Félegyházi Hírlap, 1998 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1998-04-17 / 8. szám
6. oldal KULTÚRA Műhelytitkok nyomában - A Petőfi Sándor Általános Iskola rajzszakköre Az iskolai rajzszakkör története két jól elkülöníthető szakaszra osztható. A határ az 1983- as esztendő. Ekkor ment nyugdíjba Terescsényi Endre rajztanár és érkezett Rácz Lászlóné tanárnő, akivel az utóbbi tizenöt év történetét írják. A kezdetekhez 1947-ig kell visszamennünk, amikor megkezdte az iskolai rajztanítást Móczár Károly. Három év múltán érkezett Terescsényi Endre, aki nyugalomba vonulásáig tanított az iskolában. A fiatal, agilis rajztanár kidolgozott egy különleges egyéni tanmenetet, mely lehetőséget adott arra, hogy már a rajzórákon figyelemmel kísérhesse az alkotni vágyó, tehetséges diákokat. E tanulókból fokozatosan alakult ki egy hivatalosan ugyan nem létező, de egyébként életképesből működő szakkör, ahol változatos technikákkal sokszínű tevékenységet folytattak. Terescsényi tanár úr elsősorban a rajzi szemlélet, az alapok lerakását tartotta a legfontosabbnak. Az idő őt igazolta, sok tehetséges tanulót indított el a művészet útján. A Pedagógiai Továbbképző Intézet rajz tanszékének vezetője, Aradi Jenő támogatta a félegyházi rajztanár kísérleti rajztanítását, amelybe már a fotózást is belevonták. Rövidesen e tantervet - minisztériumi engedéllyel - az ország több iskolájában is tanítani kezdték. Ennek nyomán anyagi támogatást kaptak, melyből fényképezőgépeket és egy kisebb fotólabort tudtak vásárolni, így indult el a szakkörben a fotózás, mely később nagy szerepet kapott az iskola életében. Azokból a tanulókból, akik rajzolni ugyan nem, de fotózni nagyon szerettek, lassan kialakult egy lelkes kis csapat, akik városi, sőt országos gyermekfotó kiállítások szereplői lettek. Az 1970-es évek második felétől a tehetséges, hagyományosan rajzolgató tanulókat a városi Holló László Képzőművészkörbe invitálta Terescsényi Endre. S amikor 1983-ban eljött a búcsú ideje, a tanár úr büszkén tekinthetett vissza művésztanítványainak népes seregére, akik közül -csak néhány név- Mohnár Árpád, Markolt György, Méhes Lóránt, Nánay Filamér, Gubcsi Attila, Göblyös Tamás, Pintér Anna a festészet, a szobrászat, a grafika, Schwindl Endre pedig a fotózás értő művelője és alkotója lett. Terescsényi Endre tanár évtizedes következetes és magas fokú tanári tevékenysége is közrejátszott abban, hogy megkapta a Pilinszky János díjat. Az iskola szakkörének életében Rácz Lászlóné hozott változást, de egyben folytatta és folytatja elődje következetes, magas szintű építő munkáját. Lényegében a hivatalosan működő szakkör elindítása is az ő nevéhez fűződik. A szépen dekorált szaktanteremben működő rajzszakkörben elsősorban rajzolással, festéssel foglalkoznak. Eleinte gipszmintázás és batikolás is szerepelt a tevékenységek közt. Jelenleg egy hagyományosabb, de olyan sokszínű képzőművészeti körről beszélhetünk, ahol nemcsak tehetséggondozás folyik, hanem minden érdeklődő előtt nyitva áll a lehetőség, így érthető, ha az állandó tagok mellett vannak alkalmankénti résztvevők is. Bár nincs kemencéjük, mégis megismerkednek az agyagozás alapjaival. Égetésre a művelődési házban kerül sor. A szakkör tagjai nagyon szeretik a pályázatokat. Rácz Lászlóné tanárnő nagy hangsúlyt helyez a megmérettetésre, tanulói városi, országos pályázatok állandó részvevői gondosan elkészített munkáikkal. Tavaly a “Sportol a család” pályázat első-második helyét hozták el, de a közönségdíjazott is szakkörükből került ki. Az idén a “Petőfi lakóhelyei” című pályázaton nyolc (!)tanulójuk munkáját díjazták. A jelenlegi szakkörtagok közül kiemelkedik a VIII. osztályos Varga Erzsébet, a VII. osztályos Fricska Mária és a VI. osztályos Zsadányi Péter. Ők azok, akik talán a leghamarabb a tehetséges elődök - Szabó Márta és Kurucz Szabolcs - nyomdokaiba léphetnek. Rosta Ferenc A szakkörbe minden érdeklődőt szívesen várnak. ír FELHÍVÁS Felhívjuk a tisztelt lakosság figyelmét, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§. 