mivel az art addiction galéria nagyon szereti a lagúnák városát, az újabb meg­hívás is ide kapcsolódik. Ezek szerint 1998. május 28- a és június 11-e között kerül meg­rendezésre Velencében az “Álarc­ok Velencében” című kiállítás. A Palazzo Correrben megrendezen­dő tárlatra ötven művészt várnak a világ minden részéből. Hazán­kat a félegyházi Kolozsvári Sán­dor képviselheti, aki megkapta a nemzetközi galéria Kiváló Mű­vész Diplomáját. Az ígéret sze­rint eme elismerő okiratot a ké­pekkel együtt valamikor június­ban küldik Félegyházára, de ad­dig is ha valaki ismerkedni akar e galéria világával (s benne váro­sunk alkotójának anyagával), az Internet segítségével megteheti. R.F. 1998. április 17. Meddig tart a KÉP-jelenség? A képviselő-testület elé Ficsór József polgármester há­rom megoldási javaslatot terjesz­tett. Az első szerint a Kiskun TV adásainak megszűnése után a kábelrendszeren felszabaduló csatorna használatára pályázatot hirdet az önkormányzat azzal a céllal, hogy elősegítse az új vá­rosi televízió megjelenését. A második alapján Kiskunfélegy­háza város önkormányzata fel­hívást tesz közzé gazdasági tár­saság megalakítására. A társaság létrehozza a városi televíziót, amiben 25 % üzletrész erejéig vesz részt az önkormányzat. A részvételhez meghatározott összeget biztosít. Felkéri a gaz­dasági, a pénzügyi, valamint a jogi és ügyrendi bizottságot, hogy a társaság megalakításának feltételeit dolgozza ki és a társa­sági szerződést terjessze a kép­viselő-testület elé. A harmadik elképzelés szerint Kiskunfélegy­háza város önkormányzata a közösségi televíziózás folyama­tossága érdekében városi televí­ziót hoz létre és működtet saját intézményeként, amelyhez a költ­ségvetés meghatározott összeget biztosít. Az előterjesztés szerint a stúdió a Holló-házban kaphat­na helyet. A második és harma­dik verzió közel húszmillió fo­rintos költséggel számol, amiből 15-16 millió a beruházásra, a többi a működésre fordítódna. Az Emberközpontú, Fenn­tartható Társadalomért Alapít­vány 1998. április 10-én kelt le­velében felhívással fordult Kis­kunfélegyháza polgáraihoz egy városi televízió létrehozásához közhasznú társaság keretei kö­zött. A levél alapján Kelemen József, a Cselekedjünk - de ho­gyan? című tévésorozat szer­kesztő-műsorvezetője 1997. ja­nuár 15-én a nyilvánosság elé tárta javaslatát egy városi televí­zió közhasznú társaság megala­kításáról, amely az 1997. évi CLVI. törvényben foglaltak sze­rint nem önkormányzati és nem haszonelvű (nonprofit), köz­hasznú szervezetként a lakosság szolgálatában és a lakosság el­lenőrzése mellett végzi munká­ját. A városi tévé közhasznú tár­saság (kht.) legfontosabb felada­tául a szemlélet- és tudatformá­lást, az együtt gondolkodó, az együtt és egymásért cselekvő, emberközpontú lakóhelyi kö­zösség megteremtését vállalja. Közműsor-szolgáltató tevé­kenységi körében rendszeresen és tárgyilagosan hírt ad a vétel­körzetében élő lakosságot érin­tő eseményekről és a megoldan­dó problémákról, szolgálja a la­kosság legfontosabb közműve­lődési és vallási szükségleteit, közhasznú ismereteket terjeszt az egészségügyi, környezet- és ter­mészetvédelmi, az oktatási, ne­velési és kulturális műsoraiban, amelyek a mindennapi életveze­tést segítve az egészséges és környezetbarát, alkotó életmód­ra, az ember- és családcentrikus magatartásra, az erkölcsi értékek gyarapítására, a minőségi élet és a morális rend megteremtésére, a minél több tudás megszerzé­sére és hasznosítására ösztönöz­nek. A városi tévé kht. létreho­zásához 40 millió forintra van szükség, amelyet az önkor­mányzat (25 %) 10 millió forint, a vállalkozók (40 %) 16 millió forint, a lakosság (25 %) 10 mil­lió (családonként 1000 forint) egyszeri, alapítói hozzájárulásá­ból, illetve pénzügyi támogatá­sából és a tv-dolgozók (10 %) 4 millió forint értékű munkafel­ajánlásából kívánja biztosítani. A városi tévé kht. stúdiót a város tulajdonában lévő Holló-ház emeleti helyiségeiben javasolják kialakítani, ahol 1998. augusz­tus 20-án már megkezdődhet az első műsorok sugárzása. A fenti javaslat támogatására aláírás­­gyűjtési akció indult a városban és több vállalkozó, cég, valamint magánszemély állt már mögé. Az említetteken kívül több vállalkozói csoport is foglalko­zik a TV újraindításával. Arról, hogy melyik elképzelés kap zöld utat, természetesen beszámolunk olvasóinknak. oS Akciós ÁRuk VÁSÁRA A Fortu NÁdAi­ 1­20-35 96-os árkedvezménnyel vásárolhatja meg termékeinket, amíg a készlet tart! Ajánlatunkból néhány: - takarítógépek 28.900, - Ft-tól, - porszívók 10.990,- Ft-tól, - gáztűzhelyek 37.900,- Ft-tól, - varrógépek 32.900, - Ft-tól, mikrohullámú sütők 25.900,­­Ft-tól, - páraelszívók 10.900,- Ft-tól, - rádiós magnók 6350,- Ft-tól. Vásárlásaikat hitelekkel és díjtalan házhoz szállítással segítjük! Fortuna MűszAki DiszkoNT ^KiskuNfÉlEgyhÁzA, CoRkij u. 2.. ^bEJÁRAT A BÉKE TÉ­RI SÉTÁIo tető[\| Félegyházi Hírlap FÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE LAPJA A szerkesztőség címe: 6100 Kiskunfélegyháza, Blaha L. tér 1. Telefon/fax: (76)463-284 Felelős kiadó: Félegyházi Hírlap Kft. Főszerkesztő: Galambos Sándor Társszerkesztő: Bakos Aranka, Gajdics Ottó, Hájas Sándor Munkatársaink: Hájasné Kelemen Zsuzsa, Kovács Judit, Rosta Ferenc, Faragó Edit, Rádi László, Székelyné T. Mária, Udvardi István, Farkas Tibor, Fekete Márta, Szikora István, Szívós Antal, Tajti Marianna Készítette: Kópia Kft. Kiskunhalas, Felelős vezető: Lichtenberger Tibor ISSN 1219-6258

Next