2/a. pontja szerint a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell. Ezért tájékoztatjuk az érintetteket, hogy Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata el kívánja készíttetni az alábbi területek szabályozási tervét, ill. szabályrendeletét. Kérjük, hogy a témával kapcsolatos észrevételeit személyesen közölje a Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Osztályán II. em. 103., vagy írásban a Polgármesteri Hivatal előcsarnokában erre a célra elhelyezett ládában 1998. április 30-ig. A rendezés alá vont területek lehatárolása és a rendezés célja: 1. Csongrádi út - belterületi határ - Akácfa utca által határolt terület szabályozási terve. Célja a műemlék jellegű országosan védett Kálvária együttes környezetének kialakítása, a szomszédos roncsolt területek vízrendezési, zöldfelügyeleti problémáinak megoldása, valamint a tervezési terület kisebb részén tervezett kisvállalkozói iparterület kialakítása, szabályozása. A fenti célok megvalósulása esetén a jelenleg nagyrészt roncsolt felületű a korábbi települési folyamatok többé-kevésbé zavaros lenyomatai, rétegződéseit őrző terület általánosan felértékelődik, megteremtődik a rendezett funkciókapcsolatok kialakításának lehetősége. A műemlék jellegű Kálvária méltó környezetbe kerül. 2. Csólyosi út - Szegedi út - Csongrádi vasút által határolt terület szabályozási terve. Célja a város Általános Rendezési Tervében elsődlegesen iparterületként definiált tervezési terület általános szabályozása, rendezése. A peremrészek kisebb lakóterületeket is magukba foglalnak. Ezek véglegesen kialakultnak tekinthetők, a szabályozási tervben történő szerepeltetésüket a kialakult településszerkezeti egység, valamint az ipari részleg megvalósítandó zavartalan, hátrányos következményektől mentes kapcsolat tervezésének szükségessége indokolta. 3. A tervezett 451-es számú déli összekötő út - Csányi út - Csongrádi vasút - Parkerdő által határolt terület szabályozási terve. Célja a város Általános Rendezési Terve szerint a meglévő ipari üzemek fejlesztésének és nagyvállalatok betelepülésének biztosítása, Ipari Park létesítésének megalapozása. Zöldmezős beruházások feltételeinek megteremtésével alkalom nyílik a terület közműadottságának kihasználására (elektromos, gáz, autópálya) és fejlesztése (víz, csatorna, déli összekötő út továbbépítése). 4. Az üzemanyagtöltő állomások építésének belterületi korlátozása. Célja az üzemanyagtöltő állomások megvalósításának belterületen történő szabályozása rendezési tervi szinten, a városképi és környezeti zavaró hatások kiküszöbölése érdekében. 5. Móra Ferenc tér, Molnár Béla utca és Klapka utca térségben lévő építési tilalom feloldása. Célja az Általános Rendezési Tervben közlekedési indokok alapján meghatározott - három telektulajdonost érintő - építési tilalom megszüntetésének megvizsgálása. Kiskunfélegyháza, 1998. március 19. (g) Velencében Lassan állandósuló munkakapcsolattá válik Petri Russu, a stockholmi art addiction nemzetközi galéria tulajdonosa, és városunk újdonsült art addiction művésze Kolozsvári Sándor közötti levelezés. Amint legutóbbi üzenetváltásukból kellemes meglepetésként kiderült, a félegyházi alkotó svéd fővárosban lévő munkáit az 1998. január 29-e és március 1. közötti Stockholmban megrendezett “Egy jobb világot a gyermekekért” tárlaton is kiállították. Ezek a művek szerepeltek Velencében is január elején, s mivel az art addiction galéria nagyon szereti a lagúnák városát, az újabb meghívás is ide kapcsolódik. Ezek szerint 1998. május 28- a és június 11-e között kerül megrendezésre Velencében az “Álarcok Velencében” című kiállítás. A Palazzo Correrben megrendezendő tárlatra ötven művészt várnak a világ minden részéből. Hazánkat a félegyházi Kolozsvári Sándor képviselheti, aki megkapta a nemzetközi galéria Kiváló Művész Diplomáját. Az ígéret szerint eme elismerő okiratot a képekkel együtt valamikor júniusban küldik Félegyházára, de addig is ha valaki ismerkedni akar e galéria világával (s benne városunk alkotójának anyagával), az Internet segítségével megteheti. R.F. 1998. április 17. Meddig tart a KÉP-jelenség? A képviselő-testület elé Ficsór József polgármester három megoldási javaslatot terjesztett. Az első szerint a Kiskun TV adásainak megszűnése után a kábelrendszeren felszabaduló csatorna használatára pályázatot hirdet az önkormányzat azzal a céllal, hogy elősegítse az új városi televízió megjelenését. A második alapján Kiskunfélegyháza város önkormányzata felhívást tesz közzé gazdasági társaság megalakítására. A társaság létrehozza a városi televíziót, amiben 25 % üzletrész erejéig vesz részt az önkormányzat. A részvételhez meghatározott összeget biztosít. Felkéri a gazdasági, a pénzügyi, valamint a jogi és ügyrendi bizottságot, hogy a társaság megalakításának feltételeit dolgozza ki és a társasági szerződést terjessze a képviselő-testület elé. A harmadik elképzelés szerint Kiskunfélegyháza város önkormányzata a közösségi televíziózás folyamatossága érdekében városi televíziót hoz létre és működtet saját intézményeként, amelyhez a költségvetés meghatározott összeget biztosít. Az előterjesztés szerint a stúdió a Holló-házban kaphatna helyet. A második és harmadik verzió közel húszmillió forintos költséggel számol, amiből 15-16 millió a beruházásra, a többi a működésre fordítódna. Az Emberközpontú, Fenntartható Társadalomért Alapítvány 1998. április 10-én kelt levelében felhívással fordult Kiskunfélegyháza polgáraihoz egy városi televízió létrehozásához közhasznú társaság keretei között. A levél alapján Kelemen József, a Cselekedjünk - de hogyan? című tévésorozat szerkesztő-műsorvezetője 1997. január 15-én a nyilvánosság elé tárta javaslatát egy városi televízió közhasznú társaság megalakításáról, amely az 1997. évi CLVI. törvényben foglaltak szerint nem önkormányzati és nem haszonelvű (nonprofit), közhasznú szervezetként a lakosság szolgálatában és a lakosság ellenőrzése mellett végzi munkáját. A városi tévé közhasznú társaság (kht.) legfontosabb feladatául a szemlélet- és tudatformálást, az együtt gondolkodó, az együtt és egymásért cselekvő, emberközpontú lakóhelyi közösség megteremtését vállalja. Közműsor-szolgáltató tevékenységi körében rendszeresen és tárgyilagosan hírt ad a vételkörzetében élő lakosságot érintő eseményekről és a megoldandó problémákról, szolgálja a lakosság legfontosabb közművelődési és vallási szükségleteit, közhasznú ismereteket terjeszt az egészségügyi, környezet- és természetvédelmi, az oktatási, nevelési és kulturális műsoraiban, amelyek a mindennapi életvezetést segítve az egészséges és környezetbarát, alkotó életmódra, az ember- és családcentrikus magatartásra, az erkölcsi értékek gyarapítására, a minőségi élet és a morális rend megteremtésére, a minél több tudás megszerzésére és hasznosítására ösztönöznek. A városi tévé kht. létrehozásához 40 millió forintra van szükség, amelyet az önkormányzat (25 %) 10 millió forint, a vállalkozók (40 %) 16 millió forint, a lakosság (25 %) 10 millió (családonként 1000 forint) egyszeri, alapítói hozzájárulásából, illetve pénzügyi támogatásából és a tv-dolgozók (10 %) 4 millió forint értékű munkafelajánlásából kívánja biztosítani. A városi tévé kht. stúdiót a város tulajdonában lévő Holló-ház emeleti helyiségeiben javasolják kialakítani, ahol 1998. augusztus 20-án már megkezdődhet az első műsorok sugárzása. A fenti javaslat támogatására aláírásgyűjtési akció indult a városban és több vállalkozó, cég, valamint magánszemély állt már mögé. Az említetteken kívül több vállalkozói csoport is foglalkozik a TV újraindításával. Arról, hogy melyik elképzelés kap zöld utat, természetesen beszámolunk olvasóinknak. oS Akciós ÁRuk VÁSÁRA A Fortu NÁdAi 120-35 96-os árkedvezménnyel vásárolhatja meg termékeinket, amíg a készlet tart! Ajánlatunkból néhány: - takarítógépek 28.900, - Ft-tól, - porszívók 10.990,- Ft-tól, - gáztűzhelyek 37.900,- Ft-tól, - varrógépek 32.900, - Ft-tól, mikrohullámú sütők 25.900,Ft-tól, - páraelszívók 10.900,- Ft-tól, - rádiós magnók 6350,- Ft-tól. Vásárlásaikat hitelekkel és díjtalan házhoz szállítással segítjük! Fortuna MűszAki DiszkoNT ^KiskuNfÉlEgyhÁzA, CoRkij u. 2.. ^bEJÁRAT A BÉKE TÉRI SÉTÁIo tető[\| Félegyházi Hírlap FÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE LAPJA A szerkesztőség címe: 6100 Kiskunfélegyháza, Blaha L. tér 1. Telefon/fax: (76)463-284 Felelős kiadó: Félegyházi Hírlap Kft. Főszerkesztő: Galambos Sándor Társszerkesztő: Bakos Aranka, Gajdics Ottó, Hájas Sándor Munkatársaink: Hájasné Kelemen Zsuzsa, Kovács Judit, Rosta Ferenc, Faragó Edit, Rádi László, Székelyné T. Mária, Udvardi István, Farkas Tibor, Fekete Márta, Szikora István, Szívós Antal, Tajti Marianna Készítette: Kópia Kft. Kiskunhalas, Felelős vezető: Lichtenberger Tibor ISSN 1219-6258